1. § (1) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a gazdatartozások rendezésének előmozdítása céljából legfeljebb 150 millió pengő könyvadósságot vállalhasson. Ezt a könyvadósságot a kincstár olykép egyenlíti ki, hogy kamat és törlesztés fejében 40 éven át évi 3%-ot fizet. E kölcsön tőkéje és kamatai a Magyarországon érvényben lévő vagy ezután behozandó adó, bélyeg, illeték, váltság és egyéb bárminemű közteher levonása nélkül fizetendők ki. A kölcsönszolgálat fedezéséről mindaddig, amíg erre az 1933:XXVII. tc. 1. §-a alapján felvehető kölcsön eredménye rendeltetésszerű teljes felhasználásáig lehetőséget nyujt, e kölcsön eredményéből, azontúl pedig évenkint az állami költségvetésben kell gondoskodni.
(2) Annak a könyvadósságnak együttes összege, amelyet a pénzügyminiszter az 1933:XXVII. tc. 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján kisbirtokos gazdaadósoknak hitelintézetekkel szemben fennálló tartozásai rendezésére, illetőleg általában gazdatartozások egyességi rendezésének előmozdítására vállalhat, legfeljebb 25 millió pengőig terjedhet.
2. § (1) A Magyar Pénzügyi Szindikátus kötvényeket (mezőgazdasági kötvényeket) bocsáthat ki azoknak a jelzálogos követeléseknek alapján, amelyeket a gazdatartozások rendezésére vonatkozó jogszabályok értelmében hitelintézetek, készfizető kezességük mellett, reá átruháztak.
(2) A kibocsátható mezőgazdasági kötvények összegét a mutatkozó szükséghez képest a pénzügyminiszter a Magyar Pénzügyi Szindikátussal egyetértésben állapítja meg.
(3) A mezőgazdasági kötvények kibocsátásának és törlesztésének részletes feltételeit - amennyiben jogszabályban megállapítva nincsenek - a pénzügyminiszter állapítja meg.
3. § (1) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a mezőgazdasági kötvények szolgálatából a törlesztés egész tartamára évente legfeljebb 2.25%-ot vállalhasson az államkincstár terhére. Az így felmerülő kiadás fedezéséről a pénzügyminiszter a jelen törvény 1. §-ának (e) bekezdésében meghatározott módon gondoskodik.
(2) Felhatalmaztatik továbbá a pénzügyminiszter, hogy az 1930:XLI. törvénycikk értelmében az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet rendelkezésére bocsátott veszteségi tartalékalapból az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezettel egyetértésben kihasítandó 6 millió pengőt a mezőgazdasági kötvények veszteségi tartalékalapjaként a Magyar Pénzügyi Szindikátus rendelkezésére bocsáthassa. A veszteségi tartalékalap kezelésére vonatkozó szabályokat a pénzügyminiszter a Magyar Pénzügyi Szindikátussal egyetértésben állapítja meg.
(3) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter arra is, hogy a mezőgazdasági kötvények elhelyezésének előmozdítása céljára átmenetileg az 1933:XXVII. tc. 1. §-a alapján felvehető kölcsön eredményének egy részét is igénybe vehesse.
4. § (1) A Magyar Pénzügyi Szindikátusnak jelzálogjoggal biztosított azok a követelései, amelyek alapján mezőgazdasági kötvényeket bocsát ki, e kötvények birtokosai összességének szolgálnak biztosítékul; ezekre a követelésekre nem lehet - még közadók miatt sem - végrehajtást intézni és e követelésekre, a csőd vagy kényszerfelszámolás folytán végbement értékesítés eseteit kivéve, harmadik személyek jogokat egyáltalában nem szerezhetnek.
(2) A Magyar Pénzügyi Szindikátus e jelzálogos követeléseinek ezt a jogi természetét a jelzálogjog bekebelezésével egyidejűleg a telekkönyvben fel kell jegyezni. Arról, hogy ez a feljegyzés megtörténjék, a Magyar Pénzügyi Szindikátus igazgatósága tartozik gondoskodni.
5. § (1) A mezőgazdasági kötvények óvadékképesek és alkalmasak arra, hogy azokba az állami, törvényhatósági és községi pénzek, közhatósági kezelésben álló pénzek, hitbizományi és letéti pénzek, továbbá gyámoltak és gondnokoltak pénzei gyümölcsözőleg elhelyeztessenek. A kötvények állami hatóságoknál, törvényhatóságoknál, községeknél, ezek bármelyike által kezelt alapítványoknál, valamint bármelyikük alá tartozó intézeteknél, vagy vállalatoknál, üzemeknél, üzleti biztosíték és bánatpénz fejében elfogadhatók, ha e biztosítékokat a fennálló szabályok szerint nem kell készpénzben letenni.
(2) Azok a külön jogok, amelyek a fennálló jogszabályok értelmében a Magyar Földhitelintézetet a követelések érvényesítése, az okiratok és főkönyvi kivonatok végrehajthatósága, továbbá a könyvek és könyvkivonatok bizonyító ereje tekintetében megilletik, a Magyar Pénzügyi Szindikátust is megilletik.
6. § (1) A Magyar Pénzügyi Szindikátus mentes a társulati adó, az ezután az adó után kivethető állami, törvényhatósági és községi adók, valamint a kereskedelmi és iparkamarai illeték alól.
(2) A Magyar Pénzügyi Szindikátus az okirati illeték alól (ideértve az üzletrészeknek és azok szelvényeinek illetékét is), valamint a törvénykezési és közigazgatási illetékek alól személyes mentességben részesül. Ez a mentesség azonban a váltókra, az utalványokra és a csekkekre nem terjed ki.
(3) A Magyar Pénzügyi Szindikátus által kibocsátott kötvények és azok kamatszelvényei illetékmentesek.
(4) A Magyar Pénzügyi Szindikátusnak a jelen törvény alapján kifejtett működéséből származó bevételei nem esnek általános forgalmi adó alá.
(5) A gazdatartozások rendezésére vonatkozó jogszabályok értelmében jelzálogos tartozásoknak hosszúlejáratú tartozássá való átalakításáról kiállított, valamint az átalakított követeléseknek a Magyar Pénzügyi Szindikátusra átruházását tartalmazó okiratok illetékmentesek. Az ezzel az átalakítással, illetőleg átruházással kapcsolatos telekkönyvi beadványok és bejegyzések a telekkönyvi beadványi és bejegyzési illeték alól szintén mentesek.
7. § (1) A Magyar Pénzügyi Szindikátus alapszabályait ennek a törvénynek életbelépésétől számított három hónap alatt megfelelően módosítani, illetőleg kiegészíteni köteles. Az így módosított, illetőleg kiegészített alapszabályok hatályosságához a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter jóváhagyása szükséges; ugyancsak a két miniszter jóváhagyása szükséges az alapszabályok minden további módosításához és kiegészítéséhez is. A pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter által jóváhagyott alapszabályokat a cégbíróság tartalmuk vizsgálata nélkül vezeti be a cégjegyzékbe.
(2) A Magyar Pénzügyi Szindikátushoz kirendelt kormánybiztos hatásköre a Magyar Pénzügyi Szindikátusnak a mezőgazdasági kötvényekkel kapcsolatos üzletvitelére is kiterjed.
8. § (e) Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe és azt a pénzügyminiszter hajtja végre.
