1. § A Bernben 1935. évi június hó 18. napján kelt magyar-svájci ideiglenes légiforgalmi egyezmény a hozzátartozó pótjegyzőkönyvvel együtt az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett egyezménynek és a hozzátartozó pótjegyzőkönyvnek eredeti magyar és német nyelvű szövege a következő:
Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója és a Svájci Szövetségi Tanács egyaránt meggyőződve arról, hogy a Magyar Királyságnak és Svájcnak kölcsönös érdeke, hogy a nemzetközi légiforgalom békés szellemben előmozdíttassék, elhatározták, hogy ebből a célból ideiglenes egyezményt kötnek és meghatalmazottaikat kinevezték:
akik, miután meghatalmazásaikat kicserélték és azokat jó és kellő alakban találták, a következő rendelkezésekben állapodtak meg:
1. Cikk. A Szerződő Felek mindegyike a másik Szerződő Fél szabályszerűen lajstromozott légijáróműveinek békeidőben saját területén a jelen Egyezményben foglalt rendelkezések betartása mellett a légiközlekedés jogát biztosítja.
Rendszeres légiközlekedési vonalak létesítése és üzembentartása a Szerződő Felek egyikének valamely légiforgalmi vállalata részéről a másik Szerződő Fél területén vagy területe felett, leszállással vagy a nélkül, a két állam legfőbb légügyi hatóságai között kötendő külön megállapodás tárgyát képezi.
A jelen Egyezmény értelmében a terület a Magyar Királyság és Svájc területét jelenti.
A jelen Egyezmény értelmében légijáróművek alatt a magán légijáróműveket és az állami légijáróművek közül azokat a légijáróműveket kell érteni, amelyek nincsenek katonai-, vám- vagy rendőri szolgálatban.
Az egyik Szerződő Fél katonai, vám- vagy rendőri szolgálatban álló légijáróműveinek, ha a másik Szerződő Fél területére óhajtanak repülni vagy területét leszállással vagy a nélkül átrepülni óhajtják, minden egyes esetben külön engedéllyel kell ellátva lenniök.
2. Cikk. Az egyik Szerződő Fél légijáróművei, azoknak személyzete, utasai és rakománya, mialatt a másik Állam területén tartózkodnak, az ott mindenkor hatályban lévő rendelkezéseknek vannak alávetve, különösen általában a légiforgalomra vonatkozó szabályoknak, amennyiben ezek nemzetiségi megkülönböztetés nélkül minden külföldi légijáróműre egyaránt alkalmazást nyernek, továbbá a vámokra és egyéb közszolgáltatásokra, a kiviteli és beviteli tilalmakra, a személy- és áruszállításra, valamint a közrendre és közbiztonságra, úgyszintén az egészségügyre és útlevelekre vonatkozó szabályoknak. Továbbá a mindenkor érvényben lévő egyéb általános törvényes rendelkezések hatálya alatt is állanak, feltéve, hogy ez az Egyezmény ellenkezően nem rendelkezik.
Iparszerű személy és áruszállítás a saját államterület két pontja között a hazai légijáróműveknek tartható fenn.
A két Szerződő Fél légijáróművein berepülésükkor lévő üzemanyagok vámmentesek, kivéve azt az üzemanyagot, amelyet a légijárómű a másik Szerződő Fél területén lerak, vagy amely ott kizárólag belföldi repülések céljaira szolgál.
3. Cikk. A Szerződő Felek mindegyikének jogában van a légiforgalmat saját területének bizonyos részein megtiltani, feltéve, hogy e tekintetben a saját és a másik Állam légijáróművei között különbséget nem tesz. Ez a korlátozás nem vonatkozik az állami igazgatás szolgálatában különleges célokra használt légijáróművekre.
Azokat a területrészeket, amelyek felett a repülés tilos, a másik Szerződő Állammal közölni kell.
A Szerződő Felek mindegyike fenntartja magának ezenkívül azt a jogot, hogy békeidőben területe felett a légiforgalmat rendkívüli körülmények között részben vagy egészben azonnali hatállyal ideiglenesen korlátozza vagy eltiltsa, azzal a feltétellel, hogy e tekintetben nem tesz különbséget a másik Szerződő Fél és egyéb külföldi állam légijáróművei között.
4. Cikk. Az a légi járómű, amely tiltott terület fölé kerül, köteles az átrepült Állam légiközlekedési rendelkezéseiben megállapított vészjelet megadni és ennek az Államnak a tiltott területen kívül eső legközelebbi légikikötőjében haladéktalanul leszállni.
Ugyanez a kötelezettség terheli azt a légijárművet is, amely tiltott területrész átrepülése alkalmával erre figyelmeztető különleges jelzést kap.
5. Cikk. A légijáróműveknek pontos és jól látható jelzésekkel kell ellátva lenniök, amelyek azonosságuk megállapítását repülés közben lehetővé teszik (nemzeti és lajstromozást jel). Ezenkívül a légijáróművön tulajdonosának nevét és lakóhelyét is fel kell tüntetni.
A légijáróműveknek el kell látva lenniök a lajstromozásukat és alkalmasságukat igazoló, valamint minden egyéb oly okmánnyal, mely hazájukban a légiközlekedésre nézve elő van írva.
6. Cikk. A légijárómű személyzete ama tagjainak, akik a légijáróművön valamely a hazájukban külön engedélyhez kötött tevékenységet végeznek el kell látva lenniök a légiközlekedésre nézve hazájukban előírt igazolványokkal, különösen a szabályszerű képesítési és engedélyezési okmányokkal.
A személyzet többi tagjainak oly igazolványokkal kell ellátva lenniök, amelyek a légijáróművön való tevékenységüket, hivatásukat, személyazonosságukat és állampolgárságukat feltüntetik.
A személyzetnek és utasoknak oly okmányokkal kell ellátva lenniök, amelyek amaz állam határainak átlépéséhez vagy amaz állam területén való tartózkodáshoz szükségesek, amelynek területére utaznak, ha csak a két Szerződő Állam között erre nézve valamely más, eltérő megállapodás nem jön létre.
7. Cikk. A Szerződő Felek egyike által a légijárómű vagy személyzete részére kiállított vagy elismert alkalmassági bizonyítványok, képesítési és engedélyezési okmányok a másik Szerződő Állam területén ugyanolyan érvényűek, mint az ebben az Államban kiállított vagy elismert megfelelő okmányok; a személyzet képesítési és engedélyezési okmányai mindazonáltal csak saját államuk légijáróművein való szolgálatra érvényesek. Minden kivételhez a másik Szerződő Állam legfelsőbb légügyi hatóságának hozzájárulása szükséges.
A Szerződő Felek mindegyike fenntartja magának a jogot, hogy a saját területe feletti légiforgalomban megtagadja azoknak a képesítési és engedélyezési okmányoknak elismerését, amelyeket az ő állampolgárai részére a másik Szerződő Állam adott ki.
8. Cikk. A légijáróművek csak abban az esetben lehetnek rádióberendezéssel felszerelve, ha származási államuknak e célból kiadott külön engedélyével vannak ellátva. Ily berendezésnek valamely Szerződő Fél területe feletti használatára nézve az illető államban idevonatkozólag érvényben álló rendelkezések az irányadók. Ezt a berendezést továbbá a személyzetnek csupán azok a tagjai kezelhetik, akik hazai hatóságuk erre vonatkozó külön engedélyét viszik magukkal.
A két Szerződő Állam fenntartja magának azt a jogot, hogy biztonsági okokból a légijáróműveknek rádió felszerelésére való kötelezése tekintetében rendelkezéseket adhasson ki.
9. Cikk. A légijáróművek, azok személyzete és utasai fegyvert, lőszert, mérges gázokat, robbanóanyagot és postagalambot csak annak az államnak külön engedélyével jogosultak magukkal vinni, amelynek területén a légijárómű tartózkodik.
Jelző anyag és jelző lőszer a jelen rendelkezés értelmében nem tekinthető fegyvernek és lőszernek. Fényképezőkészülék szállításához külön engedély kell, ha úgy van elhelyezve, hogy útközben használható.
A közrend és a közbiztonság szempontjából mindegyik Szerződő Állam saját területén a jelen szakasz első bekezdésében nem említett tárgyak szállítását is korlátozhatja, feltéve, hogy e tekintetben nem tesz különbséget a saját és a másik Állam légijáróművei között.
10. Cikk. Az utast vagy árut szállító légijáróműveknek az utasok névjegyzékével, az áruk minőségének és mennyiségének leírását feltüntető kimutatással, valamint a szükséges vámbevallási nyilatkozatokkal kell ellátva lenniök.
Ha a légijárómű megérkezésekor a szállított áruk és az előbb említett okmányok között eltérés mutatkozik, úgy az érkezési állomás vámhatóságainak a másik Szerződő Állam illetékes vámhatóságaival kell közvetlen érintkezésbe lépni.
11. Cikk. Posta szállítását a két Szerződő Állam postaigazgatásai külön megállapodásokkal közvetlenül fogják szabályozni.
12. Cikk. Mindegyik Szerződő Állam a saját területén, a fel- és leszállás alkalmával, illetékes hatóságai útján átvizsgáltathatja a másik Szerződő Állam légijáróműveit és ellenőriztetheti az előírt kimutatásokat és egyéb okmányokat.
13. Cikk. A közforgalom részére nyitva álló légikikötőket mindkét Szerződő Állam légijáróművei igénybevehetik. A légijáróművek a meteorológiai hírszolgálatot, rádióhírszolgálatot, úgyszintén a légiközlekedés biztonságára szolgáló berendezéseket is igénybevehetik. Az esetleges (leszállási, tárolási stb.) illetékek a hazai és a másik Szerződő Állam légijáróművei részére egyenlők.
14. Cikk. Mindkét Szerződő Állam légijáróművei külföldről vagy külföldre való repülés alkalmával csak a vám- és útlevélszolgálattal bíró repülőtereket vehetik igénybe, éspedig a határ és ily repülőtér közötti közbeeső leszállás nélkül.
Egyes esetekben az illetékes hatóságok kívánatra a fel- és leszállást más légikikötőkben is engedélyezhetik és ez esetben a vám- és útlevélvizsgálatot itt kell eszközölni. A vám- és útlevélvizsgálat költségeit ez esetben a kérvényező viseli. A légikikötő és a határ közötti leszállásra vonatkozó tilalom ezekre a különleges esetekre is kiterjed.
Kényszerleszállás vagy a 4. Cikk szerint (az indulási államban a vám- és útlevélvizsgálat után, az érkezési államban a vám- és útlevélvizsgálat előtt) történő leszállás esetén a légijárómű vezetője, személyzete és utasai kötelesek azokhoz a rendelkezésekhez alkalmazkodni, amelyek az illető államban a vám- és útlevélvizsgálat tekintetében érvényben vannak.
A két Szerződő Fél közölni fogja egymással a közforgalom részére nyitva álló légikikötők jegyzékét. Ezek a jegyzékek különösen azokat a légikikötőket fogják feltüntetni, amelyek vámlégikikötők és útlevélvizsgálatra módot nyujtanak. Az e jegyzékben eszközölt minden módosítást és valamelyik légikikötő használati jogának még átmeneti jellegű korlátozását is a másik Szerződő Féllel haladéktalanul közölni kell.
15. Cikk. A két Szerződő Fél határait a kormányozható légijáróművek csak az érdekelt Szerződő Fél részéről meghatározott pontok között repülhetik át.
Azokat a határszakaszokat, amelyeket a Szerződő Felek egyike saját légijáróművei vagy külföldi légijáróművek részére átrepülés céljából kijelölt, a másik Szerződő Fél légijáróművei szintén átrepülhetik.
A Szerződő Felek légijáróműveinek a másik Szerződő Fél területe felett be kell tartaniok az ott megállapított útvonalat, kivéve, ha légköri viszonyok tennék szükségessé az útvonal elhagyását. Ha útvonal előírva nincs, akkor a legrövidebb utat kell követni.
16. Cikk. Holtteherként csupán finom homok dobható le és víz önthető ki.
17. Cikk. Mást, mint holt terhet útközben ledobni vagy egyébként eltávolítani csak abban az esetben szabad, ha a területileg érdekelt állam erre külön engedélyt adott, vagy ha az valamely fenyegető veszély elhárítása végett szükséges.
Hulladékanyagnak útközben való kidobása alkalmával annak a Szerződő Államnak vonatkozó rendelkezéseire kell figyelemmel lenni, amelynek területén a cselekmény történik.
18. Cikk. A jelen Egyezmény alkalmazásánál felmerülő nemzetiségi kérdések tekintetében egyetértés áll fenn arra nézve, hogy a légijáróművek annak az Államnak nemzetiségéhez tartoznak, melyben szabályszerűen lajstromozva vannak.
19. Cikk. Azt a légijáróművet, amely a Szerződő Államok valamelyikébe érkezik vagy annak területén átrepül és ott csak a szükséghez képest száll le és tartózkodik, szabadalom, mintaoltalom vagy árujegy megsértése miatt történő lefoglalás alól mentesíteni lehet biztosíték letétbehelyezése által, melynek mérvét barátságos megegyezés hiányában a lefoglalás helye szerint illetékes hatóság köteles, lehetőleg rövid idő alatt, megállapítani.
20. Cikk. A másik Szerződő Állam légijáróműveinek leszállásnál, különösen szükség esetén igényük van segélynyujtásra és ugyanoly segélyberendezések használatára, mint a hazai légijáróműveknek.
21. Cikk. Mindkét Szerződő Fél közli egymással a saját területén a légiközlekedés tekintetében érvényben lévő szabályokat.
22. Cikk. A jelen Egyezmény alkalmazására vonatkozó részleteket, különösen a vámalakiságokat, a Szerződő Felek illetékes igazgatásai a szükséghez képest és a lehetőség határain belül közvetlen megegyezés útján szabályozzák.
23. Cikk. A jelen Egyezmény értelmezése és alkalmazása körül felmerülő mindazokat a vitás kérdéseket, amelyek diplomáciai úton nem oldhatók meg, a Szerződő Felek egyikének kívánságára választott bíróság elé kell terjeszteni. Ennek a választott bíróságnak döntése mindkét Szerződő Államra kötelező.
A választott bíróság három tagból áll. Összeállítása olyképpen történik, hogy mindegyik Szerződő Állam attól számított egy hónapon belül, amikor a Szerződő Államok egyike választott bíróságot kívánt, szabad választása szerint egy döntőbírót nevez ki.
A választott bíróság elnökét a két Szerződő Állam kölcsönös megegyezése útján további egy hónapon belül kell kinevezni. Az elnöknek léghajózási kérdésekben szakértőnek, valamely harmadik állam polgárának kell lennie, lakóhelye nem lehet a Szerződő Államok valamelyikének területén és nem állhat ezeknek az államoknak a szolgálatában.
Abban az esetben, ha a Szerződő Államok valamelyike egy hónapon belül döntőbíráját nem jelöli ki, vagy ha a következő hónap folyamán az elnök megválasztására. nézve megegyezés nem létesül, az Állandó Nemzetközi Bíróság Elnökét kell felkérni, hogy a szükséges kinevezéseket eszközölje.
A választott bíróság székhelyét az elnök állapítja meg.
A választott bíróság határozatait szótöbbséggel hozza. Eljárását a választott bíróság maga határozza meg; ha az ellen egyik Szerződő Fél sem emel kifogást, az eljárás írásbeli lehet.
Mindegyik Szerződő Állam viseli a saját döntőbírájának működésével járó költségeket, valamint az elnök működésével kapcsolatos költségek felét. Mindegyik Szerződő Állam viseli az eljárási költségek felét.
24. Cikk. A jelen Egyezményt a Szerződő Államok mindegyike hathavi határidőre bármikor felmondhatja.
Az Egyezményt azonban kölcsönös megegyezéssel azonnali hatállyal is fel lehet mondani.
25. Cikk. A jelen Egyezmény meg fog erősíttetni; a megerősítő okiratok kicserélése Bernben mielőbb meg fog történni. Az Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélését követő harmincadik napon lép életbe.
Ennek hiteléül a meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták.
Kiállíttatott két, magyar és német nyelvű, eredeti példányban Bernben, 1935. évi június hó 18-án.
[Aláírások]
A Magyar Királyság és Svájc között a légiforgalom szabályozására vonatkozóan a mai napon kötött ideiglenes Egyezmény aláírása alkalmával mindkét Fél meghatalmazottai a következő egybehangzó nyilatkozatokat tették, amelyek az Egyezmény szerves kiegészítőrészét alkotják.
1. A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy a jelen Egyezmény értelmében légijáróművek a saját hajtóerővel rendelkező vagy ezzel nem rendelkező légijáróművek, és hogy a jelen Egyezmény rendelkezései a saját hajtóerővel nem rendelkező légijáróművekre csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben azt ily légijáróművek különös jellege megengedi.
2. A jelen Egyezmény értelmében Svájc területe magában foglalja Lichtenstein hercegséget is, éspedig mindaddig, amíg ez a hercegség Svájccal vámközösség által marad egybekapcsolva.
Kiállíttatott két, magyar és német nyelvű, eredeti példányban, Bernben, 1935. évi június hó 18-án.
[Aláírások]
3. § Ez a törvény kihirdetése napján, azonban az egyezmény életbelépésének napjától kezdődő hatállyal lép életbe.
Ezt a törvényt a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértően hajtja végre.
