1. § A kerületi előljáró, mint az önkormányzati közigazgatási kerületi hatósága:
a) elsőfokú hatóság azokban az ügyekben, amelyeket valamely jogszabály hatósági jogkörébe utal;
b) végrehajtja a székesfőváros központi hatóságainak és - amennyiben jogszabály értelmében erre köteles - más hatóságoknak rendelkezéseit és utasításait is;
c) figyelemmel kíséri a kerület életviszonyait, a polgármesternek előterjesztéseket, illetőleg javaslatokat tesz;
d) kiadja azokat a hatósági bizonyítványokat, amelyek kiállítását jogszabály hatáskörébe utalja.
2. § (1) Azokban az ügyekben, amelyekben a polgármester vagy a kerületi előljáró elsőfokú hatósági hatáskörét a jelen törvény hatálybalépése előtt törvény állapította meg, a minisztérium a hatáskörnek a polgármester és a kerületi előljáró közt való megosztását a törvény rendelkezéseitől eltérően szabályozhatja, esetleg egyes ügyekben ezt a megosztást szabályrendeleti jogkörbe utalhatja.
(2) Az előző bekezdés a közegészségi ügyekre nem vonatkozik. A közegészségügyi közigazgatás területén az elsőfokú hatósági hatásköröknek a polgármester és a kerületi előljáró közt megosztását a belügyminiszter rendeletben állapítja meg.
(3) A törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg a polgármester, illetőleg a kerületi előljáró elsőfokú hatáskörét azokban az ügyekben, amelyekről törvény vagy más jogszabály nem rendelkezik.
(4) A hatásköröknek az (1)-(3) bekezdés alapján való szabályozásáig a jelen törvény életbeléptetésekor hatályos hatásköri rendelkezések az irányadók.
3. § (1) A székesfőváros területéhez kell csatolni Budaörs község határából azt a részt, amelyet Budapest székesfőváros közforgalmú repülőtér vagy légi kikötő céljára kisajátítás útján vagy egyéb úton megszerez.
(2) Az átcsatolással kapcsolatban Budaörs község kártalanításra igényt nem tarthat.
(3) Az átcsatolás időpontját a belügyminiszter állapítja meg.
4. § (1) Budapest székesfőváros által közforgalmú repülőterek vagy légi kikötők céljára az 1935. évi július hó 31. napja után kisajátítással vagy egyéb úton történt ingatlanszerzésekre ingatlanvagyonátruházási illetékmentesség engedélyeztetik.
(2) Az (1) bekezdésben említett kisajátításokkal kapcsolatos és az 1935. évi július hó 31. napja után keletkezett mindennemű peres vagy perenkívüli eljárásban lerovandó illetékre Budapest székesfőváros részére személyes illetékmentesség engedélyeztetik.
(3) Amennyiben jogszabály kisajátítás esetére más személy javára is illetékmentességet biztosít, ezt a mentességet a jelen § rendelkezései nem érintik.
5. § (1) A főpolgármestert az állami rendszerű IV. fizetési osztály szerint járó fizetés és lakáspénz, továbbá az állami költségvetésben évenkint megállapított, nyugdíjba be nem számítható képviseleti átalány illeti meg.
(2) Az 1930:XVIII. tc. 9. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.
6. § Az 1930:XVIII. tc. 6. §-ának a székesfővárosi törvényhatósági bizottság képviselésére vonatkozó (5) bekezdése hatályát veszti.
7. § A törvényhatósági választók névjegyzékét az 1940. évben kell újból összeállítani.
8. § A székesfővárosnak a jelen törvény rendelkezéseivel érintett szabályrendeleteit e törvény hatálybalépése után legkésőbb egy év alatt összhangba kell hozni a törvény rendelkezéseivel.
9. § Az 1930:XVIII. tc. 104. §-a, valamint az 1934:XII. tc. 26. §-ának (1) bekezdése nem vonatkozik az adó- és illetékügyekre, úgyszintén azokra az ügyekre sem, amelyek az 1930:XVIII. törvénycikk hatálybalépésének időpontjában a közigazgatási bizottság valamely különleges alakulatának másodfokú hatáskörébe tartoztak.
10. § A jelen törvény hatálybalépésével az 1893:XXXIII. törvénycikknek még hatályban álló rendelkezései hatályukat vesztik.
11. § A jelen törvény hatálybalépésének napját a belügyminiszter állapítja meg; a törvényt a belügyminiszter hajtja végre.
