1937. évi I. törvénycikk

az 1934. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a nők éjjeli munkája tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi (módosított) egyezmény becikkelyezéséről * 

1. § Az 1934. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a nők éjjeli munkája tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi (módosított) egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. §-ban említett nemzetközi egyezménynek magyar fordítása a következő:

Egyezménytervezet (41. sz.) a nők éjjeli munkája tárgyában
(módosíttatott 1934-ben)

A Nemzetek Szövetsége Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgatótanácsa által Genfbe egybehívott Egyetemes Értekezlete, ott az 1934. évi június hó 4-én tizennyolcadik ülésszakára összeülvén,

miután elhatározta, hogy elfogad különböző javaslatokat az Értekezlet első ülésszakán elfogadott és a nők éjjeli munkájára vonatkozó egyezmény részleges módosítása tárgyában, amely kérdés az ülésszak napirendjének hetedik pontjában van felvéve és

miután elhatározta, hogy ezeket a javaslatokat nemzetközi egyezménytervezet alakjába foglalja,

az ezerkilencszázharmincnégy évi június hó tizenkilencedik napján elfogadja az alábbi egyezménytervezetet, amely a nők éjjeli munkájáról szóló 1934. évi (módosított) egyezménynek neveztetik.

1. Cikk. 1. Jelen egyezmény alkalmazásánál „ipari üzemek”-nek kell tekinteni különösen:

a) a bányákat, kőbányákat és a föld kincseinek kiaknázására szolgáló más telepeket;

b) azokat az iparokat, amelyekben termékeket készítenek, átalakítanak, tisztítanak, javítanak, díszítenek, tökéletesbítenek vagy eladásra kikészítenek, vagy amelyekben anyagokat alakítanak át, ideértve a hajóépítést, az anyagok lebontásával foglalkozó vállalatokat, továbbá mindennemű motorikus erőnek és villamosságnak előállítását, átalakítását és átvitelét;

c) építését, újraépítését, karbantartását, javítását, átalakítását vagy lebontását mindennemű épületeknek és építményeknek, továbbá vasutak, közúti vasutak, kikötők, dokkok, kőgátak, csatornák, belhajózási művek, utak, alagutak, hidak, völgyhidak (viaduktok), gyüjtőcsatornák, közönséges levezetőcsatornák, kutak, távíró- és telefonberendezések, villanyos berendezések, gázüzemek, vízművek létesítését és más építési munkákat, továbbá a fentieket megelőző előkészítő és alapmunkálatokat.

2. Minden államban az illetékes hatóság állapítja meg a határvonalat egyrészt az ipar és a kereskedelem között, másrészt az ipar és a földmívelés között,

2. Cikk. 1. A jelen egyezmény értelmében „éjjel”-nek kell venni azt a legalább tizenegy egymásra következő órányi időszakot, amely az este tíz órától reggel öt óráig terjedő időt magában foglalja.

2. Mégis, ha valamely iparban vagy meghatározott területen alkalmazott munkások tekintetében kivételes körülmények forognak fenn, az illetékes hatóság - az érdekelt munkaadói és munkavállalói szervezet meghallgatása után - elhatározhatja, hogy ezekben az iparokban, illetőleg ezeken a területeken foglalkoztatott nőkre vonatkozólag az este tíz órától reggel öt óráig terjedő időszak helyébe az este tizenegy órától reggel hat óráig terjedő időszak lépjen.

3. Azokban az államokban, amelyekben az ipari üzemekben alkalmazott nők éjjeli munkája még nincsen törvénnyel szabályozva, a kormány legfeljebb háromévi átmeneti időre szólóan elrendelheti, hogy „éjjel” alatt csupán tíz órányi időt kell érteni, amely az este tíz órától reggel öt óráig terjedő időt magában foglalja.

3. Cikk. Nőket korkülönbség nélkül tilos ipari köz- és magánüzemekben, vagy azok melléküzemeiben éjjel foglalkoztatni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik olyan üzemekre, amelyekben csupán ugyanannak a családnak tagjai vannak foglalkoztatva.

4. Cikk. A 3. Cikk nem nyer alkalmazást:

a) az üzemnek előre nem látható, időszakonkint nem ismétlődő, erőhatalom következtében előálló megszakítása esetében;

b) azokban az esetekben, amelyekben olyan nyersanyagok feldolgozásáról és olyan tárgyak megmunkálásáról van szó, amelyek nagyon gyors romlásnak vannak kitéve, ha az ezekben a nyersanyagokban és tárgyakban egyébként elkerülhetetlen veszteség elkerülése érdekében szükséges.

5. Cikk. Indiában és Sziámban a 3. Cikk alkalmazását a kormány felfüggesztheti, a nemzeti törvények által megszabott értelemben vett gyárak kivételével. Minden ilyen kivételt be kell jelenteni a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalnak.

6. Cikk. Az évszakok befolyásának alávetett ipari üzemekben, valamint mindazokban az esetekben, amelyekben rendkívüli körülmények kívánatossá teszik, az éjjelnek a 2. Cikkben megállapított tartama egy év alatt hatvan napon tíz órára szállítható le.

7. Cikk. Azokban az országokban, amelyekben a nappali munkát az éghajlat különösen nehézzé teszi, az éjjeli időszak rövidebbre szabható annál, amely az előző cikkekben meg van állapítva, feltéve, hogy napközben pótlásul megfelelő pihenő időt engednek.

8. Cikk. A jelen egyezmény nem vonatkozik felelősségteljes vezető állásban lévő nőkre, akik testi munkát rendszerint nem végeznek.

9. Cikk. A jelen egyezménynek hivatalos megerősítéseit a Nemzetek Szövetségének Főtitkárával kell közölni, aki azokat lajstromozza.

10. Cikk. 1. A jelen egyezmény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek csak azokat a tagjait kötelezi, amelyek részéről történt megerősítést a Főtitkár lajstromozta.

2. Hatálybalép attól a naptól számított tizenkét hónap mulva, amidőn a Főtitkár két tag részéről történt megerősítést lajstromozott.

3. Ezt követőleg a jelen egyezmény minden tagra nézve attól a naptól számított tizenkét hónap mulva lép hatályba, amely napon a részéről történt megerősítését lajstromozták.

11. Cikk. Mihelyt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet két tagja részéről történt megerősítést a Titkárságnál lajstromozták, a Nemzetek Szövetségének Főtitkára ezt a tényt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minden egyes tagjával közli. Ugyancsak közli velük a Szervezet többi tagja által utóbb bejelentett megerősítéseknek lajstromozását is.

12. Cikk. 1. A jelen egyezményt megerősítő minden tag azt az egyezmény hatálybalépésének kezdő időpontjától számított tízévi időtartam elteltével a Nemzetek Szövetségének Főtitkárához intézett írásbeli jegyzékkel felmondhatja, aki azt lajstromozza. A felmondás csak a Titkárságnál történt lajstromozástól számított egy év elteltével válik hatályossá.

2. A jelen egyezményt megerősítő az a tag, amely az előbbi pontban említett tízévi időtartam elteltétől számított egy év alatt a jelen cikkben meghatározott felmondási lehetőséggel nem él, további tíz év időtartamára kötelezett marad, s a jelen egyezményt ennélfogva az e cikkben megállapított feltételekkel a tíz-tíz évre terjedő időtartamok elteltével mondhatja fel.

13. Cikk. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgatótanácsa a jelen egyezmény hatálybalépésétől számított minden tízéves időtartam elteltével a jelen egyezmény alkalmazásáról az Egyetemes Értekezletnek jelentést tenni köteles és határoz afelől, hogy a teljes vagy részleges módosítás kérdését az Értekezlet napirendjére kell-e tűzni.

14. cikk. 1. Abban az esetben, ha az Értekezlet a jelen egyezmény teljes vagy részleges módosítását tartalmazó újabb egyezményt fogadna el és az újabb egyezmény nem rendelkezik másképpen:

a) a módosítást tartalmazó újabb egyezménynek valamely tag részéről történt megerősítése, tekintet nélkül a 12. cikkre, ipso iure magában foglalja a jelen egyezmény azonnali felmondását, feltéve, hogy a módosítást tartalmazó újabb egyezmény hatálybalépett;

b) a módosítást tartalmazó újabb egyezmény hatálybalépésének időpontjával megszűnik annak lehetősége, hogy a tagok a jelen egyezményt megerősíthessék.

2. A jelen egyezmény minden esetben mind alaki, mind tartalmi tekintetben hatályban marad azokkal a tagokkal vonatkozásban, amelyek azt megerősítették és a módosítást tartalmazó egyezményt nem erősítik meg.

15. cikk. A jelen egyezmény francia és angol szövege egyképpen hiteles.

Az előrebocsátott szöveg hiteles szövege annak az egyezménytervezetnek, amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Egyetemes Értekezlete Genfben tartott és az 1934. évi június hó 23-án bezártnak nyilvánított tizennyolcadik ülésszakában szabályszerűen elfogadott.

Aminek hiteléül aláírásukkal 1934. évi augusztus hó 9-én ellátták:

az értekezlet elnöke: Justin Godart,

a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatója: Harold Buttler.

3. § Ezt a törvényt az érdekelt miniszterek hajtják végre.