1. § A Budapesten 1935. június hó 8. napján kelt magyar-holland légiforgalmi egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett egyezménynek eredeti francia szövege és hivatalos magyar fordítása a következő:
Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója és Ő Felsége Hollandia Királynője, egyaránt meggyőződve arról, hogy mind Magyarországnak, mind Hollandiának kölcsönös érdekében áll, hogy légiforgalmuk, valamint általában a „nemzetközi légiforgalom” békés szellemben előmozdíttassék,
elhatározták, hogy e célból Egyezményt kötnek és meghatalmazottaikat kinevezték:
akik, miután meghatalmazásaikat kicserélték és azokat jó és kellő alakban találták, a következő rendelkezésekben állapodtak meg:
1. Cikk. 1. A Magas Szerződő Felek mindegyike a másik Szerződő Fél szabályszerűen lajstromozott légijáróműveinek békeidőben saját területe felett az ebben az Egyezményben foglalt feltételek betartása mellett az ártalmatlan (inoffensif) légiközlekedés jogát biztosítja.
2. Mindamellett megegyezés áll fenn arra nézve, hogy rendszeres légiközlekedési vonalak létesítése vagy üzembentartása a Magas Szerződő Felek egyikének valamely légiforgalmi vállalata által a másik Szerződő Fél területe felett, leszállással vagy anélkül, a Magas Szerződő Felek légügyi főhatóságai között kötendő külön megegyezés tárgyát fogja képezni.
3. A Magas Szerződő Felek mindegyike jogosult hazai légijáróművei javára személyeknek és dolgoknak területe két pontja közötti fuvarozására vonatkozólag kikötéseket és korlátozásokat elrendelni:
a) bármily megtérítés ellenében;
b) sőt megtérítés nélkül történő fuvarozás tekintetében is, ha azt légifuvarozási vállalat végzi, kivéve, ha oly fuvarozásról van szó, mely az e vállalat által ellátott légiforgalom fenntartásához szükséges.
4. A jelen Egyezmény értelmében a terület az anyaország területét jelenti, beleértve a fennhatósága alatt álló vizeket.
5. A jelen Egyezmény értelmében légijáróművek alatt a magánlégijáróműveket és az állami légijáróművek közül azokat a légijáróműveket kell érteni, melyek nem katonai, rendőri, vagy vámszolgálatra vannak hivatva.
6. A „légijárómű” szó minden oly készülék megjelölésére szolgál, amely a levegő ellenállása folytán képes magát a légtérben fenntartani. A jelen Egyezmény határozmányai saját hajtóerővel nem rendelkező légijáróművekre csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben azt ily légijáróművek különös jellege megengedi.
7. A két Magas Szerződő Fél katonai, vám- vagy rendőri légijáróműveinek, ha a másik Szerződő Fél területére kívánnak repülni, vagy területét (leszállással vagy anélkül) átrepülni óhajtják, minden esetben külön engedéllyel kell ellátva lenniök.
2. Cikk. 1. Az egyik Magas Szerződő Fél légijáróművei, azoknak személyzete, utasai és rakománya, mialatt a másik Szerződő Fél területén tartózkodnak, az átrepült államban hatályban levő rendelkezéseknek vannak alávetve, nevezetesen általában a légiforgalomra vonatkozó szabályoknak, amennyiben ezek nemzetiségi megkülönböztetés nélkül minden külföldi légijáróműre egyaránt alkalmazást nyernek, továbbá a vámokra és egyéb szabályszerű közszolgáltatásokra vonatkozó szabályoknak, a ki- és beviteli tilalmaknak, a személy-, podgyász- és áruszállításra, valamint a közrendre és közbiztonságra úgyszintén az egészségügyre és az útlevelekre vonatkozó szabályoknak. Ezenkívül az egyéb általános érvényben levő törvényes rendelkezések hatálya alatt állanak, feltéve, hogy ez az Egyezmény másképpen nem rendelkezik.
2. A megérkezéskor a légijáróművek szabványos tartályaiban levő tüzelő- és kenőanyagok vám- és egyéb illetékek alól mentesek. Vámmentesen kirakni azonban semmit sem lehet.
3. A másik Szerződő Fél külföldre induló légijáróművei induláskor az üzemükhöz szükséges tüzelőanyagokat vám- és illetékmentesen vehetik fel. A saját területen eszközölt közbeeső leszállás esetében azonban az az állam, amelyben a légijárómű üzemanyaggal látja el magát, a vám- és illetékmentességet bizonyos meghatározott feltételektől teheti függővé.
3. Cikk. 1. A Magas Szerződő Felek mindegyikének jogában áll katonai okokból, vagy a közbiztonság érdekében területe bizonyos részeinek átrepülését saját jogszabályaiban meghatározott büntetés terhe alatt a másik Szerződő Állam légijáróműveinek megtiltani, feltéve, hogy e tekintetben a saját és a másik Szerződő Fél magánlégijáróművei között különbséget nem tesz.
2. A Magas Szerződő Felek mindegyike kivételesen a közbiztonság érdekében hazai légijáróműveinek megengedheti, hogy az említett területrészek felett repüljenek.
3. A Magas Szerződő Felek mindegyike kötelezi magát, hogy a másik Szerződő Féllel közölni fogja területe ama részeinek fekvését és kiterjedését, melyek felett a repülés tilos, valamint az előbbi bekezdés értelmében adott kivételes engedélyeket.
4. A Magas Szerződő Felek mindegyike fenntartja magának békeidőben azt a jogot, hogy a fentemlített területrészeken kívül területe felett a légiforgalmat rendkívüli körülmények között részben vagy egészben, ideiglenesen azonnali hatállyal korlátozza vagy eltiltsa az alatt a feltétel alatt, hogy nem tesz különbséget a másik Szerződő Fél és egyéb külföldi állam légijáróművei között.
5. Az ilyen döntést nyilvánosságra kell hozni és a másik Szerződő Féllel közölni.
4. Cikk. 1. Minden légijárómű, amely tiltott terület fölé kerül, mihelyt ezt észreveszi, köteles az átrepült állam légiközlekedési rendelkezéseiben megállapított vészjelet megadni és ennek az államnak a tiltott területén kívül eső legközelebbi légikikötőjében haladéktalanul leszállni, vagy vízre ereszkedni.
2. Ugyanez a kötelezettség terheli a tiltott területrész felett repülő azokat a légijáróműveket is, amelyeknek erre figyelmeztető különleges jelzést adtak.
5. Cikk. A légijáróműveknek jól látható oly megkülönböztető jelzést kell viselniök, amelyek azonosságuk megállapítását repülés közben lehetővé teszik (nemzeti és lajstromozási jel); el kell látva lenniök a lajstromozásukat és alkalmasságukat feltüntető, valamint minden egyéb, hazájukban a légiközlekedésre megszabott okmánnyal.
6. Cikk. 1. A légijárómű személyzete ama tagjainak, akik a légijáróművön valamely a hazájukban külön engedélyhez kötött tevékenységet végeznek, el kell látva lenniök a légiközlekedésre nézve hazájukban előírt igazolványokkal, különösen a szabályszerű képesítési és engedélyezési okmányokkal.
2. A személyzet többi tagjainak oly igazolványokkal kell ellátva lenniök, melyek a légijáróművön való tevékenységüket, hivatásukat, személyazonosságukat és állampolgárságukat igazolják.
3. A személyzet és az utasok kötelesek magukkal vinni a beutazásra vagy tartózkodásra jogosító okmányokat (útlevél stb.), melyeket esetleg az utazás céljául szolgáló területen megkövetelnek, hacsak a két Magas Szerződő Állam között erre nézve ellenkező megállapodás nem jött létre.
7. Cikk. 1. A Magas Szerződő Felek egyike által kiállított vagy elismert alkalmassági bizonyítványokat, személyzeti, képesítési és engedélyezési okmányokat a másik Szerződő Fél érvényeseknek ismeri el, feltéve, hogy légijárómű nemzetiségét megtartja.
2. A Magas Szerződő Felek mindegyike fenntartja magának a jogot, hogy a saját területe feletti légiforgalomban megtagadja azoknak a képesítési és engedélyezési okmányoknak elismerését, amelyeket az ő állampolgárai részére a másik Szerződő Fél állít ki.
8. Cikk. 1. Légijárómű csak akkor vihet magával bármily rádióberendezést, ha ezt hazai állama külön engedélyezte.
2. E készülékeknek használata a Magas Szerződő Felek egyikének területe felett csak az illető államban hatályban levő szabályok szerint történhet.
3. Ezt a berendezést a személyzetnek csupán azok a tagjai kezelhetik, akik annak az államnak illetékes hatósága által erre vonatkozólag kiállított vagy elismert külön engedélyt visznek magukkal, amelynek nemzetiségéhez a légijárómű tartozik.
4. A két Magas Szerződő Fél biztonsági okokból fenntartja magának azt a jogot, hogy a légijáróműveknek rádióberendezésekkel való kötelező felszerelésére rendelkezéseket adjon ki.
9. Cikk. 1. A légijáróművek, azok személyzete és utasai fegyvert, lőszert, mérges gázokat, robbanóanyagot és postagalambot csak a légijárómű által átröpült állam külön engedélyével vihetnek magukkal.
2. Jelző anyag és jelző lőszer, valamint az indító töltények ennek az Egyezménynek az értelmében nem tekinthetők fegyvernek és lőszernek.
3. A két Magas Szerződő Fél mindegyike a légiforgalomban megtilthatja vagy szabályozhatja fényképező- és mozgófényképező-készülékek szállítását vagy használatát.
4. A közrend és közbiztonság szempontjából a Magas Szerződő Felek mindegyikének jogában áll saját területén az ennek a cikknek első bekezdésében nem említett tárgyak szállítását is korlátozni, feltéve, hogy e tekintetben nem tesz különbséget a saját és a másik Szerződő Fél légijáróművei között.
10. Cikk. 1. Az utast, podgyászt vagy árut szállító légijáróműveknek az utasok névjegyzékével, az áruk minőségének és mennyiségének leírását feltüntető kimutatással, valamint a szükséges vámbevallási nyilatkozatokkal kell ellátva lenniök.
2. Ha a légijárómű megérkezésekor a szállított áruk és az előbb említett okmányok között eltérés mutatkozik, úgy az érkezési állomás vámhatóságának a másik Szerződő Fél illetékes vámhatóságával kell közvetlenül érintkezésbe lépni.
11. Cikk. Postaküldemények szállítását a két Magas Szerződő Fél postaigazgatásai külön megállapodásokkal közvetlenül fogják szabályozni.
12. Cikk. Mindegyik Magas Szerződő Fél minden fel- és leszállás alkalmával saját területén illetékes hatóságai által átvizsgáltathatja a másik Magas Szerződő Fél légijáróműveit, és ellenőriztetheti a szabályszerű igazolványokat és okmányokat.
13. Cikk. A közforgalom részére nyitva álló légikikötőket a két Magas Szerződő Fél légijáróművei ugyanazok alatt a feltételek alatt igénybe vehetik; ugyancsak igénybe vehetik a meteorológiai hírszolgálatot, rádióhírszolgálatot, úgyszintén a légiközlekedés biztonságára szolgáló berendezéseket. Az esetleges (leszállási, tárolási, stb.) illetékek a hazai és a másik Szerződő Fél légijáróművei részére ugyanazok.
14. Cikk. 1. A be- és kirepülésnél a két Magas Szerződő Fél egyikének területéről jövő vagy oda érkező légijáróművek csak a közforgalmi vámrepülőtereket (útlevélszolgálattal ellátott repülőtereket) vehetik igénybe és pedig közbeeső leszállás nélkül a határ és ezek között a repülőterek között.
2. Egyes esetekben az illetékes hatóságok a fel- és leszállást más légikikötőkben is engedélyezhetik, ilyenkor a vám- és útlevélszolgálatot ott kell eszközölni. Az e külön szolgálat által előidézett költségek az érdekelt felet terhelik. A légikikötő s a határ közötti leszállásra vonatkozó tilalom ezekre a különleges esetekre is kiterjed.
3. Kényszerleszállás vagy a jelen cikk első bekezdésében említett repülőtereken kívül történő, a 4. Cikkben meghatározott leszállás esetében a légijárómű parancsnoka, személyzete és utasai kötelesek annak az államnak az érvényben levő rendelkezéseihez alkalmazkodni, ahol a leszállás történik és a parancsnok vagy az, aki ennek tekinthető, köteles az illetékes pénzügyi, vagy a legközelebbi rendőrhatóságot haladéktalanul értesíteni.
4. A két Magas Szerződő Fél kölcsönösen közli egymással a közforgalom részére nyitva álló légikikötők jegyzékét. Ennek a jegyzéknek fel kell tüntetnie az útlevélszolgálattal ellátott vámlégikikötőket.
5. Az e jegyzékben eszközölt minden módosításról és e légikikötők valamelyike használati jogának még átmeneti jellegű korlátozásáról is a másik Szerződő Felet haladéktalanul értesíteni kell.
15. Cikk. 1. A Magas Szerződő Felek mindegyike elrendelheti, hogy határait a légijáróművek csakis meghatározott pontok között repülhetik át.
2. Azt a határszakaszt, amelyet a Magas Szerződő Felek egyike saját légijáróművei vagy külföldi légijáróművek részére átrepülés céljából kijelölt, a másik Szerződő Fél légijáróművei szintén átrepülhetik.
3. A két Magas Szerződő Fél légijáróműveinek a másik Szerződő Fél területe felett szigorúan be kell tartaniok az útvonalakat, amelyeket az érdekelt állam megszabott, kivéve, ha a légköri viszonyok folytán kénytelenek ezeket az útvonalakat elhagyni. Ha ilyen útvonalak nincsenek megszabva, a legrövidebb irányt kell követni.
16. Cikk. Holtteherként csupán finom homokot szabad ledobni és vizet kiönteni.
17. Cikk. A holtterhen kívül útközben csak oly tárgyakat vagy anyagokat szabad ledobni, vagy eltávolítani, melyekre az állam, amelynek területe felett a légijárómű tartózkodik, e célból külön engedélyt adott.
18. Cikk. A jelen Egyezmény alkalmazásánál felmerülő összes nemzetiségi kérdések tekintetében egyetértés áll fenn arra nézve, hogy a légijáróművek annak az államnak nemzetiségéhez tartoznak, amelyben szabályszerűen lajstromozva vannak.
19. Cikk. Minden légijáróművet, amely a Szerződő Államok valamelyikébe érkezik, vagy annak területén átrepül és ott a szükséges leszállásokat végzi, valamely szabadalom, tervrajz vagy minta utánzása miatt történt lefoglalás alól mentesíteni lehet óvadék letétbehelyezése által, amelynek mérvét békés megegyezés hiányában a lehető legrövidebb idő alatt a lefoglalás helye szerint illetékes hatóság köteles megállapítani.
20. Cikk. 1. Mindkét Szerződő Állam légijáróműveinek leszállásnál, különösen veszély esetében, ugyanarra a segélynyujtásra van joguk, mint a hazai légijáróműveknek.
2. A tengeren veszélybe jutott légijáróművek mentése, külön egyezmény hiányában, a tengerjog alapelvei szerint történik.
21. Cikk. Mindkét Magas Szerződő Fél közli egymással a saját területén érvényben levő összes légiközlekedési szabályokat.
22. Cikk. A jelen Egyezmény alkalmazására, különösen a vámkezelési eljárásra, vonatkozó részleteket a Magas Szerződő Felek illetékes igazgatásai a szükséghez képest és a lehetőség határain belül közvetlen megegyezés útján szabályozzák.
23. Cikk. 1. A jelen Egyezmény értelmezése és alkalmazása körül felmerülő mindazokat a vitás kérdéseket, amelyek a rendes diplomáciai úton barátságos úton nem rendezhetők, a Magas Szerződő Felek egyikének kívánságára a jelen cikkben meghatározott összetételű választott bíróság elé kell terjeszteni. A választott bíróság döntése a két Magas Szerződő Félre nézve kötelező.
2. A választott bíróság három tagból áll és összeállítása olykép történik, hogy mindegyik Állam attól számított egy hónapon belül, amikor egyikük választott bíróságot kívánt, döntőbíráját kinevezhesse.
3. A választott bíróság elnökét a két Magas Szerződő Fél között létrejött megegyezés alapján a következő hónapon belül kell kinevezni. Az elnöknek bármely harmadik állam polgárának kell lennie, lakóhelye nem lehet a két Magas Szerződő Fél egyikének vagy másikának területén és nem állhat ennek a két Államnak szolgálatában.
4. Abban az esetben, ha a Magas Szerződő Felek valamelyike egy hónapon belül döntőbíráját a választott bírósághoz nem jelöli ki, vagy ha a következő hónap folyamán az elnök megválasztása a két Szerződő Fél közötti megegyezés hiányában nem történik meg, a Svájci Szövetségi Tanács Elnökét kell felkérni, hogy a szükséges kinevezéseket eszközölje.
5. A választott bíróság székhelyét az elnök állapítja meg.
6. A választott bíróság határozatait szótöbbséggel hozza. Az eljárást a választott bíróság határozza meg, ez írásbeli lehet, ha a két Magas Szerződő Fél kifogást nem emel.
7. Mindegyik Magas Szerződő Fél viseli döntőbírája tiszteletdíjának költségeit, az elnök tiszteletdíjának felét és az eljárási költségek felét.
24. Cikk. 1. Ezt az Egyezményt a Magas Szerződő Felek mindegyike egy évi határidőre bármikor felmondhatja.
2. A Magas Szerződő Felek azonban fenntartják maguknak a jogot, hogy az Egyezményt közös megegyezéssel azonnali hatállyal megszüntethetik.
25. Cikk. Ez az Egyezmény meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok kicserélése Budapesten a lehető legrövidebb időn belül meg fog történni. Az Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélését követő harmincadik napon lép életbe.
Ennek hiteléül a meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták.
[Aláírások]
3. § Ez a törvény kihirdetése napján, azonban az egyezmény életbelépésének napjától kezdődő hatállyal lép életbe.
Ezt a törvényt a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértően hajtja végre.
