1. § A növényvédelem tárgyában Rómában 1929. évi április hó 16-án kelt nemzetközi egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett egyezmény francia szövege és hivatalos magyar fordítása a következő:
Az Osztrák Köztársaság Szövetségi Elnöke, Ő Felsége a Belgák Királya, a Braziliai Egyesült Államok Elnöke, a Chilei Köztársaság Elnöke, Ő Felsége Dánia Királya, Ő Felsége Egyiptom Királya, Ő Felsége Spanyolország Királya, a Finn Köztársaság Elnöke, a Francia Köztársaság Elnöke, a Haitii Köztársaság Elnöke, Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója, Ő Felsége Olaszország Királya, Ő Királyi Fensége Luxemburg Nagyhercegnője, Ő Felsége Marokkó Szultánja, Ő Felsége Norvégia Királya, a Paraguayi Köztársaság Elnöke, Ő Felsége Németalföld Királynője, a Lengyel Köztársaság Elnöke, a Portugál Köztársaság Elnöke, Ő Felsége Románia Királya, Ő Felsége a Szerbek, Horvátok és Szlovének Királya, a Svájci Szövetség Szövetségtanácsa, Ő Fensége a Tuniszi Bey, az Uruguayi Köztársaság Elnöke,
felismerve a növényi betegségek és kártevők elleni küzdelemben a nemzetközi szabályozás és együttműködés, valamint az e célból való szorosabb együttmunkálkodás szükségességét, elhatározták, hogy e célok elérésre Egyezményt kötnek és meghatalmazottaikat kijelölték:
akik e célból kellően meghatalmazva Rómában a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet székházában összegyülekezvén, a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk. A szerződő országok kötelezik magukat arra, hogy a növényi betegségek és kártevők behozatala és elterjedése elleni együttes és hathatós eljárás biztosítása céljából megfelelő törvényhozási és közigazgatási intézkedéseket foganatosítanak.
Ezen intézkedéseknek különösen a következőkre kell kiterjedniök:
1. Azon gazdasági művelés alá vont területeknek, szőlővessző- és oltványtelepeknek, kertészeteknek, üvegházaknak és minden egyéb olyan telepnek az ellenőrzésére, amelyeknek termékei növény és növényi-rész kereskedelemre vannak szánva.
Minden szerződő ország időről-időre megállapítja az ellenőrzés alá vett különböző gazdasági területek, ültetvények és termékek jegyzékét.
2. A növényi betegségek és kártevők fellépésének, valamint a fertőzött területeknek megállapítására.
3. A növényi betegségek és kártevők megelőzését és az ellenük való védekezést célzó eszközökre.
4. A növények és növényi részek összes szállítási és csomagolási módjának szabályozására, eleve megtiltva minden olyan mód és anyag alkalmazását, melyeknek használata növényi betegségek és kártevők terjedésének előmozdítására tényleg veszedelmesek.
5. A kiadott rendszabályok megszegése eseteiben alkalmazandó büntető rendelkezésekre.
2. Cikk. Azon célból, hogy az 1. Cikkben említett rendelkezések végrehajtása biztosíttassék, minden a jelen Egyezményhez csatlakozó ország hivatalos növényvédelmi szervezetet létesít.
Ezen hivatalos szervezetnek legalább a következőkből kell állania:
1. Gyakorlati és tudományos mezőgazdasági kutató- és kísérletező intézetből, mely növényélet- és kórtannal, továbbá állatélet- és kórtannal foglalkozik.
2. Hivatalos növényvédelmi szolgálatból, melynek feladatai különösen a következők:
a) az 1. Cikkben említett gazdasági telepeknek és területeknek ellenőrzése azon célból, hogy a növényi betegségek és kártevők fellépését, valamint terjedését meg lehessen állapítani;
b) a növényi betegségekre és kártevőkre, valamint az azok megelőzésével és leküzdésével foglalkozó eljárásokra vonatkozó ismeretek népszerűsítése;
c) növényeket és növényi részeket tartalmazó szállítmányok vizsgálata;
d) növényeket és növényi részeket tartalmazó szállítmányokhoz csatolandó egészségi és származási bizonyítványok kiállítása.
3. Cikk. A 2. Cikk 1. pontjában említett intézményeket jelen Egyezmény megerősítésekor vagy az ahhoz való csatlakozás idejében kell megvalósítani. A 2. Cikkben említett többi intézményt pedig minden országban a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb jelen Egyezmény megerősítésétől, vagy az ahhoz való csatlakozástól számított két éven belül kell létesíteni.
4. Cikk. A szerződő országok kötelezik magukat arra, hogy foganatosítják mindazon intézkedéseket, melyek növényi betegségek és kártevők megelőzésére vagy leküzdésére, valamint növények és növényi részek behozatalának ellenőrzésére szükségesek, különösen, ha a küldemények olyan országból származnak, mely hivatalos növényvédelmi szervezettel még nem rendelkezik.
Azon esetekben, midőn a szerződő országok növények vagy növényi részek behozatala alkalmával az erre illetékes és a kiviteli ország által kellően felhatalmazott hivatalos szakközeg által kiállított egészségi bizonyítványt követelnek, a szerződő országok a jelen Egyezmény rendelkezéseihez alkalmazkodni tartoznak.
5. Cikk. Olyan növényeket és növényi részeket, melyek egészségi bizonyítvánnyal látandók el, vagy amelyeket egészségügyi vizsgálatnak kell alávetni, csak azokon a vámhivatalokon lehet behozni, amelyeknek jegyzékét, a nemzetközi kereskedelem zavartalan lebonyolíthatása szükségességének szem előtt tartásával, a behozó ország megállapította. Ezt a jegyzéket a behozatali ország közzéteszi abban a hivatalos lapban, amelyben a területén érvényben lévő törvények és rendeletek kihirdettetnek, azonkívül közli azokkal a kiviteli országokkal, melyek ezt kérelmezik.
6. Cikk. Minden ország fenntartja magának azt a jogot, hogy megvizsgálja, vesztegzár alá helyezze, ideiglenesen és kivételesen behozatali tilalomnak vesse alá még azokat a növényeket vagy növényi részeket is, melyeket egészségi bizonyítvány kísér. Azon ország, mely a behozatalt megtiltja, ennek az intézkedésnek indokait közölni tartozik.
A vizsgálatnak a lehető legrövidebb időn belül kell lefolynia, könnyen romló termékeknél azonnal, azaz közvetlenül az árunak a vizsgálat céljára rendesen használt helyiségbe való beérkezésekor.
Azon esetben, ha a küldemények romlottaknak vagy fertőzötteknek találtatnának, a behozatali ország a kiviteli ország kormányát azonnal, a leggyorsabb módon értesíti, utóbbi viszont érvényesíti a saját szabályai által előírt büntető rendelkezéseket. A fertőzöttnek vagy romlottnak talált küldemények a behozatali országban érvényben lévő törvényes rendelkezéseknek megfelelően fertőtlenítő vagy más eljárásnak alávethetők, visszautasíthatók vagy megsemmisíthetők, s mindezt annak költségére, akit az jog szerint terhel, a nélkül, hogy az illető országot a foganatosított eljárások folytán esetleg bekövetkezett károkért bárminő esetben felelőssé lehetne tenni.
Ha a megsemmisítés megtörtént, erről jegyzőkönyvet kell felvenni és azt minden késedelem nélkül el kell juttatni az érdekelt ország kormányához.
7. Cikk. Azon országok, melyek általános jellegű egészségügyi intézkedések keretében bizonyos növényeknek vagy növényi részeknek a behozatalát megtiltják, kötelesek ezen elhatározásukat, az indokokkal együtt, abban a hivatalos lapban, melyben a területükön érvényes törvények és rendeletek kihirdettetnek, közölni s ezenkívül ugyanazt, minden késedelem nélkül, a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézetnek tudomására hozni.
8. Cikk. A szerződő országok kötelezettséget vállalnak arra, hogy csak akkor léptetnek életbe növényegészségügyi okokból behozatali vagy átviteli tilalmat, meghatározott országból származó növényre vagy növényi részre nézve, ha valamely növényi betegség vagy kártevő az illető ország területén ténylegesen megállapíttatott és ha a behozatali tilalmat elrendelő ország mezőgazdasági termelésének védelmére irányuló szükségesség tényleg fennáll.
9. Cikk. Az egészségi bizonyítványokat a jelen Egyezményhez csatolt minta szerint kell kiállítani.
A bizonyítványokat olyan módozatok mellett kell kiállítani, hogy azok valódiságát szükség esetén bizonyítani lehessen.
Minden szerződő ország meg fogja vizsgálni azokat az intézkedéseket, amelyeket tennie kell, hogy saját védelmének teljes biztosítása mellett a lehető legszükségesebbre szoríttassék azon esetek száma, amelyekben egészségi bizonyítványt igényel oly termékek behozatalánál, amelyek nem ültetés céljára szolgálnak, mint például a gabonaneműek, gyümölcsök, főzelékfélék, vágott virág.
10. Cikk. Fenti rendelkezések alóli kivételképpen:
a) az érdekelt országok hozzájárulásával megengedhető növényeknek és növényi részeknek, növényi betegségek és kártevők kísérleti példányainak, valamint megtámadott növényeknek tudományos kutatás céljaira való behozatala, azzal a fenntartással, hogy a küldemény az adott körülmények között a növényi betegségek és kártevők elterjedése ellen teljes biztonságot nyujt.
b) szomszédos országok, közös megegyezéssel, megkönnyíthetik növényeik és növényrészeik csereforgalmát.
11. Cikk. A szerződő országok felhívatnak, hogy azon növényi betegségek és kártevők jegyzékét, melyekkel szemben különösen védekezni kívánnak s melyeknek az egészségi bizonyítványokban feltétlenül fel kell sorolva lenniök, jelen Egyezmény megerősítésekor tegyék közzé azon hivatalos lapban, amelyben a területükön érvényben lévő törvények és rendeletek kihirdettetnek és közöljék ezen jegyzéket a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézettel is. Azon országok, melyek később csatlakoznak, fenti jegyzéket csatlakozásuk időpontjában nyujtják át.
Ezen jegyzéket állandóan a mindenkori állapotnak megfelelően kell vezetni és minden változást a fent megjelölt módon közzé kell tenni, valamint késedelem nélkül tudomására kell hozni a Nemzetközi Intézetnek is.
12. Cikk. A szerződő országok minden már meglévő vagy létesítés alatt álló hivatalos növényvédelmi intézményt tartoznak a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézetnek bejelenteni.
13. Cikk. A magas szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy az 1905. év június 7-én kelt Nemzetközi Egyezmény 9. Cikkében megjelölt, valamint a jelen Egyezményre vonatkozó mindennemű értesítéseket a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézethez haladéktalanul el fogják juttatni.
14. Cikk. Minden, a jelen Egyezmény módosítására irányuló javaslatot közölni kell a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézettel.
15. Cikk. Jelen Egyezményhez csatlakozó államok felkéretnek, hogy egymás kölcsönös támogatása és e célból értesüléseiknek, valamint védekezési eszközeiknek kölcsönös ismertetése révén, a növényi betegségek és kártevők elleni küzdelmet megkönnyítsék.
16. Cikk. Azon esetben, ha jelen Egyezmény határozatainak értelmezésénél eltérések, vagy azok gyakorlati alkalmazása folyamán nehézségek merülnének fel, vagy ha valamelyik ország a területéről származó növényeknek vagy növényi részeknek bevitelét eltiltó rendelkezések indokait vita tárgyává tenné, bármely érdekelt fél a másik féllel egyetértőleg felkérheti a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézetet békéltetési kísérlet megtételére.
E célból a nézeteltéréseket az érdekelt államok és a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet egy-egy megbizottjából alakítandó szakértő bizottság fogja megvizsgálni, tekintetbe véve az összes okmányokat s minden felhasználható bizonyítási anyagot. Ez a bizottság jelentését a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézethez nyujtja be, mely annak tartalmát az érdekelt országok tudomására hozza, a nélkül, hogy a Kormányoknak a további eljárásra vonatkozó teljes szabadságát érintené.
Az érdekelt Kormányok kötelezik magukat, hogy a szakértői eljárás költségeit közösen viselik.
17. Cikk. A szerződő országok mindegyike az őt megillető vonatkozásban, fenntartja magának azt a jogot, hogy valamely, a jelen Egyezményhez nem csatlakozó országból származó növények vagy növényi részek behozatalánál is alkalmazhassa, részben vagy egészben az Egyezményben előírt rendszabályokat, de csak abban a mértékben, amint mindegyik ország megállapítása szerint, a szóbanforgó ország növényvédelmi szervezete tényleg alkalmas a megkívánt biztosítékok, nyujtására és feltéve, hogy viszonosság címén az illető ország más országok területéről származó eredeti növényeknek és növényi részeknek behozatalánál ugyanazon eljárást hajlandó alkalmazni.
Jelen cikk rendelkezései értelmében valamely nem csatlakozó ország javára biztosított eljárás semmi esetre sem lehet kedvezőbb annál, mint aminő a jelen Egyezmény értelmében alkalmazandó.
18. Cikk. A szerződő országok úgy rendelkezhetnek, hogy a jelen Egyezmény rendelkezései bármely más e tárgyban érvényben lévő nemzetközi megállapodás rendelkezéseinek helyébe fognak lépni, amennyiben azok a más országokkal szemben vállalt kötelezettségekkel összeegyeztethetők.
19. Cikk. A jelen Egyezmény mihelyt lehetséges, megerősítendő s a megerősítő okiratok az Olasz Kormánynál teendők le.
Az Olasz Kormány minden megerősítésről értesíti a többi szerződő országot, valamint a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézetet is.
20. Cikk. Azon országok, melyek jelen Egyezményt nem írták alá, ahhoz kérelmükre csatlakozhatnak.
A csatlakozást diplomáciai úton kell közölni az Olasz Kormánnyal, mely azt a szerződő országokkal és a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézettel tudatja.
21. Cikk. Minden szerződő ország, minden időben közölheti az Olasz Kormánnyal, hogy a jelen Egyezmény rendelkezései alkalmazást nyernek összes vagy csak egyes gyarmataira, védett területeire, megbízás folytán igazgatott területeire, felségjogának vagy hatalmának alá vetett területeire, vagy fennhatósága alá tartozó minden területre. A jelen Egyezmény alkalmaztatni fog az értesítésben megjelölt összes területekre. Ily értesítés nélkül az Egyezmény ezekre a területekre nem nyer alkalmazást.
22. Cikk. A megerősítő vagy csatlakozási irathoz alakszerű nyilatkozatot kell mellékelni arról, hogy az illető ország legalább a 2. Cikk 1. pontjában megjelölt intézménnyel rendelkezik.
23. Cikk. A jelen Egyezmény a három első megerősítő szuverén országra nézve a harmadik megerősítés keltétől számított hat hónap elteltével lép életbe, a többi országra nézve pedig megerősítő vagy csatlakozási okiratuk letételétől számított hat hónap mulva.
24. Cikk. Az a szerződő ország, mely jelen Egyezményt akár területeinek egészére, akár a 21. Cikkben említett gyarmatai, védett területei, birtokai vagy egyéb területei összeségére vagy azok egy részére fel akarja mondani, köteles ezt az Olasz Kormánnyal közölni, mely erről az összes csatlakozó országokat, valamint a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézetet is haladéktalanul értesíteni fogja, közölve azt az időpontot is, amikor a felmondást megkapta.
A felmondás csupán az azt közlő felmondó országgal vagy a felmondási okmányban megjelölt gyarmatokkal, védett területekkel, birtokokkal és egyéb területekkel szemben lesz érvényes és csak a vonatkozó értesítésnek az Olasz Kormányhoz való beérkezése után számított egy esztendő mulva.
Ennek hiteléül jelen Egyezményt az illető meghatalmazottak aláírták.
Kelt Rómában, ezerkilencszázhuszonkilenc április hó tizenhatodikán, egyetlen eredeti példányban, mely Olaszország külügyminisztériumának irattárában tétetik le. Az Egyezmény egy-egy hitelesített másolata diplomáciai úton fog minden aláíró ország részére megküldetni.
[Aláírások]
