1. § Bor az a szeszes ital, amely friss szőlő levéből (szőlőmustból vagy szőlőcefréből) szeszes erjedés útján származik.
Aszú az olyan bor, amely tőkén aszúsodott, töppedt vagy nemesen rothadt szőlőből, illetve ezek cefréjére ugyanazon a bortermő helyen termett mustnak vagy bornak felöntéséből szeszes erjedés útján származik.
Vörös bor az olyan bor, amely kék szőlő levének, azok héján vagy törkölyén való erjesztése útján származik.
Siller az a pirosszínű bor, amelyet kék szőlőből, de annak héján vagy törkölyén való erjesztés nélkül szűrtek.
Szőlőmust (must) a szőlőnek, a fürt többi részétől elválasztott, ki nem erjedt leve.
Törkölyös must (szőlőcefre) a zúzott szőlőfürtök összes alkatrészeit tartalmazó, erjedésnek még nem indult vagy még teljesen ki nem erjedt lé.
Szőlőtörköly (törköly) a szőlőnek kisajtolása után megmaradó héjat, magvat és kocsányt tartalmazó anyag.
Borseprő (folyékony borseprő) a kierjedt és megtisztult bor lefejtése után megmaradó üledék.
Kemény borseprő (seprőtészta) a borseprő kisajtolása után megmaradó anyag.
2. § A szőlő és a must okszerű feldolgozása, valamint a must és a bor okszerű kezelése céljából az alább meghatározott eljárások alkalmazhatók illetve ezek során az alábbi anyagok használhatók:
1. must besűrítése;
2. a must és bor javítása besűrített musttal vagy hazai szárított (fonynyasztott) szőlővel, a jelen törvény 5. §-ában megállapított korlátok között;
3. a must és a bor javítása legalább 92 térfogat % szesztartalmú hibátlan borpárlat hozzáadásával a jelen törvény 6. §-ában megállapított korlátok között és feltételek mellett;
4. a must és bor, valamint a hordók és tartályok kénezése tiszta (99%) arzénmentes kénnel vagy tiszta arzénmentes cseppfolyósított kénessavval, továbbá kálium metabisulfittal (kalium pirosulfit), a jelen törvény 8. §-ában megállapított korlátok között;
5. a hordók, palackok és dugók tisztítása, borderítőszerek előkészítése és beteg vagy hibás borok kezelése (gyógyítása) céljából legalább 92 térfogat-% szesztartalmú, hibátlan borpárlat használata oly mértékben, hogy ezáltal 1 térfogat-%-nál több alkohol ne kerüljön a borba;
6. a must és a bor savtalanítása tiszta (precipitált) szénsavasmésszel;
7. a bor derítése a következő derítőszerekkel: viza- és harcsahólyag zselatin, csersav, tojásfehérje, lefölözött friss tej, tiszta kazein készítmények, spanyolföld, kaolin, továbbá ferrocyankalium, ez utóbbi azonban csak hatósági ellenőrzés mellett, végül fehértörés esetén citromsav;
8. a must és a bor színének javítása égetett cukor (karamel), vagy szaflor alkalmazásával;
9. a hibás ízű vagy színű must és bor szűrése vegyileg tiszta állati vagy növényi eredetű szénnel;
10. a bor felfrissítése tiszta szénsavval;
11. a tisztán tenyésztett borélesztő (kultúr-élesztő) használata a musthoz és borhoz erjesztés, áterjesztés vagy a tökéletlenül kierjedt bor tovább erjesztése céljából, továbbá hektoliterenkint legfeljebb 40 gramm vegytiszta szénsavas ammonium hozzáadása a musthoz és a borhoz az élesztő működésének előmozdítása céljából;
12. a mustnak és bornak valamely más bor friss egészséges törkölyére vagy seprőjére való felöntése, megjavítás vagy áterjesztés céljából - a tokajhegyaljai borvidéke a 27. §-ban megállapított korlátozással;
13. a must és bor fejtése, szűrése, felmelegítése (pasztörözése), általában a must és a bor eltarthatóvátételére és érlelésére szolgáló minden olyan művelet, amellyel a mustba vagy a borba idegen anyag nem jut;
14. a must és bor fagyasztása, töményítés céljából; bort azonban fagyasztás útján csak legfeljebb 22.5 térfogat-% szesztartalomig szabad töményíteni;
15. a mustok és borok házasítása (keverése) a jelen törvény 14. §-ában foglalt korlátozásokkal.
Ebben a szakaszban foglalt rendelkezésektől eltérő eljárások alkalmazására és anyagok felhasználására kísérleti célból a földmívelésügyi miniszter engedélyt adhat, az így előállított italokat azonban nem szabad forgalomba hozni.
3. § A földmívelésügyi miniszter felhatalmaztatik hogy a jelen törvény 2. §-ának az okszerű must- és borkezelés érdekében megengedett eljárásokra, s az ezek során megengedett anyagok használatára vonatkozó rendelkezéseit a fejlődő szükséghez képest, - a jelen törvény elvi korlátai között - rendelettel módosíthassa és kiegészíthesse.
4. § A must besűrítésének (2. § 1. pont), valamint a bor fagyasztásának (2. § 14. pont) módját, úgyszintén a besűrített mustból mustméz, szőlőzselé, szőlőlekvár és általában minden egyéb szőlő- és mustkészítmény előállításának módozatait a földmívelésügyi miniszter rendelettel szabályozza.
5. § A természetes cukorhiány pótlása céljából musthoz vagy seprőjéről még le nem fejtett újborhoz, a szüret évét követő év január havának végéig, besűrített mustot vagy szárított (fonnyasztott) szőlőt oly mennyiségben szabad hozzáadni, hogy ezáltal a bor szesztartalma teljesen kiterjedt állapotban legfeljebb 3 térfogat-%-kal emelkedjék, de 12 térfogat-%-ot meg ne haladjon.
Ezt a javítási eljárást megkezdése előtt az illetékes m. kir. szőlészeti és borászati kerületi felügyelőnél be kell jelenteni.
Az első bekezdésben meghatározott szesztartalmat meghaladó javításra, kellően megokolt kérelem alapján, a földmívelésügyi miniszter esetről-esetre engedélyt adhat.
Tokajhegyalja zárt területén termett mustok és újborok feljavítására csak a Tokajhegyalja zárt területén termett mustokból besűrített mustot illetve csak itt termett szárított (fonnyasztott) szőlőt szabad felhasználni.
A besűrített mustnak vagy szárított (fonnyasztott) szőlőnek borhoz való hozzáadása csakis csemegebor és típusbor készítése céljából van megengedve (38. és 39. §).
6. § A földmívelésügyi miniszter megengedheti a borhoz, illetőleg a musthoz hibátlan borpárlat hozzáadását:
1. állandó minőségű, jellegű és összetételű, úgynevezett típusboroknak előállítása céljából (38. §);
2. a m. kir. szőlő- és borgazdasági központi kísérleti állomás véleményezése alapján a kedvezőtlen évjáratok termésének javítása céljából, azonban legfeljebb oly mértékben, hogy ezzel a bor szesztartalma az illető vidék kedvező évjáratú borainak szesztartalmát meg ne haladja;
3. csemegebor (ürmösbor) készítése (39. §),
4. borecet gyártására szolgáló bor előállítása,
5. misztella (fojtott must) készítése (40. §) és
6. párlási célra szolgáló bor (Brennwein) előállítása céljából.
Az 1-3. és 5. pontok alatt felsorolt esetekben felhasznált borpárlatnak legalább 92 térfogat-%, a 4. és 6. pont alatt felsorolt esetben pedig legalább 70 térfogat-% szesztartalommal kell bírni.
A tokajhegyaljai borvidéken termett szamorodni, máslás és aszúborok természetes édessége fenntartásának biztosítására és a tokajhegyaljai borvidéken termett legalább 24 klosterneuburgi cukorfokos mustok természetes cukortartalmának megóvására borpárlat a jelen törvény 29. és 30. §-aiban foglalt feltételek mellett használható.
A borpárlat alkalmazásának, valamint a párlási célra szolgáló bor (Brennwein) előállításának módozatait a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
7. § Azt, hogy a mustot vagy bort besűrített musttal vagy szárított (fonnyasztott) szőlővel (5. §) vagy borpárlattal (6. §) javították, az átadó köteles - az átvevőnek kívánatára - ügyletkötés előtt kétséget kizáró módon tudomására hozni.
Nem vonatkozik ez a rendelkezés a mustnak vagy bornak a közvetlen fogyasztó részére kicsinyben történő forgalombahozatalára.
8. § A must és bor, valamint a hordók (tartályok) tiszta arzénmentes kénnel vagy tiszta arzénmentes cseppfolyósított kénessavval történő kénezése esetén (2. § 4. pont) a kénezett must literje legfeljebb 300 milligramm összes, illetőleg 80 milligramm szabad kénessavat, - a kénezett bor literje pedig legfeljebb 300 milligramm összes, illetőleg 60 milligramm szabad kénessavat tartalmazhat.
A kalium metabisulfittal (kalium pirosulfit) történő kénezés esetén a kénezett bor literje kénsavmaradékban (S04) kifejezve legfeljebb 1.1 gramm, kénsavanhidridben (S03) kifejezve legfeljebb 0.92 gramm kénsavat tartalmazhat.
9. § A jelen törvény 2. §-ában felsorolt anyagokon kívül tilos a musthoz és borhoz bármely más anyagot hozzáadni vagy kezelésükhöz felhasználni, tilos továbbá a megengedett anyagoknak a megengedett mértéken felül való használata vagy alkalmazása is.
Azt a mustot és bort, amelynek előállításához vagy kezeléséhez meg nem engedett anyagot használtak vagy amelyet meg nem engedett módon állítottak elő, hamisítottnak kell tekinteni.
10. § Olyan anyagokat, amelyek használata a jelen törvény rendelkezései alá eső italok előállításához vagy kezeléséhez nincs megengedve erre a célra forgalomba hozni, avagy borok kezelésére vagy raktározására szolgáló helyiségbe (pince, présház, erjesztő, stb.) bevinni vagy ott raktáron tartani tilos.
Tilos továbbá a jelen törvény rendelkezései alá eső italok tiltott módon való előállítására vagy kezelésére tanácsot adni, útmutatást készíteni vagy ilyet bármi módon terjeszteni.
11. § A jelen törvény rendelkezései alá eső italokat csakis a jelen törvényben megállapított kellékeknek megfelelő és egészséges állapotban és csakis a jelen törvényben meghatározott elnevezések alatt szabad forgalomba hozni.
A közfogyasztás céljára forgalomba hozott boroknak szesztartalma 9 térfogat-%-nál kisebb nem lehet.
Beteg, romlott, nemkülönben az olyan ecetesedésnek induló bort, melynek illósavtartalma ecetsavban kifejezve literenként fehér bornál 1.2 grammot, vörös és sillerbornál 1.4 grammot, aszúnál pedig 2.0 grammot meghalad, közfogyasztás céljára forgalomba hozni tilos.
12. § A tokajhegyaljai borvidék zárt területét a jelen törvény 25. §-a határozza meg. A többi borvidék területét és elnevezését a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
A földmívelésügyi miniszter, a felmerülő szükséghez képest, egyes borvidékeket zárt területekké nyilváníthat.
13. § Bort (mustot) csak arra a borvidékre, helységre, bortermőhelyre, csak oly szőlőfajtára és minőségre és csak annak a termelőnek nevére vagy pincéjére utaló elnevezéssel vagy megjelöléssel szabad forgalomba hozni, ami a bor (must) valóságos származásának, jellegének és előállítási módjának megfelel.
A földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg azokat a fokozottabb védelemre érdemes nemesebb borfajtákat, amelyek származását a hatósági ellenőrzés során származási bizonyítvánnyal kell igazolni, úgyszintén azokat a nemesebb borfajtákat is, amelyeket csakis állami ellenőrző jegy alkalmazásával szabad forgalomba hozni.
14. § Ugyanazon a borvidéken, helységben vagy bortermőhelyen termett borokból (mustokból) házasított bor (must) az illető borvidékre, helységre vagy termőhelyre utaló elnevezéssel forgalomba hozható.
Ugyanabból a szőlőfajtából szűrt borok (mustok) házasítása esetén a házasított bor (must) - termőhelyre való tekintet nélkül - az illető szőlőfajtára utaló elnevezéssel ugyancsak forgalomba hozható.
Különböző borvidékekről, helységből vagy termőhelyről származó vagy különböző szőlőfajtából szűrt borok (mustok) házasítása esetén, a házasított bort (mustot) borvidékre, helységre vagy termőhelyre, illetve szőlőfajtára utaló elnevezéssel csak akkor szabad forgalomba hozni, ha a házasított bornak (mustnak) legalább 75%-a az elnevezésben használt borvidékről, helységből vagy termőhelyről származik, illetve az elnevezésben használt szőlőfajtából szüreteltetett és ha a házasított bor (must) ennek a borvidéknek, helységnek vagy termőhelynek, illetve szőlőfajtának jellegzetes tulajdonságait a házasítás ellenére is megtartotta.
Tilos házasítani:
1. mustot vagy bort, közvetlenül (direkt) termő amerikai szőlőből szűrt musttal vagy borral - kivéve azokat a közvetlenül termő fajtákból szűrt vörös borokat, amelyeknek házasítási célra való felhasználását a földmívelésügyi miniszter rendeletileg megengedi. Ezek házasításának százalékarányát a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
2. mustot vagy bort csemegeborral (ürmössel),
3. hazai termésű mustot vagy bort külföldi borral és végül
4. mustot vagy bort más gyümölcsnek erjesztett levével.
A tokajhegyaljai borok házasítására a jelen törvény 26. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók.
15. § A közvetlenül (direkt) termő amerikai szőlők mustját hazai szőlők mustjával összeszűrni tilos.
A külön szedendő közvetlenül (direkt) termő amerikai szőlőkből származó mustot és bort csak kifejezetten az illető közvetlenül termő szőlőfajtára utaló elnevezéssel és csak a földmívelésügyi miniszter által rendelettel megállapítandó célokra és mértékben szabad forgalomba hozni.
16. § A jelen törvény rendelkezései irányadók a külföldről behozott mustra, borra és borpárlatra is.
Az egyes külföldi bortermő országok különlegességeiként a világpiacon szereplő édes vagy szeszezett csemegeborokat (pl: Sherry, Malaga, Madeira, Marsala, Xeres, Corinthusi, Cyprusi, Port stb.) csak úgy szabad forgalomba hozni, ha származási helyükön érvényben lévő jogszabályoknak minden tekintetben megfelelnek és alkohol tartalmuk 22.5 térfogat-%-ot meg nem haladja.
Az ily borokat mind készletben (pincében, raktárban stb.) tartásuk alatt, mind forgalombahozataluk alkalmával, - külföldi származásukat, fajtájukat és minőségüket feltüntető megjelöléssel kell ellátni.
17. § A sajáttermésű bornak romlatlan seprőjéből (folyékony borseprőből) a benne lévő bort kisajtolni és forgalomba hozni szabad.
A bornak romlatlan seprőjéből (folyékony borseprőből) a benne lévő bort a kereskedők, valamint a vendéglősök (kocsmárosok) is kisajtolhatják és forgalomba hozhatják, feltéve, hogy a romlatlan borseprő az általuk közvetlen a termelőtől vásárolt és pincéjükben kiforró mustból vagy a termelőtől seprőjével együtt vásárolt borból származik. A kisajtolás és forgalombahozatal módozatait a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
A borseprőt, valamint a törkölyt csupán ipari feldolgozás céljára szabad forgalomba hozni.
Borseprőből víz hozzáadásával, borhoz hasonló italt előállítani tilos.
18. § Azokat az italokat, amelyek nem szőlőnek, hanem más friss gyümölcsnek levéből szeszes erjesztés útján származnak, bor vagy bármilyen elnevezésű gyümölcsbor (pl. almabor, ribizlibor stb.) néven forgalomba hozni tilos.
Tilos továbbá bor elnevezés alatt forgalomba hozni azokat az italokat is, melyek más édes anyagoknak szeszes erjesztése útján származnak (pl. mézbor stb.).
19. § Ahol a jelen törvényben forgalombahozatalról van szó, ez alatt nemcsak az áru eladását, hanem bármilyen módon történő elidegenítését, megterhelését, továbbá az erre irányuló hirdetést, ajánlást vagy bármely más kínálatot, vagy mindezek közvetítését is érteni kell.
20. § Mindazok, akik a jelen törvény rendelkezései alá eső italok kis mértékben való forgalombahozatalával foglalkoznak (kereskedők, vendéglősök, kocsmárosok, kimérők stb.), kötelesek a pincéjükben, raktárukban vagy kimérő helyiségükben lévő italokat tartályukon (hordón vagy általában olyan edényen, amelyből a bort a közvetlen fogyasztás célját szolgáló edénybe kimérik) minőségüket vagy fajtájukat feltüntető megjelöléssel ellátni.
21. § Mindazok a pincészetek, amelyeknek átlagos évi borforgalma a 4000 hektolitert eléri, kötelesek boraiknak szakszerű kezelésére szőlészeti és borászati szakiskolát végzett pincemestert alkalmazni.
Azok a pincemesterek, akik az 1930. évet megelőzően három évig megszakítás nélkül ugyanabban a pincészetben voltak alkalmazva a szakiskolát végzett pincemesterekkel egy tekintet alá esnek.
22. § Borkereskedelmi vállalatok cégükben valamely borvidékre, termőhelyre vagy termelőre utaló jelzést csak abban az esetben használhatnak, ha az illető borvidék, termőhely vagy termelő borainak árusítása vállalatuk fő üzletága.
23. § A palackban forgalomba hozott borok címkéjén tilos a fogyasztók megtévesztésére alkalmas rajznak vagy szövegnek alkalmazása. A palackok címkéjén mindenkor fel kell tüntetni vagy a termelő, vagy a palackozó pincészetnek a nevét és telephelyét.
Aszúborok címkéjén az aszú megjelöléssel azonos nagyságú betűkkel fel kell tüntetni az aszú származási helyét is.
24. § A földmívelésügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy oly években, amikor az ország bortermése a belső szükségletet és a külföldön elhelyezhető bor mennyiségét jelentékenyen meghaladja, a felesleges borkészletet - a törvényhozásnak való utólagos bejelentés kötelezettsége mellett - zár alá vétethesse.
A zárolásra vonatkozó szabályokat a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
25. § A tokajhegyaljai borvidékhez tartoznak:
1. Zemplén vármegye területén: Bekecs, Bodroghalász, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Bodrogzsadány, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Károlyfalva, Legyesbénye, Mád, Makkoshotyka, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Ond, Rátka, Sára, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tállya, Tarcal, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu és Végardó községek;
2. Abauj-Torna vármegye területén: Abaújszántó község.
A tokajhegyaljai borvidék zárt területet alkot.
Amennyiben a jelen II. fejezet különös rendelkezéseiből más nem következik, e törvény I. fejezetének általános rendelkezései a tokajhegyaljai borvidéken termő borok előállítására, kezelésére és forgalombahozatalára is irányadók.
26. § A tokajhegyaljai borvidéken hegyi szőlőben termett mustot vagy bort csak tokajhegyaljai hegyi szőlőben termett musttal vagy borral szabad házasítani.
27. § A tokajhegyaljai borvidéken termett szőlőcefrére, borseprőre vagy törkölyre csakis a tokajhegyaljai borvidéken termett mustot vagy bort szabad felönteni, még pedig, hegyi szőlőből származó cefrére, seprőre vagy törkölyre csak hegyi szőlőben termett mustot vagy bort, síkfekvésű (kerti) szőlőből vagy általában másodtermésből származó cefrére, seprőre vagy törkölyre csakis ugyanolyan származású mustot vagy bort.
28. § Tokajhegyaljai borvidékre, odatartozó helységekre vagy bortermőhelyre utaló elnevezéssel csakis olyan mustot vagy bort szabad forgalomba hozni, amely a tokajhegyaljai borvidék területén fekvő hegyi szőlőben termett.
Ehhez képest „tokajhegyaljai”, „tokaji”, „hegyaljai” elnevezéssel nem szabad forgalomba hozni:
1. a tokajhegyaljai borvidéken síkfekvésű (kerti) szőlőben termett vagy általában másodtermésből származó mustot vagy bort (cankót);
2. a tokajhegyaljai borvidéken, bár hegyi szőlőben, termett olyan mustot vagy bort, amelyet a 26. § tilalma ellenére házasítottak;
3. a tokajhegyaljai borvidéken, bár hegyi szőlőben, termett olyan mustot vagy bort, amelyet a tokajhegyaljai borvidéken kívül eső helyen más borvidékről származó musttal vagy borral házasítottak.
A földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg, hogy mely szőlőfajtákból szűrt és milyen minőségi kellékeknek megfelelő borokat szabad tokaji vagy tokajhegyaljai pecsenye, szamorodni, máslás, fordítás, aszú vagy essentia elnevezés alatt forgalomba hozni.
A tokaji vagy tokajhegyaljai aszú és essentia elnevezés alatt forgalomba hozni szándékolt borokat előzetes minőségi vizsgálatnak kell alávetni. Ezen minőségi vizsgálatnak és általában a tokaji vagy tokajhegyaljai aszúborok forgalombahozatalának módját a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
A tokaji vagy tokajhegyaljai szamorodni, máslás, aszú és essentia elnevezés alatt fogyasztás céljára palackban forgalomba hozott borok tartályán az állami ellenőrző-jegyet mindenkor alkalmazni kell.
29. § A tokajhegyaljai borvidéken termett szamorodni, máslás és aszúborok természetes édessége fenntartásának biztosítására, azok szesztartalma, legalább 92 térfogat-% szesztartalmú hibátlan borpárlat hozzáadásával - legfeljebb 4 térfogat-%-kal - emelhető, úgy azonban, hogy ezáltal a bor szesztartalma 18.5 térfogat-%-ot meg ne haladjon.
A tokajhegyaljai borvidéken termett egyéb boroknak borpárlattal történő javítása tekintetében a jelen törvény 6. §-ának rendelkezései irányadók.
30. § A tokajhegyaljai borvidéken termett mindazokhoz a mustokhoz, amelyeknek cukorfoka természetes állapotban a 24 klosterneuburgi cukorfokot eléri vagy meghaladja, e cukortartalom megóvása céljából - a m. kir. szőlészeti és borászati kerületi felügyelőhöz történő előzetes bejelentés kötelezettsége mellett - hektoliterenként 2 liter abszolút legalább 92 térfogat-% szesztartalmú hibátlan borpárlatot szabad hozzáadni.
31. § A tokajhegyaljai borvidék zárt területére más borvidékről származó - akár hazai, akár külföldi mustot vagy bort csakis a tokajhegyaljai borvidék zárt területére illetékes szőlészeti és borászati kerületi felügyelő engedélyével szabad bevinni, illetve ott raktáron tartani.
Beviteli engedély, egy évre szóló hatállyal, csakis az ottani helyi fogyasztás céljára és csakis oly mennyiségre adható, amely a folyamodónak egy évi szükségletét (forgalmát) nem haladja meg.
Aki a jelen törvénybe vagy ennek életbelépte előtt az 1924:IX., illetőleg az 1929:X. törvénycikkbe ütköző kihágás miatt jogerősen büntetve volt, beviteli engedélyt nem kaphat.
Az engedélyezés tárgyában hozott elsőfokú határozat ellen - kézbesítésétől számított 15 nap alatt - a folyamodó Zemplén vármegye alispánjához, ennek határozata ellen pedig a földmívelésügyi miniszterhez fellebbezhet.
A tokajhegyaljai borvidék zárt területén lévő gyógyszertárak számára helyi forgalmuk fedezésére közvetlenül szállított, valamint a fogyasztók által saját szükségletük kielégítésére közvetlenül beszerzett palackozott gyógyborok (45. §) beviteléhez engedély nem szükséges.
32. § A tokajhegyaljai borvidék zárt területére behozott idegen mustot vagy bort a tokajhegyaljai borvidéken termett musttól vagy bortól elkülönítve kell tartani és tartályán (hordó, palack stb.) oly megjelöléssel kell ellátni, amely a must vagy bor idegen származását kétséget kizáróan feltünteti.
Az engedélyes köteles a tokajhegyaljai borvidékre behozott must vagy bor megérkezését és elhelyezését az illetékes községi előljáróságnak a beviteli engedély felmutatásával bejelenteni. A községi előljáróságok ezekről a mustokról és borokról nyilvántartást kötelesek vezetni.
33. § A tokajhegyaljai borvidék zárt területéről tilos olyan mustot vagy bort kivinni, amely nem ott termett.
A tokajhegyaljai borvidéken kívül eső helyen termett mustnak vagy bornak a tokajhegyaljai borvidék zárt területén átmenő (tranzitó) forgalmát a földmívelésügyi miniszter rendelettel szabályozza.
34. § Akik a tokajhegyaljai borvidéken mustnak vagy bornak forgalombahozatalával foglalkoznak (termelők, kereskedők stb.), azoknak tilos a tokajhegyaljai borvidék zárt területére besűrített mustot, mazsolaszőlőt, aprószőlőt, aszúszőlőt, borhamisításra alkalmas déligyümölcsöt és zamatosító anyagot tartalmazó vegyi készítményeket behozni vagy ott készletben tartani.
Fűszer-, csemege- vagy más hasonló üzletet folytató kereskedőknek, ha nagyban való boreladással nem foglalkoznak, továbbá vendéglői, kávéházi vagy ezekhez hasonló üzemet folytatóknak, végül a közvetlenül fogyasztóknak, az első bekezdésben említett termékekből oly mennyiséget szabad a tokajhegyaljai borvidék zárt területére behozni és ott készletben tartani, amely rendes üzleti forgalmuk fedezéséhez, üzemük folytatásához, illetőleg háztartásuk ellátásához szükséges.
35. § A tokajhegyaljai borvidék zárt területén fekvő vasúti- és hajóállomások, valamint postahivatalok kötelesek az egy métermázsát meghaladó besűrített must-, mazsolaszőlő-, aprószőlő-, déligyümölcs- cukor vagy cukorszörp-, továbbá az egy hektolitert meghaladó szeszszállítmányok megérkezéséről, a feladónak és a címzettnek feltüntetésével, a tokajhegyaljai borvidék zárt területére illetékes szőlészeti és borászati kerületi felügyelőt esetről-esetre értesíteni.
36. § A földmívelésügyi miniszter a kereskedelemügyi és közlekedési miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg azokat a szabályokat, amelyek a jelen törvény II. fejezetében foglalt rendelkezések megtartásának ellenőrzéséhez szükségesek.
37. § Amennyiben a jelen III. fejezet különös rendelkezéseiből más nem következik, e törvény I. fejezetének általános rendelkezései a típusbor, a csemegebor (ürmösbor), a misztella, a pezsgő, a habzóbor, a törkölybor, a borpárlat és a gyógybor előállítására, kezelésére és forgalombahozatalára is megfelelően irányadók.
38. § A típusbor az olyan bor, amelynek valamely borvidékről, termőhelyről, szőlőfajtától eredő sajátos tulajdonságait vagy sajátos minőségét megfelelő eljárással (házasítás stb.) és megfelelő kezeléssel állandó jellegűvé teszik.
Típusborok előállítására és forgalombahozatalára a földmívelésügyi minisztertől csak olyan vállalkozók kaphatnak engedélyt, akiknek erre megfelelő berendezéssel ellátott pincészetük van.
A típusborok előállítására, elnevezésére, forgalombahozatalára és ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
39. § Csemegebor (ürmösbor) az olyan bor, amelynek extrakt-, cukor- és szesztartalmát besűrített must (fonnyasztott szőlő) és borpárlat nagyobb mértékű hozzáadásával magasabb fokra emelték.
A csemegebor (ürmösbor) előállításához alapanyagul felhasznált bornak legalább 12 térfogat-% szesztartalommal kell bírni. A besűrített musttal javított mustból (5. §) előállított legalább 12 térfogat-% szesztartalmú borok a fenti célra szintén felhasználhatók. Nem használhatók fel azonban a fenti célra azok a borok, amelyek szesztartalma borpárlat hozzáadásával emeltetett fel 12 térfogat-% szesztartalomra. A földmívelésügyi miniszter kellően megokolt kérelem alapján esetről esetre megengedheti, hogy csemegebor (ürmösbor) előállításához alapanyagul 12 térfogat-% szesztartalomnál kisebb térfogat-% szesztartalmú bor is felhasználható legyen.
Csemegeborok (ürmösborok) előállításához belföldi szárított (fonnyasztott) szőlő, besűrített must, fagyasztott bor és legalább 92 térfogat-%-os hibátlan borpárlat, ürmösborhoz pedig egyes fűszerek is felhasználhatók.
A csemegeborok (ürmösborok) szesztartalma a 22.5 térfogat%-ot meg nem haladhatja.
A csemegeborok (ürmösborok) csak a földmívelésügyi miniszter előzetesen megszerzendő engedélye alapján állíthatók elő.
A csemegeborok (ürmösborok) előállításának módozatait a földmívelésügyi miniszter rendelettel szabályozza.
Csemegebort csak kifejezetten «csemegebor», ürmösbort pedig csak kifejezetten «ürmösbor» («ürmös») néven szabad forgalomba hozni.
A forgalomba hozott csemegeborok (ürmösborok) címkéjén, valamint a forgalombahozatalukra irányuló mindennemű üzleti iraton vagy nyomtatványon (hirdetés, ajánlat, kínálat, stb.) a készítő vagy a forgalomba hozó cégét és telepe helyét is fel kell tüntetni.
40. § A misztella (fojtott must) oly ital, melyben a must erjedését, illetve továbberjedését legalább 92 térfogat-% szesztartalmú, hibátlan borpárlat hozzáadása által megakadályozták (6. § 5. pont).
A misztella előállítására és forgalombahozatalára vonatkozó részletes szabályokat a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg rendelettel állapítja meg.
41. § Pezsgő az olyan szénsavdús bor, amelyben a szénsav cukornak a borhoz való hozzáadásával, erjesztés vagy természetes erjedés útján palackban fejlődött és ott visszafojtatott.
A pezsgőhöz a gyártásánál szokásos úgynevezett likőrt is hozzá szabad adni.
Pezsgő forgalombahozatalánál a palack címkéjén és dugóján a készítő nevét és telepének helyét fel kell tüntetni.
Ezek a rendelkezések a külföldi származású pezsgőre is irányadók (16. §).
42. § Habzóbor, a pezsgőhöz hasonló, olyan szénsavdús bor, amely szénsavval mesterséges úton van telítve.
Habzóbort csakis „habzóbor” elnevezéssel szabad forgalomba hozni.
A „habzóbor” elnevezést ennek a szónak idegennyelvű fordításával helyettesíteni tilos.
Habzóbor forgalombahozatalánál a palack címkéjén és dugóján a készítő nevét és telepének helyét fel kell tüntetni.
Ezek a rendelkezések a külföldi származású habzóborra is irányadók (16. §).
43. § A törkölybor (csiger, lőre) a borhoz hasonló olyan ital, amely szőlőnek vízzel felöntött friss törkölyéből erjesztés útján származik.
Törkölybort készíteni kizárólag csak sajáttermésű szőlőtörkölyből, csak házi fogyasztás céljára és csakis oly szőlőbirtokosoknak szabad akiknek szőlőterülete a 2 kat. holdat meg nem haladja.
Házi fogyasztás alá az a törkölybor mennyiség esik, amelyet a termelő családja, továbbá annak cselédei és munkásai fogyasztanak el.
A házi fogyasztás céljára évenként készíthető törkölybor mennyisége nem haladhatja meg a termelő ebbeli egy évi szükségletét. Egy évben öt hektóliternél több törkölybort egy termelő semmiesetre sem készíthet.
Olyan termelőknek, akik mustnak, bornak vagy bor előállítására szolgáló szőlőnek adásvételével vagy bornak kimérésével illetve kismértékben való árusításával foglalkoznak, törkölybort készíteni nem szabad.
Törkölybor előállításához háromnaposnál régibb törkölyt felhasználni nem szabad.
Törkölybor előállítására ugyanazt a törkölyt csak egyszer szabad felhasználni és a törkölyre legfeljebb egynegyedrész annyi vizet szabad felönteni, mint amennyi a színmustja volt.
Törkölybor előállításához törkölyön és vízen kívül egyéb anyagot nem szabad felhasználni.
A törkölybor okszerű kezelése céljából csak a törkölybor fejtése, szűrése, derítése és a törkölybor eltarthatóvá tételére szolgáló olyan műveletek vannak megengedve, amelyekkel a törkölyborba idegen anyag nem jut.
A már kierjedt törkölyborhoz vizet keverni tilos.
A törkölybort tartalmazó tartályokat mindenkor „törkölybor” megjelöléssel kell ellátni.
Törkölybort forgalomba hozni nem szabad.
Az a termelő, aki törkölybort akar készíteni, köteles ezt a szándékát előzetesen az illetékes községi elöljáróságnál - a készítés helyének, idejének és a készítendő törkölybor mennyiségének feltüntetésével - bejelenteni.
A községi elöljáróságok a náluk eszközölt bejelentések alapján a törkölybor előállítását és felhasználását ellenőrizni kötelesek.
44. § Borpárlat (borszesz) az a szeszes folyadék, amely kizárólag természetes bornak lepárlása útján készül (nyersanyag).
Borpárlat, mint szeszes ital, az az ital, amely kizárólag borpárlatnak, mint nyersanyagnak kellő érlelése, esetleg megfelelő ízesítők (ingredienciák) hozzáadása útján készül s az érlelés által keletkezett zamatanyagokat kellő mennyiségben tartalmazza.
A borpárlatnak, mint szeszes italnak legalább 38 térfogat-% szeszt kell tartalmaznia.
A borpárlatnak szeszes italként, valamint a jelen törvény rendelkezései alá eső egyéb szeszes italok előállításánál való felhasználására, kezelésére, elnevezésére és forgalombahozatalára vonatkozó szabályokat a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
A jelen törvény 2. §-ának 3. és 5. pontjában, továbbá a 6., 29., 30., 39. és 40. §-okban említett borpárlat alatt mindenkor a borpárlatot, mint szeszes folyadékot kell érteni.
45. § Gyógybor a gyógyítás célját szolgáló bor.
A hivatalos Magyar Gyógyszerkönyvbe felvett gyógyborok (gyógyszeresborok) készítésére és forgalombahozatalára a Magyar Gyógyszerkönyv utasításai irányadók.
A hivatalos Magyar Gyógyszerkönyvbe fel nem vett gyógyborok készítésére és forgalombahozatalára a m. kir. belügyminiszter a m. kir. földmívelésügyi miniszterrel egyetértve ad engedélyt.
A gyógyszereket tartalmazó gyógyborokat (gyógyborkülönlegességeket) csakis gyógyszertárakban és gyógyárukereskedésekben (drogeria) szabad árusítani.
A jelen törvény rendelkezései a gyógyborokra (gyógyborkülönlegességekre) annyiban irányadók, hogy ezek készítéséhez is alap- vagy nyersanyagokul csak a jelen törvényben megszabott kellékeknek megfelelő természetes bort szabad használni.
46. § A jelen törvény rendelkezéseinek megtartása felett az ellenőrzést a közigazgatási hatóságok és a földmívelésügyi miniszter által közvetlenül megbízott közegek gyakorolják.
Az ellenőrző hatóságok és közegek jogosultak bármely olyan helyiségben, amely a jelen törvény rendelkezései alá eső italok előállítására, kezelésére, elhelyezésére és forgalombahozatalára vagy mindezek irányítására szolgál - a felmerülő szükséghez képest rendőri segédlettel - helyszíni szemlét tartani, az italokból és anyagokból mintát venni, az üzleti könyveket, feljegyzéseket, számadásokat és egyéb iratokat megtekinteni s azokról esetleg másolatot venni.
A m. kir. posta és a nyilvános közlekedési vállalatok kötelesek, a hatósági ellenőrzés elősegítése céljából, a jelen törvény rendelkezései alá eső italok és egyéb anyagok szállítására vonatkozó adatokat az eljáró közegek ily irányú felszólítására velük közölni.
A hatósági ellenőrzés során követendő eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
47. § Aki a jelen törvény alapján végzett hivatalos eljárása közben tudomására jutó üzleti vagy üzemi titkot maga vagy más javára felhasználja, vétséget követ el s egy évig terjedhető fogházzal büntetendő.
48. § A szőlészeti és borászati szak- és gazdaságpolitikai kérdések megvitatására, elvi jelentőségű szakkérdésekben véleményezésre és javaslattételre, szakvélemények felülbírálására, és a hegyközségi, tanácsok irányítására az érdekelt miniszterek képviselőinek bevonásával országos szőlő- és borgazdasági tanácsot,
a termelés, a kereskedelem és a fogyasztás érdekeinek képviseletére, valamint a borforgalmi és borértékesítési kérdésekben véleményezésre borellenőrző bizottságokat,
a jelen törvény rendelkezései alá eső italok és egyéb anyagok szakértői vizsgálatára pedig borvizsgáló szakértő bizottságot kell létesíteni.
A tanács és a bizottságok megalakítására és szervezetére vonatkozó szabályokat a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
49. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el s három hónapig terjedhető elzárással büntetendő,
1. aki a jelen törvény rendelkezései alá eső forgalombahozatalra szánt ital előállításához vagy kezeléséhez a jelen törvényben vagy az ennek alapján kibocsátott rendeletben megengedett anyagokon kívül más anyagot (pl. víz, cukor, szesz stb.) használ (hozzáad),
2. aki a jelen törvény rendelkezései alá eső forgalombahozatalra szánt ital előállításához vagy kezeléséhez engedély nélkül oly anyagot használ (hozzáad), amelynek használatát a jelen törvény vagy az ennek alapján kibocsátott rendelet engedélyhez köti,
3. aki a jelen törvény rendelkezései alá eső italokhoz hasonló s a jelen törvényben meg nem engedett italt állít elő,
4. aki 1-3. pontokba ütköző módon előállított vagy kezelt italt (hamisított italt) e minőségét tudva, forgalomba hoz vagy forgalombahozatal céljából raktáron tart,
5. aki a jelen törvény rendelkezései alá eső ital hamisítására (1-3. pont) tanácsot ad, útmutatást készít vagy ilyet bármi módon terjeszt.
50. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással büntetendő:
1. aki a jelen törvény rendelkezései alá eső, forgalombahozatalra szánt ital előállításánál vagy kezelésénél meg nem engedett eljárást alkalmaz,
2. aki a jelen törvény rendelkezései alá eső italt oly elnevezéssel vagy megjelöléssel hozza forgalomba, amely valóságos származásának, jellegének vagy előállítási módjának nem felel meg, vagy amelyet a jelen törvény vagy az ennek alapján kibocsátott rendelet kifejezetten tilt, vagy amely a megengedett vagy kötelező elnevezéstől vagy megjelöléstől eltér,
3. aki a jelen törvény rendelkezései alá eső italt - a 49. § 3. pontjának esetén kívül - a jelen törvényben vagy az ennek alapján kibocsátott rendeletben megállapított kellékeknek meg nem felelő vagy hibás állapotban hoz forgalomba,
4. aki közvetlenül (direkt) termő amerikai szőlők mustját hazai szőlők mustjával összeszűri vagy közvetlenül (direkt) termő amerikai szőlőkből szűrt mustot vagy bort a 15. § második bekezdésében foglalt tilalmak ellenére hoz forgalomba,
5. aki borseprőt, valamint törkölyt nem ipari felhasználás céljából hoz forgalomba vagy beszerez, a beszerzett borseprőből vagy törkölyből bort sajtol vagy ezen kisajtolt bort forgalomba hozza (17. §),
6. aki nem szőlőnek, hanem más friss gyümölcsnek levéből vagy más édes anyagból, szeszes erjesztés útján származó italt bor vagy bármely elnevezésű gyümölcsbor néven hoz forgalomba (18. §),
7. aki a tokajhegyaljai borvidék zárt területéről nem ott termett mustot vagy bort kivisz (33. §),
8. aki más borvidékekről származó mustot vagy bort vagy a jelen törvény 34. §-ában tiltott anyagot a tokajhegyaljai borvidék zárt területére bevisz, vagy ott raktáron tart,
9. aki a 43. §-ban foglalt rendelkezések ellenére vagy bejelentés nélkül törkölybort készít, felhasznál vagy forgalomba hoz,
10. aki borpárlat (borszesz) néven olyan folyadékot hoz forgalomba amely nem tisztán természetes bornak lepárlása útján készült (44. §),
11. aki az ellenőrző hatóságnak vagy közegnek eljárását bármily módon akadályozza.
51. § Kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással büntetendő:
1. aki besűrített musttal, szárított (fonnyasztott) szőlővel, illetve borpárlattal javított borának ezt a tulajdonságát az átvevő félnek kívánságára nem hozza kétséget kizáró módon tudomására (7. §),
2. aki borok kezelésére vagy raktározására szolgáló helyiségbe olyan anyagot visz be vagy tart raktáron, amelynek a musthoz vagy, borhoz való hozzáadását, illetve kezelésükhöz való felhasználását a jelen törvény meg nem engedi (10. §),
3. aki olyan borfajtának származását, amely a földmívelésügyi miniszter rendelete értelmében fokozottabb védelemben részesítendő, a hatósági ellenőrzés során származási igazolvánnyal igazolni nem tudja (13. §),
4. aki borokat a törvény 14. §-ban tiltott módon házasít,
5. aki olyan borfajtát, amely a földmívelésügyi miniszter rendelete szerint csakis állami ellenőrző-jegy alkalmazásával hozható forgalomba, ezen állami ellenőrző-jegy alkalmazása nélkül hoz forgalomba (13. §),
6. aki a 21. §-ban foglalt rendelkezések ellenére borainak kezelésére nem alkalmaz szőlészeti és borászati szakiskolát végzett pincemestert
7. aki vállalata cégében a 22. § ellenére valamely borvidékre, termőhelyre vagy termelőre utaló jelzést használ a nélkül, hogy az illető borvidék, termőhely vagy termelő borainak árusítása vállalatának főüzletágát képezné,
8. aki a palackban forgalomba hozott borok címkéin a fogyasztók megtévesztésére alkalmas rajzot vagy szöveget alkalmaz, továbbá, aki aszúborokat oly címkével hoz forgalomba, amelyen az aszú megjelöléssel azonos nagyságú betűkkel az aszú származási helye nincs feltüntetve (23. §),
9. aki tokaji (tokajhegyaljai) aszút vagy essentiát előzetes minőségi vizsgálat nélkül hoz forgalomba (28. §),
10. aki tokaji vagy tokajhegyaljai szamorodnit, máslást, aszút és essentiát fogyasztás céljaira állami ellenőrző-jeggyel el nem látott palackban hoz forgalomba (28. §),
11. aki csemegebor (ürmösbor) készítéséhez alapanyagul borpárlattal feljavított bort használ fel. (39. §).
52. § Kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő:
1. aki a jelen törvény rendelkezései alá eső forgalombahozatalra szánt ital előállításához vagy kezeléséhez a jelen törvényben vagy ennek alapján kibocsátott rendeletben megengedett anyagot, a megengedett mértéken felül vagy a megengedettől eltérő minőségben használ (hozzáad),
2. aki mustját vagy borát a jelen törvény 5. §-ában megállapított korlátok között besűrített musttal vagy szárított (fonnyasztott) szőlővel feljavítja, ezt azonban az illetékes szőlészeti és borászati kerületi felügyelőnek előzetesen be nem jelenti.
3. aki pincéjében, raktárában vagy egyéb helyiségében lévő italoknak köteles megjelölését elmulasztja (20. §),
4. aki palackban forgalomba hozott borának címkéjén a termelő vagy palackozó pincészet nevét és telephelyét fel nem tünteti (23. §),
5. aki a tokajhegyaljai borvidék zárt területére behozott must vagy bor megérkezését és elhelyezését a községi elöljáróságnak kellő időben be nem jelenti vagy aki ezen behozott mustot vagy bort a tokajhegyaljai borvidéken termett mustoktól és boroktól nem elkülönítve tartja raktáron (32. §),
6. aki csemegebort oly címkével hoz forgalomba, vagy oly üzleti iraton (nyomtatványon) ajánl, melyen a készítő vagy forgalombahozó cég neve és telephelye nincs feltüntetve (39. §),
7. aki pezsgőt vagy habzóbort oly címkézéssel, vagy dugaszolással hoz forgalomba, amelyen a készítő neve és telephelye nincs feltüntetve (41. és 42. §),
8. aki törkölybort tartalmazó tartályát „törkölybor” megjelöléssel el nem látja (43. §),
9. aki gyógyszereket tartalmazó gyógybort gyógyszertáron vagy gyógyáruüzleten kívül árusít (45. §).
Pénzbüntetés tekintetében az 1928:X. törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni.
53. § A munkaadó vagy a felügyelettel megbízott egyén a 49-52. §-okba ütköző cselekményekért büntetőjogi felelősséggel tartozik, ha a cselekményt az ő tudtával valamelyik alkalmazottja vagy hozzátartozója (1878:V. törvénycikk 78. §) követi el, úgyszintén, ha üzemének köteles ellenőrzését gondatlanságból elmulasztja.
A 49. § 1. és 2. pontjai, továbbá az 52. § 1. pontja alá eső ital kimérése esetében a csapos kimérő is felelős.
54. § A jelen törvény 49. és 50. §-aiba ütköző kihágások eseteiben el kell rendelni a büntető ítélet kivonatának az elítélt fél költségén hírlapban, valamint a községi előljáróság hirdető tábláin való közzétételét. Az ítéletben meg kell nevezni azt a lapot (lapokat), amelyben az ítélet kivonata közzéteendő. Az ítélet jogerőre emelkedése után a hatóság a közzététel iránt azonnal intézkedni köteles.
55. § A jelen törvény 49. és 50. §-aiba ütköző kihágások esetében el kell rendelni a meg nem engedett módon előállított, illetve kezelt italnak az elkobzását is.
Elkobzás esetében az ipari célokra felhasználható italokat, az ítélet jogerőre emelkedése után, a borvizsgáló szakértő bizottság szakvéleménye alapján denaturálni és értékesíteni kell.
Az elítéltet a denaturálás költségének viselésére is kötelezni kell.
Különös méltánylást érdemlő esetekben a hatóság a lefoglalt italokat, a denaturálás megtörténte után, ipari célra leendő felhasználás végett, a jogosultnak visszaadhatja, de csak abban az esetben, ha azok adómentes borpárlatot nem tartalmaztak. Az adómentes borpárlatot tartalmazó lefoglalt italokat feltétlenül meg kell semmisíteni.
Azokat az elkobzott italokat, amelyek ipari célra való felhasználásra nem alkalmasak vagy amelyeket denaturálni nem érdemes, meg kell semmisíteni.
Ha az elkobzás a miatt, mert az ital fel nem található vagy bármi más okból nem lenne foganatosítható, úgy az elítéltet oly összeg megfizetésére kell kötelezni, amely az elkobzás elől elvont ital forgalmi értékének megfelel.
A jelen szakasz rendelkezései a borhamisításra szolgáló tiltott anyagok készletére vonatkozik.
A jelen szakasz rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a kihágást ismeretlen egyén követte el, vagy ha a büntető eljárást más ok miatt lefolytatni vagy a kiszabott büntetést végrehajtani nem lehet.
56. § Akit a jelen törvény 49. §-ába ütköző kihágás miatt elítéltek, attól a szeszes italok kimérésére vagy kismértékben való elárusítására vonatkozó engedély elvonható.
Az ítéletet ilyen esetben, jogerőre emelkedése után, közölni kell az illetékes m. kir. pénzügyigazgatósággal.
Mellőzendő azonban az ítélet közlése, ha a bíróság a büntetést az 1879. évi XL. törvénycikk 21. §-ában foglalt rendelkezés alkalmazásával szabta ki.
57. § Az, akit a jelen törvénybe ütköző kihágás miatt jogerősen megbüntettek, köteles a készletben talált vagy forgalomba hozott hamisított italok egész mennyiségéért a bor után járó borfogyasztási adót megfizetni.
58. § A jelen törvény alapján befolyó büntetéspénzek, valamint az elkobzott javak értékesítéséből, úgyszintén az 55. § 6. bekezdése alapján befolyó egyéb összegek állami bevételt képeznek és mint ilyenek, a földmívelesügyi tárca költségvetésében számolandók el.
59. § A jelen törvénybe ütköző kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a m. kir. rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik.
A kihágás miatt folyó eljárásban az 1929:XXX. törvénycikk 59. §-a első bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek a földmívelésügyi minisztert, az 52. § 9. pontjában meghatározott kihágás tekintetében a belügyminisztert kell tekinteni.
60. § A jelen törvény életbeléptével az 1924:IX. és az 1929:X. törvénycikk hatályukat vesztik.
Ahol valamely jogszabály az 1924:IX. vagy az 1929:X. törvénycikkek rendelkezéseire hivatkozik, ott a jelen törvény megfelelő rendelkezéseit kell érteni.
61. § Ez a törvény a kihirdetés napján lép életbe és azt a földmívelésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve hajtja végre.
