A magyar törvényhozás az 1928:XXVIII. törvénycikkel Magyarország törvényei közé iktatta az 1919. évben Washingtonban tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a nők éjjeli munkája tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezményt. Abból a célból, hogy az említett egyezményben és azonfelül még két más egyezményben: a nőknek szülés előtt és után foglalkoztatása, továbbá a fiatalkoruak éjjeli ipari munkája tárgyában ugyancsak 1919-ben Washingtonban elfogadott egyezményekben foglalt határozmányok jogrendszerünkbe átültetve nálunk érvényesíthetők legyenek, a magyar törvényhozás megalkotta az iparban, valamint némely más vállalatban foglalkoztatott gyermekek, fiatalkorúak és nők védelméről szóló 1928:V. törvénycikket. Ennek a törvénynek az említett három egyezményre vonatkozó rendelkezései 1931. évi július hó 1-én, a pamutfonó- és pamutszövő-, valamint a kötő- és kötőszövőiparok tekintetében 1932. évi január hó 1-én léptek hatályba.
A nők éjjeli munkájáról szóló 1919. évi egyezmény szerint nőket tilos ipari üzemekben éjjel foglalkoztatni, „éjjel”-nek pedig a legalább tizenegy egymásra következő órányi azt az időszakot kell venni, amely az este tíz órától reggel öt óráig terjedő időt magában foglalja. Az „éjjel” meghatározására vonatkozó említett rendelkezés végrehajtása több államban komoly nehézségekbe ütközött, mert azokban az ipari üzemekben, amelyek naponta két nyolcórás munkaszakkal dolgoznak és munkaközben a munkaidőbe be nem számított félórai pihenőidőt engednek, a nőmunkásokat az első nyolcórás munkaszakban már reggel öt órakor kellett volna munkába állítani, hogy este tíz óráig a második nyolcórás munkaszak is befejezhető legyen. A reggel ötórai munkakezdet azonban sok esetben megvalósíthatatlannak bizonyult, elsősorban azért, mert a távolabb lakó nőmunkások a közlekedési viszonyok miatt munkahelyükön ilyen korán meg nem jelenhettek. Ennek a nehézségnek elhárítása érdekében gondoskodni kellett arról, hogy azokban az esetekben, amelyekben ezt kivételes körülmények megkívánják, a nőmunkások első munkaszaka reggel öt óra helyett reggel hat órakor vehesse kezdetét, második munkaszaka pedig este tíz óra helyett este tizenegy órakor nyerhessen befejezést. E gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével az 1934 évben Genfben tartott XVIII. Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet az 1919. évi egyezményt felülvizsgálta s azt két módosítással új egyezmény alakjába foglalta.
Az egyik módosítás a fentebb említett követelménynek kíván eleget tenni s az egyezmény 2. Cikkébe második bekezdésként új rendelkezés került, amely szerint ha valamely iparban vagy meghatározott területen alkalmazott munkások tekintetében kivételes körülmények forognak fenn, az illetékes hatóság - az érdekelt munkaadói és munkavállalói szervezet meghallgatása után - elhatározhatja, hogy ezekben az iparokban, illetőleg területeken foglalkoztatott nőkre vonatkozólag az este tíz órától reggel öt óráig terjedő időszak helyébe az este tizenegy órától reggel hat óráig terjedő időszak lépjen.
Ez a módosítás kétségkívül megkönnyíti az egyezmény határozmányainak érvényesítését a nélkül, hogy csökkentené a nőmunkások éjjeli pihenőjét és az ezzel nyujtani kívánt védelmet. E módosításnak a mi viszonyaink szempontjából is jelentőséget kell tulajdonítanunk, mert az eredeti egyezménnyel szemben más államokban tapasztalt nehézségek nálunk is bármikor felmerülhetnek. Kívánatos ennélfogva, hogy a felülvizsgált egyezményhez mi is csatlakozzunk, azt megerősítsük és az ország törvényei közé iktassuk.
Az egyezmény másik lényeges módosítása az, hogy a 8. Cikkben kiveszi az egyezmény határozmányai alól a felelősségteljes vezető állásban levő nőket, akik testi munkát rendszerint nem végeznek. Ez a kivétel, amelyet az egyezmény 8. Cikke állapít meg, az élet követelményeinek kíván eleget tenni, mert a felelősségteljes vezető állásban levő nők éjjeli munkája tekintetében az egyébként érvényes korlátozást nem lehet és nem is célszerű mindenkor mereven érvényesíteni.
E két módosítástól eltekintve az egyezmény érdemben változatlanul átveszi az 1919. évi eredeti egyezmény határozmányait.
A felülvizsgált egyezménynek az ország törvényei közé iktatása az 1928:V. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosítását fogja szükségessé tenni. Ebből a célból annakidején külön törvényjavaslatot kell a törvényhozás elé terjeszteni.
