1. § A m. kir. posta tevékenységi körébe tartozik közleményeknek postán és távközlés útján való továbbítása, valamint mindazoknak a szolgálatoknak az ellátása, amelyeket a posta üzletszabályzata vagy a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter külön rendelete a m. kir. posta tevékenységi körébe utalnak.
A távközlésre vonatkozóan fennálló külön törvényes rendelkezéseket ez a törvény nem érinti.
2. § A m. kir. postának levelek belföldi, a külfölddel való vagy az országon átmenő forgalmára fennálló kizárólagos szállítási joga alá nem esnek:
1. címnélküli nyitott levél szállítása, ha a küldő vagy szállító nem foglalkozik azzal, hogy leveleket szállítás végett összegyüjtsön;
2. megcímzett levél szállítása sem, ha azt a küldőnek vagy a címzettnek háznépéhez tartozó vagy külön erre felfogadott személy viszi és sem a küldő, sem a levélvivő nem foglalkozik azzal, hogy leveleket szállítás végett összegyüjtsön;
3. levélnek szétküldése a helyi forgalomban (valamely postahivatal székhelyén vagy kézbesítési kerületén belül); ily levelek gyüjtésére, továbbítására vagy kézbesítésére azonban berendezést vagy külön szervezetet létesíteni - egyes törvényekben megállapított kivételektől eltekintve - nem szabad;
4. közforgalmú közlekedési vállalatoknak vagy szerveiknek, hivatalaiknak és alkalmazottaiknak egymás között a vállalatok saját vonalain közvetített szolgálati levelezései;
5. nyitott vagy jövedéki hivatal által lezárt szállítólevél és egyéb áruszállítási okirat szállítása:
A m. kir. posta joga hírlapok és folyóiratok kizárólagos szállítására megszűnik.
3. § A m. kir. posta üzletszabályzatát, vagyis a posta igénybevételének szabályait és a postai rendészet körébe vágó szabályokat, valamint a posta belső ügykezelési rendjét és a postai díjszabásokat a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
4. § A postai díjak kiszabása és beszedése tekintetében felmerült vitás kérdésekben bírói eljárásnak nincs helye.
5. § A posta a tevékenységi körébe tartozó szolgálatokat a törvényben, üzletszabályzatban és díjszabásban megállapított feltételek mellett teljesíteni köteles, amennyiben a szolgálat teljesítése a meglevő berendezések mellett lehetséges és államérdekből megtiltva nincs.
A postaigazgatás rendkívüli körülmények között a postai forgalmat átmenetileg egészen vagy részben korlátozhatja vagy szüneteltetheti. Ilyen rendelkezés vagy a forgalomnak egyéb elháríthatatlan okból való fennakadása miatt a postával szemben sem kártérítési, sem az üzletszabályzatban meghatározott mértéket meghaladó díjvisszatérítési követelést támasztani nem lehet.
A postai forgalom szüneteltetésének ideje alatt azon a területen, amelyre a szüneteltetés kiterjed, a posta kizárólagos szállítási joga szünetel.
6. § A postai küldeményeket terhelő díjakat, ha azok fizetését az arra kötelezett megtagadja, közadók módjára kell behajtani.
7. § A bűnvádi perrendtartás - ideértve a honvédség katonai bűnvádi perrendtartását is - határozza meg azokat az eseteket, melyekben bűntett vagy vétség miatt indított bűnvádi eljárásban, a jövedéki büntető eljárás pedig azokat az eseteket, amelyekben jövedéki kihágás miatt indított eljárásban postai küldeményt le lehet foglalni.
Egyébként is postai küldeményt csak a törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet által meghatározott esetben lehet lefoglalni.
Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet határozza meg, hogy a m. kir. posta postai küldeményről kinek és minő adatot szolgáltathat.
8. § A m. kir. posta zárt postai küldeményt a feladó vagy a címzett beleegyezése nélkül csak a következő esetekben bonthat fel:
1. ha a küldeményt nem lehet kézbesíteni s a felbontás a címzett vagy a feladó megállapítása végett szükséges;
2. ha a küldemény megsérült és a felbontás a tartalom megállapítása és biztosítása érdekében szükséges;
3. ha alapos gyanú van arra, hogy a küldemény a szállításból kizárt vagy olyan dolgot tartalmaz, amelynek szállítási feltételeit nem tartották meg vagy amelynek feladása postajövedéki kihágást állapít meg és a felbontás a tartalom megállapítása végett szükséges.
A felbontást lehetőleg az ismert érdekeltek értesítése mellett és jelenlétében bizottság teljesíti. A felbontásról jegyzőkönyvet kell felvenni.
9. § Az olyan küldeményt, amelynél sem a címzettet, sem a feladót nem lehet megállapítani, a m. kir. posta eladhatja; ha az eladás nem sikerült vagy a m. kir. posta megítélése szerint a küldemény értéktelen, meg kell semmisíteni. Ugyanígy jár el a m. kir. posta
1. azzal a küldeménnyel, amelyet díj terhel, ha a díj sem a címzettől, sem a feladótól nem szedhető be;
2. a postahivatalokban vagy más postai helyiségben vagy berendezésben elhagyott tárgyakkal, ha előbbi birtokosuk a tárgyak megtalálásától számított három hónap alatt nem jelentkezik.
A kézbesíthetetlen küldemények vagy talált tárgyak árát, a kézbesíthetetlen küldeményekben levő pénzt, a levélszekrényekben vagy postai szállítási eszközökben talált értéket, a befizetett és az igényjogosulthoz el nem juttatható postautalvány-, utánvételi, megbízási és kártérítési összegeket a küldemény feladásának napjától, illetőleg talált tárgyaknál a találás napjától számított három év eltelte után a m. kir. posta javára kell elszámolni.
A jelen § rendelkezései folytán szükséges eljárási szabályokat a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
10. § Súlyos jövedéki kihágást követ el, aki a m. kir. postát illető díjat megrövidíti vagy a megrövidítés veszélyének teszi ki azzal, hogy a posta kizárólagos szállítási joga alá eső levelet a posta elkerülésével szállít vagy szállíttat.
Az előbbi bekezdésben meghatározott postajövedéki kihágás büntetése a megrövidített, illetőleg veszélyeztetett postadíj egyszeresétől nyolcszorosáig, ha pedig a postadíj összegét nem lehet megállapítani, egy pengőtől száz pengőig terjedhet.
A postajövedéki kihágások tekintetében is alkalmazni kell az anyagi jövedéki büntetőjog és a jövedéki büntető eljárás általános szabályait, amennyiben a jelen törvény eltérést nem állapít meg.
A megrövidített vagy veszélyeztetett postadíj összegét a postai hatóság állapítja meg.
Az 1921:XXXIV. törvénycikk 13. §-a hatályát veszti.
11. § Ez a törvény a kihirdetésének napját követő tizenötödik napon lép hatályba.
Ezt a törvényt a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter hajtja végre.
