1936. évi XIV. törvénycikk

az Országos Földhitelintézetről * 

1. § Az 1879:XXXIX. törvénycikk rendelkezéseinek megfelelően alapított Kisbirtokos Országos Földhitelintézete és az 1911:XV. törvénycikk rendelkezéseinek megfelelően alapított Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége a jelen törvény értelmében Országos Földhitelintézet cég alatt alakuló szövetkezetté egyesülhetnek.

2. § Ha a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének és a Magyar Földhitelintézete Országos Szövetségének közgyűlése az egyesülést kimondotta, a két intézet igazgatósága a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének alapító tagjait és a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének tagjait az Országos Földhitelintézet alakuló közgyűlésére a hivatalos lapban a közgyűlés napját legalább 8 nappal megelőzőleg közzétett hirdetménnyel meghívja. Az alakuló közgyűlés elnökét a pénzügyminiszter küldi ki.

Az alakuló közgyűlés tekintet nélkül a megjelent tagok számára határozatképes. A közgyűlés az Országos Földhitelintézet megalakulása, alapszabályainak megállapítása, igazgatóságának és felügyelő bizottságának megválasztása tárgyában határoz.

Az alakuló közgyűlésen a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének alapító tagjait és a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének tagjait az egyesülő intézeteknél befizetett alapítványuk, illetőleg üzletrészük minden 50 pengője után egy-egy szavazat illeti meg.

Az egyesülést kimondó közgyűlési határozatokat az 1875:XXXVII. törvénycikk 174. §-a alapján csupán azon az alapon lehet megtámadni, hogy a törvényben vagy az alapszabályokban meghatározott alakszerűségek mellőzésével hozták.

3. § Az Országos Földhitelintézet alapszabályait a pénzügyminiszter a földművelésügyi miniszterrel és az igazságügyminiszterrel egyetértőleg jóváhagyja. Az ekként jóváhagyott alapszabályokat a cégbíróság tartalmuk vizsgálata nélkül jegyzi be a cégjegyzékbe.

Az Országos Földhitelintézet cégének bejegyzésével egyidejűleg a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete és a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége cégét a cégjegyzékből törölni kell.

A Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének és a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének az egyesülés folytán való megszűnésére a szövetkezetek feloszlására vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit és az egyesülő intézetek alapszabályainak a feloszlásra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

4. § Az Országos Földhitelintézet cégének bejegyzésével a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének alapító tagjai, illetőleg a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének tagjai az Országos Földhitelintézet tagjaivá válnak ugyanolyan összegű üzletrésszel, mint amilyen összegű alapítványuk, illetőleg üzletrészük az egyesülő két intézetnél van.

Azok a jogok és kötelezettségek, amelyek a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetét és a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségét illetik és terhelik, az Országos Földhitelintézet cégének bejegyzésével a törvénynél fogva az Országos Földhitelintézetre szállnak át.

A Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének, valamint a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének jelzálogjogilag biztosított kölcsönkövetelései, amelyeknek alapján zálogleveleket bocsátottak ki, az egyesülés következtében mindkét intézet által kibocsátott záloglevelek összességének biztosítékául szolgálnak.

5. § Az Országos Földhitelintézet alapszabályainak módosításához a pénzügyminiszternek a földművelésügyi miniszterrel egyetértő jóváhagyása szükséges.

Az Országos Földhitelintézet elnökét és alelnökét (alelnökeit) az intézet igazgatósága tagjai sorából választja és az államfő erősíti meg.

Az igazgatóság egy-egy tagját és helyettesüket a pénzügyminiszter, illetőleg a földművelésügyi miniszter rendeli ki.

Az Országos Földhitelintézet vezérigazgatóját az intézet igazgatósága nevezi ki és a pénzügyminiszter erősíti meg.

Az alapszabályok megtartásának ellenőrzésére a pénzügyminiszter az intézethez kormánybiztost nevez ki.

6. § Az Országos Földhitelintézetnek új tagja csak az lehet, akinek üzletrészjegyzését az intézet igazgatósága elfogadta.

Az Országos Földhitelintézet tagja az intézet kötelezettségeiért csak jegyzett üzletrésze erejéig felelős, viszont az intézet vagyonában és jövedelmeiben csak annyiban részesül, hogy az intézet vagyonából az üzletrészre befizetett összeg alapszabályszerű visszafizetését és a nyereségből az alapszabályok rendelkezéseinek megfelelően megállapított évi osztalék kiszolgáltatását követelheti. Az intézet fennállása alatt azonban az üzletrészre befizetett összeg visszafizetését nem lehet követelni.

Az alapszabályok állapítják meg, hogy az intézet a tagságot mely esetben szüntetheti meg.

Az intézeti üzletrész átruházásához az intézet igazgatóságának jóváhagyása szükséges.

A tagok egyéb jogait, különösen azt, hogy a tagoknak üzletrészek alapján mily szavazati joguk van és azt hogyan kell gyakorolni, az alapszabályok határozzák meg.

7. § Mind a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete Alkalmazottainak Elismert Vállalati Nyugdíjpénztára, mind a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége Alkalmazottainak Elismert Nyugdíjpénztára külön jogi személyiségét továbbra is megtartja.

Felhatalmaztatik a belügyminiszter, hogy alkalmas időpontban a nyugdíjpénztárak egyesítése iránt a pénzügyminiszterrel egyetértőleg intézkedhessék.

8. § A fennálló jogszabályoknak azok a rendelkezései, amelyek akár a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetére, akár a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségére, akár mindkét intézetre vonatkoznak - amennyiben a jelen törvény értelmében hatályukat nem vesztik - ezentúl az Országos Földhitelintézetre állanak. Ehhez képest az Országos Földhitelintézet ingatlanszerzései és elidegenítései - a gyámhatósági, a hitbizományi hatósági és más, az ügylet magánjogi érvényessége szempontjából esetleg szükséges jóváhagyást kivéve - hatósági jóváhagyás alá nem esnek.

Hatályukat vesztik az 1879:XXXIX. törvénycikk 2. és 10. §-ai, valamint az 1898:XI. törvénycikk, amelyek helyett az Országos Földhitelintézetre az 1911:XV. törvénycikk 3. § 2. pontjának első bekezdését és 6. pontját kell alkalmazni.

9. § Az Országos Földhitelintézet a Magyar Földhitelintézettel kötött megállapodás alapján a Magyar Földhitelintézet üzletét átveheti akként, hogy a Magyar Földhitelintézet minden kötelezettségéért saját vagyonával is felel. Az üzletátruházás, illetőleg üzletátvétel tárgyában az Országos Földhitelintézet alakuló közgyűlése is határozhat. (2. §) Az üzletátruházást, illetőleg az üzletátvételt kimondó közgyűlési határozatok tekintet nélkül a közgyűlésen megjelent tagok számára érvényesek. Ezeket a határozatokat az 1875:XXXVII. törvénycikk 174. §-a alapján csupán azon az alapon lehet megtámadni, hogy a törvényben vagy az alapszabályokban meghatározott egyéb alakszerűségek mellőzésével hozták.

Az üzlet átvétele esetében a Magyar Földhitelintézet üzletvezetését és ügyvitelét - ideértve jognyilatkozatok tételét is - az Országos Földhitelintézet a jelen törvény és saját alapszabályai értelmében látja el.

Az üzletátvétel tárgyában kötött megállapodás bemutatása alapján az Országos Földhitelintézet kérelmére a bíróság a cégjegyzékbe bejegyzi, hogy a Magyar Földhitelintézet felügyelőbizottsága és igazgatósága helyébe az Országos Földhitelintézet felügyelőbizottsága, illetőleg igazgatósága lép és a Magyar Földhitelintézet cégét az Országos Földhitelintézet cégének jegyzésére jogosult személyek jegyzik. Egyidejűleg be kell jegyezni a cégjegyzékbe azt is, hogy a Magyar Földhitelintézet felügyelőbizottságának és igazgatóságának hatásköre és a cégjegyzésre addig az ideig jogosult személyek cégjegyzési jogosultsága megszűnt.

10. § Ha az Országos Földhitelintézet a Magyar Földhitelintézet üzletét az előbbi § értelmében átveszi, a Magyar Földhitelintézet vagyonát mindaddig külön tartozik kezelni, amíg a Magyar Földhitelintézet hitelezőit ki nem elégítette vagy nem biztosította.

A Magyar Földhitelintézetnek jelzálogjoggal biztosított követelései, amelyeknek alapján zálogleveleket bocsátottak ki, továbbra is a Magyar Földhitelintézet által kibocsátott záloglevelek összességének biztosítékául szolgálnak és amennyiben az 1876:XXXVI. törvénycikk 27. §-ában meghatározott eset beállana, a Magyar Földhitelintézet javára biztosított jelzálogjogok alapján első sorban ezeknek a zálogleveleknek birtokosai szerezhetnek kielégítést. Ezeknek a zálogleveleknek biztosítéki alapját elkülönítve kell kezelni.

A Magyar Földhitelintézet Nyugdíjpénztára a 7. § rendelkezései megfelelően állanak.

Ha a Pénzintézeti Központ megállapítja, hogy a Magyar Földhitelintézet hitelezői ki vannak elégítve, illetőleg biztosítva vannak, a Magyar Földhitelintézet cégét az Országos Földhitelintézet kérelmére a cégjegyzékből törölni kell.

11. § A Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete és a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége az 1935. év végén zárult üzleti évre vonatkoztatott mérleget nem készítenek. E helyett az 1935. évi január hó 1 napjától 1936. évi április hó 30. napjáig terjedő üzleti időszak eredményét feltüntető mérleget kell készíteniök.

A 9. és a 10. §-ban érintett esetleges üzletátvételre tekintettel, a pénzügyminiszter megengedheti, hogy a Magyar Földhitelintézet az 1935. év végén zárult üzleti évre vonatkoztatott mérleg helyett későbbi időpontban záruló üzleti időszak eredményét feltüntető mérleget készítsen.

12. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az Országos Földhitelintézet hatékonyabb működésének biztosítására és megerősítésére 13.5 millió pengőt fordíthasson és ennek fedezetéről a szükséghez képest hitelművelet útján gondoskodhassék. A pénzügyminiszter ezen összegből 7 millió pengőt átmenetileg a gazdatartozások rendezésének megkönnyítése végett létesített alapokból is kifizethet; az alapokból kifizetendő összeg visszatérítéséről az évi állami költségvetésekben kell gondoskodni.

13. § A jelen törvény hatálybalépésének napját a pénzügyminiszter állapítja meg.

A törvény hatálybalépésével a fennálló törvényeknek a jelen törvénnyel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik. Hatályát veszti továbbá az 1911:XV. törvénycikk 3. §-ának 3. és 4. pontja, valamint az 1927:V. törvénycikk 50. §-ának b) pontja.

Mindaddig, amíg az Országos Földhitelintézet cégét a cégjegyzékbe be nem jegyzik, az egyesülő két intézet működését a jelen törvény hatályba lépése előtt fennálló jogszabályok szerint folytatja.