A mezőgazdasági kamaráknál és a m. kir. gazdasági felügyelőségeknél szervezett állásokra már az 1934:X. tc. életbelépése előtt a m. kir. gazdasági akadémiákon szerzett (honosított) oklevél is adott képesítést s így az előképzettség újabb rendezése voltaképpen az eddig fennállott és jól bevált rendszer megerősítése és folytatása. Ennél magasabb képzettség nem feltétlenül szükséges, mert az eddigi tapasztalatok szerint az ily minősítésű tisztviselők feladatkörüket kifogástalanul ellátták.
A mezőgazdasági kamarák, valamint a m. kir. gazdasági felügyelőségek tisztviselői ugyanis elsősorban és főként gyakorlati tevékenységgel párosult adminisztratív munkát végeznek és ők hajtják végre a törvényhozás, valamint a kormányzat intézkedéseit, illetőleg az érdekképviselet határozatait, egyszersmind alsófokú hatósági szervek, akik nem elméleti, hanem praktikus szakirányban működnek. E munka végzéséhez tehát nem feltétlenül szükséges a legfelsőbb fokozatú egyetemi képzettség, mint inkább a gazdasági akadémiákon megszerezhető gazdasági gyakorlat. Tisztviselői alkalmazásukat egyébként is rendszerint magán- vagy állami gazdaságban töltött több évi gyakorlat előzi meg.
A mezőgazdasági kamarai tisztviselők működése: a mezőgazdaság érdekeinek képviselete a hatóságok előtt, a hatóságok számára gazdasági kérdésekben véleményadás, szakértői ténykedés hatóságok és magánfelek részére adózási stb. ügyekben, kiállítások rendezése, gazdakörök alapítása és irányítása, értékesítési lehetőségek kikutatása, beszerző-, értékesítő- és hitelszövetkezetek létesítése, gazdasági alkalmi társulások szervezése, nemesített magvak terjesztése, állattenyésztő egyesületek szervezése és irányítása, piaci viszonyok szemmeltartása, termesztési és berendezési kérdésekben tanácsadás stb., stb., kizárólag a gyakorlati élet síkján mozog.
Ugyanez áll a gazdasági felügyelőknél: a helyi közigazgatásnál a szakelőadói szolgálat ellátása, a mezőrendőri és egyéb, a mezőgazdaság érdekeit szolgáló törvények végrehajtásának ellenőrzése, a községi és közlegelők gondozása, köztenyésztésre szolgáló apaállatok beszerzése és felügyelete, a gazdasági munkásviszonyok szemmeltartása és a munkaközvetítés, a földmívelésügyi minisztérium egyes termelési akcióinak lebonyolítása stb., stb., mind tisztán gyakorlati feladat.
Mindezek kétségtelenül indokolják azt, hogy a belföldi gazdasági akadémiákon szerzett okleveleknek az 1934:X. tc. életbelépése előtt hatályban volt jogszabályokban megállapított képesítő hatálya, az idézett törvény 8. §-ában megjelölt, 1936. évi december hó 31. napja után megszerzendő okleveleknek is minden aggodalom nélkül megadhatók.
A gazdasági szakoktatási intézetek tanári karára és a kísérletügyi intézmények tudományos személyzetére nézve azonban a legmagasabb tudományos képzés nemcsak kívánatos, hanem elengedhetetlenül szükséges is, mert ez intézmények kötelékébe tartozó szakemberek tudományos kutatásokkal, az elért eredmények részletes kimunkálásával és szakszerű terjesztésével foglalkoznak.
