1. § Az Állandó Nemzetközi Bíróságnak az 1926:I. törvénycikkbe iktatott Szabályzata módosítására vonatkozó és Genfben 1929. évi szeptember hó 14-én kelt Jegyzőkönyv, a hozzátartozó függelékkel együtt, az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett Jegyzőkönyvnek és függelékének hivatalos magyar fordítása a következő:
1. A kellő felhatalmazással ellátott alulírott meghatalmazottak, az általuk képviselt kormányok nevében megállapodnak abban, hogy az Állandó Nemzetközi Bíróság Szabályzatán a jelen Jegyzőkönyv függelékében megjelölt és a Nemzetek Szövetségének Közgyűlése által 1929. évi szeptember hó 14-én hozott határozat tárgyát képező módosítások eszközöltessenek.
2. A jelen Jegyzőkönyv, amelynek francia és angol szövege egyaránt hitelesnek tekintendő, aláírás végett az 1920. évi december hó 16-án kelt s az Állandó Nemzetközi Bíróság Szabályzatát mint mellékletet tartalmazó Jegyzőkönyvnek összes aláírói, valamint az Amerikai Egyesült Államok elé fog terjesztetni.
3. A jelen Jegyzőkönyv meg fog erősíttetni. A megerősítő okiratok, a lehetőség szerint 1930. évi szeptember hó 1-e előtt, a Nemzetek Szövetsége Főtitkárának kezéhez fognak letétetni, aki arról a Szövetség tagjait és az Egyességokmány függelékében megnevezett Államokat értesíteni fogja.
4. A jelen Jegyzőkönyv 1930. évi szeptember hó 1-én fog életbelépni, feltéve, hogy a Nemzetek Szövetségének Tanácsa bizonyságot szerzett arról, hogy a Nemzetek Szövetségének azon tagjai és az Egyességokmány függelékében megnevezett azon Államok, amelyek az 1920. évi december hó 16-i Jegyzőkönyvet megerősítették, de amelyeknek a jelen Jegyzőkönyvre vonatkozó megerősítése a fenti időpontban még nem érkezett meg, nem tesznek észrevételt a Bíróság Szabályzatára vonatkozó azon módosításoknak életbelépése ellen, amelyek a jelen Jegyzőkönyv függelékében vannak megjelölve.
5. A jelen Jegyzőkönyv életbelépésétől számítva az új rendelkezések az 1920-ban elfogadott Szabályzatnak részét fogják alkotni és a módosítás tárgyát képezett eredeti cikkek rendelkezései hatályukat vesztik. Megegyezés áll fenn arra nézve, hogy 1931. év január hó 1-ig a Bíróság működését az 1920. évi Szabályzatnak megfelelően fogja kifejteni.
6. A jelen Jegyzőkönyv életbelépésétől kezdve a Bíróság Szabályzatának minden elfogadása a módosított Szabályzatnak elfogadását fogja jelenteni.
7. A jelen Jegyzőkönyv szempontjából az Amerikai Egyesült Államok ugyanabban a helyzetben lesznek, mint az 1920. évi december hó 16-i Jegyzőkönyvet megerősített valamely állam.
Kelt Genfben, az egyezerkilencszázhuszonkilencedik évi szeptember hó tizennegyedik napján, egyetlen példányban, amely a Nemzetek Szövetsége Titkárságának levéltárában fog elhelyeztetni. A Főtitkár hitelesített másolatokat fog küldeni a Nemzetek Szövetsége tagjainak és az Egyességokmány függelékében megnevezett Államoknak.
Aláírások
Délafrikai Únió, Németország, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Bolivia, Brazilia, Nagybritannia és Észak-Irország, valamint a Brit Birodalom mindazon részei, amelyek külön nem tagjai a Nemzetek Szövetségének, Bulgária, Kanada, Chili, Kína, Columbia, Dánia, San Domingoi Köztársaság, Spanyolország, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Guatémala, Haiti, Magyarország, India, Ir Szabad Állam, Olaszország, Lettország, Libéria, Luxemburg, Nicaragua, Norvégia, Újzéland, Panama, Paraguay, Németalföld, Peru, Perzsia, Lengyelország, Portugália, Románia, Salvador, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Sziám, Svédország, Svájc, Csehszlovákia, Uruguay, Venezuela.
Az Állandó Nemzetközi Bíróság Szabályzatára vonatkozó módosítások
A 3., 4., 8., 13., 14., 15., 16., 17., 23., 25., 26., 27., 29., 31., 32. és 35. Cikkek az alábbi rendelkezésekkel helyettesíttetnek:
A 3. Cikk új szövege.
A Bíróság 15 tagból áll.
Új 4. Cikk
A Bíróság tagjait a Választott Bíróság nemzeti csoportjai által jelölt személyek jegyzékéből az alábbi rendelkezések szerint a Közgyűlés és a Tanács választja.
Ami a Szövetségnek azokat a Tagjait illeti, amelyek az Állandó Választott Bíróságnál nincsenek képviselve, a jelöltek jegyzékét szintén nemzeti csoportok állítják össze, amely nemzeti csoportokat e célból Kormányaik ugyanazon feltételek mellett jelölik ki, mint amelyek a nemzetközi viszályok békés elintézéséről szóló 1907. évi hágai Egyezmény 44. Cikkében a Választott Bíróság tagjaira nézve meg vannak állapítva.
Külön megegyezés hiányában a Tanács javaslatára a Közgyűlés állapítja meg azon feltételeket, amelyek mellett a Bíróság tagjainak választásában résztvehet valamely állam, amelyik bár elfogadta a Bíróság Szabályzatát, nem tagja a Nemzetek Szövetségének.
A 8. Cikk új szövege.
A Közgyűlés és a Tanács egymástól függetlenül foganatosítja a Bíróság tagjainak választását.
A 13. Cikk új szövege.
A Bíróság tagjait kilenc évre választják.
A tagok újra választhatók.
Bírói tisztjüket helyettesítésük bekövetkezéséig látják el. De a helyettesítés után is közreműködnek azoknak az ügyeknek elintézésében, amelyekben már résztvettek.
A Bíróság valamely tagjának lemondása esetében a lemondást a Bíróság elnökéhez kell intézni, a Nemzetek Szövetsége főtitkárához leendő áttétel céljából.
A hely megüresedését ez az utóbbi közlés eredményezi.
A 14. Cikk új szövege.
A megüresedő helyek betöltésénél az első választásra nézve megszabott rendszer szerint kell eljárni, az alábbi rendelkezés fenntartása mellett: a megüresedést követő hónapban a Nemzetek Szövetségének főtitkára az 5. Cikkben előírt felhívást foganatosítja és a választás időpontját a Tanács legközelebbi ülésszakában állapítja meg.
A 15. Cikk új szövege.
A Bíróságnak oly tag helyére választott tagja, akinek működési ideje még nem telt le, az elődje működési idejének végéig választatik meg.
A 16. Cikk új szövege.
A Bíróság tagjai semmiféle politikai vagy közigazgatási működést nem fejthetnek ki, sem nem folytathatnak hivatás jellegével bíró valamely más foglalkozást.
Kétség esetében a Bíróság dönt.
A 17. Cikk új szövege.
A Bíróság tagjai semmiféle ügyben sem fejthetnek ki ügyvivői, tanácsadói vagy ügyvédi működést.
Nem vehetnek részt oly ügy elintézésében, amelyben mint a felek egyikének ügyvivői, tanácsadói vagy ügyvédjei, valamely nemzeti vagy nemzetközi bíróság tagjai, vizsgáló bizottság tagjai vagy bármely más címen előzőleg már közreműködtek.
Kétség esetében a Bíróság dönt.
A 23. Cikk új szövege.
A Bíróság a bírósági szünetek kivételével, amelyeknek időpontját és tartamát a Bíróság állapítja meg, állandóan működésben van.
A Bíróság azon tagjainak, akiknek otthona Hágától ötnapi rendes útnál távolabbra van, a bírósági szüneteken felül minden három évben hathónapi szabadságra van igényük, amelybe az utazások időtartama nem számíttatik be.
A Bíróság tagjainak, a szabályszerű szabadságot a betegség okából vagy az elnök előtt kellőképpen megindokolt egyéb nyomós okból származó akadályoztatást kivéve, mindenkor a Bíróság rendelkezésére kell állniok.
A 25. Cikk új szövege.
A Bíróság, kifejezetten megállapított kivételektől eltekintve, teljes ülésben gyakorolja a tisztjét.
Azon feltétel alatt, hogy a Bíróság megalakítása céljából rendelkezésre álló bírák száma nem szállíttatik le tizenegy alá, a Bíróság ügyviteli szabályai olyképpen rendelkezhetnek, hogy a körülmények szerint és felváltva egy vagy több bíró felmenthető az ülésezés kötelezettsége alól.
Mindazonáltal a Bíróság megalakítására kilenc bíró jelenléte elegendő.
A 26. Cikk új szövege.
A munkaügyek s különösen a Versaillesi Békeszerződés XIII. részében (Munka), valamint a többi békeszerződés megfelelő részeiben említett ügyek tekintetében a Bíróság az alábbi módozatok szerint fog eljárni:
A Bíróság hároméves időszakokra öt bíróból álló külön tanácsot alakít; a bírák kijelölésénél, amennyire lehetséges, figyelemmel kell lenni a 9. Cikk rendelkezéseire. Ezenkívül még két bírót kell kijelölni, akik az ülésezésben akadályozott bírákat helyettesítik. A felek kérelmére ez a tanács fog eljárni. Ily kérelem hiányában a Bíróság teljes ülésben jár el. Mindkét esetben a Bíróság mellett négy szakülnök is közreműködik, akiknek csak véleményező szavazatuk van, s akik a vitás érdekek képviseletére hivatottak.
A szakülnököket minden egyes esetben a 30. Cikkben megszabott eljárási szabályok mellett a „Munkaügyi ülnökök” jegyzékéből kell választani; ezt a jegyzéket a Nemzetek Szövetségének minden egyes Tagja által jelölt két-két személy s a Nemzetközi Munkahivatal Igazgató Tanácsa által jelölt ugyanoly számú személyek neveiből kell összeállítani. A Tanács a Versaillesi Békeszerződés 412. Cikkében, valamint a többi békeszerződés megfelelő cikkeiben előírt jegyzékből felerészben a munkások képviselőit, felerészben pedig a munkaadók képviselőit fogja kijelölni.
A 29. Cikkben körülírt sommás eljárás alkalmazásának a jelen cikk első bekezdésében említett ügyekben mindig helye lehet, ha a felek azt kérik.
A munkaügyekben a Nemzetközi Munka Hivatalnak joga van a Bíróság részére minden szükséges tájékoztatást megadni s e célból e Hivatal Igazgatójával minden írásban benyujtott periratot közölni kell.
A 27. Cikk új szövege.
Az átmenő forgalomra vonatkozó és a közlekedési ügyek s különösen a Versaillesi Békeszerződés XII. részében (kikötők, vízi utak, vasutak), valamint a többi békeszerződés megfelelő részeiben említett ügyek tekintetében a Bíróság az alábbi módozatok szerint fog eljárni:
A Bíróság hároméves időszakokra öt bíróból álló külön tanácsot alakít; a bírák kijelölésénél, amennyire lehetséges, figyelemmel kell lenni a 9. Cikk rendelkezéseire. Ezenkívül még két bírót kell kijelölni, akik az ülésezésben akadályozott bírákat helyettesítik. A felek kérelmére ez a tanács fog eljárni. Ily kérelem hiányában a Bíróság teljes ülésben jár el. Ha a felek kívánják, vagy ha a Bíróság így dönt, a bírák mellett négy szakülnök is közreműködik, akiknek csak véleményező szavazatuk van.
A szakülnököket minden egyes esetben a 30. Cikkben megszabott eljárási szabályok mellett a „Forgalmi és közlekedésügyi ülnökök” jegyzékéből kell választani; ezt a jegyzéket a Nemzetek Szövetségének minden egyes Tagja által jelölt két-két személy nevéből kell összeállítani.
A 29. Cikkben körülírt sommás eljárás alkalmazásának a jelen cikk első bekezdésében említett ügyekben mindig helye lehet, ha a felek azt kérik.
A 29. Cikk új szövege.
Az ügyek gyors elintézésének érdekében a Bíróság évenkint egy öt bíróból álló Tanácsot is alakít, amely sommás eljárással dönt, ha a felek kívánják. Ezenkívül még két bírót kell kijelölni, akik az ülésezésben akadályozott bírákat helyettesítik.
A 31. Cikk új szövege.
A vitában álló felekhez tartozó állampolgárságú bíráknak joguk van közreműködni a Bíróság elé került ügyben.
Ha a Bíróságnak a felek egyikéhez tartozó állampolgárságú bírája van, a másik fél bírói minőségben való közreműködés céljából egy választása szerinti személyt jelölhet ki. Ez a személy elsősorban azok közül a személyek közül választandó, akiket a 4. és 5. Cikkeknek megfelelően választásra javaslatba hoztak.
Ha a Bíróságnak egyik félhez tartozó állampolgárságú bírája sincs, e felek mindegyike az előző bekezdésben említett módon kijelölhet egy-egy bírót.
A jelen rendelkezés a 26., 27. és 29. Cikkek eseteiben is alkalmazást nyer. Ilyen esetekben az Elnök felkéri a Bíróságnak a Tanácsba kijelölt egy, vagy ha az szükséges, két tagját arra, hogy helyüket engedjék át a Bíróságnak az érdekelt felek állampolgárságához tartozó tagjainak, vagy ilyeneknek hiányában vagy azoknak akadályoztatása esetében a felek által külön kijelölt bíráknak.
Ha több fél együtt szerepel a vitás ügyben, az előző rendelkezések alkalmazása szempontjából egy félnek számítanak. Kétség esetében a Bíróság dönt.
A jelen cikk 2., 3. és 4. bekezdése szerint kijelölt bíráknak meg kell felelniök a jelen Szabályzat 2. Cikkében, a 17. Cikk második bekezdésében, valamint a 20. és 24. Cikkekben megállapított követelményeknek. E bírák bírótársaikkal a teljes egyenlőség alapján vesznek részt a határozathozatalban.
A 32. Cikk új szövege.
A Bíróság tagjai évi fizetésben részesülnek.
Az elnök külön évi pótlékot kap.
Az alelnök külön pótlékban részesül minden nap után, amelyen az elnök teendőit gyakorolja.
A 31. Cikknek alkalmazásával kijelölt azok a bírák, akik nem tagjai a Bíróságnak, minden nap után, amelyen teendőiket gyakorolják, tiszteletdíjban részesülnek.
Ezeket a fizetéseket, pótlékokat és tiszteletdíjakat a Tanács javaslatára a Nemzetek Szövetségének Közgyűlése állapítja meg. A működések tartama alatt azok nem csökkenthetők.
A jegyző fizetését a Bíróság javaslatára a Közgyűlés állapítja meg.
A Közgyűlés által elfogadott szabályzat állapítja meg azon feltételeket, amelyek mellett a Bíróság tagjai és a jegyző nyugdíjban fognak részesülni, valamint azon feltételeket is, amelyek mellett a Bíróság tagjai és jegyzője útiköltségeinek megtérítése történik.
A fizetések, tiszteletdíjak és pótlékok minden adótól mentesek.
A 35. Cikk új szövege.
A Bíróság nyitva áll a Nemzetek Szövetségének Tagjai, úgyszintén az Egyességokmány függelékében említett Államok előtt.
Azokat a feltételeket, amelyek mellett az más Államok előtt is nyitva áll, az érvényben levő szerződések különös rendelkezéseinek fenntartásával a Tanács állapítja meg, mégpedig minden esetre akként, hogy a felekre nézve a Bíróság előtt egyenlőtlenség semmiképpen sem származhassék.
Ha oly Állam szerepel félként, amely a Nemzetek Szövetségének nem tagja, a Bíróság állapítja meg, hogy az ily fél a bírósági költségekhez mily összeggel köteles majd hozzájárulni. Mindamellett ez a rendelkezés nem nyer alkalmazást, ha ez az Állam résztvesz a Bíróság költségeiben.
A 38. Cikk 4. pontjának francia szövege a következő rendelkezéssel helyettesíttetik:
4. az 59. Cikk rendelkezésének érintetlenül hagyása mellett a bírósági határozatokat, valamint a különböző nemzetek legkiválóbb publicistáinak tanait, mint a jogszabályok megállapításának segédeszközeit.
(Az angol szövegben nincs változás.)
A 39. és 40. Cikkek az alábbi rendelkezésekkel helyettesíttetnek:
A 39. Cikk új szövege.
A Bíróság hivatalos nyelve a francia és az angol.
Ha a felek megegyeznek arra nézve, hogy az egész eljárás franciául folytattassék le, az ítéletet e nyelven kell kihirdetni. Ha a felek megegyeznek arra nézve, hogy az egész eljárás angolul folytattassék le, az ítéletet e nyelven kell kihirdetni.
Ha a felek között az alkalmazandó nyelv tekintetében nem létesült megállapodás, a felek perbeszédeiknél tetszés szerint használhatják e két nyelv bármelyikét és a Bíróság határozatát ilyenkor franciául és angolul hozza meg. Ebben az esetben a Bíróság egyidejűleg megállapítja, hogy a két szöveg közül melyik a hiteles.
A Bíróság bármely fél kérelmére megengedheti más nyelvnek, mint a franciának vagy angolnak használatát.
A 40. Cikk új szövege.
Az ügyeket a Bíróság elé az eset körülményeihez képest vagy a megegyezésnek a Jegyzői Hivatallal való hivatalos közlésével, vagy ugyanoda intézett keresettel kell vinni; mindkét esetben meg kell jelölni a vita tárgyát és a vitában álló feleket.
A Jegyzői Hivatal a keresetet minden érdekelttel haladéktalanul közli.
Egyúttal a főtitkár közvetítésével értesíti a Nemzetek Szövetségének Tagjait, valamint azokat az Államokat, amelyek a Bíróság előtt félként szerepelhetnek.
A 45. Cikk angol szövege a következő rendelkezéssel helyettesíttetik:
A tárgyalást az elnök és ennek akadályoztatása esetében az alelnök, mindkettőjük akadályoztatása esetében pedig a jelenlevő bírák legidősebbike vezeti.
(A francia szövegben nincs változás.)
A Bíróság Szabályzata a következő új fejezettel egészíttetik ki:
IV. Fejezet
Vélemények
Új 65. Cikk.
Azok a kérdések, amelyekre nézve a Bíróságnak véleménye kéretik, oly írásbeli keresettel terjesztendők a Bíróság elé, amelyet vagy a Nemzetek Szövetsége Közgyűlésének elnöke, vagy a Tanács elnöke ír alá, vagy pedig a Szövetségnek a Közgyűlés vagy a Tanács utasításai alapján eljáró főtitkára.
A kereset szabatosan megjelöli a kérdést, amelyre a Bíróság véleménye kéretik. Minden oly okmányt, amely a kérdés megvilágítására szolgálhat, csatolni kell hozzá.
Új 66. Cikk.
1. A jegyző a vélemény kérésére irányuló keresetet haladéktalanul közli a Szövetség főtitkárának közbenjöttével, a Nemzetek Szövetsége tagjaival, úgyszintén azokkal az Államokkal, amelyek a Bíróság előtt félként szerepelhetnek.
Ezenkívül a Szövetség minden Tagjának, minden Államnak, amely a Bíróság előtt félként szerepelhet és minden nemzetközi szervezetnek, amelyek a Bíróság, vagy ha az nem ülésezik, az elnök megítélése szerint alkalmasak a kérdésre nézve felvilágosításokkal szolgálni, a jegyző külön és közvetlen közlés után tudomására hozza, hogy a Bíróság kész az elnök által megállapítandó határidőn belül írásbeli előterjesztéseket elfogadni, vagy pedig az ebből a célból tartandó nyilvános ülésben szóbeli előterjesztéseket meghallgatni.
Ha a Szövetség valamely oly Tagja vagy a jelen szakasz első bekezdésében említett valamely oly Állam, amely az előbb jelzett különleges közlésnek nem volt részese, írásbeli előterjesztés bemutatására vagy meghallgatására vonatkozó kívánságának ad kifejezést, a Bíróság határoz.
2. Az írásbeli vagy szóbeli észrevételeket bemutatott Tagok, Államok vagy Szervezetek a többi Tagok, Államok és Szervezetek által tett észrevételek megvitatásában résztvehetnek oly alakban, mértékben és határidők alatt, amelyeket, minden egyes esetre külön, a Bíróság, vagy ha az nem ülésezik, az elnök állapít meg. Ebből a célból a jegyző megfelelő időben közli az írásbeli előterjesztéseket azokkal a Tagokkal, Államokkal vagy Szervezetekkel, amelyek ilyeneket maguk is bemutattak.
Új 67. Cikk.
A Bíróság véleményeit a Nemzetek Szövetsége főtitkárának és a közvetlenül érdekelt tagok, Államok és nemzetközi szervezetek képviselőinek értesítése után nyilvános ülésben hirdeti ki.
Új 68. Cikk.
Véleményező hatáskörének gyakorlásában egyébként a Bíróság addig a mértékig, ameddig azokat alkalmazhatóknak véli, a Szabályzat azon rendelkezéseit tartja szem előtt, amelyek a rendes peres eljárásban nyernek alkalmazást.
3. § Jelen törvény kihirdetése napján, azonban az 1. §-ban említett Jegyzőkönyv életbelépésétől kezdődő hatállyal lép életbe.
