1. § A Madridban 1932. december hó 9-én kelt „Távközlés Nemzetközi Egyezménye” és a hozzátartozó függelék az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett egyezmény és függelék eredeti francia szövege és hivatalos fordítása a következő:
amelyet a Délafrikai Únió; Németország; Argentina köztársaság; az Ausztráliai államszövetség; Ausztria; Belgium; Bolívia; Brazília; Kanada; Chile; Kína; Vatikánváros állam; Kolumbia köztársaság; a francia gyarmatok és a francia védnökség s mandátuma alatt álló területek; a portugál gyarmatok; a Svájci államszövetség; Belga-Kongó; Costa-Rica; Kuba; Curacao és Surinam; Cyrenaika; Dánia; Danzig szabad város; San Domingó köztársaság; Egyiptom; Salvador köztársaság; Ekuador; Erythrea; Spanyolország; az Amerikai Egyesült Államok; Ethiopia; Finnország; Franciaország; Nagy-Britannia és Észak-Irország; Görögország; Guatemala; Honduras köztársaság; Magyarország; az Égei-tengeri olasz szigetek; Brit-India; Németalföldi India; az Ir Szabad állam; Izland sziget; Olaszország; Japán; Chosen, Taiwan, Karafuto, a Japán által bérelt Kwantung terület és a déli tenger japán mandátum alatt lévő szigetei; Lettország; Libéria; Litvánia; Luxemburg; Marokkó; Mexikó; Nikaragua; Norvégia; Új-Zéland; Panamaköztársaság; Németalföld; Peru; Perzsia; Lengyelország; Portugália; Románia; Olasz Szomáliföld; Svédország; Szíria és Libanon; Cseh-Szlovákország; Tripolisz; Tunisz; Törökország; a Szovjet szocialista köztársaságok szövetsége; Uruguay; Venezuela és Jugoszlávia kormányai kötöttek.
Alulírottak, a fentebb felsorolt kormányok meghatalmazottai Madridban értekezletre gyűltek össze és közös egyetértéssel, a megerősítés fenntartása mellett a következő Egyezményben állapodtak meg:
1. § Az Egyezmény tagjaiként szereplő országok a Távközlés Nemzetközi Egyesületét alkotják, amely a távíróegyesület helyébe lép és az alább következő határozatok alapján működik.
2. § Az Egyezményben használt kifejezések fogalom-meghatározásai a csatolt függelékben találhatók.
1. § Az Egyezmény határozatait a következő szolgálati szabályzatok egészítik ki:
Távíró Szabályzat,
Távbeszélő Szabályzat,
Rádióközlés Szabályzatai (Általános Szabályzat és Pótszabályzat).
Ezek csak az olyan szerződő kormányokat kötelezik, amelyek azoknak alkalmazására kötelezettséget vállaltak s csupán azokkal a kormányokkal szemben, amelyek ugyanazt a kötelezettséget vállalták.
2. § A Szabályzatok aláírására vagy az azokhoz való csatlakozásra csak az Egyezmény aláírói vagy az ahhoz csatlakozottak jogosultak. Azok, akik az Egyezményt aláírták, legalább egyik Szabályzatot aláírni tartoznak. Azok, akik az Egyezményhez utólag csatlakoznak, szintén kötelesek legalább a Szabályzatok egyikéhez is csatlakozni. Mindazonáltal a rádióközlés Pótszabályzatát csak azok írhatják alá, illetőleg ehhez csak azok csatlakozhatnak, akik a rádióközlés Általános Szabályzatát is aláírták, illetőleg ahhoz csatlakoztak.
3. § Az Egyezmény határozatai a szerződő kormányokat csak azokban a részekben kötelezik, amelyek az általuk elfogadott Szabályzatokban tárgyalt szolgálati ágakra vonatkoznak.
1. § Oly állam kormánya, amelynek nevében az Egyezményt nem írták alá, ahhoz bármikor csatlakozhatik. Ilyen esetben a 2. Cikk 2. §-ában foglalt határozatok alkalmazása mellett legalább a Szabályzatok egyikéhez is csatlakozni kell.
2. § Valamely kormány csatlakozását bejelentő okmányt annak a kormánynak irattárában kell elhelyezni, amely az Egyezményt kötő kormánymeghatalmazottak értekezletét vendégül látta. Az a kormány, amely a csatlakozást bejelentő okmányt megőrzés céljából átvette, a csatlakozásról a többi szerződő kormányt diplomáciai úton értesíti.
3. § A csatlakozás teljes joghatálylal mindazokkal a kötelezettségekkel és előnyökkel jár, amelyeket az Egyezmény megszabott s ezenkívül azokkal a kötelezettségekkel és előnyökkel is, amelyeket azok a Szabályzatok állapítanak meg, amelyeknek alkalmazását a csatlakozó kormányok vállalták.
Az Egyezményt aláíró vagy ahhoz csatlakozó ország kormánya a 2. Cikk 2. §-ában foglalt határozatok szemmeltartása mellett bármikor csatlakozhatik ahhoz a Szabályzathoz, illetőleg Szabályzatokhoz, amelyeket nem írt alá. Ezt a csatlakozást az Egyesület irodájánál kell bejelenteni, amely erről a többi érdekelt kormányt értesíti.
1. § Bármely szerződő kormány, akár az aláíráskor, a megerősítéskor vagy a csatlakozáskor, akár később kijelentheti, hogy az Egyezménynek részéről történt elfogadása gyarmatainak, védnökségeinek, tengerentúli területeinek vagy szuverénitása, fennhatósága, illetőleg mandátuma alá tartozó területeknek összességére, azoknak egy csoportjára, avagy csak ezek egyikére vonatkozik.
2. § E gyarmatok, védnökségek, tengerentúli területek vagy szuverénitás, fennhatóság, illetőleg mandátum alá tartozó területek összessége, avagy azoknak csak egy csoportja, illetőleg ezek egyike külön-külön is bármikor bejelentheti csatlakozását.
3. § Az Egyezmény valamelyik szerződő kormány gyarmataira, védnökségeire, tengerentúli területeire vagy szuverénitása, fennhatósága, illetőleg mandátuma alá tartozó területekre csak akkor érvényes, ha e cikk 1. §-a értelmében erre vonatkozólag nyilatkozat, illetőleg a fenti 2. § értelmében külön csatlakozás történt.
4. § E cikk 1. és 2. §-ai értelmében bejelentett csatlakozást diplomáciai úton annak az országnak kormányával kell közölni, amelynek területén az Egyezményt megkötőt meghatalmazottak az értekezletet tartották; a bejelentésekről e kormány a szerződő kormányok mindegyikének másolatot küld.
5. § E cikk 1. és 3. §-ainak határozatai a 2. Cikk 2. §-ában foglaltak szemmeltartása mellett egyaránt érvényesek úgy egy vagy több Szabályzat elfogadása, mint egy vagy több Szabályzathoz való csatlakozás esetén. Az ilyen elfogadást, illetőleg csatlakozást a 4. Cikk határozatai értelmében kell bejelenteni.
6. § Az előző szakaszok határozatai az Egyezmény bevezetésében külön megemlített gyarmatokra, védnökségekre, tengerentúli területekre vagy szuverénitás, fennhatóság, illetőleg mandátum alatti területekre nem vonatkoznak.
1. § Az Egyezményt az aláíró kormányoknak meg kell erősíteniök s a megerősítéseket diplomáciai úton a lehető legrövidebb időn belül annak a kormánynak irattárában kell elhelyezni, amelynek országában az Egyezményt kötő értekezlet ülésezett; ez a kormány a többi aláíró és csatlakozott kormányokkal a megerősítéseket - úgy, amint azok hozzáérkeznek - diplomáciai úton közli.
2. § Abban az esetben, ha egy vagy több aláíró kormány az Egyezményt nem erősítené meg, az változatlanul érvényes lesz azokra a kormányokra, amelyek azt megerősítették.
1. § A kormányoknak az értekezleten elfogadott Szabályzatok jóváhagyását illetőleg a lehető legrövidebb időn belül nyilatkozniok kell. A jóváhagyást az Egyesület irodájával kell közölni, amely erről az Egyesület tagjait értesíti.
2. § Abban az esetben, ha az érdekelt kormányok egyike vagy másika nem közölné e jóváhagyást, a Szabályzatok új határozatai változatlanul érvényesek lesznek azokra a kormányokra, amelyek azokat jóváhagyták.
Ez az Egyezmény és az ahhoz csatolt Szabályzatok a szerződő kormányok közti viszonylatokban hatályon kívül helyezik és helyettesítik a párizsi (1865. évi), a bécsi (1863. évi), a római (1872. évi) és a szentpétervári (1875. évi) nemzetközi távíróegyezményeket és az azokhoz csatolt szabályzatokat, úgyszintén a berlini (1906. évi), a londoni (1912. évi) és a washingtoni (1927. évi) nemzetközi rádiótávíró-egyezményeket és azokhoz csatolt szabályzatokat.
1. § A szerződő kormányok kötelezettséget vállalnak arra, hogy az általuk elfogadott Egyezmény és Szabályzatok határozatait alkalmazzák az általuk létesített és üzembentartott s a nemzetközi nyilvános levelezés, a rádióműsorszóró szolgálat vagy a Szabályzatok szerinti különleges szolgálatok céljaira megnyitott összes hivatalokban s a távközlés összes állomásainál.
2. § Kötelezettséget vállalnak továbbá arra, hogy az általuk elfogadott Egyezmény és Szabályzatok határozataihoz való alkalmazkodásra megfelelő intézkedésekkel kötelezik az általuk elismert s a nemzetközi távközlés szolgálatainak berendezésére és üzembentartására kellően felhatalmazott magántársaságokat is, akár szolgálnak ezek berendezései a nyilvános levelezésre, akár nem.
1. § Minden szerződő kormánynak jogában áll az Egyezményt felmondani annak az országnak kormányánál tett diplomáciai bejelentéssel, amelynek területén az Egyezményt megállapító meghatalmazottak az értekezletet tartották; a felmondást e kormány ugyancsak diplomáciai úton hozza a többi szerződő kormány tudomására.
2. § A bejelentés attól a naptól számított egy év mulva lép életbe, amely napon azt annak az országnak a kormánya kézhezvette, amelynek területén a meghatalmazottak a legutolsó értekezletet tartották. A felmondás csak annak bejelentőjére vonatkozik, a többi szerződő kormányra az Egyezmény továbbra is érvényes marad.
1. § Minden kormánynak, ha elhatározását eziránt az Egyesület irodájánál bejelenti, jogában áll valamelyik Szabályzat alkalmazását illetőleg vállalt kötelezettségét megszüntetni. Az iroda erről a többi érdekelt kormányt értesíti. Ez a bejelentés attól a naptól számított egy év mulva lép hatályba, amely napon azt az Egyesület irodája kézhez vette. A felmondás csak arra a kormányra érvényes, amely ezt bejelentette; a többi kormányra az illető Szabályzat továbbra is érvényben marad.
2. § A fenti 1. § határozatai nem szüntetik meg a szerződő kormányoknak az Egyezmény 2. Cikkében megállapított, illetőleg ugyane cikk 2. §-ában említett fenntartás figyelembevétele mellett vállalt azt a kötelezettségét, hogy legalább a Szabályzatok egyikét alkalmazni fogják.
1. § Az Egyezménynek valamely területre az 5. Cikk 1. vagy 2. §-aiban foglalt határozatok értelmében történő alkalmazása bármikor megszünhetik.
2. § A fenti 1. § határozataiban előírt felmondó nyilatkozatokat a 10. Cikk 1. §-ában megállapított feltételek mellett kell bejelenteni és közölni; azok ugyane cikk 2. §-ának határozatai értelmében válnak hatályosakká.
3. § Egy vagy több Szabályzatnak valamely területre az 5. Cikk 5. §-ának értelmében történő alkalmazása bármikor megszünhetik.
4. § A fenti 3. §-ban említett felmondó nyilatkozatokat a 11. Cikk 1. §-ának határozatai szerint kell bejelenteni és közölni; a felmondás az említett szakaszban megállapított feltételek mellett válik hatályossá.
A szerződő kormányok úgy maguk, mint az általuk elismert magánvállalatok és más e célra kellően felhatalmazott üzemek részére fenntartják a jogot, hogy a szolgálatnak azokra a pontjaira nézve, amelyek a kormányok összességét nem érdeklik, külön egyezményeket köthessenek. Ezeknek a külön egyezményeknek azonban a zavarok tekintetében, amelyeket életbeléptetésük más országok szolgálataiban okozhatnak, az Egyezmény és a hozzácsatolt Szabályzatok korlátaihoz kell alkalmazkodniok.
1. § A szerződő kormányok mindegyike fenntartja úgy a maga, mint az általa elismert magánvállalatok számára a jogot annak megállapítására, milyen feltételek mellett engedi meg távközlések váltását oly állammal, amelyik nem csatlakozott az Egyezményhez vagy ahhoz a Szabályzathoz, amely a szóbanlévő távközlésre vonatkozó határozatokat tartalmazza.
2. § Ha a nem csatlakozott államból eredő távközlést valamelyik csatlakozott állam elfogadja, azt továbbítani is kell; amennyiben azt az Egyezményhez és a vonatkozó Szabályzatokhoz csatlakozott állam összeköttetésein továbbítják, arra úgy az Egyezmény, mint a kérdéses Szabályzatok határozatai érvényesek s reá a rendes díjszabást kell alkalmazni.
1. § Ha két vagy több szerződő kormány közt akár az Egyezmény, akár a 2. Cikkben említett Szabályzatok végrehajtása tekintetében nézeteltérés támadna és ez diplomáciai úton nem rendezhető, a vitás ügyet az érdekelt kormányok bármelyikének kívánságára választott bíróság elé kell terjeszteni.
2. § Amennyiben a vitában álló felek nemzetközi viszályok elintézésére korábban kötött egyezményekben, illetőleg a 7. §-ban jelzett eljárás igénybevételében nem állapodtak volna meg, a választott bírák kijelölése a következő módon történik:
3. § (1) A felek kölcsönös megállapodás útján határoznak a felett, hogy a választott bíráskodást egyénekre, avagy kormányokra, illetőleg igazgatásokra kívánják-e bízni; megállapodás hiányában azt kormányokra kell bízni.
(2) Abban az esetben, ha a választott bíráskodást személyekre kell bízni, a választott bírák nem tartozhatnak a vitában érdekelt egyik fél nemzetéhez sem.
(3) Abban az esetben, ha a választott bíráskodást kormányokra vagy igazgatásokra kell bízni, ezeket azok közül kell kiválasztani, amelyek a maguk részéről elfogadták azt a megállapodást, amelynek alkalmazása körül a vita keletkezett.
4. § Az a fél, amely a választott bíráskodást kéri, a felperes fél. Ez a fél kijelöli a maga választott bíráját és ezt az ellenféllel közli. Erre az alperes félnek a felperes közlésének kézhezvételétől számított két hónapon belül a második választott bírót szintén meg kell neveznie.
5. § Ha kettőnél több félről van szó, minden egyes felperes, illetőleg alperes csoport a 4. §-ban megállapított eljárás figyelembevétele mellett egy-egy választott bírót jelöl ki.
6. § Az így kijelölt két választott bíró elnököt jelöl ki, aki, ha a választott bírák személyek és nem országok vagy igazgatások, nem tartozhat sem a választott bíráknak, sem a felek egyikének nemzetéhez. Ha a választott bírák az elnök személyében nem tudnának megállapodni, mindegyik választott bíró a vitában nem érdekelt elnököt hoz javaslatba és az elnök személyét sorshúzás dönti el; a sorshúzást az Egyesület irodája végzi.
7. § A vitában álló felek a vitát végül egyetlen választott bíró ítéletére is rábízhatják. Ebben az esetben vagy maguk állapodnak meg abban, ki legyen a választott bíró, vagy pedig azt a 6. §-ban megállapított módon jelölik ki.
8. § A választott bírák maguk állapítják meg, milyen eljárást kövessenek.
9. § Mindegyik fél maga viseli a vitás ügy megvizsgálásával kapcsolatban felmerült költségeit. A választott bíráskodás költségeit az érdekelt felek egyenlő arányban osztják meg.
1. § A távközlés egyes szolgálati ágaira vonatkozó kérdések tanulmányozására tanácsadó bizottságok létesíthetők.
2. § E bizottságok számát, összetételét, feladatait és működését az Egyezményhez csatolt Szabályzatok állapítják meg.
1. § A távközlés nemzetközi egyesületének irodája címen központi hivatal működik az alább megállapított feltételek alapján:
2. § (1) Az Egyezmény és a Szabályzatok különböző más cikkeiben megállapított munkálatokon kívül az Egyesület irodája van még megbízva:
a) az értekezletek előkészítő és azokat követő munkálatok végzésével; az értekezleteken tanácskozási joggal vesz részt;
b) az érdekelt összehívó igazgatással egyetértően az Egyesület értekezletein a főtitkárság teendőinek, valamint - ha erre felkérik, vagy az Egyezményhez csatolt Szabályzatok így rendelkeznek - az Egyesület által létesített vagy annak védnöksége alá helyezett bizottságot titkári teendőinek ellátásával;
c) mindazoknak a közleményeknek közzétételével, amelyek két értekezlet közti időben általános érdekűnek bizonyulnak.
(2) A rendelkezésre bocsátott okmányok s az általa összegyüjtött adatok alapján időszakonként a távközlés szolgálataira vonatkozó tájékoztató és az adatokat ismertető lapot ad ki.
(3) Egyébként bármikor rendelkezésére kell állania a szerződő kormányoknak, hogy véleményt adjon és felvilágosítással szolgáljon a nemzetközi távközlésre vonatkozó kérdésekben, amelyekre ezeknek szükségük lehet, s amelyeket jobban ismerhet, illetőleg könnyebben megszerezhet, mint a kormányok.
(4) Működéséről évenként jelentést készít, amelyet az Egyesület összes tagjaival közöl. A működésével összefüggő számadást az Egyezmény 18. Cikkében megállapított meghatalmazottak értekezletének vagy a közigazgatási értekezletnek felülvizsgálata és elbírálása alá bocsátja.
3. § (1) Az Egyesület irodájának rendes költségei évente nem haladhatják meg az Egyezményhez csatolt Szabályzatokban megállapított összegeket. E rendes költségekbe nem számítanak bele:
a) a meghatalmazottak értekezletének vagy a közigazgatási értekezletek munkálataival kapcsolatos költségek,
b) a Szabályzatok értelmében létesített bizottságok munkálataival kapcsolatos költségek.
(2) A meghatalmazottak értekezletének és a közigazgatási értekezleteknek költségeit az azokon résztvevő kormányok viselik abban az arányban, amilyenben az alanti (3) pont határozatai szerint az Egyesület irodájának működésével kapcsolatos kiadásokhoz hozzájárulnak.
A Szabályzatok értelmében létesített bizottságok üléseivel kapcsolatos költségeket az Egyezményhez csatolt Szabályzatok határozatainak megfelelően kell viselni.
(3) Az Egyesület irodájának bevételeit és kiadásait két külön számadásban kell feltüntetni, amelyek közül egyik a távíró és távbeszélő, másik a rádióközlés-szolgálatra vonatkozik. E két osztály mindegyikének költségeit az illető Szabályzatokhoz csatlakozott kormányok viselik. A költségek felosztása szempontjából a csatlakozott kormányok hat osztályba soroztatnak s ezek mindegyike járulékát bizonyos egységszám arányában fizeti, t. i. az
1-ső osztály......................................................................................................... 25 egységet
2-ik osztály ..........................................................................................................20 egységet
3-ik osztály ..........................................................................................................15 egységet
4-ik osztály ..........................................................................................................10 egységet
5-ik osztály ............................................................................................................5 egységet
6-ik osztály ............................................................................................................3 egységet
(4) Minden egyes kormány közvetlenül vagy a saját igazgatása útján közli az Egyesület irodájával, hogy országát melyik osztályba kell besorozni. Ezt az osztályozást az Egyesület tagjaival közlik.
(5) Az Egyesület irodáját ellenőrző kormány részéről előlegezett összegeket az adós kormányoknak a legrövidebb időn belül, legkésőbb azonban a számadás elküldését követő négy hónapon belül kell megtéríteniök. E határidő elteltével a tartozás után a hitelező kormány javára a fentemlített határidő lejáratától számított évi hat százalék (6%) kamat jár.
4. § Az Egyesület irodája a svájci szövetség magas ellenőrzése alatt áll, amely annak szervezetét megállapítja, pénzügyeit ellenőrzi, ellátja a szükséges előlegekkel s évi számadását felülvizsgálja.
1. § Az Egyezmény rendelkezéseit a szerződő kormányok meghatalmazottainak értekezletei vizsgálhatják át.
2. § Az Egyezmény átvizsgálása akkor történik, ha ezt a meghatalmazottak valamely megelőző értekezlete elhatározta, vagy ha legalább 20 szerződő kormány kifejezte erre vonatkozó kívánságát annak az országnak kormányánál, amelynek területén az Egyesület irodája székel.
3. § Az Egyezményhez csatolt Szabályzatok rendelkezéseit azoknak a szerződő kormányoknak kiküldötteiből alakult igazgatási értekezletek is átvizsgálhatják, amelyek az átvizsgálásra kerülő Szabályzatokat jóváhagyták, ezek az értekezletek egyúttal a következő értekezlet helyét és idejét is megállapítják.
4. § Minden egyes igazgatási értekezlet a tanácskozásokban való részvételt az illető szerződő kormányok által elismert magánvállalatoknak is megengedheti.
1. § Valamely értekezlet összeülésére megállapított időpontot, ha azt legalább tíz szerződő kormány kéri annak az országnak a kormányánál, amelyben az Egyesület irodája székel, előbbre lehet tenni, illetőleg elhalasztani, akár a meghatalmazottak értekezletéről, akár igazgatási értekezletről van szó, feltéve, hogy az erre irányuló javaslatot a szerződő kormányok többsége támogatja. E kormányoknak véleményüket a megszabott határidőn belül kell nyilvánítaniok.
2. § Az értekezlet ily esetben az eredetileg kijelölt helyen ül össze, feltéve, hogy ennek az országnak kormánya ebbe beleegyezik. Ellenkező esetben az a kormány, amelynek országában az Egyesület irodája székel, erre vonatkozólag a szerződő kormányok véleményét kéri ki.
1. § Minden értekezlet bármily más tárgyalás előtt megállapítja belső szabályzatát, amelyben azok a szabályok foglaltatnak, amelyek szerint a tárgyalásokat és a munkálatokat megszervezni és vezetni kell.
2. § Az értekezlet e tekintetben alapul a megelőző értekezlet belső szabályzatát fogadja el, amelyet a szükséghez képest módosít.
1. § Az értekezletek iratainak, valamint az Egyesület összes kiadványainak szerkesztésére használt nyelv a francia.
2. § (1) Az értekezletek tanácskozásaiban a francia és az angol nyelv használható.
(2) A franciául elmondott beszédeket az Egyesület irodájának hivatalos fordítói azonnal angolra fordítják és viszont.
(3) Az értekezletek tanácskozásain egyébként más nyelv is használható, de az ilyen nyelvet használó kiküldöttek saját maguk tartoznak felszólalásuknak franciára vagy angolra való lefordításáról gondoskodni.
(4) E kiküldöttek a francia vagy angol nyelven történt felszólalásokat, ha azt kívánják, saját nyelvükre is lefordíttathatják.
A szerződő kormányok elismerik a feleknek azt a jogát, hogy a nyilvános levelezés nemzetközi szolgálata útján egymással érintkezhessenek. A szolgálat, a díjak és biztosítékok minden elsőbbség vagy kedvezmény kizárásával az összes igénybevevők számára azonosak, kivéve, ha ilyeneket az Egyezmény vagy az ahhoz csatolt Szabályzatok állapítanak meg.
A szerződő kormányok kijelentik, hogy a távközlés nemzetközi szolgálatát igénybevevőkkel szemben semminemű felelősséget nem vállalnak.
1. § A szerződő kormányok kötelezettséget vállalnak, hogy az igénybevett távközlési rendszernek megfelelő módon minden lehetőt elkövetnek a nemzetközi levelezés titkának biztosítására.
2. § Fenntartják azonban maguknak a jogot, hogy a nemzetközi levelezéseket az arra illetékes hatóságokkal közölhessék, akár azért, hogy belföldi törvényeik alkalmazását, akár pedig azért, hogy ily módon az illető szerződő kormányok által aláírt nemzetközi egyezmények végrehajtását biztosítsák.
1. § A szerződő kormányok a többi érdekelt szerződő kormánnyal egyetértőleg és a legjobb műszaki feltételeknek megfelelően létesítik azokat az utakat és berendezéseket, amelyek a nemzetközi távközlés szolgálatának gyors és szakadatlan lebonyolításához szükségesek.
2. § Ezeket az utakat és berendezéseket lehetőleg a szolgálatban szerzett tapasztalatok szerint a legjobbnak bizonyult módszerekkel és eljárásokkal kell üzemben tartani. Azokat állandóan használható állapotban, a tudományos és műszaki haladás színvonalán kell tartani.
3. § A szerződő kormányok mindegyike a saját hatáskörében ennek korlátain belül biztosítja az ily utak és berendezések védelmét.
4. § Más feltételeket megállapító külön egyezmény hiányában minden egyes szerződő kormány a saját költségére építi meg és tartja fenn a nemzetközi vezetékek országának határain belül eső szakaszait.
5. § Azokban az országokban, amelyekben a távközlés bizonyos szolgálatait a kormányok által elismert magánvállalatok látják el, e kötelezettség a magánvállalatokra hárul.
1. § A szerződő kormányok fenntartják maguknak a jogot, hogy az állam biztonságára veszélyes vagy az ország törvényeivel ellenkező, a közrend és a jóerkölcsökbe ütköző magántáviratot vagy rádiótáviratot feltartóztathassák, de kötelesek az illető közlésnek vagy egy részének feltartóztatásáról a felvevő hivatalt haladéktalanul értesíteni, kivéve azt az esetet, ha az ilyen értesítés elküldése az állam biztonságát veszélyeztethetné.
2. § A szerződő kormányok arra is fenntartják maguk számára a jogot, hogy megszakíthassanak minden oly magánbeszélgetést, amely az állam biztonságát veszélyeztetheti vagy az ország törvényeivel ellenkezik, a közrend és a jóerkölcsökbe ütközik.
Minden szerződő kormány fenntartja magának a jogot, hogy a nemzetközi távközlés szolgálatát, ha szükségesnek látja, meg nem határozott időre akár általában, akár csak bizonyos viszonylatokban és vagy bizonyos közleményekre felfüggeszthesse, de tartozik erről a többi szerződő kormány mindegyikét az Egyesület irodája útján azonnal értesíteni.
A szerződő kormányok kötelezik magukat, hogy az általuk elfogadott Egyezmény és Szabályzatok határozatainak tudomásukra jutott megszegéséről, a megtorlás megkönnyítése érdekében egymást kölcsönösen értesítik.
A távközlések díjait, valamint azokat a különböző eseteket, amelyekben ezek díjmentességet élveznek, az Egyezményhez csatolt Szabályzatok állapítják meg.
Az állami táviratoknak és állami rádió-táviratoknak a többi táviratokkal és rádiótáviratokkal szemben a továbbításnál elsőbbségük van, hacsak a feladó erről az elsőbbségi jogról le nem mondott.
1. § Az állami táviratok és állami rádiótáviratok, úgyszintén a szolgálati táviratok és szolgálati rádiótáviratok az összes viszonylatokban titkos nyelven szerkeszthetők.
2. § Magántáviratok és rádiótáviratok titkos nyelven az összes országok közt válthatók, kivéve azokat az országokat, amelyek az Egyesület irodája útján előzetesen közlik, hogy ezeknél a táviratoknál a titkos nyelv használatát nem engedik meg.
3. § Azok a szerződő kormányok, amelyek a titkos nyelvű magántáviratokat és rádiótáviratokat országuk végforgalmában nem fogadják el, tartoznak azokat területükön átbocsátani, kivéve a szolgálat felfüggesztésének a 27. Cikkben körülírt esetét.
A nemzetközi távközlések díjszabásának, valamint a nemzetközi számadásoknak összeállításánál használt nemzetközi pénzegység a 100 ctm-re osztott arany frank, amelynek súlya 10/31 gramm, fínomsága pedig 0.900.
A szerződő kormányok a hivatalaik által beszedett díjakról egymással kölcsönösen leszámolnak.
1. § A mozgószolgálat rádióközléseit végző állomások szabályszerű rendeltetésük korlátain belül kötelesek egymásközt - az általuk használt rádiórendszerre való tekintet nélkül - rádióközléseket váltani.
2. § Mindazonáltal, hogy a tudományos haladást ne gátolják, az előbbi szakasz rendelkezései nem zárják ki az oly rádió-rendszer alkalmazását, amely képtelen más rendszerekkel érintkezni, feltéve, hogy a képességnek ez a hiánya a rendszer különleges természetének következménye és a berendezés választásának nem az az egyedüli célja, hogy a kölcsönös érintkezés lehetetlenné váljék.
1. § Minden állomást, bármi legyen annak rendeltetése, lehetőleg úgy kell megépíteni és üzemben tartani, hogy az más szerződő kormányok vagy e szerződő kormányok által elismert magánvállalatok és a kellően felhatalmazott rádió-közlő szolgálatot ellátó üzemek közléseit vagy rádiószolgálatát ne zavarja.
2. § Minden olyan szerződő kormány, amely a rádióközlés szolgálatát nem maga látja el, kötelezi magát, hogy az általa elismert magánvállalatoktól és az ilyen célból általa kellően felhatalmazott többi üzemektől is megkívánja a fenti 1. §-ban foglaltak betartását.
A mozgószolgálatban résztvevő állomások kötelesek bárhonnan eredő segélykéréseket és segélyközleményeket feltétlen elsőbbséggel elfogadni, ezekre ugyanúgy válaszolni és a megfelelő intézkedéseket rögtön megtenni.
A szerződő kormányok kötelezik magukat, hogy megakadályozzák hamis és csalárd vészjelek és segélykérések továbbítását és körözését, úgyszintén valamely hívójelnek oly állomás részéről való használatát, amely a szabályok szerint nem őt illeti meg.
A 34. Cikk 1. §-ának határozatai nem akadályozzák azt, hogy valamely állomásnak nemzetközi távközlő-szolgálata korlátozható ne legyen, akár e távközlés céljaira nézve, akár más, az alkalmazott rendszerrel összefüggésben nem álló vonatkozásban.
1. § A szerződő kormányok teljesen szabadkezet tartanak fenn maguknak azokra a rádióberendezésekre, amelyekről a 9. Cikk nem intézkedik, nevezetesen a szárazföldi, tengeri és légi haderő katonai állomásaira.
2. § (1) Mindezeknek a berendezéseknek és állomásoknak is lehetőleg figyelembe kell venniök azonban a veszély esetén való segélynyujtásra és a zavarok megakadályozására előírt rendelkezéseket. Lehetőleg alkalmazkodniok kell továbbá ezeknek - az állomások által ellátott szolgálat neme szerint - a hullámtípusokra és a használandó frekvenciákra előírt rendelkezésekhez is.
(2) Ha ezek a berendezések és állomások a nyilvános forgalomban is résztvesznek vagy az ehhez az Egyezményhez csatolt Szabályzatokban előírt külön szolgálatokat is ellátják, e szolgálatok teljesítésénél általában az érvényben lévő rendelkezésekhez kötelesek alkalmazkodni.
Ez az Egyezmény 1934. január hó 1-én lép életbe.
Minek hiteléül az érdekelt meghatalmazottak az Egyezményt egy példányban aláírták; ez Spanyolország kormányának irattárában marad elhelyezve s róla mindegyik kormány másolatot kap.
Kelt Madridban, 1932. december hó 9-én.
[Aláírások]
Távközlés: Jeleket, jelzéseket, írást, képet s bármily természetű hangot vezetéken, rádión vagy bármely más rendszerű villamos vagy optikai (szemafor) jelzés útján továbbító, mindenféle távíró- vagy távbeszélő-közlés.
Rádióközlés: Mindenféle, Hertz-hullámok segítségével történő távközlés.
Rádiótávirat: Minden mozgóállomásról eredő vagy oda szóló s az egész úton vagy annak egy részén a mozgószolgálat rádió összeköttetései igénybevételével továbbított távirat.
Állami távirat és állami rádiótávirat az
a) államfőtől;
b) kormány tagjaként szereplő minisztertől;
c) gyarmat, védnökség, tengerentúli terület vagy a szerződő kormányok szuverénitása, fennhatósága vagy mandátuma alá tartozó terület fejétől;
d) a szárazföldi, tengeri és légi haderő főparancsnokaitól;
e) a szerződő kormányok diplomáciai vagy konzulsági ügynökeitől;
f) a nemzetek szövetsége vezértitkárától eredő távirat, illetőleg rádiótávirat, úgyszintén az ezekre adott válasz.
Szolgálati távirat és szolgálati rádiótávirat: A szerződő kormányok távközlő igazgatásaitól vagy a szerződő kormányok egyike által elismert valamelyik magánvállalattól eredő és a nemzetközi távközlési szolgálatra vagy oly tárgyakra vonatkozó távirat, illetőleg rádiótávirat, amelyet az említett igazgatások egyetértőleg közérdekűnek jelöltek meg.
Magántávirat és magánrádiótávirat: Minden más távirat és rádiótávirat, amely nem állami vagy szolgálati távirat, illetőleg rádiótávirat.
Nyilvános levelezés: Minden távközlés, amelyet a hivatalok és állomások a közönség számára történt rendelkezésre bocsátásuk következtében továbbításra átvenni kötelesek.
Magánüzem: Minden egyén és minden társaság vagy testület, amely nem kormányintézmény vagy ügynökség, amelyet azonban az érdekelt kormány elismert s a nyilvános levelezés lebonyolítása céljából távközlő berendezést tart üzemben.
Igazgatás: Állami igazgatás.
Nyilvános szolgálat: Általában a közönség használatára rendelt szolgálat.
Nemzetközi szolgálat: Oly távközlő szolgálat, amely különböző országokhoz tartozó hivatalok és állomások közt vagy a mozgószolgálat állomásai közt bonyolódik le, kivéve, ha ez utóbbiak azonos nemzetiségűek és annak az országnak határain belül tartózkodnak, amelyhez tartoznak. Az olyan belföldi vagy nemzeti távközlő szolgálatot, amely az illető ország határain túl más szolgálatokat zavarhat, zavarás szempontjából nemzetközi szolgálatnak kell tekinteni.
Korlátozott szolgálat: Oly szolgálat, amely csak egyes meghatározott személyek által vagy csak bizonyos célokra vehető igénybe.
Mozgószolgálat: Oly távközlő szolgálat, amelyet - a különleges szolgálatokat ide nem számítva - mozgóállomások és szárazföldi állomások, valamint az egymással levelező mozgóállomások bonyolítanak le.
3. § Ez a törvény kihirdetése napján, azonban az 1. §-ban említett Egyezménynek életbeléptetése napjától kezdődő hatállyal lép életbe és azt a m. kir. kereskedelemügyi miniszter hajtja végre. Az e törvény 2. szakaszába foglalt Egyezményhez tartozó s az országgyűlésnek bemutatott Szabályzatokat ugyancsak a kereskedelemügyi miniszter teszi közzé.
4. § Felhatalmaztatik a m. kir. kereskedelemügyi miniszter, hogy ennek a törvénynek és az Egyezményhez tartozó Szabályzatoknak határozmányait a belföldi forgalomra is alkalmazza, e célból a belföldi távközlésre vonatkozó szabályokat Üzletszabályzatokban összefoglalja és ezeknek rendelkezéseit a szükséghez képest rendelettel módosítsa vagy kiegészítse.
