1. § A közúti jelzések egységesítése tárgyában Genfben, 1931. évi március hó 30. napján kelt egyezmény és függeléke az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett egyezménynek és függelékének magyar fordítása a következő:
A Magas Szerződő Felek,
attól a kívánságtól vezéreltetve, hogy a közúti közlekedés biztonságát növeljék és a nemzetközi közúti forgalmat egységes közúti jelzési rendszer útján megkönnyítsék,
meghatalmazottaikul kijelölték:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
Akik, miután jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat közölték, a következő rendelkezésekben állapodtak meg:
1. Cikk. A Magas Szerződő Felek elfogadják ennek az Egyezménynek Függelékében körülírt közúti jelzési nemzetközi rendszert és kötelezik magukat, hogy ezt a rendszert mielőbb bevezetik vagy bevezettetik azokon a területeiken, amelyekre ez az Egyezmény vonatkozik. Ebből a célból intézkednek, hogy az új jelzések felállításánál és a már meglévők megújításánál a fentemlített Függelékben megállapított jelzéseket alkalmazzák. A Nemzetközi rendszerrel meg nem egyező jelzések teljes kicserélésének legkésőbb attól az időponttól számított öt éven belül kell megtörténnie, amikor a jelen Egyezmény az egyes Magas Szerződő Felekre nézve életbelép.
2. Cikk. A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy az Egyezmény életbelépte után intézkedni fognak vagy az intézkedést elrendelik az oly jelzések kicserélése céljából, amelyek - bár a nemzetközi rendszer valamely jelzésének megfelelő jellegük van - másféle útmutatásra szolgálnak.
3. Cikk. A közutakon a közlekedés rendje érdekében lehetőség szerint kizárólag a Függelékben körülírt és ábrázolt jelzéseket elhelyezni.
Ha néhány más jelzés alkalmazása is szükségesnek mutatkoznék, azoknak alakjuk és színük általános jellegével a Függelékben megjelölt csoportok rendszerébe kell intézkedniök.
4. Cikk. A Magas Szerződő Felek kötelesek megtiltani a közutakon olyan táblák vagy feliratok alkalmazását, amelyek a szabályszerű jelzésekre zavarólag hathatnak vagy olvashatóságukat megnehezíthetik. Amennyire hatalmukban áll, kötelesek azt is megakadályozni, hogy ilyen táblákat vagy feliratokat a közutak szélein elhelyezzenek.
A Magas Szerződő Felek abból a célból, hogy a jelzések minél jobban érvényesülhessenek, törekedni fognak arra, hogy a szabályszerű jelzések száma a szükségesnek mutatkozó minimumra korlátoztassék.
A Magas Szerződő Felek kötelesek megakadályozni, hogy a szabályszerű jelzésre szolgáló táblát a jelzés tárgyának meg nem felelő más oly feliratokkal is ellássák, amelyek megítélésük szerint a szabályszerű jelzés láthatóságát csökkenthetik, vagy annak jellegét megváltoztathatják.
5. Cikk. Ha két vagy több Magas Szerződő Fél között az Egyezmény rendelkezéseinek értelmezése vagy alkalmazásának tekintetében nézeteltérés merül fel, és ha a nézeteltérés nem volna közvetlenül a Felek által rendezhető, az ügy véleménynyilvánítás céljából a Nemzetek Szövetségének közlekedés- és átmenetügyi tanácsadó és műszaki Bizottsága elé terjeszthető.
6. Cikk. A Magas Szerződő Felek mindegyike kinyilatkoztathatja a megerősítésnek vagy a csatlakozásnak aláírásakor, hogy ennek az Egyezménynek elfogadásával semmiféle kötelezettséget nem vállal magára gyarmatai, védnökségei és tengerentúli területei vagy fennhatósága vagy mandátuma alá tartozó területek egészét vagy részét illetőleg; ez esetben ez az Egyezmény az említett nyilatkozatban feltüntetett területekre nem alkalmazható.
A Magas Szerződő Felek mindegyike a Nemzetek Szövetsége főtitkárát utólagosan értesítheti, hogy ezt az Egyezményt alkalmazni kívánja azoknak a területeknek vagy e területeknek egy részén, amelyeket az előbbi bekezdésben említett nyilatkozat felölel. Ebben az esetben az Egyezményt az értesítésben szereplő területeken attól az időponttól számított 6 hónap eltelte után kell alkalmazni, amikor a Nemzetek Szövetségének főtitkára az értesítést kézhez vette.
Hasonlóképpen a Magas Szerződő Felek mindegyikének jogában áll a 15. Cikkben említett nyolc évi időtartam eltelte után bármikor kinyilatkoztatni, hogy ezt az Egyezményt többé nem kívánja alkalmazni gyarmatain, védnökségein és tengerentúli területein vagy a fennhatósága vagy mandátuma alá tartozó területeken, illetőleg azok részein. Ebben az esetben az Egyezményt a nyilatkozatban felsorolt területeken nem lehet alkalmazni attól az időponttól számított egy év eltelte után, amikor a Nemzetek Szövetségének főtitkára az értesítést kézhez vette.
A főtitkár ennek a cikknek értelmében tett nyilatkozatokat és értesítéseket a Nemzetek Szövetsége minden Tagjával és a 7. Cikk szerint azokkal az Államokkal is közli, melyek a Nemzetek Szövetségének nem tagjai.
7. Cikk. Ez az Egyezmény, melynek francia és angol szövege egyaránt hiteles, a mai napról van keltezve.
Az Egyezményt 1931. évi szeptember hó 30. napjáig a Nemzetek Szövetségének mindegyik tagja aláírhatja, a nem-tag Államok közül pedig azok, amelyek a jelen Egyezményt kidolgozott értekezleten képviselve voltak, vagy amelyeknek a Nemzetek Szövetségének Tanácsa a jelen Egyezmény egy példányát ebből a célból meg fogja küldeni.
8. Cikk. Ezt az Egyezményt meg kell erősíteni.
A megerősítő okiratokat a Nemzetek Szövetségének főtitkáránál kell letenni, aki azok átvételéről a Nemzetek Szövetségének Tagjait és a 7. Cikkben említett nem-tag Államokat is értesíti.
9. Cikk. Ehhez az Egyezményhez 1931. évi október hó 1. napjától kezdve a Nemzetek Szövetségének bármely tagja és a 7. Cikkben említett nem-tag Államok is csatlakozhatnak.
A csatlakozási okiratokat a Nemzetek Szövetsége főtitkárához kell eljuttatni, aki azoknak átvételéről a Nemzetek Szövetsége valamennyi Tagját és a nem-tag Államok közül a szóbanlévő cikkben említett államokat is értesíti.
10. Cikk. Minden egyes Magas Szerződő Fél megerősítésének vagy csatlakozásának érvényességét a Nemzetek Szövetsége egy vagy több oly tagjának vagy nem-tag Államnak megerősítésétől vagy csatlakozásától teheti függővé, amely államokat a megerősítő vagy csatlakozási okiratban megjelölt.
11. Cikk. Ez az Egyezmény attól az időponttól számított 6 hó elteltével lép hatályba, amikor a Nemzetek Szövetségének főtitkára öt, a Nemzetek Szövetsége tagjának vagy nem-tag Államnak nevéhez adott megerősítést vagy csatlakozást kézhez vett. Olyan megerősítések vagy csatlakozások, amelyek érvényessége az előző cikkben említett feltételtől függ, ebbe a számba mindaddig nem tudhatók be, amíg ez a feltétel nem teljesül.
12. Cikk. Azok a megerősítések vagy csatlakozások, amelyek az Egyezmény életbelépte után érkeznek be, a Nemzetek Szövetsége főtitkárához beérkezésük vagy pedig a 10. Cikkben említett feltételek teljesülése időpontjától számított hat hónapra lépnek érvénybe.
13. cikk. Az Egyezmény Függelékén feltüntetett jelzések módosítását vagy kiegészítését bármelyik Magas Szerződő Fél bármikor javasolhatja. A javaslatot a Nemzetek Szövetségének főtitkárához kell benyujtani, aki azt az összes többi szerződő kormánnyal közli, és ha azt az összes szerződő kormányok; (ideértve az érvényessé még nem vált megerősítő vagy csatlakozási okiratokat letett kormányokat is) elfogadták, az Egyezmény Függeléke ennek megfelelően módosul.
14. cikk. Ha ez az Egyezmény már nyolc évig érvényben volt, legalább három Magas Szerződő Fél bármikor kérheti annak felülvizsgálatát.
Az előbbi bekezdésben említett kérelmet a Nemzetek Szövetségének főtitkárához kell benyujtani, aki azt a többi Magas Szerződő Féllel közli és arról a Nemzetek Szövetségének Tanácsát tájékoztatja.
15. cikk. Az Egyezmény, életbelépésétől számított nyolc év eltelte után, a Magas Szerződő Felek bármelyike részéről felmondható.
A felmondás írásbeli bejelentés útján történik, amelyet a Nemzetek Szövetségének főtitkárához kell intézni, aki arról a Nemzetek Szövetségének valamennyi Tagját és a 7. cikk szerinti nem-tag Államokat értesíti.
A felmondás a főtitkárhoz beérkezése napjától számított egy év elteltével lép érvénybe és a Nemzetek Szövetségének csak arra a Tagjára vagy arra a nem-tag Államra vonatkozik, amelynek nevében a felmondás történt.
Ha egyidejű vagy egymást követő felmondások következtében ötnél kevesebbre csökkenne a Nemzetek Szövetsége olyan Tagjainak vagy az olyan nem-tag Államoknak a száma, amelyekre jelen Egyezmény rendelkezései kiterjednek, az Egyezmény érvényét veszti.
Ennek hiteléül az alább megnevezett teljhatalmú megbízottak jelen Egyezményt aláírták.
Kelt ezerkilencszázharmincegyedik évi március hó harmincadikán a Nemzetek Szövetsége főtitkárságának levéltárában elhelyezendő egy példányban, amelyről a Nemzetek Szövetségének valamennyi Tagja és a 7. cikkben említett nem-tag Államok hitelesített másolatot kapnak.
Németország, Belgium.
A gyarmatokra és a mandátum alatt álló területekre nézve a későbbi hozzájárulás fenntartásával.
Dánia, Danzig szabad város, Spanyolország, Franciaország.
Kijelentem, hogy aláírásommal Franciaország Algériára, a gyarmatokra, a védnökség és mandátum alatt álló területekre nézve semminemű kötelezettséget nem vállal.
Magyarország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia.
Az európai királyságra nézve: Lengyelország, Svájc, Csehszlovákia, Törökország, Jugoszlávia.
A közúti jelzések nemzetközi rendszere az alább meghatározott jelzési csoportokat öleli fel. Amikor az alkalmazandó színeket szabadon lehet megválasztani, önként értetődik, hogy azok ugyanabban az országban - rendkívüli esetek kivételével - ugyanannál a jelzésnél csak azonosak lehetnek.
E csoportbeli jelzőtábláknak háromszögalakúaknak kell lenniök. Céljuk a vezető figyelmének valamely veszélyes hely közelségére felhívása. Felölelik:
1. Azokat a jelzőtáblákat, amelyeket a gépjáróművek közúti forgalmának szabályozására vonatkozó 1926. évi április hó 24-iki nemzetközi egyezmény megállapított. (I. táblázat 1-5. és 7. ábra.)
2. Azt a jelzőtáblát, amely az 1. pontban megállapítottaktól eltérő egyéb veszélyek jelzésére szolgál. Ez a jelzés: háromszögű tábla, felfelé néző csúccsal, közepén függőleges fekete vonallal. (I. táblázat 6. ábra.)
Ha a légköri viszonyok a teljes felületű táblák alkalmazását nem teszik lehetővé, a tábla belseje kivágható. Ebben az esetben a függőleges fekete vonal alkalmazása elmaradhat. (I. táblázat 7. ábra.)
A jelzőtáblákat az útirányra merőlegesen, az akadálytól (veszélyes helytől) legalább 150, de legfeljebb 250 m távolságra kell elhelyezni, hacsak a helyi körülmények ennek útját nem állják. Ha a jelzőtábla és az akadály közötti távolság 150 méternél jelentékenyen kisebb, különleges intézkedéseket kell tenni.
3. Azt a jelzőtáblát, amely az áthaladás elsőbbségére vonatkozik (I. táblázat 8. ábra). Ez a jelzés, amely teljes felületű háromszögű tábla, lefelé irányított csúccsal, azt mutatja a vezetőnek, hogy elsőbbséget kell engednie az elérni kívánt úton közlekedő járműveknek. Ezt a jelzőtáblát a körülményeknek megfelelően kiválasztott távolságon kell elhelyezni.
A fenti rendelkezések nem foglalják magukban a pályaszintbeli vasúti vágánykeresztezések közvetlen szomszédságában elhelyezett jelzéseket (András-keresztek stb.), amelyekre az egyezmény rendelkezései nem terjednek ki.
I. TÁBLÁZAT
Veszélytjelző táblák
Bukkanó
Éles forduló
Útkeresztezés
Sorompó
Sorompónélküli vasútkeresztezés
Egyéb veszélyek, mint amelyeket ennek a táblázatnak 1-5. alatti táblái jeleznek
Vagylagosan általánosan használható veszélytjelző tábla, amelynek rendeltetése, hogy akkor használják, ha a légköri viszonyok a teljes felületű táblák alkalmazását nem teszik lehetővé.
Az áthaladás elsőbbséget jelző tábla.
Ebbe a csoportba tartozó jelzőtábláknak köralakúaknak kell lenniök. Ezek a jelzések vagy az illetékes „hatóságok” által kiadott tilalmat vagy utasítást tartalmaznak.
A tilalmi jelzések uralkodó színe a piros, amellyel a jelzés alakját is ki kell domborítani. Az egyéb színek - az alábbi előírások figyelembevételével - szabadon választhatók.
a) Mindennemű járómű közlekedésére vonatkozó tilalom: Piros korong köralakú fehér vagy világossárga belső résszel. (II. táblázat 1. ábra.)
b) Tilos irány, vagy tilos behajtás:_Piros korong vízszintes fehér vagy világossárga vonallal. (II. táblázat 2. ábra.)
c) Bizonyos fajtájú járóművek közlekedésének tilalma: Az a) alatti jelzést a középső fehér vagy világossárga, részben a tilalom alá eső járómű ábrázolásával kell alkalmazni. (II. táblázat 3-5. ábra.)
d) A súly korlátozása: Bizonyos súlyt meghaladó járómű áthaladásának megtiltása céljából; a súlyhatárt tonnákban feltüntető számot az a) és c) alatti jelzőtáblák középső részén kell feltüntetni. (II. táblázat 6. és 7. ábra.)
e) A sebesség korlátozása: Bizonyos megállapított határon felüli sebesség eltiltása céljából; ezt a határt kilométerórákban kifejező számot az a) alatti jelzés fehér vagy ivilágossárga középső részén kell feltüntetni. (II. táblázat 8. ábra.)
f) Megállási tilalom: Ez a jelzés arra figyelmeztet, hogy a közútnak tilos megállni azon az oldalán, ahol a jelzőtábla fel van állítva. A korongnak piros színűnek, középső részén azonban átlós irányban piros vonallal metszett két kékszínű félkörnek kell lennie. (II. táblázat 9. ábra.) A jelzés kiegészíthető bizonyos útmutatásokkal, pl. azzal, hogy a megállás a nap mely óráiban tilos.
g) Az állomásozás (parkírozás) tilalma: Piros korong átlós piros vonallal áthúzott nyomtatott fekete nagy P betűt feltüntető és fehér vagy világossárga köralakú középső résszel. (II. táblázat 10. ábra.)
h) Kötelező irány: Ez a jelzés nyíl segélyével mutatja a haladás irányát, amelyet a járóműveknek a szabályzatokban foglalt rendelkezések szerint követniök kell. (II. táblázat 11. ábra.) A színek szabadon választhatók, mégis azzal a feltétellel, hogy a piros színnek nem szabad uralkodnia, sőt egyáltalában nem alkalmazható akkor, ha a korong középső része kék színű (hogy az f) jelzéssel ne legyen összetéveszthető).
i) Megállás vámhivatalnál: Ez a jelzés valamely vámhivatalhoz való közeledést jelez, ahol meg kell állni.
A jelzés piros korongból áll, amelynek fehér vagy világosságra színű középső köralakú részén vízszintesen sötétszínű vonal húzódik. A korongon a két szomszéd országnak vagy legalább annak az országnak a nemzeti nyelvén, amelynek a területén a jelzőtábla áll, a „VÁM” szót fel kell tüntetni. (II. táblázat 12. ábra.)
II. TÁBLÁZAT
Meghatározott rendelkezést tartalmazó jelzések
Tilalmi jelzések
1 Mindennemű járműközlekedés tilos.
2 Tilos irány vagy tilos behajtás.
3 Gépkocsik közlekedése tilos.
4 Motorkerékpárok közlekedése tilos.
5 Mindennemű gépjárómű közlekedése tilos.
6 Súlykorlátozás.
7 5-5 tonnánál súlyosabb gépkocsik közlekedése tilos.
8 Legnagyobb sebesség.
9 Megállási tilalom.
10 Állomásozás (parkírozás) tilalma.
Követendő utasítások jelzése
11 Haladás iránya.
12 Megállás vámhivatal közelében.
Ebbe a csoportba tartozó jelzőtábláknak négyszögalakúaknak kell lenniök. A szín szabadon választható, a piros szín azonban semmiesetre sem lehet uralkodó.
a) Szabad állomásozás jelzése: Ez a jelzőtábla azokat a területeket jelöli, ahol a járóműveknek állomásozniok szabad. Négyszögalakú, lehetőleg kékszínű tábla, közepén nyomtatott fehér nagy P betűvel. Ezenfelül e tábla oly feliratokat is tartalmazhat, amelyek kiegészítő rendelkezéseket tartalmaznak, mint pl. az állomásozás megengedett tartamának megjelölése (III. táblázat 1. ábra.)
b) Óvatossági jelzés: Ez a jelzőtábla a járóművek vezetőit különös óvatosságra inti oly veszély elhárítása céljából, amelynek az egyéb úthasználók lehetnének kitéve. (P. o. valamely gyárhoz vagy iskolához stb. közeledés esetén.)
Ez a jelzés négyszögalakú, sötét alapszínű tábla, amelyből egyenlő oldalú fehér vagy világossárga háromszög tűnik ki. (III. táblázat 2. ábra.)
A jelzés célját felirat vagy ábra teheti szemléltethetőbbé.
c) Segélyhelyek jelzései: Ez a jelzőtábla valamely hivatalosan elismert szervezet által létesített segélyállomás közelségét jelzi. Ajánlatos olyan téglányalakú jelzőtábla alkalmazása, amelynek keskeny vízszintes oldala a függőleges oldalméretének kétharmada. A tábla sötétszínű legyen, keskeny fehér szegéllyel. A tábla közepén legalább 30 cm alaphosszúságú fehérszínű négyzetben valamely általánosan elismert megjelölést kell alkalmazni. (Pl. a III. táblázat 3. és 3a. jelzései.)
d) Helység és tájékoztató jelzőtáblák: Ezek a jelzőtáblák valamely helységet vagy egy vagy több helység felé vezető útirányt jeleznek a távolság feltüntetésével vagy a nélkül. Amikor irányt jeleznek, a téglány egyik rövidebb oldala helyett nyílhegy alkalmazható. (Pl. III. táblázat 4. és 5. ábrái.)
III. TÁBLÁZAT
Egyszerű útbaigazítást tartalmazó jelzések.
1 Szabad állomásozás jelzése.
2 Óvatossági jelzés.
3 3 bis Segélyhelyek jelzése (példaképpen).
4 Helység és tájékoztató jelzőtáblák.
3. § Ezt a törvényt a belügyminiszter hajtja végre. A belügyminiszter a tájékoztató tábláknak az állami utakon felállítása, valamint a törvényhatósági és a törvényhatóság kezelése alatt álló utakon felállítandó táblák költsége tekintetében a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértően jár el.
