1. § A Kairóban, 1934. évi március hó 20-án kelt „Egyetemes Postaszerződés” és annak „Zárójegyzőkönyve” ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az „Egyetemes Postaszerződés” és a „Zárójegyzőkönyv” francia eredeti szövege és hivatalos magyar fordítása a következő:
kötötték Afganisztán, a Délafrikai Únió, Albánia, Németország, az Amerikai Egyesült Államok, az Amerikai Egyesült Államok szigetbirtokainak összessége a Fülöp-szigetek kivételével, a Fülöp-szigetek, Szaudi-Arábia Királyság, Argentína Köztársaság, az Ausztráliai Államszövetség, Ausztria, Belgium, Belga-Kongó Gyarmat, Bolívia, Brazília, Bulgária, Kanada, Chile, Kína, Kolombia Köztársaság, Costa-Rica Köztársaság, Kuba Köztársaság, Dánia, Danzig Szabadváros, Santo Domingo Köztársaság, Egyiptom, Ecuador, Spanyolország, a spanyol gyarmatok összessége, Észtország, Etiópia, Finnország, Franciaország, Algír, az indo-kínai francia gyarmatok és védnökségek, a többi francia gyarmat összessége, Nagybritannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, Görögország, Guatemala, Haiti Köztársaság, Hondura, Köztársaság, Magyarország, Brit-India, Irak, Ír Szabadállam, Izland, Olaszország, az olasz gyarmatok összessége, Japán, Chosen, a Japántól függő többi terület összessége, Lettország, a francia mandátum alatt álló Levantei országok (Szíria és Libanon), Libéria Köztársaság, Litvánia, Luxemburg, Marokkó (a spanyol rész kivételével), Marokkó (spanyol rész), Mexikó, Nicaragua, Norvégia, Új-Zéland, Panama Köztársaság, Paraguay, Németalföld, Curacao és Surinam, Németalföldi-India, Peru, Perzsia, Lengyelország, Portugália, a nyugatafrikai portugál gyarmatok, a keletafrikai, ázsia és óceániai portugál gyarmatok, Románia, San Marino Köztársaság, El Salvador Köztársaság, a Saarvidék, Sziám, Svédország, a Svájci Szövetség, Cseh-Szlovákország, Tunisz, Törökország, a Szocialista Szovjet Köztársaságok Úniója, Uruguay Keleti Köztársaság, Vatikánváros Állam, a Venezuelai Egyesült Államok, Yémen és a Jugoszláv Királyság között.
Alulírottak mint a fent felsorolt országok kormányainak teljhatalmú megbízottai, a Londonban 1929. évi június hó 28-án kötött Egyetemes Postaszerződés 12. Cikke alapján Kairóban kongresszusra egybegyűlvén, az említett Szerződést közös megegyezéssel és a megerősítés fenntartásával átvizsgálták s a következőképpen újra szövegezték:
Azok az országok, amelyek ezt a Szerződést megkötötték, a levelezéseknek kölcsönös kicserélése céljából Egyetemes Postaegyesület elnevezéssel egységes postaterületet alkotnak.
A Postaegyesületnek hasonlóképpen feladata a különböző nemzetközi postaszolgálatok szervezésének és tökéletesítésének biztosítása is.
Minden országnak joga van ahhoz, hogy bármikor a Szerződéshez csatlakozzék.
A csatlakozást diplomáciai úton a Svájci Szövetség kormányánál és ennek útján az Egyesület minden országa kormányánál notifikálni kell.
A levélpostai szolgálatot a Szerződés határozatai szabályozzák.
Egyéb szolgálatok, így az értéklevelekre és értékdobozokra, a postacsomagokra, a postautalványokra, a postai átutalásokra, a megbízásokra és a hírlapoknak s időszaki folyóiratoknak előfizetésére vonatkozó szolgálatok az Egyesület országai közt Egyezmények tárgyát alkotják.
Ezek az Egyezmények csak azokat az országokat kötelezik, amelyek azokhoz hozzájárultak.
Ezek közül az Egyezmények közül egyhez vagy többhöz való csatlakozásra a 2. Cikk szabályai érvényesek.
Az Egyesülethez tartozó országok postaigazgatásai közös megegyezéssel Foganatosító Szabályzatokban állapítják meg a Szerződésnek és az Egyezményeknek végrehajtásához szükséges részletes szabályokat.
1. Az Egyesület országainak joguk van a díjak leszállítása vagy a postaforgalomnak minden másirányú javítása céljából szerződéseket fenntartani és kötni, valamint ily célból szűkebbkörű egyesületeket fenntartani vagy létesíteni.
2. Azokban az országokban, amelyeknek jogszabályai megengedik, az igazgatásoknak joguk van egymásközt megállapodásokat létesíteni azokra a kérdésekre nézve, amelyek az Egyesület egyetemét nem érintik, azzal a feltétellel, hogy ezekbe nem vesznek fel az Egyesület okirataiban foglaltaknál kedvezőtlenebb határozatokat. Így nevezetesen a levélpostai küldeményekre vonatkozólag megegyezhetnek mérsékelt díjak alkalmazásában.
Az Egyesület Szerződésének és Egyezményeinek határozatai nem érintik az egyes országok törvényhozási jogát mindazokban a kérdésekben, amelyekre nézve ezek az okiratok kifejezetten nem intézkednek.
Azok az igazgatások, amelyek az Egyesülethez nem tartozó területeken látnak el postaszolgálatot, kötelesek a többi igazgatás részére közvetítőkül szolgálni. A Szerződésnek és Szabályzatának határozatait e rendkívüli összeköttetésekre is alkalmazzák.
A Szerződés és az Egyezmények tekintetében, nevezetesen ami a kongresszusokon, értekezleteken és az összejövetelek közé eső időszakokban történő szavazást és az Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Irodájához való hozzájárulás költségeit illeti, az Egyesület külön országának, illetőleg külön igazgatásának kell tekinteni:
1. a Fülöp-szigetek kivételével az Amerikai Egyesült Államok szigetbirtokainak összességét, értve ezeken Hawait, Porto-Ricot, Guamot, valamint az Amerikai Egyesült Államok birtokában levő Virginia-szigeteket;
2. a Fülöp-szigeteket;
3. a Belga-Kongó gyarmatot;
4. a spanyol gyarmatok összességét;
5. Algírt;
6. az indokínai francia gyarmatokat és védnökségeket;
7. a többi francia gyarmat összességét;
8. az olasz gyarmatok összességét;
9. Chosent;
10. a Japántól függő többi terület összességét;
11. Curacaot és Surinamot;
12. Németalföldi Indiát;
13. a nyugatafrikai portugál gyarmatokat;
14. a keletafrikai, ázsiai és óceániai portugál gyarmatokat.
1. Minden szerződő fél kinyilatkoztathatja akár aláírása, megerősítése vagy csatlakozása alkalmával, akár később azt, hogy ennek a Szerződésnek az elfogadása kiterjed valamennyi gyarmatára, tengerentúli területére, védnökségére, fennhatósága vagy mandátuma alatt levő területére vagy ezek közül csak egyesekre. Ezt a nyilatkozatot, hacsak nem a Szerződés aláírása alkalmával tették, a Svájci Szövetség kormányához kell eljuttatni.
2. A Szerződés csak azokra a gyarmatokra, tengerentúli területekre, védnökségekre, fennhatóság vagy mandátum alatt levő területekre érvényes, amelyeknek nevében a nyilatkozatokat az 1. szakasz szerint megtették.
3. Minden szerződő fél a Svájci Szövetség kormányának bármikor értesítést küldhet, amelyben lemond a Szerződésnek azokra a gyarmatokra, tengerentúli területekre, védnökségekre, fennhatóság vagy mandátum alatt levő területekre való alkalmazásáról, amelyeknek nevében az 1. szakasz szerint nyilatkozatot tett. Ez a bejelentés egy évvel a Svájci Szövetség kormányához való érkezése után lép életbe.
4. A Svájci Szövetség kormánya valamennyi szerződő félnek megküldi az 1-3. szakasz alapján hozzáérkezett minden egyes nyilatkozatnak vagy notifikációnak másolatát.
5. E cikk határozatai nem érvényesek a Szerződés bevezetésében felsorolt gyarmatokra, tengerentúli területekre, védnökségekre, fennhatóság vagy mandátum alatt álló területekre.
Az Egyetemes Postaegyesülethez tartozóknak kell tekinteni:
a) az Egyesület országai által az Egyesülethez nem tartozó területeken berendezett postahivatalokat;
b) Liechtenstein hercegséget, mint amely a svájci postaigazgatáshoz tartozik;
c) a Faröer-szigeteket és Grönlandot, mint Dánia részeit;
d) az Afrika északi partján levő spanyol birtokokat, mint Spanyolország részeit;
e) Andorrát, mint ahol a spanyol és francia postaigazgatás látja el a postaszolgálatot;
f) Monakó fejedelemséget, mint amely a francia postaigazgatáshoz tartozik;
g) Walfisch-Bay-t, mint a Délafrikai Únió részét; Basutoland-ot, mint amely a Délafrikai Únió postaigazgatásához tartozik.
1. Ha az Egyesület két vagy több tagja között a Szerződés és az Egyezmények értelmezése vagy az egyik igazgatásnak ez okiratok alkalmazásából folyó felelőssége tekintetében véleménykülönbség merül fel, a vitás kérdést választottbírói ítélet dönti el. E célra az érdekelt igazgatások mindegyike oly egyesületi tagot választ, amely az ügyben nincs közvetlenül érdekelve.
Abban az esetben, ha a vitában álló igazgatások egyike hathavi, illetőleg a távoleső államok között kilenchavi határidő alatt a választottbírósági javaslatnak nem tesz eleget, a Nemzetközi Iroda, ha felkérik rá, maga szólítja fel a mulasztó igazgatást a választottbíró kijelölésére vagy, a bírót hivatalból maga jelöli ki.
2. A választottbíróság egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot.
3. A szavazatok megoszlása esetében a választott bíróság a vita eldöntésére egy másik, a vitás ügyben szintén nem érdekelt igazgatást választ.
Ha a bíróság nem tud megegyezni a választásban, akkor ezt az igazgatást a Nemzetközi Iroda jelöli ki az Egyesületnek olyan tagjai közül, amelyeket választottbírákul nem javasoltak.
4. Valamely Egyezményre vonatkozó véleménykülönbség esetében a választottbírákat csak azok közül az igazgatások közül lehet kijelölni, amelyek ezt az Egyezményt végrehajtják.
Mindegyik szerződő félnek joga van az Egyesületből kiválnia vagy az Egyezményekben való részvételét megszüntetnie oly módon, hogy kormánya erről a Svájci Szövetség kormányát s ez utóbbi a szerződő országok kormányát diplomáciai úton egy évvel előbb értesíti.
1. Az Egyesület országainak meghatalmazottai a megelőző kongresszus okiratainak életbelépésétől számítva, legkésőbb öt év mulva kongresszusra gyűlnek egybe abból a célból, hogy ezeket az okiratokat felülvizsgálják, illetőleg, ha szükséges, kiegészítsék.
Mindegyik ország a kormánya által a szükséges felhatalmazással ellátott egy vagy több teljhatalmú meghatalmazottal képviselteti magát a kongresszuson. Szükség esetében ezzel más ország küldöttségét is meg lehet bízni. Megjegyzendő azonban, hogy valamely ország küldöttségét csak két ország képviseletével lehet megbízni, beleszámítva azt, amely őt eredetileg megbízta.
A tanácskozásoknál minden országnak csak egy szavazata van.
2. Minden kongresszus megállapítja a következő kongresszus összejövetelének helyét. A kongresszus összehívása a Nemzetközi Irodával való megegyezés alapján ama ország kormányának gondja, ahol a kongresszus egybegyűl. Ez a kormány van megbízva egyúttal azzal is, hogy a kongresszuson hozott határozatokat az Egyesülethez tartozó országok kormányának tudomására hozza.
A kongresszusok okiratait mielőbb meg kell erősíteni és a megerősítéseket közölni kell annak az országnak kormányával, ahol a kongresszus ülésezett és e kormány útján a többi szerződő ország kormányával.
Abban az esetben, ha szerződő felek közül egy vagy több az általa aláírt okiratok egyikét vagy másikát nem erősíti meg, ezek az okiratok a megerősítő államokra nézve mégis érvényesek.
Az okiratok egyidejűleg lépnek életbe és időtartamuk is ugyanaz.
A valamely kongresszuson elfogadott okiratok életbelépésének napjával az előző kongresszus összes okiratai elvesztik érvényességüket.
Ha a szerződő országoknak legalább kétharmada kéri, vagy ilyen kérelmet támogat, a Nemzetközi Irodával történt megállapodás után rendkívüli kongresszus gyűl egybe.
A 13. és 14. Cikkben foglalt határozatokat a rendkívüli kongresszusok küldöttségeire, tanácskozásaira és okirataira is alkalmazzák.
Mindegyik kongresszus maga állapítja meg munkálkodási és tanácskozási rendjét.
Ha az Egyesület igazgatásainak legalább kétharmada kívánja vagy ily kérelemhez hozzájárul, a tisztán igazgatási kérdések megvizsgálására értekezlet gyűlhet egybe.
Ezek összehívása a Nemzetközi Irodával való megállapodás útján történik.
Minden egyes értekezlet maga állapítja meg tanácskozási rendjét.
A valamely kongresszus vagy értekezlet által egy vagy több meghatározott kérdésnek tanulmányozására kiküldött bizottságokat a Nemzetközi Iroda hívja össze, miután a szükséghez képest megegyezett annak az országnak az igazgatásával, ahol e bizottságoknak össze kell ülniök.
Az összejövetelek között levő időszakban minden igazgatásnak joga van ahhoz, hogy a Szerződésre, annak Zárójegyzőkönyvére és Szabályzatára vonatkozólag a Nemzetközi Iroda közvetítésével a többi igazgatáshoz javaslatokat tegyen.
Ugyanez a jog illeti meg az Egyezmények, Szabályzataik és Zárójegyzőkönyveik tekintetében az Egyezményekhez hozzájáruló országok igazgatásait.
Minden, valamely igazgatás által az összejövetelek közé eső időben benyujtott javaslat tárgyalásra bocsátásához szükséges, hogy a javaslatot legalább két másik igazgatás támogassa. Ha a Nemzetközi Iroda nem kapja meg a javaslattal egyidejűleg a kellőszámú támogató nyilatkozatot, a javaslatot nem tárgyalják.
Minden javaslat a következő eljárás alá esik:
Az igazgatásoknak hathavi határidejük van a javaslatok megvizsgálására és esetleges észrevételeiknek a Nemzetközi Irodával való közlésére. Módosító javaslatokat nem fogadnak el. A válaszokat a Nemzetközi Iroda összegyüjti és azzal a felhívással közli az igazgatásokkal, hogy mellette vagy ellene nyilatkozzanak. Azokat az igazgatásokat, amelyek hathavi határidő alatt nem küldik be szavazatukat, olyanoknak tekintik, mint amelyek a szavazástól tartózkodnak. A fenti határidőket a Nemzetközi Iroda körözvényeinek keltétől kell számítani.
Ha a javaslat valamely Egyezményre, Szabályzatára vagy Zárójegyzőkönyveikre vonatkozik, az előbb említett eljárásokban csak azok az igazgatások vehetnek részt, amelyek az illető Egyezményhez hozzájárultak.
1. Ahhoz, hogy a javaslatok határozatokká váljanak, szükséges:
a) a szavazatok összessége, ha új határozatok létesítéséről vagy a Szerződés I. és II. címében, úgyszintén 33-37., 54-59., 61-63., 65-68., 70-82. Cikkében, hasonlóképpen Zárójegyzőkönyvének bármely cikkében, továbbá Szabályzatának 101., 105., 116., 161., 171. és 192. Cikkében foglalt határozatok módosításáról van szó;
b) a szavazatok kétharmada, ha nem az előbbi bekezdésben említett határozatok módosításáról van szó;
c) az egyszerű szótöbbség, ha a Szerződés, Zárójegyzőkönyve és Szabályzata határozatainak magyarázatáról van szó, kivéve a 11. Cikkben említett választottbíróság elé terjesztendő vitás esetet.
2. Az Egyezmények határozzák meg, hogy milyen feltételek alatt lehet a reájuk vonatkozó javaslatokat elfogadni.
A Szerződésnek és Egyezményeknek, továbbá Zárójegyzőkönyveiknek kiegészítései és módosításai diplomáciai nyilatkozat által válnak érvényesekké, amelyet a Svájci Szövetség kormánya van hivatva a Nemzetközi Iroda kérelmére kiállítani és a szerződő országok kormányának megküldeni.
A Szabályzatok és Zárójegyzőkönyveik kiegészítéseinek és módosításainak megállapítása és az igazgatásokkal való közlése a Nemzetközi Iroda útján történik. Ugyanez áll a 21. Cikk 1. szakaszának c) pontjában említett magyarázatokra is.
Az elfogadott kiegészítés vagy módosítás legkorábban a notifikálástól számított három hónap mulva lép életbe.
1. Az Egyesület országainak összekötő, felvilágosító és tanácsadó szerveként Bernben, a svájci postaigazgatás legfelsőbb felügyelete alatt, az Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Irodája elnevezéssel központi hivatal működik.
Ennek az irodának feladata nevezetesen a nemzetközi postaszolgálatot érintő mindennemű felvilágosításoknak összegyüjtése, rendezése, közzététele és szétosztása; az érdekelt felek kívánságára vitás kérdésekben való véleményadás; a kongresszus okiratai módosítására vonatkozó kérelmeknek tárgyalásra való előkészítése; az elfogadott változások közzététele és általában mindazok a szövegezési és magyarázó tanulmányok és munkálatok, amelyeket a Szerződés, az Egyezmények és Szabályzataik rája bíznak, vagy amelyeknek megtétele iránt a Postaegyesület érdekében megkeresik.
2. Mint kiegyenlítő hivatal közreműködik a nemzetközi postai szolgálatra vonatkozó bármilyen számadások lebonyolításában mindazok között az igazgatások között, amelyek erre felkérik.
1. Mindegyik kongresszus megállapítja azt a legnagyobb összeget, amelyet a Nemzetközi Iroda rendes költségei évenként elérhetnek.
Ezeket a kiadásokat, úgyszintén azokat a rendkívüli költségeket, amelyekkel valamely kongresszus, értekezlet vagy bizottság összejövetelei járnak, valamint azokat a kiadásokat, amelyeket az Irodára bízott rendkívüli munkálatok okoznak, az Egyesület országai közösen viselik.
2. Az utóbbiak e célból hét osztályba vannak osztva s ezek a költségek viselésében a következő arányban vesznek részt:
| az | 1. osztály | 25 egységgel | |
| a | 2. osztály | 20 egységgel | |
| a | 3. osztály | 15 egységgel | |
| a | 4. osztály | 10 egységgel | |
| az | 5. osztály | 5 egységgel | |
| a | 6. osztály | 3 egységgel | |
| a | 7. osztály | 1 egységgel |
3. Újabb csatlakozás esetében a Svájci Szövetség kormánya az érdekelt ország kormányával egyetértésben megállapítja azt az osztályt, amelybe az illető országot a Nemzetközi Iroda költségeinek megosztása tekintetében sorozni kell.
1. Az átszállítás szabadsága az Egyesület egész területén biztosítva van.
2. A postacsomagok átszállításának szabadsága az e szolgálatban részvevő országok területére van korlátozva.
Az értékküldeményeket zárlatokban azoknak az országoknak a területén is át lehet szállítani, amelyek ezt a szolgálatot nem látják el, továbbá ugyancsak zárlatokban oly országok tengeri szolgálata útján is lehet továbbítani, amelyek az értékküldeményekért felelősséget nem vállaltak, de ezeknek az országoknak felelőssége csak az ajánlott küldeményekre megállapított felelősség mértékéig terjed.
A kiscsomagokat azok az országok, amelyek e küldeményfajt nem fogadják el, nem kötelesek átszállítani.
Semmiféle olyan postai díjat nem szabad szedni, amelyet a Szerződés és az Egyezmények nem állapítanak meg előre.
Abban az esetben, ha egy igazgatás rendkívüli körülmények miatt kénytelen valamely szolgálatot ideiglenesen - akár teljesen, akár részben - felfüggeszteni, köteles erről az érdekelt igazgatást vagy igazgatásokat azonnal, szükség esetében távirattal, értesíteni.
A Szerződésben és az Egyezményekben pénzegységül vett frankon a 100 centime-ra osztott 10/31 g súlyú 0.900 finomságú aranyfrankot kell érteni.
Az Egyesület minden országában a díjakat oly egyenérték alapján kell megállapítani, amely az illető ország pénznemében a frank értékének a lehető legpontosabban megfelel.
1. Az igazgatások kölcsönös forgalmában használt nyomtatványokat francia nyelven kell szövegezni, soralatti másnyelvű fordítással vagy a nélkül, hacsak az érdekelt igazgatások egymással közvetlenül máskép nem állapodtak meg.
2. A közönség használatára szánt nyomtatványokat, ha nem francia nyelven vannak nyomtatva, el kell látni francia nyelvű soralatti fordítással.
3. Az 1. és 2. szakaszban említett nyomtatványok szövegének, színének és méretének olyannak kell lennie, amilyennek a Szerződésnek és az Egyezményeknek Szabályzatai megszabják.
4. Az igazgatások megállapodhatnak abban, hogy kölcsönös forgalmukban a szolgálati levelezésre mily nyelvet használnak.
1. Minden igazgatás azoknak a személyeknek, akik kívánják, igazolójegyeket állíthat ki. Ezek mindennemű postai ténykedésnél igazoló okiratokul szolgálnak azoknak az országoknak a postahivatalainál, amelyek nem tették közzé, hogy e jegyeket nem ismerik el.
2. Az az igazgatás, amely igazolójegyet állíttat ki, jogosítva van e címen 1 franknál nem nagyobb díjat szedni.
3. Az igazgatások mindennemű felelősségtől mentesek, ha beigazolódik, hogy valamely postai küldemény kézbesítése vagy valamilyen utalványösszeg kifizetése szabályszerű igazolójegy felmutatása alapján történt.
Hasonlóképpen nem felelősek azokért a következményekért, amelyek valamely szabályszerű igazolójegy elveszéséből, elsikkasztásából vagy csalárd használatából származnak.
4. Az igazolójegy a kiállítás napjától számítva, három évig érvényes.
A levélpostai küldemények elnevezés vonatkozik a levelekre, az egyszerű és válaszos levelezőlapokra, az üzleti papírokra, bármilyen nyomtatványküldeményekre, beleértve a vakok részére készült dombornyomású küldeményeket, az árumintákra és a kiscsomagokra.
A kiscsomagszolgálat azokra az országokra van korlátozva, amelyek hajlandók e szolgálatot kölcsönös viszonylataikban vagy csak egyik útirányban biztosítani.
1. A bérmentesítési díjak, amelyek a levélpostai küldeményeknek az Egyesület egész területén való szállításáért járnak, - beleértve a küldeményeknek a címzettek lakásán való kézbesítését is azokban az országokban, amelyekben a házhoz kézbesítő szolgálat be van, vagy be lesz rendezve - valamint a súly- és terjedelemhatárok a következő táblázat adatai szerint vannak megállapítva:
| Küldemény faj | Súly- egység | Dijak | Súly | Terjedelem | |
| határa | |||||
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | |
| Levelek: | g | c | Hosszúság, szélesség és vastagság együttvéve 90 cm, de a leghosszabb méret 60 cm-nél nagyobb nem lehet; tekercsalakban a hosszúság és a kétszeres átmérő együttvéve 100 cm, de a leghosszabb méret 80 cm-nél nagyobb nem lehet. | ||
| első súlyfokozat | 20 | 25 | 2 kg | ||
| minden következő súlyfokozat | 15 | ||||
| Levelezőlapok: | |||||
| egyszerűek | - | 15 | - | Legnagyobb: 15x10.5 cm. | |
| válaszosak | - | 30 | Legkisebb: 10x7 cm. | ||
| Üzleti papirok | 50 | 5 | 2 kg | ||
| Legkisebb díj | - | 25 | - | ||
| Nyomtatványok | 50 | 5 | 2 kg | ||
| (3 kg az egyenként küldött kötetekre) | Mint a leveleké. | ||||
| Vakok részére készült dombornyomású küldemények | 1.000 | 3 | 5 kg | A boríték nélkül küldött, összehajtott vagy össze nem hajtott levelezőlap alakú nyomtatványokra ugyanazok a legkisebb méretek érvényesek, mint a levelezőlapokra. | |
| Áruminták | 50 | 5 | 500 kg | ||
| Legkisebb díj | - | 10 | - | ||
| Kiscsomagok | 50 | 10 | 1 kg | ||
| Legkisebb díj | - | 50 | - | ||
2. Az 1. szakaszban megállapított súly- és terjedelemhatárokat nem alkalmazzák a postaszolgálatra vonatkozó levélpostai küldeményekre, amelyekről az alábbi 49. Cikk 1. szakaszában van szó.
3. Minden igazgatásnak joga van azokkal az igazgatásokkal való forgalmában, amelyek ehhez beleegyezésüket adták, a belföldön kiadott és a kiadóktól vagy bizományosaiktól közvetlenül postára adott hírlapok és időszaki folyóiratok részére a nyomtatványok általános díjából 50% mérséklést engedélyezni. Ki vannak zárva a díjmérséklésből, tekintet nélkül a megjelenés időközére, a kereskedelmi nyomtatványok, úgymint jegyzékek, ismertetések, árjegyzékek stb.
Az igazgatások a rendeltetési igazgatások beleegyezésével, ugyanezt a kedvezményt engedélyezhetik - bárki is a feladó - az olyan könyvekre, úgyszintén az olyan röpiratokra vagy zeneművekre, amelyek a kötetek borítékán vagy védőlapjain kívül másutt semmiféle hirdetést vagy reklámot nem tartalmaznak.
4. A levélpostai küldemények, a lezárt ajánlott leveleket kivéve, nem tartalmazhatnak ércpénzt, bankjegyet, papírpénzt vagy bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírt, platinát, feldolgozott vagy fel nem dolgozott aranyat vagy ezüstöt, drágakövet, ékszert és egyéb értékes tárgyat.
5. A felvevő és a rendeltetési országok igazgatásai jogosítva vannak saját belföldi szabályaik szerint kezelni azokat a leveleket, amelyek nem a címzettnek vagy vele együtt lakó személynek szóló aktuális és személyes levelezés jellegű iratot tartalmaznak.
6. A Szabályzatban foglalt kivételektől eltekintve az üzletpapírok, a bármilyfajta nyomtatványok, az áruminták és a kiscsomagok:
a) oly módon csomagolandók, hogy tartalmukat könnyen meg lehessen vizsgálni;
b) nem tartalmazhatnak semmiféle bejegyzést, sem pedig aktuális és személyes levelezés jellegű iratot;
c) nem tartalmazhatnak semmiféle postabélyeget vagy bérmentesítésre felhasználható nyomtatványt, akár értéktelenítve vannak, akár nem, és semmiféle értékpapírt.
7. Az árumintaküldemények nem tartalmazhatnak oly tárgyat, amelynek áruértéke van.
8. Különböző fajú levélpostai küldeményeknek egy küldeményben való egyesítése (egybecsomagolt küldemények) a Szabályzatban foglalt feltételek alatt meg van engedve.
9. A Szerződésben és Szabályzatában foglalt kivételektől eltekintve, nem továbbítják azokat a küldeményeket, amelyek ebben a cikkben és a Szabályzat megfelelő cikkeiben megszabott feltételeknek nem felelnek meg.
A szállításra tévesen felvett küldeményeket vissza kell küldeni a felvevő igazgatáshoz. Mindazonáltal a rendeltetési igazgatás e küldeményeket a címzetteknek kézbesítheti. Ebben az esetben, ha annak helye van, alkalmazza a levélpostai küldeményeknek arra a fajára megszabott díjakat és pótdíjakat, amelyekhez e küldemények tartalmuk, súlyuk vagy méretük szerint tartoznak. Az 1. szakaszban meghatározott súlyhatároknál nehezebb küldeményeket valódi súlyuk szerint lehet díjazni.
A 33. Cikkben felsorolt összes küldeményeket a feladó általában teljesen bérmentesíteni köteles.
Nem továbbítják a levelek és egyszerű levelezőlapok kivételével azokat a küldeményeket, amelyek bérmentetlenek vagy hiányosan vannak bérmentesítve, továbbá azokat a válaszos levelezőlapokat, amelyeknek mindkét részét a feladáskor nem bérmentesítették teljesen.
A bérmentetlen vagy hiányosan bérmentesített levelekre és egyszerű levelezőlapokra - a Szabályzat 145. Cikke 3., 4. és 5. szakaszában az utánküldött küldemények bizonyos fajaira megszabott kivételektől eltekintve - a hiányzó bérmentesítési díj kétszeresének megfelelő pótdíjat rónak; ez a díj nem lehet kisebb 5 centime-nál és a címzettet terheli.
Ugyanezt az eljárást lehet alkalmazni az előbb említett esetekben azokra az egyéb levélpostai küldeményekre, amelyeket tévedésből továbbítottak a rendeltetési országba.
Minden küldeményért, amelyet különleges költségeket okozó rendkívüli szolgálatok útján szállítottak, a 34. Cikkben meghatározott díjakon felül e költségekkel arányban levő pótdíjat lehet szedni.
Abban az esetben, ha az egyszerű levelezőlap bérmentesítési díja az előbbi bekezdésben engedélyezett pótdíjat magábanfoglalja, ugyanezt a díjszabást alkalmazzák a válaszos levelezőlap mindkét részére.
1. Az igazgatásoknak joguk van a belföldi szabályaikban megszabott pótdíjat róni azokra a küldeményekre, amelyeket közvetlenül az indítás előtt adnak át indítószolgálatuknak.
2. A postán maradó küldeményekért a rendeltetési ország igazgatása az ilyen küldeményekre a belföldi szolgálatban megszabott külön díjat szedheti.
3. A rendeltetési ország igazgatása jogosítva van a címzettnek kézbesített minden egyes kiscsomagért legfeljebb 50 centime külön díjat szedni. Ezt a díjat legfeljebb 25 centime-mal lehet emelni házhoz kézbesítés esetében.
Vámköteles kiscsomagok és nyomtatványok küldése meg van engedve.
Ugyanez áll a vámköteles tárgyakat tartalmazó levelekre és árumintákra is, ha a rendeltetési ország megengedi.
A Szabályzat 122. Cikkében meghatározott kivételben részesülő szérum- és oltóanyagküldeményeknek szállítása mindenkor meg van engedve.
A rendeltetési igazgatás jogosítva van a 39. Cikkben említett küldeményeket vámvizsgálat alá vetni és adott esetben hivatalból felbontani.
A rendeltetési országban vámvizsgálat elé állított küldeményeket e címen a posta javára küldeményenként 50 centime-nál nem nagyobb vámközvetítési díjjal lehet terhelni.
Az igazgatások jogosítva vannak a küldemények címzetteitől beszedni a vám- és az összes esetleges egyéb nem postai díjakat.
1. Azoknak az országoknak egymásközti forgalmában, amelyek erre készségüket kifejezték, a feladók a felvevő hivatalnál előzetesen tett nyilatkozat alapján, a küldeményeket a kézbesítéskor terhelő összes postai és nem postai díjak megfizetését magukra vállalhatják.
Ebben az esetben a feladóknak kötelezettséget kell vállalniok arra, hogy a rendeltetési hivatal által esetleg igényelhető összegeket megfizetik és adott esetben elegendő biztosítékot is kell letenniök.
A rendeltetési igazgatás jogosítva van küldeményenként 50 centime-nál nem nagyobb díjjegyzék-kezelési díjat szedni. E díj a 41. Cikkben megszabott díjtól független.
2. Az igazgatások a díjmentesen kézbesítendő küldemények szolgálatát az ajánlott küldeményekre korlátozhatják.
Az igazgatások kötelezik magukat, hogy országuk illetékes szervénél közbenjárnak az olyan küldeményeket terhelő vám- és egyéb nem postai díjak törlése végett, amelyeket a felvevő országba visszaküldtek, a tartalom teljes megromlása miatt megsemmisítettek vagy egy harmadik országba utánküldtek.
1. A feladó kívánságára a levélpostai küldeményeket megérkezésük után azonnal külön küldönccel házhoz kézbesítik azokban az országokban, amelyeknek igazgatásai e szolgálatot kölcsönös viszonylataikban vállalják.
2. Ezekért az „expressz”-eknek minősített küldeményekért a rendes díjon felül külön díjat kell fizetni; ez a díj legalább az egyszerű közönséges levél bérmentesítési díjának kétszerese és legfeljebb 70 centime. Ezt a díjat előre és teljesen a feladónak kell lerónia.
3. Abban az esetben, ha a címzett lakása a rendeltetési postahivatal belső kézbesítőterületén kívül van, az expressz-kézbesítésért pótdíjat lehet szedni. Ez nem lehet nagyobb a belföldi szolgálatban megszabott pótdíjnál.
Mindazonáltal ilyen esetben az expressz-kézbesítés nem kötelező.
4. Azokat az expressz-küldeményeket, amelyek az előre fizetendő díjak együttes összegéig nincsenek teljesen bérmentesítve, a rendes úton kell kézbesíteni, hacsak a felvevő hivatal nem kezelte őket expresszekként. Ez utóbbi esetben a küldeményeket a 36. Cikk rendelkezései szerint kell megdíjazni.
5. Az igazgatásoknak meg van engedve, hogy az expressz-kézbesítést csak egyszer kíséreljék meg. Ha e kísérlet eredménytelen marad, a küldeményt közönséges küldeményként lehet tovább kezelni.
1. A túloldali táblázat 1. hasábjában megnevezett tárgyak szállítása tilos. A szállításra tévesen elfogadott ilyen tárgyakat a 2. hasábban foglalt rendelkezések szerint kell kezelni.
| Tárgyak | Tévesen felvett küldemények kezelése | |
| 1. | 2. | |
| a) Olyan tárgyak, amelyek természetük vagy csomagolásuk miatt a postaalkalmazottakra nézve veszélyesek lehetnek, a küldeményeket bepiszkíthatják vagy megrongálhatják; | annak az igazgatásnak belföldi szabályai szerint kell kezelni, amely jelenlétüket megállapítja; mindazonáltal a c) pontban felsorolt tárgyakat semmiesetre sem továbbítják a rendeltetési helyre, sem a címzettnek nem kézbesítik, sem pedig feladási helyükre nem küldik vissza; | |
| b) vámköteles tárgyak (eltekintve a 39. Cikkben említett kivételektől), továbbá a vámfizetés kikerülése céljából nagyobb mennyiségben feladott árumintaküldemények; | ||
| c) ópium, morfium, kokain és egyéb kábítószerek; | ||
| d) olyan tárgyak, amelyeknek bevitele vagy forgalombahozatala a rendeltetési országban tilos; | ||
| e) robbanó, gyúlékony vagy veszélyes anyagok; | ||
| f) trágár vagy erkölcstelen tárgyak; | a helyszínen meg kell semmisítenie annak az igazgatásnak, amely jelenlétüket megállapítja; | |
| g) élőállatok, a méhek, piócák és selyemhernyók kivételével. | vissza kell küldeni a felvevő országba; mindazonáltal, ha jelenlétüket csak a rendeltetési igazgatás állapítja meg, ez az utóbbi a belföldi szabályaiban megállapított feltételekkel a címzetteknek kézbesítheti. | |
2. Azokban az esetekben, ha a szállításra tévesen elfogadott küldeményeket sem a feladási helyre nem küldik vissza, sem a címzettnek nem kézbesítik, a küldeményekre alkalmazott eljárásról pontosan értesíteni kell a felvevő igazgatást.
3. Minden országot egyébként megillet az a jog, hogy megtagadja területén azoknak a küldeményeknek zárlatonkívüli átszállítását, amelyek az illető országban a kiadásukra és forgalombahozatalukra vonatkozó törvényes intézkedéseknek nem felelnek meg. E jog nem terjed ki a levelekre és levelezőlapokra.
Ezeket a küldeményeket a felvevő igazgatáshoz kell visszaküldeni.
1. A bérmentesítés történhetik akár a felvevő országban a magánlevelezések bérmentesítésére szánt érvényes levélbélyeggel, akár a postaigazgatás által hivatalosan elfogadott és közvetlen felügyelete alatt működő bérmentesítőgép lenyomataival, akár pedig - a nyomtatványoknál - bélyegzőlenyomattal vagy más módon, ha ilyen bélyegzési rendszert a felvevő igazgatás belföldi szabályai megengednek.
2. Szabályszerűen bérmentesítetteknek kell tekinteni: a válaszos levelezőlapoknak a kibocsátó ország benyomott vagy felragasztott levélbélyegeivel ellátott válaszlapjait, továbbá azokat a küldeményeket, amelyek az első szállítási útra szabályszerűen bérmentesítve voltak és amelyeknek pótdíját a küldemény utánküldése előtt lerótták, valamint azokat a hírlapokat vagy hírlapkötegeket és időszaki folyóiratokat, amelyek „Abonnements-poste” (=Postai előfizetés) felírással vannak ellátva, és amelyeket a hírlapok és időszaki folyóiratok előfizetésére vonatkozó Egyezmény alapján továbbítanak.
A nyilt tengeren levő hajók levélszekrényébe helyezett vagy a hajón levő postaalkalmazottak, illetőleg a hajóparancsnokok kezéhez adott levelezést, hacsak az érdekelt igazgatások közt ellenkező megállapodás nincs, annak az országnak levélbélyegével és díjszabása szerint lehet bérmentesíteni, amelynek tulajdonában van a hajó, vagy amelyhez tartozik. Ha a hajón való feladás a járat két végpontján vagy valamely közbeeső kikötőben való tartózkodás alatt történik, a bérmentesítés csak annak az országnak levélbélyegével és díjszabása szerint érvényes, amelyek vizén a hajó tartózkodik.
1. Mindennemű postai díjtól mentesek a postaszolgálatra vonatkozó levelezések, amelyeket egymással a postaigazgatások, ezek és a Nemzetközi Iroda, az egyesületi országok postahivatalai, valamint e hivatalok és az igazgatások váltanak, úgyszintén azok a küldemények, amelyeknek díjmentes szállítását a Szerződés, az Egyezmények és Szabályzataik határozottan kimondják.
2. A hadifoglyoknak szóló vagy az általuk feladott levelezések - kivéve az utánvétellel terhelt küldeményeket - szintén minden postai díjtól mentesek, mind a felvevő és a rendeltetési, mind az átszállító országokban.
Ugyanez a szabály áll fenn azokra a hadifogoly-levelezésekre is, amelyeket a hadviselő országokban, illetőleg harcoló egyéneket a saját területükön befogadó semleges országokban esetleg felállított tudakozóirodák közvetve vagy közvetlenül küldenek, illetőleg kapnak.
A valamely semleges államba befogadott és internált harcoló egyének a fenti rendelkezések alkalmazására nézve ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint a tulajdonképpeni hadifoglyok.
Az Egyesület országaiban válaszdíjszelvényeket árusítanak.
Az eladási árat az érdekelt igazgatások határozzák meg, de ez nem lehet kevesebb 35 centime-nál vagy ennek az összegnek az elárusító ország pénzében kifejezett egyenértékénél.
Minden válaszdíjszelvényt az Egyesület bármely országában be lehet cserélni az illető országból eredő és külföldre szóló egyszerű közönséges levél bérmentesítési díjának megfelelő bélyegre vagy bélyegekre.
Minden ország követelheti továbbá, hogy a válaszdíjszelvényeket és e szelvények becserélésével bérmentesítendő küldeményeket egyidejűleg adják át.
1. A levélpostai küldemény feladója küldeményét visszaveheti vagy a küldemény címét megváltoztathatja mindaddig, amíg a küldeményt a címzettnek nem kézbesítették.
2. Az erre vonatkozó megkeresést a feladó költségére postai vagy távirati úton továbbítják. A feladónak a postával továbbítandó megkeresésekért egy egyszerű ajánlott levél díját, a táviratban továbbítandó megkeresésért pedig a távirat díját kell fizetnie.
Ha a visszavétel vagy a címváltoztatás több, ugyanattól a feladótól ugyanannál a hivatalnál egyszerre feladott, ugyanannak a címzettnek szóló küldeményre vonatkozik, a feladó a postai kérelemért csak egy egyszerű ajánlott levél díját, a távirati kérelemért a valamennyi szóbanforgó küldemény adatait tartalmazó távirat díját fizeti.
1. A címzett tartózkodási helyének megváltoztatása esetében a levélposta küldeményeket utánküldik, hacsak a feladó a címoldalra a rendeltetési országban ismert nyelven írt feljegyzéssel az utánküldést meg nem tiltotta.
2. A kézbesíthetetlen küldeményeket haladéktalanul vissza kell küldeni a származási országba.
3. A címzettek rendelkezésére tartott vagy a postán maradóknak címzett küldemények megőrzési határidejét a rendeltetési ország szabályai határozzák meg. Mindazonáltal ez a határidő általában nem lehet hosszabb két hónapnál, kivéve azokat a különleges eseteket, amikor a rendeltetési igazgatás szükségesnek tartja, hogy a határidőt kivételesen legfeljebb négy hónapig terjedő időre kitolja. A származási országba való visszaküldést rövidebb határidő alatt is foganatosítani kell, ha a feladó ezt a címiratba, a rendeltetési országban ismert nyelven írt feljegyzéssel kéri.
4. Az értéktelen nyomtatványokat nem küldik vissza, hacsak a feladó a küldeményre írt megjegyzéssel a visszaküldést nem kérte. Az ajánlott nyomtatványokat mindig vissza kell küldeni.
5. A levélpostai küldeményeknek egyik országból a másik országba való utánküldéséért vagy a származási országba való visszaküldéséért a Szabályzatban megállapított kivételektől eltekintve, semmiféle pótdíjat szedni nem szabad.
6. Az utánküldött vagy tértiküldeményeket a címzetteknek, illetőleg a feladóknak ama díjak megfizetése után lehet kézbesíteni, amelyekkel e küldeményeket a feladáskor, a megérkezéskor vagy az első útvonalon túl történt utánküldésért útközben terhelték meg. Ugyanez vonatkozik azoknak a vám- és egyéb külön díjaknak megtérítésére, amelyeknek törlését a rendeltetési igazgatás nem engedélyezte.
7. Valamely más országba való utánküldés vagy kézbesíthetetlenség esetében a postán maradó küldeményekért szedett díjat, a vámközvetítési díjat, a díjjegyzékkezelési díjat, az expressz-pótdíjat és a kiscsomagok házhoz kézbesítési díját törlik.
1. Bármely küldeményért való felszólalásért legfeljebb 50 centime díjat lehet szedni.
E díjat minden egyes küldeményért kell szedni még akkor is, ha a felszólalás több, ugyanattól a feladótól egyszerre feladott, ugyanannak a címzettnek szóló küldeményre vonatkozik.
Az ajánlott küldeményekre vonatkozólag semminemű díjat nem szednek, ha a feladó a tértivevényért járó külön díjat már lerótta.
2. Felszólalni csak a küldemény feladását követő naptól számított egyévi határidő alatt lehet.
Minden igazgatás köteles azonban elintézni e határidő lejárta után érkezett azokat az egyszerű tudakozódási kérelmeket, amelyeket egy másik igazgatás két évnél nem régebben feladott küldemények tárgyában küldött hozzá.
3. Minden igazgatás köteles elfogadni azokat a felszólalásokat, amelyek más igazgatás területén feladott küldeményekre vonatkoznak.
4. Ha valamely felszólalásra szolgálati hiba adott okot, a felszólalás díját visszatérítik.
1. A 33. Cikkben felsorolt levélpostai küldeményeket ajánlva is lehet küldeni.
2. Minden ajánlott küldemény díját előre kell leróni. Ez áll:
a) a küldemény fajának megfelelő rendes bérmentesítési díjból;
b) a legfeljebb 40 centime-ban megszabott ajánlási díjból.
A levelezőlap „Válasz” részének ajánlási díját csak ennek a résznek a feladója róhatja le.
3. Az ajánlott küldemény feladója részére a feladáskor díjmentesen feladóvevényt kell kiadni.
4. Azok az országok, amelyek az erőhatalomból származható kockázatot viselni hajlandók, jogosítva vannak minden ajánlott küldeményért legfeljebb 40 centime-ban megszabott külön díjat szedni.
5. Azokat a bérmentetlen vagy elégtelenül bérmentesített ajánlott küldeményeket, amelyeket tévedésből továbbítottak a rendeltetési igazgatásnak a címzettek terhére a hiányzó bérmentesítési díj összegével kell megportózni.
Az ajánlott küldemény feladója tértivevényt kérhet, ha a küldemény feladásakor legfeljebb 40 centime-ban megszabott díjat fizet.
A tértivevényt a küldemény feladása után is lehet kérni, az 53. Cikkben a felszólalásokra megállapított határidő alatt és az ugyanott megszabott díj lerovása után.
1. Az alábbi 57. Cikkben felsorolt kivételektől eltekintve az igazgatások az ajánlott küldemények elveszéséért felelősek.
A feladónak e címen kártérítésre van joga; ennek összege küldeményenként 50 frank.
2. Az igazgatások semmiféle felelősséget nem vállalnak a hamis tartalomnyilvánítás miatt a vámhatóság által lefoglalt küldeményekért.
Az igazgatások az ajánlott küldemények elveszéséért való minden felelősségtől mentesülnek:
a) erőhatalom esetében; mindazonáltal a felelősség fennáll azzal a felvevő igazgatással szemben, amely az erőhatalomból származó kockázat viselését vállalta (54. Cikk 4. szakasz). Az elveszésért felelős igazgatásnak kell döntenie - saját belföldi jogszabályai alapján - arra nézve, hogy az elveszést olyan körülmények okozták-e, amelyeket erőhatalomnak lehet tekinteni;
b) ha a küldeményekről a szolgálati okiratoknak erőhatalom következtében történt megsemmisülése miatt nem tudnak számot adni, feltéve, hogy felelősségüket máskép nem bizonyították be;
c) ha oly küldeményről van szó, amelynek tartalma a 34. Cikk 4. szakaszában és 6. szakasza c) pontjában, valamint a 46. Cikk 1. szakaszában felsorolt tilalmak alá esik;
d) ha a feladó az 53. Cikkben megszabott egyévi határidő alatt nem szólalt fel.
Az igazgatások felelőssége megszűnik azokért az ajánlott küldeményekért, amelyeket a hasonló fajú küldeményekre belföldi szabályzatukban megállapított módon kézbesítettek.
A kártérítés kifizetése annak az igazgatásnak kötelessége, amely alá a küldeményt felvevő hivatal tartozik, fennmarad azonban visszkereseti joga a felelős igazgatással szemben.
1. A kártérítést minél előbb, de legkésőbb a felszólalást követő naptól számított hathavi határidő alatt kell kifizetni. Ez a határidő a távoleső országokkal való forgalomban kilenc hónapra emelkedik.
Az a felvevő igazgatás, amely az erőhatalomból eredő kockázat viselését nem vállalja, jogosítva van a kártérítés elintézését az előbbi bekezdésben megállapított határidőn túl kitolni, ha még nincs eldöntve az a kérdés, hogy a küldemény erőhatalom következtében veszett-e el.
2. A felvevő igazgatásnak joga van a feladót a közvetítő vagy a rendeltetési igazgatás terhére kártalanítani, ha az - bár szabályszerűen megkeresték - három hónap alatt az ügyet nem intézte el; ez a határidő a távoleső országokkal való forgalomban hat hónap.
1. Valamely ajánlott küldeményért való felelősség az ellenkező bebizonyításáig azt az igazgatást terheli, amely - bár a küldeményt kifogás nélkül átvette és minden szabályszerű nyomozási adatot rendelkezésére bocsátottak
- nem tudja kimutatni sem a címzettnek való kézbesítést, sem pedig, ha szóba jöhet, a következő igazgatásnak való szabályszerű átadást,
- nem tudja kimutatni sem a címzettnek való kézbesítést, sem pedig, ha szóba jöhet, a következő igazgatásnak való szabályszerű átadást.
A közvetítő vagy a rendeltetési igazgatás az ellenkező bizonyításáig minden felelősség alól szabadul:
a) ha a Szabályzat 159. Cikke 3. szakaszában foglalt rendelkezéseket megtartotta;
b) ha be tudja bizonyítani, hogy a felszólalást csak akkor kapta meg, amikor a tudakolt küldeményre vonatkozó szolgálati okiratokat - a Szabályzat 177. Cikkében megszabott őrzési határidő letelte után - már megsemmisítette. Ez a fenntartás nem érinti a felszólaló jogait.
Mindazonáltal, ha az elveszés szállítás közben történt, és nem lehet megállapítani, hogy mely ország területén vagy szolgálatában következett be, az érdekelt igazgatások a kárt egyenlő részben viselik.
2. Ha valamely ajánlott küldemény erőhatalomból származó körülmények következtében veszett el, az az igazgatás, amelynek területén vagy szolgálatában az elveszés történt, csak akkor felelős a felvevő igazgatással szemben, ha mindkét ország vállalta az erőhatalomból származó kockázat viselését.
3. A vám- és egyéb díjak, amelyeknek törlését nem lehetett elérni, az elveszésért felelős igazgatásokat terhelik.
4. A kártérítés összegét kifizető igazgatás e kártérítési összeg erejéig a kártérítést kapott személynek akár a címzett, akár a feladó, akár valamely harmadik személy ellen esetleg fennálló visszkereseti jogaiba lép.
5. Ha valamely elveszettnek tekintett ajánlott küldemény később előkerül, azt a személyt, akinek a kártérítést kifizették, értesíteni kell arról, hogy a küldeményt a kártérítési összeg visszafizetése után átveheti.
1. A felelős igazgatás vagy az, amelynek számlájára a 60. Cikk értelmében a kifizetés történt, köteles a feladónak tényleg kifizetett kártérítés összegét a felvevő igazgatás részére megtéríteni, a kifizetésről szóló értesítés elküldését követő háromhavi határidő alatt.
Ha a 61. Cikk alapján a kártérítést több igazgatásnak közösen kell viselnie, a kártérítés teljes összegét az előbbi bekezdésben említett határidő alatt a felvevő igazgatásnak az az első igazgatás köteles megfizetni, amely a tudakolt küldeményt szabályszerűen átvette, de a következő szolgálatnak való kifogástalan átadást nem tudja bizonyítani. Ennek az igazgatásnak dolga a többi felelős igazgatástól visszaszerezni az igényjogosultnak kifizetett kártérítés egy-egy igazgatásra eső hányadát.
2. A hitelező igazgatás részére a megtérítés úgy történik, hogy abból erre az igazgatásra költség ne háruljon, mégpedig postautalvánnyal, csekkel vagy a hitelező ország fővárosára, illetőleg valamely kereskedelmi helyére kiállított, látra szóló váltó útján vagy ebben az országban forgalomban levő ércpénzzel.
A felelősség elismerése esetében, valamint a 60. Cikk 2. szakaszában említett esetben a kártérítés összegét a felelős igazgatástól hivatalból is meg lehet szerezni bármely leszámolás útján, mégpedig vagy közvetlenül, vagy olyan igazgatás közvetítésével, amely a felelős igazgatással rendszeresen leszámol.
A háromhavi határidő eltelte után a felvevő igazgatásnak járó összeg a szóbanforgó határidő lejáratának napjától számítva évi 5 százalékkal kamatozik.
3. A felvevő igazgatás a felelős igazgatástól a kártérítési összeg megtérítését csak az elveszésről szóló értesítés elküldésétől, illetőleg adott esetben a 60. Cikk 2. szakaszában megszabott határidő lejártának napjától számítva két év alatt igényelheti.
4. Az az igazgatás, amelynek felelősségét kellően megállapították, és amely előzőleg a kártérítés kifizetését megtagadta, köteles elvállalni mindazokat a járulékos költségeket is, amelyek a nem igazolt késedelmes fizetésből eredt.
5. Az igazgatások megállapodhatnak abban, hogy a feladóknak kifizetett ás általuk jogosoknak elismert kártérítésekről időközönként számolnak le.
1. Az ajánlott levélpostai küldeményeket utánvétellel lehet küldeni azok között az országok között való forgalomban, amelyeknek igazgatásai ennek a szolgálatnak berendezésében megegyeztek.
2. Az utánvételes küldeményekre ugyanazok a feltételek és díjak érvényesek, mint az ajánlott küldeményekre. Ezenfelül a feladó előre fizet:
a) alapdíjat, amely küldeményenként nem lehet több 50 centime-nál, és az utánvételi összeg legfeljebb 1/2 százalékának megfelelő aránylagos díjat, ha azt kívánja, hogy az utánvételi összeget a javára díjmentesen kiállított utánvételi utalvánnyal egyenlítsék ki;
b) legfeljebb 25 centime-os alapdíjat, ha a kiegyenlítést a küldemény rendeltetési országában vezetett postai folyószámlára való befizetés útján kívánja.
3. A 2. szakasz b) pontjában említett folyósítási mód csak akkor van megengedve, ha az érdekelt igazgatások vállalják e folyósítási eljárás alkalmazását. A rendeltetési igazgatás a címzettől beszedett összeget, miután abból a legfeljebb 25 centime-os alapdíjat és a belföldi szolgálatban a befizetéselkre megállapított rendes díjat levonta, a belföldi szolgálatban rendszeresített befizetési lappal posta folyószámlára befizeti.
4. Bármely módon történik is a folyósítás, az utánvétel legnagyobb összege egyenlő azzal az összeggel, amely a küldeményt felvevő országba szóló postautalványokra van megállapítva.
5. Ellenkező megállapodás hiányában az utánvétel összegét a küldeményt felvevő ország pénznemében kell kifejezni. Mindazonáltal a küldemény rendeltetési országában vezetett postai folyószámlára való befizetés esetében az utánvételi összeget a rendeltetési ország pénznemében kell kifejezni.
6. Mindegyik igazgatás jogosítva van a 2. szakasz a) pontjában említett aránylagos díj beszedésére olyan fokozatot megállapítani, amely szolgálata követelményeinek legjobban megfelel.
Az utánvétellel terhelt ajánlott küldemény feladója kérheti az utánvételi összeg törlését vagy leszállítását.
Az ilyen kérelmek ugyanazoknak a szabályoknak vannak alávetve, mint a visszavételre vagy címváltoztatásra vonatkozó kérelmek.
Ha az utánvételi összeg törlését vagy leszállítását távirati úton kérik, a távirat díjához egy egyszerű ajánlott levél díja járul.
Az utánvételes ajánlott küldemény elveszése esetében a posta az 56. és 57. Cikkben meghatározott feltételek szerint felelős.
A címzettől szabályszerűen beszedett összeg, éspedig akár elküldték postautalványon vagy befizették postai folyószámlára, akár nem, a feladó részére a Postautalványegyezmény feltételei vagy a csekk- és postai átutalásokra vonatkozó szabályok szerint biztosítva van.
1. Ha a küldeményt a címzettnek az utánvételi összeg beszedése nélkül kézbesítették, a feladónak joga van kártérítésre, feltéve, hogy az 53. Cikk 2. szakaszában megszabott határidő alatt felszólalt és az összeg be nem szedése nem az ő hibájának vagy mulasztásának következménye, illetőleg a küldemény tartalma nem esik a 34. Cikk 4. szakaszában és 6. szakasz c) pontjában, valamint a 46. Cikk 1. szakaszában foglalt tilalmak alá.
Ugyanez a szabály érvényes arra az esetre is, ha a címzettől beszedett összeg kisebb a feltüntetett utánvételi összegnél, vagy ha a beszedés csalárd módon történt.
A kártérítés semmiesetre sem lehet több az utánvétel összegénél.
2. Az az igazgatás, amelyik a kártérítési összeget kifizette, e kártérítési összeg erejéig a kártérített személynek minden, a címzett, a feladó vagy valamely harmadik személy irányában esetleg fennálló visszkereseti jogába lép.
A szabályszerűen beszedett összegeknek vagy a 67. Cikkben említett kártérítésnek kifizetése azt az igazgatást terheli, amelyhez a küldeményt felvevő hivatal tartozik; ennek azonban fennmarad visszakereseti joga a felelős igazgatással szemben.
A 60. Cikkben foglalt, az elveszett ajánlott levelek kártérítésének kifizetési határidejére vonatkozó határozatokat alkalmazzák az utánvételes küldeményekért beszedett összegek vagy az értük adott kártérítések kifizetésére is.
A szabályszerűen beszedett összegeknek, valamint a 67. Cikkben említett kártérítésnek a felvevő igazgatás által való kifizetése a rendeltetési igazgatás számlájára történik. A felelősség ez utóbbit terheli, hacsak nem tudja bebizonyítani, hogy a hiba azáltal következett be, hogy a felvevő igazgatás valamely szabály rendelkezését nem tartotta meg.
Ha valamely utánvételes küldeménynek a szolgálatból való eltűnése következtében az utánvételi összeget csalárd úton szedik be, az érdekelt igazgatások felelősségét a 61. Cikknek az ajánlott küldemények elvesztésére meghatározott szabályai szerint kell megállapítani.
Mindazonáltal az utánvételi forgalomban részt nem vevő közvetítő igazgatás felelőssége az 56. és 57. Cikkben az ajánlott küldeményekre megszabott határig van korlátozva. A nem fedezett összeget a többi igazgatás egyenlő arányban viseli.
A rendeltetési igazgatás köteles a terhére előlegezett összegeket a 62. Cikkben megállapított szabályok szerint a felvevő igazgatásnak megtéríteni.
1. A bármely okból a címzettnek ki nem fizetett utánvételi utalvány összegét nem térítik vissza a kibocsátó igazgatásnak. Az utánvétellel terhelt küldeményt felvevő igazgatás ezt az összeget az utánvételi utalvány címzettjének rendelkezésére tartja. Az elévülés törvényes határidejének lejártával az összeg végérvényesen erre az igazgatásra száll át.
Minden egyéb tekintetben és a Szabályzatban foglalt fenntartásokkal az utánvételi utalványokra a Postautalványegyezményben megszabott határozatok érvényesek.
2. Ha valamely a 63. Cikk rendelkezései szerint kiállított befizetési lap összegét bármely okból nem lehet az utánvételes küldemény feladója által feltüntetett igényjogosult javára írni, ennek a befizetési lapnak az összegét az az igazgatás, amely beszedte, a felvevő igazgatás rendelkezésére bocsátja a végett, hogy azt a küldemény feladójának kifizessék.
Ha ezt a kifizetést nem lehet foganatosítani, az 1. szakaszban megállapított módon kell eljárni.
A felvevő igazgatás a Szabályzatban megállapított módon megtérít a rendeltetési igazgatásnak utánvételenként 20 centime díjrészt, hozzáadva a kifizetett utánvételi utalványok teljes összegének 1/4 százalékát.
A Szerződésben kifejezetten említett esetek kivételével minden igazgatás teljes egészében megtartja az általa beszedett díjakat.
1. Két igazgatás közt, egy vagy több igazgatás közvetítésével (közvetítő szolgálat) küldött levélzárlatokban elhelyezett levélpostai küldeményekért mindegyik ország részére, amelynek területén az átszállítás történik vagy amelynek szervei a szállításban részt vesznek, a következő táblázatban feltüntetett díjak járnak:
| Kilogrammonként | |||
| 1. Szárazföldi átszállítás: | levelekért és levelezőlapokért | egyéb küldeményekért | |
| F. c. | F. c. | ||
| 1000 km-ig | -.60 | -.08 | |
| 1000 km-en felül 2000 km-ig | -.80 | -.12 | |
| 2000 km-en felül 3000 km-ig | 1.20 | -.16 | |
| 3000 km-en felül 6000 km-ig | 2.- | -.24 | |
| 6000 km-en fell 9000 km-ig | 2.80 | -.32 | |
| 9000 km-en felül | 3.60 | -.40 | |
| 2. Tengeri átszállítás: | |||
| 300 tengeri mérföldig | -.60 | -.08 | |
| 300-on felül 1500 tengeri mérföldig | 1.60 | -.20 | |
| Európa és Észak-Amerika között | 2.40 | -.32 | |
| 1500-on felül 6000 tengeri mérföldig | 3.20 | -.40 | |
| 6000 tengeri mérföldön felül | 4.80 | -.60 | |
2. Az olyan tengeri szállításért, amelynél a tengeri út 300 tengeri mérföldnél nem több, az 1. szakaszban meghatározott díjak harmadrészét kell fizetni átszállítási díj címén, ha az érdekelt igazgatás a szállított zárlatoknak szárazföldi szállításáért már kapott díjat.
3. Abban az esetben, ha a tengeri átszállítást két vagy több igazgatás végzi, az egész tengeri szállításért járó díj nem lehet több: levelekért és levelezőlapokért kg-ként 4 frank 80 centime-nál, egyéb levélpostai küldeményekért pedig kg-ként 60 centime-nál. Adott esetben ezeket a legnagyobb díjakat a szállításban részvevő igazgatások egymásközt az átszállítási útvonalak arányában osztják meg.
4. Közvetítő szolgálatnak kell tekinteni ellenkező megállapodás híján azokat a tengeri szállításokat, amelyeket két ország között az egyiknek hajója közvetlenül teljesít, úgyszintén azokat a szállításokat, amelyeket ugyanannak az országnak két hivatala közt egy másik ország szolgálatának közvetítésével végeznek.
5. Az átszállításra vonatkozólag egyéb tárgyaknak kell tekinteni: a kiscsomagokat, a hírlapok és időszaki folyóiratok előfizetésére vonatkozó Egyezmény alapján küldött hírlapokat vagy hírlapkötegeket és időszaki folyóiratokat, valamint az Értéklevél- és értékdobozegyezmény alapján küldött értékdobozokat.
6. Az átszállítási díjak szempontjából a tévesen irányított zárlatokat úgy kell tekinteni, mintha azokat rendes úton szállították volna.
Mindennemű szárazföldi vagy tengeri átszállítási díjtól mentesek a 49. Cikkben említett postadíjmentes küldemények, a felvevő országba visszaküldött válaszlevelezőlapok, az utánküldött küldemények, a tértiküldemények a tértivevények, a postautalványok és a postaszolgálatra vonatkozó összes egyéb okiratok, így nevezetesen a postai átutalásokra vonatkozó küldemények.
A 75. Cikkben részletezett átszállítási díjakat nem alkalmazzák azokra a rendkívüli szolgálati eszközökkel fenntartott szállításokra, amelyeket valamely postaigazgatás egy vagy több más postaigazgatás kívánságára külön berendez vagy fenntart. Az ilyfajta szállítás feltételeit az érdekelt igazgatások egymásközt szabadon állapítják meg.
1. Az átszállítási díjak a felvevő ország igazgatását terhelik.
2. Az e díjakról való leszámolás a minden három évben egyszer, éspedig tizennégynapos időszakban megtartott statisztikai felvételek adatai alapján történik. Ez az időszak huszonnyolc napra emelkedik azokra a zárlatokra vonatkozólag, amelyeket valamelyik ország szolgálatai hetenként hatnál kevesebbszer váltanak.
A statisztikai felvételek időszakát és tartamát a Szabályzat határozza meg.
3. Mindegyik igazgatásnak joga van választott bíróság döntése alá bocsátani azokat a statisztikai eredményeket, amelyek szerinte jelentékenyen eltérnek a valóságtól. A választott bíróság megalakítása a 11. Cikkben meghatározott módon történik.
A választott bíróság jogosítva van a fizetendő átszállítási díjak összegét jogszerűen meghatározni.
1. A szerződő országok egyikének postahivatalai és ugyanannak az államnak idegenben állomásozó hajórajának vagy hadihajóinak parancsnokai közt, avagy a hajórajok vagy hadihajók egyikének parancsnoka és ugyanazon ország más hajórajának vagy hadihajójának parancsnoka közt levélzárlatokat lehet váltani más országok szárazföldi vagy tengeri szolgálatának közvetítésével.
2. Az e zárlatokban elhelyezett bármelyfajta levelezés csak ama hajótiszti vagy legénységi személyzetének szólhat, vagy csak ezektől származhatik, amely hajó részére címezve vannak, illetőleg amelytől erednek a levélzárlatok; az ezekre a küldeményekre alkalmazandó díjszabást és szállítási feltételeket saját belföldi szabályai szerint annak az országnak a postaigazgatása határozza meg, amely országhoz a hajó tartozik.
3. Hacsak az érdekelt igazgatások közt ellenkező megállapodás nincs, az a postaigazgatás, amely a szóbanforgó zárlatokat indítja vagy kapja, az átszállító postaigazgatásoknak a 75. Cikk határozatai alapján kiszámított átszállítási díjat köteles megtéríteni.
Vegyes határozatok
Ha valamely ország az átszállítás szabadságára vonatkozó 26. Cikk határozatait nem tartja meg, az igazgatások jogosítva vannak a postaszolgálatot ezzel az országgal megszüntetni. Kötelesek azonban ezt az intézkedést előzetesen távirat útján az érdekelt igazgatásokkal közölni.
A szerződő országok kötelezik magukat arra, hogy a szükséges intézkedéseket megteszik vagy törvényhozásuknál javaslatba hozzák abból a célból, hogy:
a) megtorolják a levélbélyegeknek és a válaszdíjszelvényeknek hamisítását;
b) megtorolják a nemzetközi válaszdíjszelvényeknek csalárd használatát és a hamisított vagy már használt levélbélyegeknek, úgyszintén a bérmentesítőgépek vagy bélyegzők hamisított vagy már használt lenyomatainak a küldemények bérmentesítésére való csalárd felhasználását;
c) megtiltsák és megtorolják az utánzott vagy hamisított postaszolgálati jelzőcéduláknak és bélyegzőknek gyártásával, eladásával, vételre kínálásával vagy szétosztásával űzött csalárd ténykedéseket, ha a hamisítást vagy az utánzást a szerződő országok bármelyikének igazgatásától kibocsátott postai jelzőcédulákkal vagy bélyegzőkkel össze lehet téveszteni;
d) megbüntessék a postai igazolójegyek gyártásával vagy forgalombahozásával elkövetett csalárd ténykedést, úgyszintén e jegyeknek csalárd használatát;
e) megakadályozzák és adott esetben megbüntessék ópiumnak, morfiumnak, kokainnak és más kábítószereknek postaküldeményekben való elhelyezését, hacsak az elhelyezést a Szerződés és az Egyezmények határozottan meg nem engedik.
Záró határozatok
E Szerződés 1935. évi január hó 1-én lép életbe és meg nem határozott ideig marad érvényben.
Ennek hiteléül a fent felsorolt országok kormányainak teljhatalmú megbízottai e Szerződést egy példányban aláírták. E példány Egyiptom kormányának levéltárában marad elhelyezve és arról mindegyik fél másolatot kap.
Kelt Kairóban, 1934. évi március hó 20-án.
(Aláírások.)
Az alulírott meghatalmazottak a mai napon megkötött Egyetemes Postaszerződés aláírása előtt a következőkben egyeztek meg:
Az 51. Cikk határozatait nem alkalmazzák Nagybritannia, valamint a brit domíniumok, gyarmatok és védnökségek területén, amelyeknek belföldi törvényhozása a levélpostai küldeményeknek a feladó kívánságára való visszavételét vagy címváltoztatását nem engedi meg.
1. Minden országnak joga van a 34. Cikk 1. szakaszában meghatározott díjakat legfeljebb 40 százalékkal felemelni vagy legfeljebb 20 százalékkal leszállítani az alábbi táblázat adatainak megfelelően:
| Alsó határok | Felső határok | ||
| Centime | |||
| Levelek, első fokozat | 20 | 35 | |
| Levelek, minden következő fokozat | 12 | 21 | |
| Levelezőlap, egyszerű | 12 | 21 | |
| Levelezőlap, válaszos | 24 | 42 | |
| Üzletipapírok, 50 grammonként | 4 | 7 | |
| legkisebb díj | 20 | 35 | |
| Nyomtatványok, 50 grammként | 4 | 7 | |
| Vakok részére készült dombornyomású küldemények, 1000 grammonként | 2.4 | 4.2 | |
| Áruminták, 50 grammonként | 4 | 7 | |
| legkisebb díj | 8 | 14 | |
| Kiscsomagok, 50 grammonként | 8 | 14 | |
| legkisebb díj | 40 | 70 | |
A választott díjaknak egymásközt lehetőleg ugyanolyan arányban kell lenniök, mint az alapdíjaknak, azonban minden országnak megvan az a joga, hogy díjait a pénzrendszere követelményeinek megfelelően kikerekítse.
2. Minden ország leszállíthatja az egyszerű levelezőlap díját 10 centime-ra, a válaszos levelezőlap díját 20 centime-ra.
3. A valamely országtól elfogadott díjszabást alkalmazzák az érkező bérmentetlen vagy hiányosan bérmentesített küldeményekért szedendő díjakra is.
Kivételesen meg van engedve, hogy azok az államok, amelyek belföldi szabályaik miatt nem alkalmazhatják a tizedes méterrendszer súlyegységét, ezt a kereskedelmi unciával (28.3465 g) helyettesíthessék, éspedig a leveleknél egy uniciát 20 grammnak, az üzletipapíroknál, nyomtatványoknál, árumintáknál és kiscsomagoknál pedig két unciát 50 grammnak számítva.
Egyik ország sem köteles továbbítani vagy a címzetteknek kézbesíteni azokat a küldeményeket, amelyeket a területén lakó feladók valamely idegen országban adnak vagy adatnak postára abból a célból, hogy az ott érvényes kisebb díjakat kihasználják. Ezt a szabályt alkalmazzák különbség nélkül mind a feladó által lakott országban előállított és azután a határon átszállított küldeményekre, mind pedig a valamely külföldi országban előállított küldeményekre. Az érdekelt igazgatásnak joga van a kérdéses küldeményeket feladási helyükre visszaküldeni vagy pedig belföldi díjaival megterhelni. A díjak beszedésének módozatai tetszésére vannak bízva.
Az igazgatások jogosítva vannak arra, hogy a válaszdíjszelvények árusítását ne vállalják.
Azok az országok, amelyek az 54. Cikk 2. szakaszában említett ajánlási díjat 40 centime-ban nem szabhatják meg, jogosítva vannak legfeljebb 50 centime-ig vagy esetleg a belföldi szolgálatukra megállapított díjtételig emelkedhető díjat szedni.
A levélpostának légi úton való szállítására vonatkozó határozatok az Egyetemes Postaszerződéshez vannak csatolva, és azokat a Szerződés és Szabályzata kiegészítő részének kell tekinteni.
Mindazonáltal a Szerződés általános határozataitól eltérőleg az említett határozatokat a közvetlenül érdekelt igazgatások képviselőiből álló értekezlet időnként megváltoztathatja.
Ezt az értekezletet az érdekelt igazgatások közül legalább háromnak kérelmére a Nemzetközi Iroda útján lehet összehívni.
Az e konferencia által javasolt határozatok összességét a Nemzetközi Iroda útján szavazás céljából az Egyesület országai elé kell terjeszteni. A döntés a nyilvánított szavazatok többségével történik.
A 75. Cikk 1. szakaszában (táblázat) foglalt határozatoktól eltérőleg a Szocialista Szovjet Köztársaságok Úniójának postaigazgatása jogosítva van a transz-szibériai vasút útvonalán, éspedig mindkét irányban (Mandzsuria vagy Vladivosztok) történt átszállításért - a 6000 kilométernél hosszabb távolságokra - átszállítási díj címén a levelekért és levelezőlapokért kilogrammonként 4 frank 50 centime-ot és egyéb küldeményekért kilogrammonként 50 centime-ot szedni.
Az argentínai igazgatásnak joga van a Szerződés 75. Cikke 1. szakaszának 1. pontjában említett átszállítási díjakon felül kilogrammonként 30 centime pótdíjat szedni a „Ferrocarril Transandino” argentínai szakaszán át szállított bármilyen levélpostai küldeményért.
Uruguay Köztársaságnak kivételesen joga van arra, hogy minden a tengerentúlról jövő és Montevideóban kirakott olyan zárlatért, amelyet saját szerveivel továbbít a mögötte levő országokba, a 75. Cikkben megszabott szárazföldi átszállítási díjakat szedje, azaz a levelekért és levelezőlapokért kilogrammonként 60 centime-ot, az egyéb küldeményekért pedig kilogrammonként 8 centime-ot.
A britindiai igazgatásnak kivételesen joga van zsákonként 40 centime díjat szedni az Adenben átrakott zsákokért abban az esetben, ha a britindiai igazgatás az ilyfajta zsákokért semmiféle szárazföldi vagy tengeri átszállítási díjat nem kap.
A portugál igazgatásnak kivételesen joga van zsákonként 40 centime-ot szedni minden a lisszaboni kikötőben átrakott zárlatért.
Az Egyesülethez tartozó, de a kongresszuson nem képviselt Afganisztán, Haiti Köztársaság, Libéria Köztársaság, Luxemburg, El Salvador Köztársaság, a Saarvidék, Sziám és Yémen részére a jegyzőkönyv nyitva marad, hogy a kongresszuson kötött Szerződéshez és Egyezményekhez, vagy ezeknek csak egyikéhez vagy másikához hozzájárulhassanak.
A jegyzőkönyv azon országok részére, amelyeknek meghatalmazottai a mai napon csak a Szerződést vagy a kongresszustól elfogadott egyes Egyezményeket írták alá, nyitva marad abból a célból, hogy ezek a mai napon aláírt többi Egyezményhez, illetőleg ezek egyikéhez vagy másikához hozzájárulhassanak.
A XII. és XIII. Cikkben említett csatlakozásokat az érdekelt kormányoknak diplomáciai úton notifikálniok kell Egyiptom kormányánál és általa az Egyesület többi államánál. Az érdekelt kormányoknak adott notifikálási határidő 1935. évi január hó 1-én jár le.
Ennek hiteléül az alulírott meghatalmazottak felvették e jegyzőkönyvet, amelynek ugyanolyan ereje és érvénye lesz, mintha határozatai magába a vonatkozó Szerződésnek szövegébe lennének felvéve, azt egy példányban aláírták és e példányt Egyiptom kormányának levéltárában helyezik el. A jegyzőkönyvről mindegyik fél másolatot kap.
Kelt Kairóban, 1934. évi március hó 20-án.
[Aláírások.]
3. § Ezt a törvényt a m. kir. kereskedelemügyi miniszter hajtja végre.
