1936. évi XXII. törvénycikk

egyes bírói eljárásokban a törvénykezési illetéknek átalányban lerovásáról * 

1. § Az 1911:I. törvénycikk (Pp.) nyolcadik és kilencedik címében szabályozott meghagyásos eljárásokban, ha az eljárás tárgyának értéke négyszáz pengőt nem halad meg, a törvénykezési illetéket az eljárás egyes szakaszaira megállapított négy átalányösszegben kell leróni.

Az I. átalányösszeget az eljárás megindítása végett előterjesztett beadványon vagy a kérelemről felvett jegyzőkönyvön (feljegyzésen) a hitelező, illetőleg a felperes,

a II. átalányösszeget a meghagyás ellen előterjesztett ellentmondáson vagy kifogáson az adós, illetőleg az alperes,

a III. átalányösszeget a perfelvételre kitűzött határnapon a tárgyalás megkezdésekor a jegyzőkönyvön (feljegyzésen) a felperes,

a IV. átalányösszeget pedig a fellebbezésen a fellebbezéssel élő felperes, illetőleg alperes külön-külön köteles leróni.

Ha a fellebbezési bíróság az ügyet a járásbírósághoz visszautasítja, járásbíróság előtti újabb eljárásért átalányt leróni nem kell, a járásbíróság újabb ítélete elleni fellebbezés esetében azonban a IV. átalányösszeget a fellebbezéssel élő felperes, illetőleg alperes újból leróni köteles.

Pertársak az átalányösszeget csak egyszeresen róják le. Ha azonban a pertársak külön-külön nyujtanak be átalány alá eső beadványt, az átalányösszeget mindegyiküknek le kell rónia.

2. § A meghagyásos eljárás és az abból keletkezett per során annak jog erős befejezéséig - ideértve az ítélet kijavítása vagy kiegészítése, illetőleg az ítéletbe foglalt tényállás kiigazítása iránt előterjesztett kérelem (Pp. 407-409. §) vagy az igazolási kérelem (Pp. 451. §) folytán szükséges eljárást is - az 1. §-ban meghatározott átalányon felül egyéb törvénykezési illetéket vagy illetékpótlékot a felek egyikének sem kell lerónia, kivéve az eljárás folyamán hozott végzés elleni felfolyamodás illetékét.

Az illetékátalány nem foglalja magában a végrehajtási kérelemnek és a meghagyásos eljárásba, illetőleg az abból keletkezett perbe nem tartozó más kérelemnek törvénykezési illetékét.

A meghatalmazás, valamint az iratokhoz csatolt kereskedelmi levelek és más mellékletek okirati illetékkötelezettségét a törvénykezési illetékátalány lerovása nem érinti.

3. § A törvénykezési illetékátalány összegét - az eljárás tárgyának értékéhez képest - a pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg és azt az igazságügyminiszterrel egyetértve módosíthatja is.

A rendelet a Pp. nyolcadik és kilencedik címében szabályozott eljárásokra, valamint az említett eljárások különböző szakaira az illetékátalányt különböző összegben állapíthatja meg.

4. § Amíg az illetékátalány lerovására kötelezett fél az eljárás illető szakára eső illetékátalány egész összegét az 1. §-nak megfelelően nem rótta le, a bíróság az eljárást nem indítja meg, illetőleg nem folytatja, kivéve, ha a fél az 1914:XLIII. törvénycikk 79. §-ának első bekezdése vagy az 1930:XXXIV. törvénycikk 8. §-a alapján illetékfeljegyzésre jogosult.

Ha illetékfeljegyzésnek van helye, a bélyegjegyzékbe az illetékátalányok összegét kell felvenni.

A jelen § első bekezdésében foglalt szabályokhoz képest az I., II. vagy IV. illetékátalány egész összegének lerovása nélkül előterjesztett meghagyás iránti kérelmet, ellentmondást vagy kifogást, illetőleg fellebbezést a járásbíróság a Pp. 140. §-ának megfelelő alkalmazásával a félnek visszaadja, illetőleg a felet a hiány pótlására felhívja; ha pedig a fél a visszaadott beadványt újból az illeték teljes összegének lerovása nélkül adja be, a beadványt a Pp. 141. §-ának megfelelő alkalmazásával visszautasítja. Az ilyen visszautasító végzés elleni felfolyamodásnak halasztó hatálya nincsen; ha azonban a felfolyamodási bíróság a visszautasító végzést megváltoztatja és a végrehajtás alapjául szolgáló határozat előzetesen végrehajthatónak nyilvánítva nincsen, a járásbíróság a végrehajtást szenvedő kérelmére a végrehajtás felfüggesztését rendeli el.

Ha a fél a III. illetékátalány egész összegét a perfelvételre kitűzött határnapon a tárgyalás megkezdésekor felhívásra nem rója le, a bíróság a felperest meg nem jelentnek tekinti és a Pp. 439. vagy 446. §-ának megfelelően jár el. Ilyen esetben a felperesnek az idézés ismétlése vagy új határnap kitűzése iránt előterjesztett kérelme alapján a bíróság csak akkor tűz ki új határnapot, ha a felperes a beadványon a III. illetékátalány egész összegét lerótta; ellenkező esetben a beadványt a Pp. 141. §-ának megfelelő alkalmazásával vissza kell utasítani.

5. § Az 1914:XLIII. törvénycikk 75. §-a értelmében illetékmentességgel vagy illetékfeljegyzéssel járó szegénységi jog iránti kérelem elutasítása esetében az illetékhiány pótlására a jelen törvény 4. §-a alapján meghatározott határidőt a szegénységi jog tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani.

6. § Ha a bíróság a beadványt a 4. § harmadik bekezdése alapján visszaadja vagy visszautasítja, illetőleg, ha a 4. § utolsó bekezdése értelmében jár el, a törvénykezési illeték lerovásának hiánya miatt hivatalos lelet felvételének helye nincsen.

7. § Az illetékátalányt nem lehet visszakövetelni a miatt, hogy az eljárásnak az a szaka, amelyre az átalányt lerótták, elmaradt vagy félbemaradt, sem pedig a miatt, hogy a felperes kereseti kérelmét a per folyamán leszállította.

8. § Ha a felperes a meghagyásos eljárásból keletkezett per során kereseti kérelmét négyszáz pengőnél nem nagyobb összegre emeli fel, a bíróság felhívja a felperest, hogy a folyamatban levő perszakra járó illetékátalány-különbözetet rója le, mert ellenkező esetben a bíróság a kereseti kérelem felemelésének figyelembevétele nélkül jár el. Ha a felperes kereseti kérelmét négyszáz pengőt meghaladó összegre emeli fel, ennek a kérelemnek előterjesztésétől kezdődően - tekintet nélkül a már lerótt illetékátalányra - a per további folyamán a törvénykezési illetéket az 1914:XLIII. törvénycikk és az azt módosító és kiegészítő jogszabályok értelmében kell leróni.

Ha az eljárás tárgyának értéke a kereseti kérelem leszállítása következtében csökken négyszáz pengőt meg nem haladó összegre, a törvénykezési illetéket átalányösszegben leróni nem lehet.

Az 1. § szerint illetékátalány alá eső pernek más perrel egyesítése esetében (Pp. 233. §) az illetéklerovási kötelezettség szempontjából a perek egyesítését figyelmen kívül kell hagyni. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni az illetékátalány alá eső eljárás folyamán indított főbeavatkozási perre (Pp. 82. §), új keresetre vagy viszontkeresetre is (Pp. 189. §).

9. § A jelen törvény hatálybalépésének napját az igazságügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg.