1. § (1) Az orvosi kamara az orvosok érdekképviselete. Feladata az, hogy az orvosi kar hazafias magatartása és erkölcsi tekintélye felett őrködjék, az orvosok erkölcsi és anyagi érdekeit a közérdekkel összhangban érvényesítse, az orvosi gyakorlat szabályszerűségét ellenőrizze, tagjai felett a fegyelmi bíráskodást gyakorolja, orvosi és közegészségügyi vonatkozású kérdésben javaslatot készítsen. Ezt a feladatot saját területén az Orvosi Kamara (a továbbiakban: kerületi kamara), országos vonatkozásban az Országos Orvosi Kamara (a továbbiakban: országos kamara) látja el.
(2) Olyan tevékenységet, amelynek végzése orvosi oklevélhez van kötve, csak az folytathat, aki valamelyik kerületi kamara tagja.
2. § (1) A kerületi kamarák számát, területét és székhelyét a belügyminiszter rendeletben állapítja meg akként, hogy mindegyik kamara legalább száz tagot foglaljon magában. Ha a megalakult kamara tagjainak száma tartósan száz alá száll, a belügyminiszter a kamarát az országos kamara meghallgatása után feloszlathatja és területét a szomszédos kamara vagy kamarák területéhez csatolhatja.
(2) Az országos kamara működése a magyar állam egész területére kiterjed; székhelye Budapest.
3. § A kerületi kamara szervei: a közgyűlés, a választmány és a tisztikar.
4. § (1) A kerületi kamara közgyűlésének tagja a kamara tagjai sorába felvett valamennyi orvos, kivéve azt, akit a törvény kizár az önkormányzatban részvételből (27. és 42. §).
(2) A közgyűlés feladatkörébe tartozik:
a) a tisztikarnak, a kerületi és az országos választmány tagjainak, az országos közgyűlésbe, valamint a törvényhatósági bizottságba (1929:XXX. törvénycikk 4. § (3) bekezdés) kiküldötteknek választása;
b) az évi költségvetés megállapítása, zárszámadás felülvizsgálása, felmentvény megadása, megtagadása;
c) a kamarai tagsági díj mértékének (kulcsának) megállapítása;
d) határozás vagyon szerzése, elidegenítése, megterhelése, háromnál több év tartamára terjedő terhes szerződés kötése ügyében;
e) határozás a tisztikar tagjainak tiszteletdíja (7. § (9) bekezdés) kérdésében;
f) a kamara évi működéséről szóló jelentés (19. § (1) bekezdés) megállapítása;
g) állásfoglalás és javaslattétel közegészségügyi és orvoskari kérdésben, ideértve az orvosi díjszabás kérdését is;
h) segélyalap létesítése.
(3) Évenkint legalább egy közgyűlést kell tartani. Az elnök közgyűlést bármikor összehívhat; a tagok egytized részének indítványára az indítvány kézhezvételétől, a választmány határozatára pedig a határozat hozatalától számított harminc napon belül összehívni köteles.
(4) A közgyűlés nyilvános. Az elnök a közérdek vagy valamelyik kamarai tag jogos magánérdekének védelme céljából elrendelheti a nyilvánosság kizárását.
(5) A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok egyharmada jelen van. Ha a közgyűlésen a szavazásra jogosult tagok egyharmada nem volt jelen, harminc napon belül újabb közgyűlést kell tartani, amely a megjelentek számára tekintet nélkül határoz.
(6) A közgyűlés határozata ellen - amennyiben e törvény máskép nem rendelkezik - a közhírrétételt követő naptól, ha pedig a határozat közlése kézbesítés útján történik, a kézbesítést követő naptól számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye a belügyminiszterhez.
(7) A közgyűlés összehívásának módját és a tárgyalás rendjét egyebekben az ügyrend állapítja meg.
5. § (1) Ha a kerületi kamara tagjainak száma ezernél több, a belügyminiszter az országos kamara meghallgatása után képviseleti közgyűlés szervezését rendelheti el.
(2) A képviseleti közgyűlés tagjai: a kerületi kamara közgyűlési kiküldöttei, a választmány tagjai és a kamara tisztikarának tagjai, kivéve az ügyészt. Kiküldöttet olyan számban kell választani, hogy húsz tagra egy kiküldött és egy helyettes jusson. Hússzal nem osztható maradék a kiküldöttek számának meghatározása szempontjából nem jön figyelembe. Ha a közgyűlési kiküldött három, egymást közvetlenül követő képviseleti közgyűlésről igazolás nélkül távolmarad, kiküldetése megszűnik. A képviseleti közgyűléstől távolmaradás igazolására, a kiküldetés megszűnésére és a kiküldöttek pótlására vonatkozó szabályokat a belügyminiszter rendeletben állapítja meg.
(3) A képviseleti közgyűlés szervezésének elrendelése után a tagok közvetlen részvételével ülésező közgyűlés csak a 4. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott ügyekben jár el. Egyéb ügyekben a közgyűlés jogait a képviseleti közgyűlés gyakorolja.
(4) Képviseleti közgyűlés szervezésének elrendelése után a kamara a 4. § (1) bekezdésében megjelölt tagjainak részvételével értekezletet tarthat. Az értekezlet tanácskozik, de nem határoz.
6. § (1) A választmányt a választott tagok és a kamara tisztikarának tagjai közül az elnök, titkár, pénztáros és ellenőr alkotják. Mindez száz tag után a kerületi kamara tagjai sorából egy választmányi rendes tagot és egy póttagot kell választani. Százzal nem osztható maradék a tagok számának meghatározása szempontjából nem jön figyelembe. Nyolc választmányi rendes tagot és ugyanennyi póttagot akkor is választani kell, ha a kamarai tagok száma nyolcszázat nem ér el.
(2) A választmány feladata:
a) a közgyűlés elé tartozó ügyek előkészítése;
b) határozathozatal a kamara tagjai sorába felvétel, a kamarai tagság szünetelése és a tagok sorából törlés kérdésében;
c) a választmány keretében szervezett fegyelmi bíróság (44. §) útján a fegyelmi bíráskodásnak elsőfokon gyakorlása;
d) a kamara vagyonának kezelése;
e) mindazoknak az ügyeknek ellátása, amelyeket törvény vagy más jogszabály, vagy az ügyrend a közgyűlésnek vagy a tisztikar valamelyik tagjának nem tart fenn.
(3) Legalább évnegyedenkint kell választmányi ülést tartani. Az elnök a választmányt bármikor összehívhatja, a rendes tagok egyharmadának, de legalább négy tagnak írásos indítványára pedig, az indítvány kézhezvételétől számított tizenöt napon belül, köteles összehívni.
(4) A választmány akkor határozatképes, ha a tagok fele az ülésen jelen van.
(5) A választmány határozata ellen - amennyiben e törvény más rendelkezést nem tartalmaz - a közhírrétételt követő naptól, ha pedig a határozat közlése kézbesítés útján történik, a kézbesítést követő naptól számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye a kamara közgyűléséhez.
(6) A kerületi kamara elnöke azt a választmányi rendes tagot, aki három, egymást közvetlenül követő ülésről igazolatlanul távol marad, a választmány rendes tagjai sorából törli és helyébe a soron következő póttagot hívja be. Ugyanez az eljárás abban az esetben is, ha a választmányi rendes tag kamarai tagsága szünetel vagy megszűnik.
7. § (1) A kerületi kamara tisztikara: az elnök, az alelnök, a titkár, az ügyész, a pénztáros és az ellenőr. Az elnököt, alelnököt, titkárt, pénztárost és ellenőrt a kamara székhelyén lakó tagok közül, az ügyészt a kamara székhelyén lakó, gyakorlat folytatására jogosult ügyvédek sorából kell választani.
(2) Az elnök képviseli a kamarát; vezeti a közgyűlést és a választmány tanácskozását és elnököl a fegyelmi bírósági ülésen; ellenőrzi a tisztikar tagjainak és az alkalmazottaknak működését; utalványoz az ügyrendben meghatározott keretek között. A kerületi kamara elnökét e tisztében a belügyminiszter erősíti meg. A megerősítés előtt az elnök nem kezdheti meg működését. Ha a választást panasszal (17. §) támadták meg, a megerősítés csak ennek elbírálása után történhetik meg.
(3) Az elnököt akadályoztatása esetében az alelnök helyettesíti. Ha az alelnök is akadályozva van, a választmány rendes tagjai közül a legidősebb jár el.
(4) A titkár gondoskodik az ügyvitel zavartalan menetéről; fenntartja az érintkezését a többi kerületi és az országos kamarával; előkészíti és végrehajtja a közgyűlés és a választmány határozatát.
(5) Az ügyész a kamara jogi tanácsadója; képviseli a kamarát peres és perenkívüli ügyekben bíróság vagy más hatóság előtt; ellátja a fegyelmi szabályzatban reá ruházott ügykört. A kamara peres vagy perenkívüli ügyében ügyvédi meghatalmazás csatolására vagy felmutatására az ügyész nem köteles. A közgyűlésen és a választmányi ülésen tanácskozási joga van.
(6) A pénztáros átveszi a bevételeket és teljesíti a kiadásokat; vezeti a pénztári könyvet és a vagyonleltárt.
(7) Az ellenőr ellenőrzi a pénztárost; ellenjegyése nélkül kiadás nem teljesíthető, bevétel nem naplózható.
(8) Ha a kerületi kamara tagjainak száma ezret meghalad, két alelnök és főtitkár is választható, akik a választmány tagjai. Ebben az esetben az egyik alelnök és a titkár olyan tag is lehet, aki nem a kamara székhelyén lakik.
(9) Tiszteletdíj állapítható meg a főtitkár, a titkár, az ügyész, a pénztáros és az ellenőr részére.
(10) Az elnök a szakmunkálatok végzésére és az irodai tennivalók ellátására a költségvetés keretei között munkaerőket alkalmazhat. Ezek a magánalkalmazottakra vonatkozó szabályok hatálya alá tartoznak.
8. § (1) A kerületi kamara meghallgatása után a belügyminiszter megengedheti helyi bizottság alakítását olyan területre, amely a kamarai székhely területén kívül esik.
(2) A helyi bizottság a területén lakó orvosok közül, azok által választott tíz rendes és tíz póttagból áll. Ügyvezetőjét a bizottság tagjai sorából a kerületi kamara elnöke jelöli ki. A helyi bizottság tagjainak megbizatása a kamarai szervek megbizatásának (14. § (1) bekezdés) megszűnésével véget ér.
(3) Az ügyvezető a helyi bizottság területén lakó orvosokat orvoskari vagy közegészségügyi vonatkozású kérdés megbeszélése végett értekezletre hívhatja össze s megállapodásukat vélemény vagy javaslat alakjában közölheti a kamara választmányával.
(4) A helyi bizottság működésével esetleg felmerülő költségek a kerületi kamara költségvetését nem terhelhetik.
(5) A helyi bizottságot a kerületi kamara közgyűlése a belügyminiszter hozzájárulásával bármikor megszüntetheti, a belügyminiszter felhívására pedig köteles megszüntetni.
9. § Az országos kamara szervei: az országos közgyűlés, az országos választmány és a tisztikar.
10. § (1) Az országos közgyűlésnek tagjai: a kerületi kamarák kiküldöttei, az országos választmány tagjai és az országos kamara tisztikarának tagjai, kivéve az ügyészt. Minden kerületi kamara száz-száz tag után egy rendes és egy helyettes kiküldöttet választ. Százzal nem osztható maradék a kiküldöttek számának meghatározása szempontjából nem jön figyelembe.
(2) Az országos közgyűlés feladatkörébe tartozik:
a) a kerületi kamarák és az országos kamara ügyrendjének megállapítása;
b) az országos kamara tisztikarának megválasztása;
c) az országos kamara tisztikara tagjainak tiszteletdíja kérdésében határozás;
d) az országos kamara évi költségvetésének megállapítása, zárszámadásának felülvizsgálása, felmentvény megadása vagy megtagadása;
e) vagyon szerzése, elidegenítése és megterhelése ügyében határozás;
f) a fegyelmi szabályzat megállapítása;
g) az orvosi gyakorlatra vonatkozó szabályzat megállapítása;
h) az orvosi díjazás legkisebb értékére vonatkozó szabályzat (39. § (2) bekezdés) megállapítása;
i) felsőházi tagok és póttagok választása (58. §);
j) az országos választmány által előterjesztett kérdésben határozathozatal;
k) orvosjóléti országos intézmények létesítése.
(3) Országos közgyűlést évenkint legalább egyet kell tartani a következő évi költségvetés megállapítása és az elmúlt évi zárszámadás felülvizsgálása végett. Az elnök az országos választmány határozatára, vagy három kerületi kamara indítványára köteles tizenöt napon belül az országos közgyűlést összehívni.
(4) Az országos közgyűlés nyilvános. A nyilvánosság kizárására a 4. § (4) bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni.
(5) Az országos közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult közgyűlési tagok fele jelen van. Ha a közgyűlésen a jogosult tagok fele nincs jelen, harminc napon belül újabb közgyűlést kell tartani, amely a megjelentek számára tekintet nélkül határoz.
(6) Az országos közgyűlés határozata ellen - amennyiben ez a törvény másként nem rendelkezik - a határozat hozatalát, illetőleg közzétételét követő naptól számított tizenöt nap alatt a belügyminiszterhez lehet fellebbezni.
11. § (1) Az országos választmányt a kerületi kamarák közgyűlése által választott két-két rendes és ugyanennyi póttag, minden kerületi kamara elnöke és titkára, valamint az országos kamara elnöke, alelnöke, titkára, pénztárosa és ellenőre alkotják. Ha valamely kerületi kamara tagjainak száma ezernél több, az ezren felül levő minden ezer tag után még egy rendes és egy póttagot kell választani. Az ezerrel nem osztható maradék a választandó tagok számának meghatározása szempontjából nem jön figyelembe. Ha a kerületi kamara főtitkárt is választott (7. § (9) bekezdés), akkor a titkár helyett a főtitkár tagja az országos választmánynak. Ha az országos kamara két alelnököt és főtitkárt is választott, akkor mindkét alelnök és a főtitkár is tagja az országos választmánynak.
(2) Az országos választmány
a) előkészíti az országos közgyűlés feladatkörébe tartozó ügyeket;
b) vezeti az országos orvosi nyilvántartást (28. §);
c) megállapítja azt a mértéket (kulcsot), amellyel a kerületi kamarák az országos kamara igazgatási költségeihez hozzájárulnak;
d) javaslatot tesz a Közigazgatási Bíróság orvosi tanácsa orvostagjainak kinevezésére (44. § (5) bekezdés);
e) mindazokat az ügyeket ellátja, amelyeket törvény vagy más jogszabály vagy az ügyrend a közgyűlésnek vagy a tisztikar valamely tagjának nem tart fenn.
(3) Ülést legalább évnegyedenkint kell tartani. Az elnök a választmányt bármikor összehívhatja, öt választmányi tag írásos indítványára pedig, az indítvány kézhezvételétől számított tizenöt napon belül, köteles összehívni.
(4) Határozóképességhez a választmány tagjai felének jelenléte szükséges.
(5) Az országos választmány határozata ellen - amennyiben ez a törvény másként nem rendelkezik - a határozat hozatalát, kézbesítését, illetőleg közhírrétételét követő naptól számított tizenöt nap alatt fellebbezésnek van helye a belügyminiszterhez.
(6) A választmány elnöke azt a rendes tagot, aki három, egymást közvetlenül követő ülésről igazolatlanul távolmarad, a választmány rendes tagjai közül törli és helyébe a soron következő póttagot hívja be. Ugyanez az eljárás abban az esetben is, ha a rendes tag tagsága szünetel vagy megszűnik.
12. § (1) Az országos kamara tisztikara: az elnök, alelnök, titkár, ügyész, pénztáros és ellenőr.
(2) Az országos kamara elnökét e tisztében a belügyminiszter erősíti meg.
(3) Az országos kamara tisztikarára a 7. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
13. § (1) A kerületi kamara választmányi tagjait, tisztikarát, képviseleti közgyűlésébe, valamint az országos közgyűlésbe, úgyszintén a törvényhatósági bizottságba kiküldötteit, végül az országos választmány tagjait a kerületi kamara közgyűlése (4. § (1) bekezdés) választja.
(2) A fegyelmi bírósági tagok választásáról e törvény 16. §-a és 44. §-ának (2) bekezdése rendelkezik.
14. § (1) A kerületi kamara választmányi tagjának, tisztikarának, a képviseleti közgyűlési kiküldöttnek, az országos közgyűlésbe kiküldöttnek és az ország választmány, valamint a fegyelmi bíróság tagjának választása a naptári év első napjával kezdődő három évre szól.
(2) Az országos kamara elnöke gondoskodik arról, hogy a megbízás lejárta előtt legalább két hónappal a tisztújító közgyűléseket megtartsák, a fegyelmi bíróságokat, az országos közgyűlést és az országos választmányt megalakítsák.
15. § Nem lehet megválasztani a kerületi kamara választmányi tagjává, tisztikarának tagjává, képviseleti közgyűlési kiküldötté, úgyszintén az országos közgyűlésbe kiküldötté és az országos választmány tagjává azt a kamarai tagot, aki ellen a 27. § (1) bekezdésében említett kizáró ok forog fenn vagy aki ellen fegyelmi eljárást rendeltek el.
16. § (1) A jelen törvény alapján foganatosított választásokat, kivéve a tisztikar és a fegyelmi bírósági tagok választását, titkos szavazással, arányos választási rendszer szerint kell végrehajtani.
(2) A kerületi és az országos kamara tisztikarát, valamint a fegyelmi bíróság tagjait titkos szavazással, viszonylagos szótöbbséggel választják.
(3) A kerületi kamara választmányi tagjainak, tisztikarának, a képviseleti közgyűlésbe, valamint az országos közgyűlésbe kiküldötteknek, végül az országos választmány tagjainak választásánál a szavazás kötelező. Azt a kamarai tagot, aki e rendelkezésnek nem tesz eleget és mulasztásának okát a választás befejezését követő naptól számított tizenöt nap alatt nem igazolja, a kerületi kamara elnöke száz pengőig terjedhető, a segélyalap javára fordítandó pénzbírsággal sújtja. A pénzbírságot kiszabó határozat ellen a kézbesítést követő naptól számított tizenöt nap alatt a választmányhoz előterjesztésnek van helye. A választmány végérvényesen határoz. A pénzbírságot közadók módjára kell behajtani.
(4) A választási eljárás részletes szabályait a belügyminiszter rendeletben állapítja meg.
17. § A jelen törvény alapján végbement választásokat illetően saját kamarájára vonatkozóan bármely kamarai tag és a kamarai ügyész, az országos kamarára vonatkozóan pedig az országos választmány tagja, az országos közgyűlésbe kiküldött, valamint az országos kamara ügyésze a választás befejezését követő naptól számított tizenöt napon belül panasszal élhet a Közigazgatási Bíróság orvosi tanácsához (44. § (5) bekezdés) az eljárási szabályok megsértése miatt.
18. § (1) Az orvosi kamarák felett a főfelügyeletet a belügyminiszter gyakorolja.
(2) A kerületi kamara a belügyminiszterrel az országos kamara útján érintkezik. Az országos kamara a kerületi kamara felterjesztését (jelentését) harminc nap alatt saját véleményével együtt köteles a miniszterhez felterjeszteni.
19. § (1) A kerületi kamara köteles a segélyalapra vonatkozó szabályzatot, az országos kamara pedig az ügyrendet, a fegyelmi eljárásra, továbbá az orvosi gyakorlatra, a díjazás legkisebb mértékére, végül a jóléti intézményekre vonatkozó szabályzatot a belügyminiszterhez felterjeszteni. Köteles továbbá mind a kerületi kamara, mind az országos kamara a megelőző évi működéséről szóló részletes jelentését minden év november havának első napjáig, a költségvetését a költségvetési évet megelőző november hónap első napjáig, a zárszámadását a számadási év befejezését követő november havának első napjáig, végül minden olyan határozatot, amely a tagok összességére pénzbeli megterhelést jelent, harminc napon belül a belügyminiszterhez felterjeszteni. A költségvetés és a zárszámadás, az ügyrend, továbbá a díjazás legkisebb mértékére, a segélyalapra, a jóléti intézményekre vonatkozó és a fegyelmi szabályzat, úgyszintén a tagok összességére pénzbeli megterhelést jelentő határozat (4. § (2) bekezdés b), c) és h) pont, továbbá 10. § (2) bekezdés a), b), f), h) és k) pont) a belügyminiszter, az orvosi gyakorlatra vonatkozó szabályzat (10. § (2) bekezdés g) pont) pedig a belügyminiszternek és a honvédelmi miniszternek jóváhagyásával érvényes. Ha a miniszter érdemleges határozata az országos kamarához a felterjesztés napjától számított kilencven nap alatt le nem érkezik, a kamarai határozatot, ügyrendet, szabályzatot, költségvetést, illetőleg zárszámadást a kilencvenedik napon hallgatólag jóváhagyottnak kell tekinteni.
(2) A költségvetés és a zárszámadás összeállításának részletes szabályait a belügyminiszter - az országos kamara meghallgatása után - a pénzügyminiszterrel egyetértőleg rendeletben állapítja meg.
20. § (1) Mind a kerületi, mind az országos kamara a közgyűlését befejező naptól számított harminc napon belül köteles a közgyűlésről készült jegyzőkönyv másolatát a belügyminiszterhez felterjeszteni. A belügyminiszter hivatalból megsemmisíti a kamara határozatát, ha az törvény vagy más jogszabály vagy kamarai szabályzat rendelkezésébe ütközik.
(2) Ha a kerületi kamara törvénnyel vagy más jogszabállyal nyiltan szembehelyezkedik vagy az állam érdekeit veszélyeztető magatartást tanúsít vagy tartósan munkaképtelenné válik, a belügyminiszter az országos kamara meghallgatása után a kamara önkormányzatát felfüggesztheti és a kamara halaszthatatlan ügyeinek vitelére miniszteri biztost rendel ki. A miniszteri biztos jogkörét a belügyminiszter állapítja meg.
(3) Az önkormányzat helyreállítását hat hónapon belül meg kell kísérelni. E célból a miniszteri biztos összehívja a közgyűlést, amely új választmányt és tisztikart választ. Ha a kamara helyreállított önkormányzata a (2) bekezdésben körülírt magatartást tanúsítja, a belügyminiszter az önkormányzatot újból felfüggesztheti.
(4) Ha az országos közgyűlés, vagy az országos választmány tanúsítja a (2) bekezdésben megjelölt magatartást, a belügyminiszter az országos közgyűlést, illetőleg az országos választmányt feloszlathatja. Az országos választmány feloszlatása esetében a tisztikar megbizatása is megszűnik. Az országos választmány feloszlatásának a választmány feladatainak, valamint a tisztikar tagjai tennivalóinak ellátására a belügyminiszter miniszteri biztost rendel ki, aki az országos választmány újraalakítása iránt olyan időben köteles intézkedni, hogy a kerületi kamarák a választást a feloszlatástól számított három hónapon belül megtartsák.
(5) A kerületi kamara önkormányzatának felfüggesztését és a felfüggesztés megszüntetését, az országos közgyűlés és az országos választmány feloszlatását és a feloszlatás megszüntetését a hivatalos lapban közhírré kell tenni. Ebben a §-ban megállapított határidőket a közhírrétételtől kell számítani.
21. § (1) Orvosi kamarának tagja lehet az az önjogú magyar állampolgár, akinek hazai vagy szabályszerűen honosított külföldi orvosi oklevele van, feltéve, hogy vele szemben a 22. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
(2) Minden orvos csak egy kamarának lehet tagja.
22. § Nem lehet felvenni az orvosi kamara tagjai sorába azt az orvost:
a) aki ellen bűntett vagy az állami és társadalmi rend ellen elkövetett vétség miatt vád alá helyező határozatot hoztak vagy főtárgyalást tűztek ki;
b) aki a jelen törvény hatályba lépése után az 1878:V. törvénycikk 285. § második bekezdésében vagy a 286. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltetett;
c) aki szabadságvesztést vagy hivatalvesztést, avagy az orvosi gyakorlattól eltiltást kimondó jogerős büntetőbírói ítélet, vagy az orvosi gyakorlattól felfüggesztést vagy eltiltást kimondó jogerős fegyelmi bírósági határozat hatálya alatt áll;
d) aki valamelyik kerületi kamara tagjai sorából a tagsági díj nem fizetése miatt (27. § (2) bekezdés) töröltetett és nem igazolja, hogy fizetési kötelezettségének a felvételi kérelem előterjesztése előtt eleget tett.
23. § (1) A kamarai tagok sorába felvétel kérelemre történik. A kérvényben meg kell jelölni azt a községet, illetőleg várost, amelynek területén a kérelmező orvosi gyakorlatra jogosultságot szerezni kíván.
(2) A tagfelvétel kérdésében a kamara választmánya a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül határoz. Ha a kérelmező a 21. § rendelkezéseinek megfelel és a 22. §-ban felsorolt kizáró okok alá nem esik, a felvételt megtagadni nem lehet. A határozatot a kamara az érdekelttel, valamint a törvényhatóság első tisztviselőjével a közigazgatási iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok szerint közli és tagfelvétel esetében a felvételnek a hivatalos lapban közzététele iránt intézkedik.
(3) A választmánynak a felvétel kérdésében hozott határozata ellen a kézbesítést követő naptól számított tizenöt napon belül az érdekelt, a közhírrétételtől számított tizenöt napon belül pedig a kamarai ügyész vagy a határozó kerületi kamarának bármely tagja panasszal élhet a Közigazgatási Bíróság orvosi tanácsához (44. § (5) bekezdés), amely a panasz beadásától számítva, legkésőbb három hónapon belül határoz. A felvételt kimondó határozat ellen használt panasz az orvosi gyakorlat megkezdését nem akadályozza.
(4) Ha közszolgálatban - ideértve a honvédorvosi tényleges szolgálatot is - vagy törvény alapján létesített intézetnél tisztviselőként olyan orvost alkalmaznak, aki még nem tagja az orvosi kamarának, az alkalmazásról az orvos felettes hatósága (honvédorvos előljáró parancsnoksága) az illetékes kerületi kamarát azonnal értesíteni köteles. Az ilyen orvost a választmány a tagok sorába minden további eljárás mellőzésével veszi fel.
24. § Amennyiben a kamarai tagok sorába felvett orvosról a felvétel után derül ki, hogy a 22. §-ban említett valamely ok alapján felvételét meg kellett volna tagadni, a kamarai tagok sorából törlésnek fegyelmi eljárás alapján van helye.
25. § (1) A kamarai tagság szünetel, ha a tagot jogerős fegyelmi határozattal az orvosi gyakorlattól felfüggesztették.
(2) A kamarai tagság megszűnik, ha
a) a tag meghal vagy holtnaknyilváníttatik;
b) tagságáról önként lemond, ideértve azt az esetet is, amidőn bejelenti, hogy más kamara területén kíván orvosi gyakorlatra jogosultságot szerezni;
c) elveszti magyar állampolgárságát;
d) a tagot gondnokság alá helyezték;
e) jogerős büntetőbírósági ítélettel hivatalvesztésre ítélték, vagy jogerős büntetőbírósági ítélettel, avagy fegyelmi bírósági határozattal az orvosi gyakorlattól eltiltották;
f) a tagsági díj nem fizetése miatt a tagok sorából törölték.
(3) A kamarai tagság szünetelését vagy megszűntetését a kamara választmánya kérelemre vagy hivatalból állapítja meg. Ha az orvosnak kamarai tagsága megszűnt, a választmány őt az orvosok névjegyzékéből (28. §) törli és ennek a hivatalos lapban közhírrététele iránt intézkedik. Ha a kamarai tagság szünetel, ezt az orvosok névjegyzékében fel kell jegyezni és közhírré kell tenni.
(4) A kamarai tagság szünetelése vagy megszűnése ügyében hozott határozat ellen beadható panaszra a 23. § (3) bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni.
26. § (1) A kamarai tagok tagsági díjat kötelesek fizetni. A tagsági díjat a tag orvosi tevékenységéből származó keresete alapján kell kiróni.
(2) A tagsági díj mértékét (kulcsát) a kerületi kamara közgyűlése évenkint állapítja meg.
(3) A tagsági díjat a tagoktól a kerületi kamara szedi be.
(4) A tagsági díjat negyedévi részletekben kell fizetni.
(5) A hátralékos tagsági díjat közadók módjára kell behajtani.
(6) A tagsági díj kivetésének, beszedésének és kezelésének részletes szabályait a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt rendeletben állapítja meg.
27. § (1) Az a kamarai tag, aki a kivetett és esedékessé vált tagsági díjat a naptári év végéig nem fizeti meg, a következő évben a kamara önkormányzatában nem vehet részt; ennélfogva kerületi kamarai közgyűlésen, képviseleti közgyűlésen, választmányi ülésen, helyi bizottsági ülésen, országos közgyűlésen vagy országos választmányi ülésen részt nem vehet, kamarai választásban szavazati jogot nem gyakorolhat, kerületi kamara választmányi tagjává, tisztikarának tagjává, képviseleti közgyűlési kiküldötté, helyi bizottság tagjává, az országos választmány tagjává, az országos közgyűlésbe kiküldötté, orvosi kamara képviseletében a felsőháznak, úgyszintén a törvényhatósági bizottságnak tagjává nem választható, általában kamarai választás alapján nem működhetik.
(2) Ha a kamarai tag az (1) bekezdés értelmében esedékes tagsági díjat a következő naptári évben sem fizeti meg, a kamarai tagok sorából törölhető. Ha azonban a kamarai tag utólag, de még a törlésnek a hivatalos lapban közzététele előtt megfizeti az esedékessé vált tagsági díjat az esetleg felmerült költséggel együtt, a törlés iránt folyó eljárást meg kell szüntetni.
(3) Ha az (1) bekezdés alá eső kamarai tag a kerületi kamara vagy az országos kamara tisztikarának tagja, a választmány őt ajánlott levélben felhívja, hogy fizetési kötelezettségének tizenöt nap alatt tegyen eleget. Ennek a határidőnek sikertelen elteltével a tisztikar tagját úgy kell tekinteni, mint aki megbizatásáról lemondott. Utódjának megválasztása (helyettesítése) iránt haladék nélkül intézkedni kell; a tisztikar tagja azonban utódjának megválasztásáig (helyettesének kijelöléséig) az ügykörével kapcsolatos tennivalókat köteles ellátni.
28. § (1) A kerületi kamara a tagjainak lényeges személyi adatairól névjegyzéket, az országos kamara pedig országos nyilvántartást vezet.
(2) A névjegyzék és az országos nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat a belügyminiszter rendeletben állapítja meg.
29. § (1) A kamarai tag a névjegyzékben (28. §) foglalt adatokra vonatkozó változásokat nyolc nap alatt köteles a kamarának bejelenteni.
(2) Ha a kamarai tag más kerületi kamara területén kíván orvosi gyakorlat folytatására jogosultságot szerezni, átjegyzésre irányuló kérelmet terjeszt elő annál a kamaránál, amelynél a tagok sorába fel van véve. Ez a kamara a kérvényt a névjegyzék kivonatával együtt annak megemlítése mellett, hogy a kamarával szemben fennálló kötelezettségének eleget tett-e és van-e ellen bűnvádi vagy fegyelmi eljárás folyamatban, átteszi ahhoz a kerületi kamarához, amelynek területén a kérelmező orvosi gyakorlat folytatására jogosultságot szerezni kíván.
(3) Ha a kérvényező nem tett eleget a kamarával szemben fennálló kötelezettségének, a kamara az átjegyzésre irányuló kérelem áttételét a kötelezettség teljesítésétől teheti függővé.
(4) Az a kerületi kamara, amelynek területén az orvos gyakorlat folytatására jogosultságot szerezni kíván, az átjegyzés tárgyában a 25. § (2) és a 27. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint határoz és határozatáról értesíti a megkereső kamarát is.
(5) Az átjegyzés tárgyában hozott határozat ellen használható panaszra a 23. § (3) bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni.
30. § (1) A jelen törvény alkalmazása szempontjából orvosi gyakorlat az orvosnak a gyógyítás és az egészség megőrzése érdekében kifejtett tevékenysége.
(2) Közszolgálatban álló vagy törvény alapján létesült intézetnél működő orvosnak a hivatalos kötelessége körén kívül kifejtett, orvosi oklevélhez kötött tevékenységét (1. § (2) bekezdés) magángyakorlatnak kell tekinteni. A közszolgálatban álló orvosok magángyakorlatát az illetékes miniszter rendeletben szabályozza.
(3) A (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó orvosnak orvosi oklevélhez kötött tevékenysége (1. § (2) bekezdés) magángyakorlat.
31. § (1) Az orvos csak abban a községben, illetőleg városban, körorvos csak abban az orvosi körben (1908:XXXVIII. törvénycikk 5. §) folytathat gyakorlatot, amelyet a kamarai tagok sorába felvétele iránt előterjesztett kérvényében megjelölt. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az elsősegélyre és az életveszély esetén nyujtandó segélyre.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt helyen kívül az orvos csak gyógyhelyen, üdülőhelyen vagy akkor folytathat gyakorlatot, ha gyógyításra, tanácskozásra (segélyre) vagy vizsgálatra a kezelő orvos, a beteg vagy ennek hozzátartozója hívja. Azt, hogy a 30. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó gyógyító intézettel kötött szerződés alapján rendszeres szolgálatot az (1) bekezdésben megjelölt helyen kívül vállalhat-e az orvos, az eset körülményeinek figyelembevételével a gyógyító intézet helye szerint illetékes kerületi kamara választmánya határozza meg.
32. § (1) Az orvos csak egy helyen tarthat magánrendelőt. Több orvos közös rendelő vagy közös vizsgálóintézet tartására társulhat. Olyan orvos, akinek magánrendelője van, más orvossal közös rendelőt nem tarthat.
(2) Iparos helyiségében vagy iparossal közös helyiségben orvos nem rendelhet.
(3) Ingyenrendeléssel kapcsolatban díjazott magánrendelés nem folytatható.
33. § Idegen állampolgár orvosi gyakorlatára a nemzetközi szerződések s ezek hiányában a viszonyosság irányadók. A viszonosság fennállását a belügyminiszter állapítja meg. Az orvosi gyakorlatot folytató idegen állampolgár a gyakorlat helye szerint illetékes kamara ellenőrzése alatt áll.
34. § A szakorvosi cím megszerzésének és használatának feltételeit a belügyminiszter rendeletben állapítja meg.
35. § (1) Az orvos nem folytathat olyan foglalkozást, amelytől törvény vagy más jogszabály eltiltja, vagy amely hivatásának lelkiismeretes gyakorlásában tartósan gátolja, avagy az orvosi hivatás tekintélyét sérti.
(2) Az összeférhetetlenség tárgyában a fegyelmi ügyek elbírálására hivatott bíróság (44. §) a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el.
36. § Az orvost gyógyító tevékenységében, a gyógymód meghatározásában és a gyógyító eszközök alkalmazásában a törvény és az orvosi gyakorlatra vonatkozó szabályzat (10. § (2) bekezdés g) pontja) korlátai között teljes szabadság illeti.
37. § (1) Az orvost titoktartás kötelezi (1878:V. törvénycikk 328. és 329. §) a kezelt vagy vizsgált egyén egészségi állapotára vonatkozó adatok tekintetében és ezenfelül mindarra nézve, amit az orvos ebben a minőségben, hivatása gyakorlása közben tudott meg. Hatósági megbízásból végzett vizsgálat esetében a vizsgálat eredményét azonban az orvosnak a megbízó hatósággal közölnie kell.
(2) Közszolgálatban álló vagy törvény alapján létesült intézetnél működő orvos adatszolgáltatási kötelességére a szolgálati szabályok rendelkezései is irányadók.
(3) Tudományos célra történő közlésre a titoktartás nem vonatkozik, ha a közlés a személy nevének megjelölése nélkül oly módon történik, hogy a személyre ne ismerjenek rá.
38. § Az orvos büntetőjogi és magánjogi felelősségére az általános jogszabályok irányadók.
39. § (1) Az orvost a magángyakorlat körében kifejtett tevékenységéért díjazás illeti meg. A díjazás mértéke szabad egyezkedés tárgya.
(2) Az országos kamara a magángyakorlat körében a díjazás mértékét szabályzatban állapítja meg. E szabályzat díjtételeinél alacsonyabb díjazást - a (3) és (4) bekezdés esetét kivéve - a bíróság nem állapíthat meg.
(3) A szabad egyezkedéssel megállapított díjazást a bíróság leszállíthatja, ha előre nem látott esemény folytán a megbízás megszűnt vagy az orvos a további tevékenységétől visszalépett vagy nem végezte el azt a munkát, amelynek szem előtt tartásával állapították meg a díjazás mértékét.
(4) Az orvos elhatározásától függ, hogy beteg ingyen vagy a (2) bekezdésben említett díjszabás díjtételeinél alacsonyabb díjért gyógyít-e. Tevékenységét azonban ingyen vagy e díjtételeknél alacsonyabb összegért az orvos nem kínálhatja fel.
40. § (1) Az orvosi kamara tagja a kamara fegyelmi hatósága alá tartozik akkor is, ha a reá közszolgálati alkalmazotti minősége alapján más fegyelmi hatóság hatásköre is kiterjed.
(2) A tényleges honvédorvosok nem tartoznak a kamara fegyelmi hatósága alá.
(3) Ha a kamara fegyelmi bírósága olyan orvos ellen indított fegyelmi eljárást, akire más fegyelmi hatóság hatásköre is kiterjed, köteles jogerős fegyelmi határozatát a másik fegyelmi hatósággal haladéktalanul közölni. Az orvosi kamara előtt befejezett fegyelmi eljárás nem érinti az utóbbi hatóságnak azt a jogát, hogy az orvosi kamara fegyelmi bírósága által megállapított tényállást a közszolgálat érdekei és a közhivatali felelősség szempontjából vizsgálat tárgyává tegye.
(4) Közszolgálatban álló vagy törvény alapján létesült intézetnél működő kamarai tag ellen hivatali hatósága (intézet) által indított fegyelmi eljárást befejező határozatot a kerületi kamarával is közölni kell. Erre az esetre az előbbi bekezdés második mondatában írt rendelkezés megfelelően alkalmazandó.
41. § Fegyelmi vétséget követ el az orvos,
a) ha hivatásbeli kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból súlyosan megszegi;
b) ha életmódjával vagy magatartásával az orvosi hivatást, avagy az orvosi kar tekintélyét sérti.
42. § (1) A fegyelmi vétség büntetése:
a) rosszallás;
b) tíz pengőtől ezer pengőig terjedhető, a kamarai segélyalap javára fordítandó, közadók módjára behajtandó pénzbírság;
c) felfüggesztés az orvosi gyakorlat folytatásától határozott időre, de legfeljebb egy évig;
d) eltiltás az orvosi gyakorlattól.
(2) A pénzbírsághoz két évig, a felfüggesztéshez három évig az a következmény fűződik, hogy az elítélt az említett időtartam alatt a kamara önkormányzatában nem vehet részt (27. § (1) bekezdés). Ez az időtartam az ítélet jogerőre emelkedésének, illetőleg a pénzbírság megfizetésének napján kezdődik; ha azonban az időtartam letelte előtt az elítéltet olyan fegyelmi vétség miatt ítélik el, amelyet az előző ítélet meghozatala után követett el, az újabb fegyelmi büntetéshez fűződő következmény időtartama azon a napon veszi kezdetét, amelyen az előző fegyelmi büntetéshez fűződő következmény időtartama letelt.
43. § Az elévülés kizárja a fegyelmi eljárás megindítását a cselekmény elkövetésétől vagy a mulasztástól számított három év elteltével, kivéve, ha a fegyelmi vétség súlyos voltánál fogva az orvosi gyakorlattól eltiltásnak fegyelmi büntetésként alkalmazása közérdekből szükségesnek mutatkozik.
44. § (1) Kamarai tag fegyelmi ügyében elsőfokon a kerületi kamara fegyelmi bírósága határoz.
(2) A kerületi kamara fegyelmi bíróságának elnöke a kamara elnöke, akadályoztatása esetében helyettese (7. § (3) bekezdés); hat tagját a kamara választmánya saját tagjai sorából választja (14. § (1) és 16. § (2) bekezdés).
(3) A kerületi kamara fegyelmi bírósága három tagból alakuló tanácsban határoz. A tanács két tagját az elnök esetről-esetre hívja be.
(4) A kerületi kamara fegyelmi bíróságának határozata ellen fellebbezésnek van helye a Közigazgatási Bíróság orvosi tanácsához.
(5) A Közigazgatási Bíróság orvosi tanácsa felerészben bíró, felerészben orvostagokból áll. Elnöke a bíróság elnöke vagy másodelnöke, vagy az elnök által kijelölt tanácselnök, bírói tagjai a Közigazgatási Bíróság ítélőbírái közül a teljes ülés által egy naptári év tartamára választott tíz tag, orvostagjai a belügyminiszter által az orvosi kamarák tagjai sorából az országos választmány meghallgatása után három év tartamára kinevezett tíz orvos. Határozathozatalnál a tanács az elnökön felül két bíróból és két orvostagból alakul. A tanács tagjait esetenkint a tanács elnöke hívja meg.
(6) A belügyminiszter az orvostagok felerészét a Budapesten lakó orvosok közül nevezi ki. A Budapestről elköltözött orvos helyett más budapesti tagot kell kinevezni. Az az orvos, aki a Közigazgatási Bíróság orvosi tanácsának tagja, nem lehet egyidőben tagja az országos választmánynak.
(7) A Közigazgatási Bíróság orvosi tanácsának orvostagjaira ebben a minőségükben a felelősség, fegyelmi eljárás, elmozdíthatatlanság, bírói függetlenség és a tanács körén belül az együttalkalmazást kizáró rokonsági és sógorsági viszonyok tekintetében, valamint abban a tekintetben, hogy érdekeltség okából mely ügyek elintézésében nem vehetnek részt, a Közigazgatási Bíróság ítélőbíráira nézve irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(8) A Közigazgatási Bíróság orvosi tanácsának ülésein résztvevő azokat az orvostagokat, akik nem laknak Budapesten, útiköltség és napidíj illeti meg. Az erre vonatkozó szabályokat a belügyminiszter rendeletben állapítja meg.
45. § (1) Tényleges honvédorvos fegyelmi ügyében az eljárás a katonai hatóságot illeti meg. Az ilyen ügyre vonatkozó iratokat a kamara választmánya vizsgálat és tárgyalás nélkül a honvédelmi miniszterhez terjeszti fel.
(2) A honvédelmi miniszter az orvosi kamarával honvédorvosra vonatkozó fegyelmi határozatot csak abban az esetben közöl, ha fegyelmi hatósági jogkörben az orvosi gyakorlatot érintő okból valamely kamarai tagtól a honvédségben viselt rendfokozata elvonatott, vagy arról a kamarai tag az ellene ily okból indított fegyelmi eljárás alatt lemondott.
46. § (1) A fegyelmi eljárásra annak a kerületi kamarának fegyelmi bírósága illetékes, amelynek tagjai sorába a terhelt az eljárás megindításakor fel van véve.
(2) Más kamara területén elkövetett fegyelmi vétség miatt az eljárást a kamara választmányának megkeresésére az illetékes kamara fegyelmi bírósága elrendelni köteles; ilyen esetben az eljárás során hozott határozatokat a megkereső kamarával is közölni kell. A megkereső kamara ügyészét a vád képviselőjének jogaival azonos jogok illetik meg.
(3) Ha az eljárásra illetékes kamara önkormányzatát a belügyminiszter felfüggesztette, a fegyelmi bíráskodást elsőfokon annak a kamarának választmánya gyakorolja, amelyet a Közigazgatási Bíróság orvosi tanácsa kijelöl.
47. § Fegyelmi ügyben a vádat elsőfokon a kerületi kamarának, másodfokon az országos kamarának ügyésze képviseli.
48. § A fegyelmi eljárás alá vont orvos védőt nevezhet meg. Védő gyakorlatra jogosított ügyvéd vagy kamarai tag lehet.
49. § A jelen törvény alapján működő fegyelmi bíróság a feleket, tanúkat és szakértőket megidézheti és kihallgathatja. A szabályszerűen megidézett, de meg nem jelent tanút vagy szakértőt a fegyelmi bíróság kétszáz pengőig terjedhető, a segélyalap javára fordítandó, közadók módjára behajtandó pénzbírsággal büntetheti.
50. § A fegyelmi eljárás részletes szabályait - az 1929:XXX. törvénycikk IV. részében foglalt rendelkezések szem előtt tartásával - az országos közgyűlés állapítja meg.
51. § (1) Vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal, valamint hivatalvesztéssel büntetendő, aki más orvosi gyakorlatra jogosultsága tekintetében tévedésbe ejt és orvosi gyakorlatra jogosultság nélkül orvosi tevékenységet végez.
(2) Ha az elítélt egészségügyi foglalkozást folytat, ettől az ítéletben határozott időtartamra vagy véglegesen el lehet tiltani.
(3) A kísérlet büntetendő.
52. § (1) Kuruzslás vétségét követi el és hat hónapig terjedhető fogházzal, valamint hivatalvesztéssel büntetendő, aki orvosi gyakorlatra jogosultság nélkül orvosi gyakorlat körébe tartozó cselekményt ellenszolgáltatásért, vagy ellenszolgáltatás nélkül, de rendszeresen végez.
(2) Ha az elítéltnek egészségügyi foglalkozása van, attól az ítéletben határozott időtartamra vagy véglegesen el lehet tiltani. A cselekmény elkövetésére használt eszközöket, berendezéseket és szereket el kell kobozni.
(3) A kísérlet büntetendő.
53. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki orvosi, szakorvosi címet vagy orvosi gyakorlatra vonatkozó, a közönség megtévesztésére alkalmas egyéb jelzést vagy címzést jogosulatlanul használ.
54. § A jelen törvény 51. és 52. §-ában megállapított vétségek elbírálása a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik.
55. § (1) A kerületi kamarák megalakításának előkészítésére a belügyminiszter a Magyar Országos Orvosszövetség igazgatótanácsa javaslatának meghallgatása után kamaránként öt-öt tagból álló bizottságot nevez ki. E bizottság a tagjai sorából szótöbbséggel titkos szavazás útján választ elnököt és titkárt.
(2) A bizottság elnöke a hivatalos lapban, a Magyar Országos Orvosszövetség hivatalos lapjában, valamint a szaksajtóban felhívja mindazokat, akik a kamarai tagok sorába felvételre jelentkezni óhajtanak, hogy a felvételre irányuló kérvényüket igazoló irataikkal együtt a bizottság titkárához a hirdetménynek a hivatalos lapban közzétételétől számított tizenöt napon belül nyujtsák be.
(3) A felvétel kérdésében a bizottság a jelen törvény második fejezete rendelkezéseinek figyelembevételével határoz. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. Akinek felvételét a bizottság megtagadta, felvételét a megválasztott választmánytól ismét kérheti.
(4) A kerületi kamara megalakulásával e szakasz alapján kinevezett bizottság működése megszűnik.
(5) Az országos közgyűlés és az országos választmányhoz megalakulása iránt a belügyminiszter a kerületi kamarák megalakítása után intézkedik.
56. § Az országos kamara az ügyrendet és a fegyelmi szabályzatot a jelen törvény hatályba lépésétől számított hat hónap alatt köteles jóváhagyás végett a belügyminiszterhez felterjeszteni. Ha a felterjesztett ügyrend vagy a fegyelmi szabályzat a törvénynek nem felel meg vagy alaki és tartalmi fogyatkozásai miatt nem alkalmas arra, hogy jogszabályul szolgáljon, a belügyminiszter egyes rendelkezések kihagyását, módosítását vagy a kijelölt hiányok pótlását kívánhatja. Ha az országos kamara a megszabott határidő alatt a belügyminiszter kívánságának megfelelően az ügyrendet, illetőleg a fegyelmi szabályzatot nem módosítja vagy az a módosítás után sem felel meg rendeltetésének, a belügyminiszter rendeletben intézkedik. Ez a rendelet hatályát veszti, mihelyt a kamara olyan ügyrendet, illetőleg fegyelmi szabályzatot alkot, amelyet a belügyminiszter jóváhagy.
57. § A vizsgázott fogászmestereknek a törvényes rendelkezések keretei közt folytatott gyakorlatát ez a törvény nem érinti.
58. § (1) Az országos közgyűlés a kamarai tagok közül két felsőházi tagot és két póttagot választ. Az egyik tagot és az egyik póttagot azok közül kell választani, akik valamely vidéki kamara tagjai.
(2) Az országos kamara közgyűlése által választott felsőházi tagok választására és megbizatásának időtartamára az 1926:XXII. törvénycikk 7-10. §-ainak rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy az időközben megüresedett tagsági helyre (1926:XXII. törvénycikk 9. § második bekezdése) a Budapesten gyakorlatra jogosult tag helyének megüresedése esetében a budapesti póttagot, a vidéken gyakorlatra jogosult tag helyére pedig a vidéki póttagot kell behívni.
(3) A jelen törvény hatálybalépése után első ízben megválasztott két tag megbizatása akkor kezdődik, amikor az 1926:XXII. törvénycikk 24. §-a alapján kinevezett felsőházi tag megbizatása a hivatkozott szakasz utolsó bekezdése értelmében véget ér vagy felsőházi tagsága bármely más okból megszűnik (1926:XXII. törvénycikk 25., 28. és 29. §).
(4) Az elsőízben megválasztott két tag egyikének helye kisorsolás alapján (1926:XXII. törvénycikk 7. §) a felsőházi tagok felerészének legközelebbi választásával egyidejűen, a másik tag helye pedig ezt a választást követő ötödik naptári év folyamán - a felsőházi tagok második felerészének választásával egyidejűen - új választás alá esik.
59. § Az 1929:XXX. törvénycikk 4. §-a (3) bekezdésének és az 1930:XVIII. törvénycikk 18. §-a (1) bekezdésének a törvényhatósági bizottságban képviseletre vonatkozó rendelkezéseiből kifolyólag az orvosi kamarák felállításával kapcsolatban felmerülő kérdéseket a belügyminiszter rendeletben szabályozza.
60. § (1) A jelen törvény hatálybalépésével hatályukat vesztik a vele ellenkező vagy megegyező jogszabályok, különösen az 1876:XIV. törvénycikk 43., 44., 46., 47., 48. és 52. §-a, a 159. § d) pontjának az orvosi oklevél kihirdetésére és az orvosi gyakorlatra vonatkozó része, az 1879:XL. törvénycikk 92. § első bekezdésének 1. pontja, amennyiben az orvosi (sebészi, fogorvosi) tennivalók végzésére vonatkozik, továbbá az 1896:XXVI. törvénycikk 46. § 1. pontjának az orvosi oklevél kihirdetésére és az orvosi gyakorlat megkezdésének vagy folytatásának megtiltására vonatkozó rendelkezése.
(2) Ahol valamely jogszabály a jelen törvény által hatályát vesztett rendelkezésre hivatkozik, ott a jelen törvény megfelelő rendelkezését kell érteni.
61. § (1) Ez a törvény a belügyminiszter által megállapítandó napon lép hatályba.
(2) Ezt a törvényt a belügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértőleg hajtja végre.
