1. § A nagykorú nőkkel űzött kereskedés elnyomása tárgyában Genfben, 1933. évi október hó 11. napján kelt nemzetközi egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett egyezmény eredeti francia szövege és hivatalos magyar fordítása a következő:
Ő Felsége az Albánok Királya; a Német Birodalom Elnöke; az Osztrák Köztársaság Szövetségi Elnöke; Ő Felsége a Belgák Királya; Ő Felsége Nagy-Britannia, Irország és a tengerentúli brit Birtokok Királya, India Császára; Ő Felsége a Bolgárok Királya; a Chilei Köztársaság Elnöke; a Kínai Köztársaság Nemzeti Kormányának Elnöke; a Lengyel Köztársaság Elnöke Danzig Szabad Város nevében; a Spanyol Köztársaság Elnöke; a Francia Köztársaság Elnöke; a Görög Köztársaság Elnöke; Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója; a Lett Köztársaság Elnöke; a Litván Köztársaság Elnöke; Ő Fensége Monakó Fejedelme; Ő Felsége Norvégia Királya; Panama Köztársaság Elnöke; Ő Felsége Németalföld Királynője; a Lengyel Köztársaság Elnöke; a Portugál Köztársaság Elnöke; Ő Felsége Svédország Királya; a Svájci Szövetségtanács; a Csehszlovák Köztársaság Elnöke; Ő Felsége Jugoszlávia Királya,
Azt óhajtva, hogy hatásosabb módon biztosítsák a nőkkel és a gyermekekkel űzött kereskedés elnyomását;
Tudomásul véve a nőkkel és a gyermekekkel űzött kereskedéssel foglalkozó Bizottság tizenkettedik ülésszakának munkálatairól a Nemzetek Szövetségének Tanácsához tett jelentésben foglalt javaslatokat;
Elhatározván, hogy a nőkkel és a gyermekekkel űzött kereskedés elnyomása tárgyában 1904. évi május hó 18-án kelt Megállapodást, valamint az 1910. évi május hó 4-én és 1921. évi szeptember hó 30-án kelt Egyezményeket újabb Egyezménnyel kiegészítik.
E célból kinevezték meghatalmazottaikat, akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik közlése után a következő rendelkezésekben állapodtak meg:
Büntetni kell azt, aki azért, hogy mások szenvedélyeit kielégítse, más országban kéjelgés céljára nagykorú asszonyt vagy leányt, habár beleegyezésével is, megkerít, magával visz vagy házi köréből eltávolít, még ha a bűncselekmény tényálladékának egyes elemei különböző országok területén valósultak is meg.
A kísérlet szintén büntetendő. Ugyanez áll, a törvényes korlátok között, az előkészületi cselekményekre is.
A jelen cikk értelme szempontjából az „ország” kifejezés magában foglalja az érdekelt Magas Szerződő Fél gyarmatait és védnökségeit, továbbá a fennhatósága alatt álló és azokat a területeket is, amelyeknek igazgatására megbízást kapott.
Azok a Magas Szerződő Felek, amelyeknek jogszabályai most még nem volnának elegendők az előbbi cikkben említett bűncselekmények elnyomására, kötelezik magukat, hogy megteszik a szükséges intézkedéseket ezeknek a bűncselekményeknek súlyosságukhoz mért büntetése végett.
A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy közlik egymással, bármelyik nemhez tartozó minden olyan egyénre vonatkozólag, aki a jelen Egyezményben, vagy a nőkkel és a gyermekekkel űzött kereskedés elnyomására vonatkozó 1910. és 1921. évi Egyezményekben megjelölt bűncselekmények valamelyikét elkövette, vagy megkísérelte, ha a bűncselekmény tényálladéki elemeit különböző országokban valósították meg, vagy akarták megvalósítani, a következő tájékoztatásokat (vagy hasonló tájékoztatásokat, amelyeknek közlését a belső törvények és szabályzatok megengedik):
a) Az elítéléseket tartalmazó ítéleteket minden egyéb hasznos tájékoztatással, amelyek a bűntettesről megszerezhetők, például személyállapotára, személyleírására, ujjnyomataira, fényképére, előéletére és az elkövetés módjára nézve stb.
b) A visszautasításra vagy kiutasításra vonatkozó intézkedéseknek megjelölését, amelyeket ellene tettek.
Ezeket az okiratokat és tájékoztatásokat a Párizsban, 1904. évi május hó 18-án kelt Megállapodás első cikke értelmében kijelölt hatóságoknak minden egyes esetben közvetlenül és haladék nélkül meg kell küldeniök az érdekelt országok hatóságai részére. Az ilyen megküldésnek a lehetőséghez képest minden bűncselekmény, elítélés, visszautasítás vagy kiutasítás megállapítása esetében helye van.
Ha a Magas Szerződő Felek között a jelen Egyezménynek vagy az 1910. és az 1921. évi Egyezményeknek értelmezése vagy alkalmazása körül bárminő vita merülne fel és ha ezt a vitát diplomáciai úton nem lehetett kielégítő módon tisztázni, azt az érdekelt felek között a nemzetközi viták elintézésére nézve érvényben lévő szabályoknak megfelelően kell elintézni.
Abban az esetben, ha a vitában érdekelt felekre irányadó ilyen szabályok nem volnának, azt választott bírói vagy bírói eljárás alá fogják bocsátani. Más bíróság választására vonatkozó megegyezés hiányában a vitát valamelyikük megkeresésére az Állandó Nemzetközi Bíróság elé fogják terjeszteni, ha valamennyien tagjai az említett Bíróság Szabályzatára vonatkozólag 1920. évi december hó 16-án kelt Jegyzőkönyvnek, ha pedig ennek nem valamennyien részesei, akkor a nemzetközi viszályok békés elintézésére vonatkozólag Hágában, 1907. évi október hó 18-án kelt Egyezménynek megfelelően alakult választott bíróság elé.
A jelen Egyezményt, amelynek francia és angol szövege egyaránt hiteles, s amely a mai napon kelt, 1934. évi április hó 1-éig aláírhatja a Nemzetek Szövetségének minden tagja vagy minden olyan nemtag Állam, amely képviseltette magát azon az Értekezleten, amely ezt az Egyezményt szerkesztette, vagy amelynek részére a Nemzetek Szövetségének Tanácsa ebből a célból a jelen Egyezménynek másolatát megküldötte.
A jelen Egyezmény megerősítésre szorul. A megerősítő okiratokat meg kell küldeni a Nemzetek Szövetsége Főtitkárának, aki azoknak elhelyezését a Szövetség minden Tagjával, úgyszintén az előbbi cikkben megjelölt nemtag Államokkal közli.
Az 1934. évi április hó 1. napjától kezdve a Nemzetek Szövetségének minden Tagja és az 5. Cikkben említett minden nemtag Állam csatlakozhatik a jelen Egyezményhez.
A csatlakozásról szóló okiratokat meg kell küldeni a Nemzetek Szövetsége Főtitkárának, aki azoknak elhelyezését közli a Szövetség minden Tagjával, úgyszintén az idézett cikkben megjelölt nemtag Államokkal.
A jelen Egyezmény két megerősítésnek vagy csatlakozásnak a Nemzetek Szövetsége Főtitkárához megérkezése után hatvan nap mulva lép hatályba.
A jelen Egyezményt a Főtitkár hatálybalépésének napján fogja belajstromozni.
A későbbi megerősítések és csatlakozások hatálya a Főtitkárnál átvételük napjától számított hatvannapos határidő eltelte után kezdődik.
A jelen Egyezményt a Nemzetek Szövetségének Főtitkárához intézett közléssel fel lehet mondani. Ez a felmondás átvételétől számított egy év mulva válik hatályossá, de csak arra a Magas Szerződő Félre nézve, amely azt közölte.
Bármelyik Magas Szerződő Fél aláírása, megerősítése vagy csatlakozása alkalmával kijelentheti, hogy a jelen Egyezménynek elfogadásával nem vállal semmiféle kötelezettséget gyarmatainak, védnökségeinek, tengerentúli területeinek, fennhatósága alá helyezett vagy olyan területeinek, amelyeknek igazgatására megbízást kapott, összességére vagy azoknak egy részére nézve.
Bármelyik Magas szerződő Fél később kijelentheti a Nemzetek Szövetsége Főtitkárának, hogy a jelen Egyezmény alkalmazást nyer mindazokra a területekre vagy egy részükre, amelyekre az előbbi bekezdés rendelkezése értelmében tett nyilatkozat vonatkozott. Az említett nyilatkozat átvétele után hatvan nap mulva válik hatályossá.
Bármelyik Magas szerződő Fél akár egészen, akár részben bármikor visszavonhatja a 2. bekezdésben említett nyilatkozatát. Ebben az esetben ez a visszavonó nyilatkozat a Nemzetek Szövetségének Főtitkára részéről átvétele után egy év mulva lép hatályba.
A Főtitkár a Nemzetek Szövetségének minden Tagjával, úgyszintén az 5. Cikkben említett nemtag Államokkal közölni fogja a 9. Cikkben említett felmondásokat és a jelen cikk értelmében átvett nyilatkozatokat.
Az első cikk 3. bekezdését a jelen cikk első bekezdése értelmében tett nyilatkozat ellenére is alkalmazni kell.
Aminek hiteléül a fentnevezett meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláírták.
Kelt Genfben, ezerkilencszázharminchárom évi október hó tizenegyedikén, egyetlen példányban, amely a Nemzetek Szövetsége Titkárságának levéltárában maradt letéve és amelyről hiteles másolatokat kell kiszolgáltatni a Nemzetek Szövetsége minden Tagjának és azoknak a nemtag Államoknak, amelyeket az 5. Cikk megjelöl.
[Aláírások]
3. § Az 1908:XXXVI. tc. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
Tekintet nélkül a sértett korára és erkölcsiségére a kerítés bűntett, ha a tettes:
1. a cselekményt csalárdsággal, erőszakkal vagy fenyegetéssel követte el;
2. a cselekményt hozzátartozója (Btk. 78. §), nevelés, tanítás vagy felügyelet végett rábízott vagy neki alárendelt ellen követte el;
3. célja a sértettnek külföldre juttatása volt;
4. a kerítéssel üzletszerűleg foglalkozik vagy kerítés miatt már egyszer büntetve volt és büntetésének kiállása óta 10 év még nem telt el.
4. § A kerítés büntethetősége szempontjából közömbös, hogy a cselekményt vagy egyes elemeit belföldön vagy külföldön követték-e el.
5. § Ezt a törvényt a m. kir. igazságügyminiszter és a m. kir. belügyminiszter hajtja végre.
