1. § Az ügyvédi kamara a területén működő és az ügyvédek névjegyzékébe felvett ügyvédek önkormányzati szervezete.
2. § Az ügyvédi kamarák számát, székhelyét és területét az igazságügyminiszter rendeletben állapítja meg és rendeletét szükség esetében megfelelően módosítja.
3. § Az ügyvédi kamara hatáskörébe tartozik: az ügyvédi kar erkölcsi tekintélyének megóvása, az ügyvédi kar testületi érdekeinek képviselete, az ügyvédség gyakorlásával járó jogok védelme s a kötelességek teljesítésének ellenőrzése, fegyelmi hatóság gyakorlása az ügyvédek, helyettes ügyvédek és ügyvédjelöltek felett, állásfoglalás és javaslattétel igazságszolgáltatásra és jogalkotásra vonatkozó kérdésekben.
4. § Az ügyvédi kamara szervei: a közgyűlés, a választmány, a tisztikar és a helyi bizottság.
Az ügyvédi kamarák közös szerve: az ügyvédi kamarák országos bizottsága.
5. § Az ügyvédi kamara közgyűlésének tagja az ügyvédi kamara névjegyzékébe bejegyzett valamennyi ügyvéd, kivéve, ha a törvény kizárja a kamarai tagot az önkormányzatban részvételből (39. §).
6. § A közgyűlés tárgyai a következők:
1. az ügyrend megállapítása;
2. a kamara választmányának, a tisztikar tagjainak, a fegyelmi bíróság és az összeférhetetlenségi bizottság tagjainak megválasztása;
3. a költségelőirányzat megállapítása és a költségek fedezésének meghatározása;
4. a költségelőirányzat keretében a kamarai tisztviselők, kezelők és szolgák járandóságának megállapítása;
5. az évi számadások felülvizsgálása (zárszámadás megállapítása);
6. képviseleti közgyűlési kiküldöttek választása (17. §);
7. az ügyvédi kamarai helyi bizottság tagjainak megválasztása (28. §);
8. a választmány határozata ellen beadott fellebbezés elbírálása (24. §), kivéve, ha a törvény a fellebbezés elbírálását más hatóság hatáskörébe utalja;
9. a kamara évi működéséről szóló jelentés (40. § második bekezdés) megállapítása;
10. mindaz a tennivaló, amelyet jogszabály kifejezetten a közgyűlés hatáskörébe utasít, úgyszintén az, amelyet a választmány döntés végett a közgyűlés elé terjeszt;
11. állásfoglalás és javaslattétel az igazságszolgáltatásra és a jogalkotásra vonatkozó kérdésekben.
A közgyűlés által megállapított ügyrendet jóváhagyás végett fel kell terjeszteni az igazságügyminiszterhez.
7. § A közgyűlésen érvényes határozat hozatalához, ha a törvény másként nem rendelkezik (21. §), legalább a tagok egyötöd részének jelenléte szükséges.
A közgyűlés minden ügyben indítvány alapján határoz. A határozat az indítvány értelmében létrejött, ha a közgyűlés jelenlevő tagjainak többsége az indítvány mellett szavazott, kivéve, ha a törvény másként rendelkezik. Határozatlan vagy egyébként érvénytelen szavazat a többség megállapítása szempontjából nem jön figyelembe. A szavazás nyilvános, kivéve, ha a törvény másként rendelkezik, vagy ha a közgyűlés másként határozott.
A közgyűlés nyilvános. Legalább öt közgyűlési tag írásban előterjesztett indokolt indítványára a tárgysorozatnak az indítványban megjelölt részére a közgyűlés vita nélkül elrendelheti a nyilvánosság kizárását.
A közgyűlés tárgysorozatát az ügyvédi kamara elnöke tizenöt nappal a közgyűlés napja előtt az ügyrendben meghatározott módon közzéteszi.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek másolatát fel kell terjeszteni az igazságügyminiszterhez.
8. § Évenkint legalább egy rendes közgyűlést kell tartani; összehívásáról a kamara elnöke gondoskodik.
Rendkívüli közgyűlést az elnök bármikor összehívhat, köteles azonban összehívni - ha azt a közgyűlési tagok egyötöd része vagy a választmánya tárgysorozat megjelölésével kéri.
Az elnök a választmány határozatának hozatalától, illetőleg a kérelem átvételétől számított nyolc napon belül köteles a rendkívüli közgyűlés összehívása iránt intézkedni s egyúttal a rendkívüli közgyűlés tárgysorozatát közzétenni.
9. § A közgyűlés mindegyik tagjának joga van az ügyrendben meghatározott módozatok szerint a kamara titkáránál írásbeli indítványt előterjeszteni, amelyet a közgyűlés tárgysorozatába fel kell venni, kivéve, ha az indítvány tárgya nem tartozik a 6. § értelmében a közgyűlés hatáskörébe.
10. § A kamara értekezletet tarthat az önkormányzatban részvételre jogosult (39. §) tagjainak és a helyettes ügyvédeknek (67. §) részvételével. Az értekezlet csupán tanácskozik, de nem határoz. Az értekezletre vonatkozó részletes szabályokat az ügyrend állapítja meg.
A kamara választmánya elhatározhatja, hogy valamely elvi vagy egyébként fontos kérdésben a kamara önkormányzatában részvételre jogosult (39. §) valamennyi kamarai tag írásbeli állásfoglalását kéri.
11. § Ha az ügyvédi kamarában a tagok száma az év utolsó napján ezernél több, az ezt követő évvel kezdődő hatállyal a kamarának a képviseleti közgyűlés rendszerére kell áttérnie.
Ha az ügyvédi kamarában a tagok száma az év utolsó napján ötszáznál több, de az ezret nem haladja túl, az ezt követő évvel kezdődő hatállyal a kamara a képviseleti közgyűlés rendszerére térhet át.
Ha a képviseleti közgyűlés rendszerére áttért ügyvédi kamarában a tagok száma utóbb bekövetkezett csökkenés eredményeképpen az év utolsó napján ötszázon alul van, a kamara a tagok közvetlen részvételével megtartott közgyűlés határozatával a képviseleti közgyűlés rendszeréről újból visszatérhet a tagok közvetlen részvételével ülésező közgyűlés rendszerére.
12. § Ha az ügyvédi kamara a képviseleti közgyűlés rendszerére tért át, a tagok közvetlen részvételével ülésező közgyűlés hatásköre a 11. § harmadik bekezdésében megszabott hatáskörön felül csak a kamara választmányának, a tisztikar tagjainak, a fegyelmi bíróság és az összeférhetetlenségi bizottság tagjainak, továbbá a képviseleti közgyűlési kiküldötteknek és az ügyvédi kamarai helyi bizottság tagjainak megválasztására terjed ki (6. § 2., 6. és 7. pontjai), a közgyűlésnek egyéb hatáskörét a képviseleti közgyűlés gyakorolja.
13. § A képviseleti közgyűlés rendszerére áttért kamara értekezletet (10. §) tarthat a kamara önkormányzatában részvételre jogosult tagjainak (39. §) és a helyettes ügyvédeknek (67. §) részvételével.
A képviseleti közgyűlés, úgyszintén a választmány is elhatározhatja, hogy valamely elvi vagy egyébként fontos kérdésben a kamara önkormányzatában részvételre jogosult (39. §) valamennyi kamarai tag írásbeli állásfoglalását kéri.
14. § Képviseleti közgyűlési kiküldötteket olyan számban kell választani, hogy közgyűlési kiküldöttként a kamara minden húsz-húsz ügyvédtagjára egy ügyvéd-kiküldött jusson. Hússzal nem osztható maradék a közgyűlési kiküldöttek számának meghatározása szempontjából nem jön figyelembe.
15. § A közgyűlési kiküldötteket titkos szavazással, lajstromos és arányos választási rendszer szerint, a lajstromokat tartalmazó szavazólapok útján választják. A választást a jelölteknek lajstromok útján történő ajánlása előzi meg.
A közgyűlési kiküldöttek választására, valamint az időközben kivált közgyűlési kiküldöttek pótlására vonatkozó s az ezekkel kapcsolatban szükséges szabályokat az igazságügyminiszter rendeletben állapítja meg.
16. § A kamara választmányi tagjainak, a tisztikar tagjainak, a fegyelmi bíróság és az összeférhetetlenségi bizottság tagjainak, valamint a képviseleti közgyűlési kiküldötteknek választása alkalmával a szavazásban részvétel a képviseleti közgyűlés rendszerére áttért kamarában kötelező.
Azt a kamarai tagot, aki a szavazást elmulasztja s mulasztását a képviseleti közgyűlés befejezésétől számított nyolc nap alatt elfogadható okkal nem igazolja, a választmány öt pengőtől húsz pengőig terjedő pénzbírsággal sujtja. A pénzbírságot a kamara segélyalapja javára kell fordítani.
Pénzbírságot kiszabó határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
17. § Az ügyvédi kamara képviseleti közgyűlésének tagjai: a választmányi tagok, a tisztikar tagjai és a közgyűlési kiküldöttek.
A 7-9. §-ok rendelkezései a képviseleti közgyűlés tekintetében is megfelelően irányadók.
18. § A képviseleti közgyűlést minden egyes tagjának (17. §) megküldött külön meghívóval kell összehívni. Ha a képviseleti közgyűlés a kitüzött napon nem fejezhető be, az elnök határozza meg és a képviseleti közgyűlésen szóval közli a folytatás idejét és helyét.
19. § Ha a választmányi tag vagy a közgyűlési kiküldött három egymást közvetlenül követő képviseleti közgyűlésről igazolás nélkül távolmarad, képviseleti közgyűlési tagságát, a választmányi tag pedig egyúttal választmányi tagságát is elveszti.
A tag az elmulasztott képviseleti közgyűlés napjától számított nyolc nap alatt a kamara elnökénél igazolással élhet.
A távolmaradás igazolásának kérdésében, úgyszintén annak megállapítása tárgyában, hogy a közgyűlési, illetőleg a választmányi tagság mulasztás folytán megszűnt, elnökből, helyettes elnökből és három tagból álló igazoló bizottság határoz, határozatáról a tagot írásban értesíti. Az igazoló bizottságot és három póttagot a választmány, tagjainak sorából, évenkint választja meg. Az igazoló bizottságot a bizottság elnöke hívja össze, ugyancsak az elnök hív be póttagot az akadályozott igazoló bizottsági tag helyébe.
Az igazolási kérelmet, úgyszintén az első bekezdésben említett harmadik mulasztást a kamara elnöke az igazoló bizottság elnökével köteles közölni.
Az - igazolás nélkül - elmulasztott harmadik képviseleti közgyűlés napját követő nyolc nap elteltével az igazoló bizottság írásban közli a mulasztó taggal, hogy képviseleti közgyűlési tagsága a jelen § értelmében megszűnt.
Az igazolás kérdésében hozott határozat ellen nincs helye külön jogorvoslatnak. A képviseleti közgyűlési tagság vagy a választmányi tagság elvesztéséről szóló értesítés ellen, kézhezvételétől számított nyolc nap alatt, a tag halasztó hatályú előterjesztéssel élhet a kamara választmányához, amely végérvényesen dönt. A választmány döntése során az igazoló bizottságnak az igazolást megtagadó határozatát is felülbírálhatja. Választmányi tag igazolására vonatkozó határozat hozatalában az érdekelt választmányi tag nem vehet részt.
A kamarai tisztikar tagjai ellen a képviseleti közgyűlés igazolatlan elmulasztása miatt fegyelmi eljárásnak van helye.
20. § Az ügyvédi kamara a tagok közvetlen részvételével ülésező közgyűlésen a kamara önkormányzatában részvételre jogosult (39. §) tagok szavazatával választmányt választ.
A választmányt alkotják: a kamara elnöke, mint a választmány elnöke, az elnökhelyettes, a titkár, az ügyész, a pénztáros, az ellenőr és a választmányi tagok.
Az olyan kamarában, amelyben a tagok száma az ötszázat meghaladja, a választmány tagjainak sorába két elnökhelyettest, egy főtitkárt és két titkárt, egy főügyészt, és két ügyészt, úgyszintén egy pénztároshelyettest lehet választani. Az igazságügyminiszter a kamara indokolt felterjesztése alapján több ügyésznek választását is engedélyezheti.
A választmányi tagok száma:
harminchat, ha a kamara tagjainak száma az ezret meghaladja;
huszonnégy, ha a kamarai tagok száma az ötszázat meghaladja;
tizennyolc, ha a kamara tagjainak száma ötszáznál kevesebb;
tizenkettő, ha a kamara tagjainak száma kétszázötvennél kevesebb.
A választmányi tagok kétharmadának a kamara székhelyén kell laknia: az elnököt, egy titkárt (a főtitkárt), egy ügyészt (a főügyészt) és a pénztárost a kamara székhelyén lakó ügyvédek közül kell választani.
Ha a tisztikar tagjának tisztsége a megbízatás idejének (30. §) lejárta előtt bármely okból megszűnik, a megbizatás hátralevő idejére új választásnak van helye.
A választmányi tagok választásakor a választmányi tagok egyharmadának arányában póttagot is kell választani. Ha valamely választmányi tag tagsága a megbizatás idejének (30. §) lejárta előtt bármely okból megszűnik, helyébe a megbízatás hátralevő idejére a legtöbb szavazatot kapott póttag lép. Szavazategyenlőség esetében sorshúzás dönt.
21. § A választmányt választó közgyűlésen érvényes határozat hozatalához a közgyűlési tagok (5. §) fele részének részvétele szükséges.
A választás napját az elnök tüzi ki és legalább tizenöt nappal megelőzőleg az ügyrendben meghatározott módon közhírré teszi.
Ha a választmányt választó közgyűlésen a közgyűlési tagok fele része nem vesz részt, tizenöt napon belül új választó közgyűlést kell tartani. Az ilyen közgyűlés határozatának érvényessége tekintetében a 7. § első bekezdésének rendelkezése irányadó.
A tisztikar tagjait és a választmány többi tagját titkos szavazással választják. Szavazategyenlőség esetében sorshúzás dönt.
A választásnál külön kell szavazni a kamarai tisztikar tagjaira, külön a választmány többi tagjára és külön a póttagokra.
A választás eredményéről jelentést kell tenni az igazságügyminiszternek.
A választás részletes szabályait egyébként az igazságügyminiszter rendeletben állapítja meg.
22. § A választmány hatáskörébe tartozik:
1. a közgyűlés határozatainak elékészítése és végrehajtása;
2. felügyelet gyakorlása az ügyvédek, helyettes ügyvédek és ügyvédjelöltek felett;
3. az ügyvédjelöltek gyakorlati működésének ellenőrzése és működésükről bizonyítvány kiállítása;
4. a kamara vagyonának, a kamarára bízott alapítványi vagyonnak kezelése és az alapítványokra vonatkozó évi jelentésnek az alapítványi főfelügyeleti hatóság elé terjesztése;
5. jelölés a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának, valamint az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottság ügyvédtagjainak a kamara meghallgatása után betöltésre kerülő tagsági helyeire;
6. bizottság alakítása tárgyalás és határozathozatal előkészítése érdekében olyan ügyben, amelyben jogszabály rendelkezése, vagy a közgyűlés vagy a választmány határozata bizottság alakítását rendeli;
7. mindaz a tennivaló, amelyet jogszabály kifejezetten a választmány hatáskörébe utasít, úgyszintén az, amelyet jogszabály az ügyvédi kamara hatáskörébe utasít, amennyiben sem a közgyűlésnek, sem a tisztikarnak a hatáskörébe nem tartozik.
23. § A választmány minden ügyben indítvány alapján határoz. A határozat az indítvány értelmében létrejött, ha a jelenlevő tagok többsége az indítvány mellett szavazott. Érvényes határozat hozatalához az elnökön felül legalább a választmányi tagok egyharmadrészének jelenléte szükséges.
A választmány ülése nem nyilvános.
24. § A választmánynak a vagyonkezelésre vonatkozó határozata ellen a közgyűléshez, a törvényben külön meghatározott egyéb esetben pedig az ott megjelölt hatósághoz van helye fellebbezésnek.
A fellebbezést a választmánynál kell benyujtani a határozat kézbesítésétől, olyan esetben pedig, amikor a határozat kézbesítése nem kötelező, a határozat kihirdetésétől számított tizenöt nap alatt.
25. § Az ügyvédi kamara elnöke a törvénynél fogva képviselője a kamarának, mint közjogi testületnek és mint vagyonjogi személynek. Elnököl a közgyűlésen, a választmány ülésén és a kamarai értekezleten. Ebből a minőségből folyó tennivalók ellátásán felül hatáskörébe tartozik különösen:
helyettes kijelölése, ha a tisztikar tagjai és helyetteseik akadályozva vannak,
a békés kiegyenlítés megkísérlése a kamara tagjai között, továbbá ügyvéd, helyettes ügyvéd és ügyvédjelölt között az ügyellátásból felmerülő egyenetlenség esetében az érdekeltek megidézése és meghallgatása útján, esetleg a kamara egy vagy több olyan tagjának bevonásával, akinek közreműködésétől jó eredmény várható.
Ha az elnök azt tapasztalja, vagy arról értesül, hogy a kamarai tag eljárása vagy magaviselete az ügyellátás vagy az ügyvédi kar tekintélye szempontjából kifogás alá eshetik, a kamarai tagot maga elé idézheti és megfelelő figyelmeztetésben részesítheti.
Az elnök őrködik a felett, hogy a kamara ne lépje túl a törvényben megszabott hatáskörét.
A kamara elnökét akadályoztatása esetében az elnökhelyettes helyettesíti. Amelyik kamaránál két elnökhelyettes van, az elnök helyettesítésében az elnök által - esetleg időszakok szerint előzetesen - kijelölt elnökhelyettes jár el.
Az elnökhelyetteseknek akadályoztatása esetében az elnök tennivalóit a választmánynak életkorban legidősebb nem akadályozott tagja látja el.
26. § A titkár (főtitkár) vezeti a kamara irodáját; az elnök irányítása mellett ellátja a kamara igazgatási és ügyviteli tennivalóit; elkészíti az ülések jegyzőkönyveit.
Az ügyész (főügyész) fegyelmi ügyekben ellátja a közvádló tennivalóit és végzi a kamara elnökének irányítása mellett a kamara ügyvédi képviseletével kapcsolatos tennivalókat. A választmánynak jogorvoslattal megtámadható határozata ellen a kamara érdekében fellebbezéssel élhet.
Amelyik kamarában főügyészt és ügyészt (20. § harmadik bekezdése) választottak, az ügyész a főügyész irányítása mellett végzi tennivalóit.
A pénztáros feladata a vagyonkezelés körébe tartozó tennivalók végzése.
Az ellenőr a vagyonkezelés ellenőrzője.
A tisztikar tagjainak ügykörére vonatkozó részletes szabályokat egyébként az ügyrend állapítja meg.
27. § Az elnök, az elnökhelyettes és a választmányi tagok az ügykörükbe tartozó tennivalók ellátása fejében díjazásban nem részesülhetnek, a kamara megbízásából teljesített eljárásuk folyamán felmerült készkiadásaikat azonban kérelmükre meg kell téríteni.
A titkár (főtitkár), ügyész (főügyész), pénztáros, pénztároshelyettes és ellenőr részére a közgyűlés évi fizetést is állapíthat meg.
28. § Az ügyvédi kamara közgyűlése helyi bizottságot szervezhet olyan kir. törvényszék (törvényszéki kirendeltség) területére, amelynek székhelye nem ügyvédi kamarai székhely.
A helyi bizottság az ilyen kir. törvényszék (törvényszéki kirendeltség) területén lakó ügyvédek közül választott nyolc rendes és négy póttagból áll; ügyvezetőjét közülük az ügyvédi kamara elnöke jelöli ki. A helyi bizottság ügyvezetőjének, továbbá legalább két rendes és egy póttagjának a kir. törvényszék (törvényszéki kirendeltség) székhelyén kell laknia. Az ügyvédi kamarai helyi bizottság tagjait a kamara közgyűlésén titkos szavazással választják (6. § 7. pont.).
29. § A helyi bizottság figyelemmel kíséri az igazságszolgáltatást s tapasztalatairól jelentést tesz az ügyvédi kamara választmányának; mint a kamara megbízott szerve, érintkezik a kir. törvényszék (törvényszéki kirendeltség) területére kiterjedő helyi hatóságokkal; teljesíti a kamara megkereséseit. A helyi bizottság a területén lakó ügyvédeket és helyettes ügyvédeket az ügyvédi kart érintő kérdések megbeszélése végett értekezletre hívhatja össze s megállapodásukat vélemény alakjában közölheti az ügyvédi kamara választmányával.
A helyi bizottság működésével felmerülő költségek fedezetéről a kamara költségvetésében kell gondoskodni.
30. § A választmány tagjának, a tisztikar tagjainak, a képviseleti közgyűlési kiküldötteknek, a kamarai helyi bizottság tagjának választása a naptári év első napjától kezdve három évre szól. A választást legalább két hónappal előbb kell megtartani.
31. § A választmány tagjává, a tisztikar tagjává, képviseleti közgyűlési kiküldötté és a kamarai helyi bizottság tagjává, továbbá az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet közgyűlésének kiküldöttévé csak azt a kamarai tagot lehet megválasztani, aki legalább öt év óta, a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának és az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottságnak tagjává pedig csak azt a kamarai tagot lehet jelölni, aki legalább tíz év óta önálló ügyvédi gyakorlatot folytat vagy az ügyvédek névjegyzékébe bejegyzéshez szükséges képzettség megszerzése után legalább öt, illetőleg tíz évet töltött közszolgálati alkalmazásban fogalmazási szakban, vagy egyetemi vagy jogakadémiai tanári állásban és akivel szemben a 32. §-ban megállapított kizáró ok nem áll fenn.
32. § Nem lehet megválasztani a kamarai tagot a választmány tagjává, a tisztikar tagjává, képviseleti közgyűlési kiküldötté és a helyi bizottság tagjává, a kamara fegyelmi bíróságának vagy összeférhetetlenségi bizottságának tagjává, úgyszintén az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet közgyűlésének kiküldöttévé és nem lehet jelölni a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának s az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottságnak tagjává azt a kamarai tagot, aki bűntett miatt vagy az állami és társadalmi rend ellen vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt előzetes letartóztatásban, vizsgálati fogságban van, vagy akit ilyen büntetendő cselekmény miatt vád alá helyeztek, vagy aki ellen a büntetőbíróság ilyen cselekmény miatt főtárgyalást tűzött ki, vagy akit a büntetőbíróság nem jogerősen hivatalvesztésre (1878:V. tc. 55. §), vagy az ügyvédség elvesztésére (1878:V. tc. 484. §-a) ítélt, vagy akit a fegyelmi bíróság nem jogerősen pénzbírságra, felfüggesztésre vagy elmozdításra (110. §) ítélt vagy az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztett (147. §), továbbá az ítélet jogerőre emelkedése után büntetőbíróság ítélete esetében az ítélet jogerőre emelkedését, hivatalvesztés megállapítás esetében a hivatalvesztés hatályának megszűnését követő tíz év alatt, fegyelmi bíróság ítélete esetében a 112. §-ban meghatározott időtartam alatt.
33. § Nem működhetik a kamarai tag, mint a választmány tagja, a tisztikar tagja, képviseleti közgyűlési kiküldött vagy a helyi bizottság tagja, a kamara fegyelmi bíróságának vagy összeférhetetlenségi bizottságának, úgyszintén az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet közgyűlésének kiküldötte, továbbá a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának vagy az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottságnak tagja, ha ellene a 32. §-ban megállapított ok forog fenn.
34. § Elveszti a kamarai tag választmányi tagságát, tisztikari tisztségét, képviseleti közgyűlési kiküldötti megbizatását, helyi bizottsági tagságát, a kamara fegyelmi bíróságának vagy összeférhetetlenségi bizottságának tagságát, a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának és az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottságnak tagságát, megszűnik az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet közgyűlésébe kiküldetése, ha a 32. §-ban említett bűncselekmény miatt bűnösségét megállapító büntető bírói ítélet vagy fegyelmi büntetés jogerőre emelkedett.
35. § Az ügyvédi kamarák közös szerve az ügyvédi kamarák országos bizottsága.
Az ügyvédi kamarák országos bizottságának feladata: állásfoglalás és javaslattétel az igazságszolgáltatásra és a jogalkotásra vonatkozó kérdésekben, továbbá megfelelő eljárás olyan ügyekben, amelyekben a törvény az ügyvédi kamarák országos bizottságának közreműködését rendeli.
36. § Az ügyvédi kamarák országos bizottsága az ügyvédi kamarák elnökeiből, titkáraiból és legalább fele részben az ügyvédi kamarák választmányainak kiküldötteiből áll.
Kétszáz-kétszáz kamarai ügyvédtag után egy-egy tagot kell kiküldeni; ha az ügyvédtagok száma nem osztható kétszázzal maradék nélkül, a maradékra is egy tag esik, a kiküldöttek száma azonban kamaránként tíznél több nem lehet.
A kiküldötteket a kamara választmánya legalább fele részben a választmány tagjai közül titkos szavazással választja a választmány megbizatásának tartamára (30. §). Kamarai tisztviselő is lehet kiküldött.
37. § Az ügyvédi kamarák országos bizottsága a szükséghez képest tartja ülését rendszerint Budapesten.
Elnökét és az elnök helyettesét az országos bizottság működésének tartamára (36. § utolsó bekezdés) tagjai közül maga választja.
Az országos bizottság működésének részletes szabályait maga állapítja meg; a szabályzatot az igazságügyminiszter hagyja jóvá.
Az országos bizottság működésével felmerülő igazgatási költségek fedezéséről az ügyvédi kamarák az országos bizottságba kiküldött tagjaik száma arányában gondoskodnak, a kiküldöttek utazásával és ellátásával felmerült költségek megtérítése tekintetében a 27. § első bekezdésének rendelkezése irányadó.
38. § Az ügyvédi kamara névjegyzékébe bejegyzett ügyvédek a kamara kiadásainak fedezésére tagsági díjat kötelesek fizetni.
A tagsági díj kivetésének részletes szabályait az ügyvédi kamarák országos bizottságának meghallgatása után az igazságügyminiszter rendeletben állapítja meg.
39. § Az a kamarai tag, aki a reá kivetett és a naptári év végéig esedékessé vált kamarai tagsági díjat vagy az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézeti járulékot a naptári év végéig nem fizeti meg, a következő évben a kamara önkormányzatában nem vehet részt, ennélfogva a kamarai közgyűlésen és választmányi ülésen, kamarai helyi bizottsági ülésen vagy az ügyvédi kamarák országos bizottságának ülésén nem vehet részt; semmiféle kamarai választásban választási jogot nem gyakorolhat, a kamarai választmány tagjává, a tisztikar tagjává, képviseleti közgyűlési kiküldötté, a helyi bizottság tagjává, a kamara fegyelmi bíróságának vagy az összeférhetetlenségi bizottságnak tagjává, az ügyvédi kamara képviseletében a felsőháznak, úgyszintén a törvényhatósági bizottságnak tagjává nem választható, az ügyvédi kamarák országos bizottságába, az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézeti közgyűlésbe nem küldhető ki, a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsába és az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottságba tagul nem jelölhető, kamarai választás vagy kijelölés alapján nem működhetik még akkor sem, ha fizetési kötelezettségének utólag eleget tett. Ez a kizáró ok nem áll fenn, ha a kamarai tagsági díjnak vagy az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézeti járuléknak vagy egy részének megfizetésére törvény vagy más jogszabály rendelkezése halasztást ad, feltéve, hogy a megállapított részfizetést kellő időben teljesítette.
Ha a kamarai tag az előző bekezdés értelmében esedékes kamarai tagsági díját vagy az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézeti járulékot a következő évben sem fizeti meg, az ügyvédek névjegyzékéből törölni kell. Ha azonban a kamarai tag utólag, de még a törlésnek a hivatalos lapban közzététele előtt megfizeti esedékessé vált kamarai tagdíját és az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézeti járulékot a késedelmi kamatával s az esetleg felmerült költséggel együtt, a törlés iránt folyó eljárást meg kell szüntetni.
Ha az első bekezdés alá eső kamarai tag a tisztikar tagja, a választmány őt ajánlott levélben felhívja, hogy fizetési kötelezettségének tizenöt nap alatt tegyen eleget. Ennek a határidőnek eredménytelen elteltével a tisztikar tagját úgy kell tekintetni, mint aki tisztségéről lemondott. Utódjának megválasztása, illetőleg helyettesítése iránt ennek megfelelően haladék nélkül intézkedni kell; a tisztikar tagja azonban utódjának megválasztásáig vagy helyettesének kijelöléséig az ügykörével kapcsolatos tennivalókat köteles ellátni.
40. § Az ügyvédi kamarák felett a főfelügyeletet az igazságügyminiszter gyakorolja.
Az ügyvédi kamara minden év elején köteles megelőző évi működéséről, úgyszintén az ügyvédség és az igazságszolgáltatás terén szerzett tapasztalatairól részletes jelentést tenni az igazságügyminiszterhez.
41. § Az ügyvédi kamara köteles minden olyan kamarai határozatot, amely a kamara tagjaira pénzbeli megterhelést jelent, tizenöt napon belül az igazságügyminiszterhez felterjeszteni. Köteles továbbá az évi költségelőirányzatot (6. § 3. pont) a kamara költségvetési évének kezdetét megelőző hónap első napjáig, a zárszámadást (6. § 5. pont) pedig a számadási év befejezését követő negyedik hónap első napjáig az igazságügyminiszterhez felterjeszteni. A kamara tagjaira pénzbeli megterhelést jelentő határozat, úgyszintén a költségvetés és a zárszámadás az igazságügyminiszter jóváhagyásával érvényes. A jóváhagyást megtörténtnek kell tekinteni, ha az igazságügyminiszter a pénzbeli megterhelést jelentő határozat, úgyszintén a költségvetés és a zárszámadás felterjesztésétől számított harminc napon belül nem nyilatkozott.
A költségelőirányzat összeállításának és az esetleges külön alapok kezelésének részletes szabályait az igazságügyminiszter az ügyvédi kamarák országos bizottságának meghallgatása után rendeletben állapítja meg.
42. § Ha az ügyvédi kamara nem költségvetése, vagy amíg nincs jóváhagyott költségvetése, nem előző évi költségvetése keretében gazdálkodik, az igazságügyminiszter az ügyvédi kamara háztartásának vagy gazdálkodásának rendbehozása vagy a kamara bevételeinek és kiadásainak a megfelelő keretek közé korlátozása érdekében az ügyvédi kamara háztartásának, illetőleg gazdálkodásának közvetlen ellenőrzésére esetenkint meghatározott jogkörrel miniszteri megbízottat küldhet neki.
43. § Az igazságügyminiszter hivatalból megsemmisítheti az ügyvédi kamara határozatát, ha az törvénybe vagy más jogszabály rendelkezésébe ütközik, vagy ha a határozat nem áll összhangban az ország nemzeti jellegével, vagy veszélyezteti az önkormányzat békés működését.
Ha az ügyvédi kamara ismételten ugyanazt a határozatot hozza, amelyet az igazságügyminiszter megsemmisített vagy a törvénnyel vagy más jogszabállyal egyébként nyiltan szembehelyezkedik, vagy az állam érdekét veszélyeztető magatartást tanusít, vagy a hatáskörébe tartozó tennivalók elvégzésére tartósan képtelenné válik, az igazságügyminiszter a kamara önkormányzatának felfüggesztésével a kamarához miniszteri kiküldöttet rendelhet ki. A felfüggesztés előtt az ügyvédi kamarák országos bizottsága lehetőleg meghallgatandó. Miniszteri kiküldött a kamarai tisztikar tagja is lehet.
A miniszteri kiküldött az ügyvédi kamara hatáskörébe tartozó tennivalókat látja el az általa megbízott kamarai tagok közreműködésével vagy a szükséghez képest a célravezető egyéb módon. Fegyelmi bíráskodást azonban nem gyakorolhat. A fegyelmi bíráskodás gyakorlásáról a kamarai önkormányzat felfüggesztése esetében a 126. § rendelkezik.
A miniszteri kiküldött jogkörét egyébként működésének tartamára az igazságügyminiszter állapítja meg.
44. § Bíróságnál és más hatóságnál ügyfél képviseletében mint ügyvéd csak az járhat el, aki valamely ügyvédi kamarában az ügyvédek névjegyzékébe fel van véve. A m. kir. Kúria, a m. kir. Közigazgatási Bíróság, a Hatásköri Bíróság és a m. kir. legfelsőbb honvéd törvényszék előtt azonban ügyfél képviseletében - kivéve az utolsó bekezdésben említett esetet - csak olyan ügyvéd vehet részt tárgyaláson, aki együttvéve legalább öt éven át ügyvédi vagy közjegyzői gyakorlatot folytatott, vagy az ügyvédek névjegyzékébe bejegyzéshez szükséges képzettség megszerzése után együttvéve legalább öt évet töltött közszolgálati alkalmazásban fogalmazási szakban vagy egyetemi vagy jogakadémiai tanári állásban. Erről a kamara a jogosult részére megfelelő tanúsítványt állít ki.
Az ügyvédek névjegyzékébe felvétel előtt helyettes ügyvédi minőségben eltöltött működés tartamát, legfeljebb azonban három évet, az első bekezdésben említett bíróságok előtt tartott tárgyaláson részvétel szempontjából meghatározott ügyvédi gyakorlat idejébe be kell számítani.
Az első bekezdésben öt évi időtartamban meghatározott korlátozó rendelkezés nem terjed ki arra az ügyvédre, aki az ügyfelet közvetlen megbízás alapján már az alsófokon is képviselte.
45. § Az ügyvédi kamara névjegyzékébe csak azt a férfi nemhez tartozó nagykorú magyar állampolgárt lehet felvenni:
1. aki az ügyvédi, illetőleg az egységes bírói és ügyvédi vizsgát letette;
2. aki egyénisége, jelleme és erkölcsi tulajdonságai az ügyvédi hivatás sikeres gyakorlásához nélkülözhetetlen bizalomra méltóvá tesznek;
3. akivel szemben a névjegyzékbe felvételt kizáró ok (46. §) nem áll fenn;
4. aki a felvétel évére járó tagsági díjat, ha pedig az évi tagsági díj összege a felvétel kérésekor nincs megállapítva, a felvétel évének tagsági díja fejében egyelőre a megelőző évre megállapított tagsági díjnak megfelelő összeget, úgyszintén a felvétel évére járó ügyvédi gyám- és nyugdíjintézeti járulékot - az erre nézve meghatározott szabályok szerint - megfizette, végül
5. aki az ügyvédi kamara területén - az ügyvédi iroda céljaira szolgáló helyiséget is beleértve - legalább két szobából álló olyan lakásban lakik, amelynek tulajdonosa, haszonélvezője vagy bérlője, vagy akinek házastársa felmenő vagy lemenő ágbeli rokona vagy testvére lakásában az ügyvédi működés folytatásához alkalmas lakrésze áll rendelkezésére; társas ügyvédi irodánál a közös irodahelyiségen felül személyenkint egy-egy lakószoba szükséges.
46. § Nem lehet felvenni az ügyvédek névjegyzékébe;
1. aki a felvétel kérésekor életének hatvanötödik évét betöltötte;
2. az olyan volt köztisztviselőt, akit szolgálati idejének vagy élete hatvanadik évének betöltése következtében nyugdíjaztak, továbbá az olyan volt köz- vagy magántisztviselőt, akit szolgálatképtelenség miatt nyugdíjaztak, kivéve, ha az igazságügyminiszter az ügyvédi kamarának a felvételre irányuló eljárás (47. §) során előterjesztett javaslatára indokolt esetben megengedte a felvételt;
3. aki csőd, kényszeregyességi eljárás vagy gondnokság alatt áll;
4. aki ellen a csődnyitást vagyonhiány miatt nem rendelték el, vagy akivel szemben a csődöt vagyonhiány miatt megszüntették, mindaddig, amíg nem igazolja azt, hogy a csődnyitást kérő hitelezők követelése, illetőleg a bejelentett követelések kiegyenlíttettek;
5. aki ellen büntetőbírósági eljárás van folyamatban bűntett miatt vagy az állami és társadalmi rend ellen vagy a kir. törvényszék hatáskörébe tartozó nyereségvágyból elkövetett vagy olyan vétség miatt, amely hivatalvesztéssel büntetendő, vagy akit a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozó nyereségvágyból elkövetett vétség miatt nem jogerősen elítéltek;
6. aki hivatalvesztés (1878:V. tc. 55. §) vagy az ügyvédség elvesztését (1878:V. tc. 484. §) kimondó jogerős büntetőbírói ítélet vagy felfüggesztést vagy elmozdítást (115. §) kimondó fegyelmi bírói ítélet hatálya alatt vagy az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztő fegyelmi bírósági határozat (147. §) hatálya alatt áll, felfüggesztés esetében a felfüggesztés tartama alatt;
7. aki valamelyik ügyvédi kamara névjegyzékébe előző felvétel alapján bejegyzett ügyvédi minőségében kamarai tagsági díj vagy az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézeti járulék fizetése tekintetében őt terhelő kötelezettségének a felvételi kérelem előterjesztése előtt nem tett eleget.
Az 1. pont rendelkezése nem vonatkozik arra, aki a felvétel kérése előtt valamelyik ügyvédi kamarában az ügyvédek névjegyzékébe már be volt jegyezve.
Ha ügyvédet miniszteri, államtitkári vagy főispáni állásra neveznek ki s ennek folytán törölték a kamara tagjai közül, ez a körülmény állásának megszűnése után nem akadályozza a kamara tagjai közé felvételét, amennyiben az ilyen ügyvéd említett állásának megszűntétől számított három hónap alatt a kamara tagjai közé felvételét kéri.
47. § A felvétel tárgyában bizottság határoz, amelynek elnöke az ügyvédi kamara elnöke, tagjai az elnökön felül a kamara választmánya által titkos szavazással, három évenkint három évre választott öt kamarai tag, azonfelül az ügyvédi kamara titkára (főtitkára) és ügyésze (főügyésze).
A bizottság évenkint kétszer - január és július havában - tart ülést. Január hónap folyamán ama kérelmek tárgyában határoz, amelyek a megelőző év második felében, július hónap folyamán pedig ama kérelmek tárgyában határoz, amelyek az év első felében érkeztek a bizottsághoz.
A felvétel joghatálya január, illetőleg július hó első napjával kezdődik.
A bizottság rendszerint a kamara titkárának (főtitkárának) indítványa alapján határoz; az elnök azonban az ügy előadásával más tagot is megbízhat. A határozat az indítvány értelmében létrejött, ha a bizottság tagjainak többsége az indítvány mellett szavazott. A 46. § első bekezdésének 2. pontjában említett javaslat esetében határozathozatal előtt meg kell várni, hogy az igazságügyminiszter a kamara javaslatára a felvételhez engedélyt adott-e.
A határozatot az ügyre vonatkozó iratok megküldésével közölni kell az ügyvédi kamara székhelyén levő kir. ügyészséggel is.
A bizottság ügyvitelének részletes szabályait az igazságügyminiszter rendeletben állapítja meg.
48. § A bizottság (47. §) a jelen törvény 45. §-ában meghatározott kellékek hiánya vagy a 46. §-ban felsorolt valamely kizáró ok fennforgása esetében, úgyszintén abban az esetben, ha a felvételt kérő a felvétel kérésekor a 66. §-ban említett foglalkozást folytat, a felvételt megtagadja, különben pedig elrendeli a felvételt.
49. § A kamarának a felvételt, úgyszintén a 46. § első bekezdésének 2. pontjában említett javaslatot megtagadó határozata ellen a felvételt kérő, a felvételnek helytadó vagy az azt megtagadó határozat ellen a kamara ügyésze és a kir. ügyészség (47. § negyedik bekezdés) fellebbezéssel élhet az ügyvédi kamarák országos bizottságához.
A felvétel, úgyszintén a 46. § első bekezdésének 2. pontjában említett javaslat megtagadását a megtagadás okául szolgáló tények tüzetes felsorolásával részletesen meg kell indokolni.
50. § Ha az ügyvédek névjegyzékébe felvett személy tekintetében a bejegyzés után derül ki, hogy a 48. §-ban említett valamelyik ok alapján a felvételt meg kellett volna tagadni, ebben a kérdésben és megfelelő esetben a törlés tárgyában a 47. §-ban szervezett bizottság rendkívüli ülésben határoz; határozathozatal előtt az érdekeltet meg kell hallgatni. A határozat ellen az ügyvédi kamarák országos bizottságához van fellebbezésnek helye.
51. § Ha az ügyvédi kamara közgyűlése minden figyelemreméltó körülmény leggondosabb mérlegelésével titkos szavazással megállapítja, hogy az ügyvédek száma az illető ügyvédi kamara területéhez tartozó valamely helyen a lakosság számához és gazdasági helyzetéhez mérten túlságosan magas és ennek folytán a tisztességes ügyvédi munkából való megélhetést is tartósan lehetetlenné teszi, az év első negyedében tüzetesen indokolt részletes javaslatot terjeszt az igazságügyminiszter elé a felvételnek a túlzsúfolt helyekre vonatkozó korlátozása iránt.
Az igazságügyminiszter a javaslat tárgyában az ügyvédi kamara székhelye szerint illetékes kir. ítélőtábla elnökének és az ügyvédi kamarák országos bizottságának meghallgatása után határoz.
52. § Ha az igazságügyminiszter elrendeli a felvétel korlátozását, erről a kamarát haladéktalanul értesíti.
A korlátozás abban áll, hogy az igazságügyminiszter megállapítja, hogy a korlátozás alá eső helyen megüresedő ügyvédi kamarai tagsági helyek hányadrészét lehet új felvétellel betölteni.
Ha a felvétel korlátozásának ideje alatt többen kérnek felvételt, mint a hányat fel lehet venni, a felvétel tárgyában a 47. § rendelkezései értelmében eljáró bizottság határoz. A felvételnél a méltányosság szempontjait kell figyelembe venni; különös méltánylást érdemlő körülmény például az egységes bírói és ügyvédi vizsga letételének időpontja, továbbá, hogy a felvételt kérő 1936. évi október hó 21. napján az ügyvédjelöltek névjegyzékébe bejegyzett ügyvédjelölt volt, ha a felvételt kérő hadirokkant, hadiárva vagy többgyermekes családapa, vagy ha a felvételt kérő az egységes bírói és ügyvédi vizsgát kitüntetéssel tette le.
A bizottságnak a felvételre vonatkozó határozata ellen a 49. § rendelkezései szerint van helye fellebbezésnek.
53. § Ha megváltoztak azok a körülmények (51. § első bekezdés), amelyek alapján az ügyvédi kamara a felvétel korlátozását javasolta, a kamara a korlátozás megszüntetése iránt az 51. § első bekezdésében meghatározott módon javaslatot terjeszthet az igazságügyminiszter elé, aki a javaslat tárgyában az 51. § második bekezdése értelmében határoz.
Az igazságügyminiszter az előző bekezdésben meghatározott esetben az illetékes kir. ítélőtábla elnökének és az ügyvédi kamarák országos bizottságának meghallgatása után, a kamara javaslatának hiányában is elrendelheti a korlátozás megszüntetését.
54. § Az igazságügyminiszter az ügyvédek névjegyzékébe felvételt az ügyvédi kamarák országos bizottságának javaslatára rendeletben ügyvédi biztosíték letételétől teheti függővé.
Az ügyvédi biztosíték az ügyvéddel szemben fegyelmi büntetésül, vagy a bűnvádi vagy a polgári eljárásra vonatkozó szabályok alapján kiszabott pénzbírságnak, valamint a 159. § alapján a bíróság által megítélt kártérítésnek fedezetére szolgál; az ügyvédi biztosítékból kell levonni a kamarai tagsági díjat és az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézeti járulékot is, ha nem fizették be az alatt az idő alatt, amelynek fizetés nélkül eltelte jogszabály rendelkezése (39. § második bekezdése, 1934:XXIII. tc. 8. § harmadik bekezdése) értelmében maga után vonja a törlést az ügyvédek névjegyzékéből.
55. § Ha az ügyvédi biztosíték összege a rendeltetésszerű felhasználás folytán csökken, az ügyvéd köteles azt a kamara választmányának felhívásától számított hatvan nap alatt az eredetileg meghatározott összegre kiegészíteni.
Ha az ügyvéd a rendeltetésszerű felhasználás folytán csökkent ügyvédi biztosítékot hatvan nap alatt a megfelelő összegre nem egészíti ki, törölni kell az ügyvédek névjegyzékéből.
56. § Az ügyvédi biztosíték összegét, valamint az ügyvédi biztosítékra vonatkozó egyéb szabályokat - ideértve az ügyvédi biztosítéknak fedezetül (54. §) felhasználására vonatkozó részletes szabályokat is - az igazságügyminiszter rendeletben állapítja meg.
57. § Törölni kell az ügyvédek névjegyzékéből az ügyvédet:
1. ha magyar állampolgárságát elvesztette;
2. ha meghalt vagy holtnak nyilvánították;
3. ha az ügyvédi gyakorlat folytatásáról lemondott;
4. ha az ügyvédség gyakorlására betegség vagy testi fogyatkozás miatt tartósan vagy végképpen képtelenné vált;
5. ha ellene a csődnyitást elrendelték vagy a csődnyitást vagyonhiány miatt megtagadták;
6. ha gondnokság alá helyezték;
7. ha büntetőbírósági ítélettel hivatalvesztésre (1878:V. tc. 55. §), vagy az ügyvédség elvesztésére (1878:V. tc. 484. §) ítélték;
8. ha fegyelmi bírósági határozattal az ügyvédségtől elmozdították (115. §);
9. ha az ügyvédi kamara területéről a kamara székhelyén kívül eső helyen levő más kamara területére költözött;
10. ha legalább egy hónap óta nem tulajdonosa, haszonélvezője vagy bérlője a 45. § 5. pontjában említett megfelelő lakásnak, illetőleg legalább egy hónap óta nem áll többé rendelkezésére házastársának, felmenő vagy lemenő ágbeli rokonának vagy testvérének lakásában az ügyvédi működés folytatásához szükséges megfelelő lakrész;
11. ha a kamarai tagsági díjat a 39. § második bekezdésének ellenére az ott említett határidő eltelte után nem fizeti meg;
12. ha az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézeti járulékot intézeti tagságának egy évi szünetelése után (1934:XXIII. tc. 8. §) nem fizeti meg.
58. § Az ügyvédi kamara választmánya a tényállás megállapítása után hivatalból - munkaképtelenség (57. § 4. pont) címén az illető kamarai tag kérelmére is - törli az ügyvédek névjegyzékéből azt az ügyvédet, akire nézve az 57. §-ban meghatározott valamely ok merül fel.
Az 57. § 1., 3., 4., 5., 7., 8., 9., 10., 11. és 12. pontja alapján törlést elrendelő határozatot közölni kell az illető ügyvéddel, az 57. § 2. és 6. pontja esetében legközelebbi nagykorú hozzátartozójával, a 6. pont esetében gondnokával is. Az ügyvéd, illetőleg az előbb említett hozzátartozó, úgyszintén a gondnok a határozat ellen fellebbezéssel élhet az ügyvédi kamarák országos bizottságához.
59. § Az, akit az 57. § 5. pontja alapján töröltek az ügyvédek névjegyzékéből, a csődnyitás mellőzése esetében a csődnyitás kérésének alapjául szolgáló követelések, csőd megszüntetése esetében pedig a bejelentett és valódinak elismert követelések kiegyenlítése után kérheti, hogy az ügyvédek névjegyzékébe újból felvegyék.
Azt, akit az 57. § 11. vagy 12. pontja alapján töröltek az ügyvédek névjegyzékéből, ugyanannak vagy más kamarának névjegyzékébe csak abban az esetben lehet felvenni, ha a kérelem előterjesztéséig minden hátralékát kifizeti.
Az 1934:XXIII. tc. 8. és 9. §-ainak a jelen törvény 57-59. §-aival nem ellenkező rendelkezései egyébként továbbra is hatályban maradnak.
60. § A törlést közzé kell tenni a hivatalos lapban.
61. § A kamara választmánya a törlést rendelő határozatában a törölt ügyvéd irodája részére gondnokot rendel és a törölt ügyvéd által őrzött iratok és egyéb értékek leltározása és megőrzése iránt intézkedik.
A leltározást az a kamara (helyi bizottság) foganatosítja, amelynek területén a törölt ügyvéd működött.
62. § Az ügyvédek névjegyzékéből törölt ügyvéd irodája részére gondnokul csak ügyvédet lehet kirendelni és az érdekelt ügyvédnek vagy hozzátartozóinak a gondnok személyére vonatkozó kívánságát lehetőleg figyelembe kell venni.
63. § A gondnok köteles az ügyfelet haladéktalanul értesíteni arról, hogy ügyvédjének ügyvédi működése megszűnt; köteles őt az ügy állásáról értesíteni s új képviselő megbízására felhívni és az ügyfél jogainak megóvása érdekében szükséges halaszthatatlan intézkedéseket - amennyiben a fennálló jogszabályok értelmében helye van - megtenni. Bíróság vagy más hatóság előtt folyamatban levő ügyben a gondnok az ügyvéd működésének megszűnését a bíróságnak vagy más hatóságnak köteles bejelenteni. Ez a bejelentés illetékmentes.
Bírósági és más hatósági határozatot mindaddig, míg az ügyfél új képviselőt nem bíz meg, a gondnok bejelentése alapján tájékoztatás végett közölni kell a gondnokkal, az ilyen közlésnek azonban nincs az a hatálya, amelyet a jogszabályok a kézbesítés tekintetében meghatároznak. A határozatokat - amennyiben a jogszabály mást nem rendel - a fél saját kezéhez kell kézbesíteni s egyúttal a felet új képviselő megbízására és meghatalmazásának bemutatására kell felhívni.
A függőben levő határidőt az ügyfél személyes értesítésének napjától kell számítani.
64. § Az ügyvédi kamara köteles az év folyamán előfordult változásokat az ügyvédek névjegyzékébe bevezetni és a január hó első napjának megfelelő névjegyzéket minden év február havának első napjáig az igazságügyminiszterhez felterjeszteni.
65. § Az ügyvéd lakásának (irodájának) változtatását köteles nyolc nap alatt a kamarának bejelenteni.
Ha az ügyvéd működését a kamara székhelyén kívül eső helyen levő más kamara területére kívánja áthelyezni, átjegyzésre irányuló kérelmet terjeszt elő annál a kamaránál, amelynél be van jegyezve. A kamara a kérelmet az átköltözködni kívánó ügyvédre vonatkozó névjegyzék-kivonattal és annak megemlítésével, hogy a kamarával szemben fennálló kötelezettségeinek eleget tett-e vagy nem és hogy van-e ellene bűnvádi vagy fegyelmi eljárás folyamatban vagy nincs, átteszi ahhoz a kamarához, amelynek területére kíván az ügyvéd letelepedni.
Ha az átköltözködni kívánó ügyvéd nem tett eleget a kamarával szemben fennálló kötelezettségének, a kamara az átjegyzésre irányuló kérelem áttételét a kötelezettség teljesítésétől teheti függővé.
Az a kamara, amelynek területére az ügyvéd át kíván költözni, az átjegyzés tárgyában a 48. § rendelkezéseinek figyelembevételével határoz és határozatáról tizenöt nap alatt értesíti a megkereső kamarát. Ez a kamara az átköltözködött ügyvédet a névjegyzékből törli (57. § 9. pont).
Az átjegyzés tárgyában hozott határozat ellen a folyamodó ügyvéd és a kamara ügyésze fellebbezhet az ügyvédi kamarák országos bizottságához.
66. § Ügyvéd nem folytathat olyan foglalkozást, amelynek folytatásától jogszabály eltiltja, vagy amely az ügyfelek hivatásszerű, lelkiismeretes képviseletében állandóan vagy tartósan gátolja, nem folytathat továbbá olyan foglalkozást sem, amely a bizalomra méltatlanná teszi, vagy amely az ügyvédi tisztség tekintélyét sérti.
Az összeférhetetlenség tárgyában a kamara összeférhetetlenségi bizottsága jár el, amely a kamara elnökének vagy helyettesének (25. § negyedik bekezdés) elnöklete alatt a közgyűlés által a kamarának az önkormányzatban részvételre jogosult (39. §) tagjai közül a választmány megbízatásának tartamára választott (6. § első bekezdés 2. pont) négy rendes és két póttagból áll és a fegyelmi eljárás szabályainak (V. fejezet.) megfelelő alkalmazásával jár el. Határozata ellen fellebbezésnek van helye a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsához.
Az összeférhetetlenséget megállapító határozatban az illető ügyvédet fel kell hívni arra, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt nap alatt vagy az ügyvédi gyakorlat folytatásáról mondjon le, vagy az azzal összeférhetetlennek nyilvánított viszonyt szüntesse meg. Ha az ügyvéd tizenöt nap alatt a felhívásnak nem tesz eleget, őt az ügyvédek névjegyzékéből törölni kell.
Az összeférhetetlenség megállapítása iránt folyamatba tett eljárás nem zárja ki a fegyelmi eljárást.
67. § Az olyan ügyvédet, aki nem kíván ügyfeleket önállóan képviselni, hanem kizárólag valamelyik ügyvédi kamara névjegyzékébe felvett ügyvéd helyetteseként kíván eljárni, az ügyvédi kamara a helyettes ügyvédek névjegyzékébe jegyzi be.
A helyettes ügyvéd ügyfeleket ügyvédi minősége alapján bíróság vagy más hatóság előtt csak mint főnökének helyettese képviselhet, eljárásáért az ügyféllel szemben főnöke felelős; a m. kir. Kúrián, a m. kir. Közigazgatási Bíróságon, a Hatásköri Bíróságon és a m. kir. legfelsőbb honvédtörvényszéken helyettes ügyvéd ügyfeleket tárgyaláson nem képviselhet, a katonai büntető bíráskodás körében egyébként helyettes ügyvéd csak a honvédségi védők névjegyzékébe felvett főnöke helyetteseként és csak abban az esetben járhat el, ha a honvédségi védők jogosult helyetteseinek névjegyzékébe fel van véve.
A helyettes ügyvéd kamarai tagsági díj fizetésére és ügyvédi biztosíték letételére nem köteles. A jelen törvénynek lakás tekintetében az ügyvédekre megszabott rendelkezései a helyettes ügyvédre nem nyernek alkalmazást.
68. § A felvétel tárgyában a kamara választmánya határoz. Határozata ellen a 49. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával fellebbezésnek van helye az ügyvédi kamarák országos bizottságához.
A jelen törvénynek a felvétel, a törlés, a nyilvántartás és az összeférhetetlenség tekintetében az ügyvédekre vonatkozó rendelkezései - kivéve a 45. § 4. pontjában, a 46. § 1., 2., 4. és 7. pontjában, a 47. §-ban, az 51-56. §-okban, az 57. § 5., 10., 11. és 12. pontjában, az 59. §-ban, a 61-63. §-okban foglalt rendelkezéseket - a helyettes ügyvédek tekintetében is megfelelően irányadók.
69. § A helyettes ügyvédet - kérelmére - fel kell venni az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet tagjává. A tagságra vonatkozó, valamint az azzal kapcsolatos rendelkezéseket az igazságügyminiszter rendeletben állapítja meg.
70. § Az ügyvédjelölti gyakorlat célja azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek megszerzése, amelyek az egységes bírói és ügyvédi vizsga sikeres letételéhez szükségesek. Az ügyvédi kamara névjegyzékébe bejegyzett ügyvédnél joggyakorlatot folytató ügyvédjelölt díjazása szabad megállapodás tárgya, felmondási ideje három hónap. Az ügyvédjelöltet évenként egyfolytában két heti szabadságidő illeti, amely idő alatt javadalmazását főnöke fizetni köteles.
Az ügyvédjelölt alkalmazására vonatkozó megállapodásról, valamint annak módosításáról az ügyvédjelöltet alkalmazó ügyvéd jelentést köteles tenni az ügyvédi kamarának.
Az ügyvédjelöltekről a kamara választmánya elkülönített névjegyzéket vezet.
A névjegyzékbe a férfinemhez tartozó azt a magyar állampolgárt lehet felvenni, akinek Magyarországon szerzett jogtudori képesítése van és valamelyik ügyvédi kamaránál bejegyzett ügyvédnél joggyakorlatra lépett s akinek magaviselete sem hazafiasság, sem a jó erkölcsök szempontjából nem esik kifogás alá.
Fel lehet venni az ügyvédjelöltek névjegyzékébe az előbbi bekezdésben meghatározott kellékek megléte esetében a jogtudori oklevél bemutatása előtt azt is, aki belföldi tudományegyetem által kiállított okirattal igazolja, hogy tanulmányainak kitűnő eredménnyel történt befejezése és jogtudori felavató értekezésének elfogadása után jogtudorrá legfelsőbb pártfogással való (sub auspiciis Regis vagy Gubernatoris) felavatását kérte. Ha a jogtudori oklevelet a bejegyzéstől számított két év alatt nem mutatták be, az ügyvédjelöltet a névjegyzékből törölni kell.
71. § A felvétel tárgyában a kamara választmánya határoz. Határozata ellen a 49. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával fellebbezésnek van helye az ügyvédi kamarák országos bizottságához.
A jelen törvénynek a felvételre, a törlésre, a nyilvántartásra és az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezései - kivéve a 45. §-ban, a 46. § 1., 2., 4. és 7. pontjában, a 47. §-ban, az 51-56. §-okban, az 57. § 5., 10., 11. és 12. pontjában, az 59. §-ban és a 61-63. §-okban foglalt rendelkezéseket - az ügyvédjelöltek tekintetében is megfelelően irányadók.
72. § Az ügyvédjelöltek joggyakorlatát az ügyvédi kamara ellenőrzi, különösen az ügyvédjelöltet alkalmazó főnök aláírásával igazolt tevékenységi kimutatás, valamint az ügyvédjelölt magaviseletéről félévenkint előterjesztett jelentés alapján.
73. § Nem számítható be a joggyakorlat idejébe az az idő, amelyet az ügyvédjelölt gyakorlattól felfüggesztett ügyvédnél s abban az időtartamban töltött el, amelyben a felfüggesztésre elítélt ügyvéd ügyvédjelöltet nem alkalmazhat (112. §).
Az ügyvédjelölti gyakorlatnak az egységes bírói és ügyvédi vizsgára bocsátásához szükséges kellékeit, - ide nem értve a joggyakorlat idejét - és az ügyvédjelölti gyakorlat ellenőrzésének módját egyébként az igazságügyminiszter rendeletben szabályozza.
74. § Az ügyvédjelölt helyettesítési meghatalmazás alapján és az abban meghatározott korlátok között főnöke helyett bíróság vagy más hatóság előtt eljárhat.
A m. kir. Kúria, a m. kir. Közigazgatási Bíróság, a Hatásköri Bíróság, a kir. ítélőtábla előtt tárgyaláson és a katonai büntetőbíráskodás körében az ügyvédjelölt helyettesként sem járhat el.
75. § Az ügyvédnek joga van az ország bármely bírósága és hatósága előtt ügyfelet képviselni, más részére beadványt vagy okiratot szerkeszteni.
Az előző bekezdés rendelkezése nem érinti azokat a jogszabályokat, amelyek a katonai büntetőbíráskodásban a terhelt, a sértett és a magánpanaszos képviseletére vonatkoznak.
Az ügyvédet ügyfele képviseletében törvényeinkben meghatározott keretben szólásszabadság illeti meg.
76. § Az ügyvéd akkor, amikor az ügyvédek névjegyzékébe először felveszik, az ügyvédi kamara választmánya előtt ügyvédi esküt tesz, amelynek szövege a következő: „Én ..... esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre hogy Magyarországhoz, annak alkotmányához és Magyarország Királyához (Kormányzójához) hű leszek; ügyvédi tisztemben az ország törvényei, szokásai és egyéb jogszabályai értelmében híven, pontosan és lelkiismeretesen fogok eljárni. Isten engem úgy segéljen.”
77. § Az ügyvéd köteles a képviselet elvállalásakor a fél által közölt tényállást írásba foglalni (tényvázlat), azt a féllel aláiratni, illetőleg kézjegyével elláttatni s a tényvázlatra rávezetni, hogy annak alapján a fél érdekében milyen jogcselekmények elvégzését indítványozza s hogy azok elvégzése, amennyiben a tényállás a valóságnak megfelel s az ellenérdekű fél sem hoz fel előre számításba nem vehető körülményt - per esetében pedig a per esetleges kedvezőtlen kimenetele - a félre nézve hozzávetőlegesen mekkora anyagi megterhelést jelenthet. Az ügyvéd köteles erről saját aláírásával ellátott másodpéldányt a félnek átadni.
Az ügyvéd köteles az elvállalt ügyekben esküjéhez híven eljárni és a képviselt fél érdekében minden szükséges tennivalót lelkiismeretes pontossággal elvégezni.
Köteles ügyfelét az ügy állásáról az ügyfél kívánságához képest, de e nélkül is az ügyben felmerült minden lényeges körülményről tájékoztatni; az ügyfél esetleges külön utasítását írásba foglalni, azt az ügyféllel aláiratni, illetőleg kézjegyével elláttatni.
Köteles az ügyvéd a képviselet céljából vele közölt vagy az általa képviselt ügyre vonatkozóan ügyvédi működése folytán egyébként tudomására jutó tényeket titokban tartani, kivéve, ha a fél vagy törvényeink rendelkezése a titoktartás kötelessége alól felmenti.
78. § Az ügyvéd köteles minden ügyben ügyvédi könyveket, mégpedig feljegyzési könyvet és főkönyvet, vagy feljegyzési könyvet és ügylapokat (kartotékot) vezetni, amelyekben az ügyben végzett minden cselekményét, kiadását, az ügyféltől vagy az ügyre vonatkozóan mástól bármily címen felvett pénzt vagy más értéket fel kell tüntetni.
A titoktartás az előző szakasz keretében az ügyvédi könyvekre is kiterjed.
79. § Az ügyvéd köteles az egyes ügyekben kezeihez jutott pénzt vagy egyéb értéket híven őrizni, az ügyféltől átvett pénzről vagy egyéb értékről elismervényt adni. Ha az ügyfél részére pénz vagy egyéb érték folyik be kezeihez, köteles erről az ügyfelet haladéktalanul értesíteni és köteles a pénzt vagy egyéb értéket az ügyfél utasítása szerint kiszolgáltatni. Ez a rendelkezés nem érinti a 102-104. §-ok rendelkezéseit.
80. § Az ügyvéd köteles az ügyféltől átvett vagy az ügyfelet illető egyéb iratokat híven megőrizni, az átvételről az ügyfél kívánságára átvételi elismervényt adni és az iratokat az ügy befejezése vagy a megbízás teljesítése vagy megvonása után, - amennyiben bírósági vagy hatósági irathoz csatolták - az ügyfél kívánságára, rendszerint eredetiben, kiszolgáltatni. Az iratok kiszolgáltatását nem lehet megtagadni a miatt, hogy az ügyvédet megillető ügyvédi díjat és költséget nem fizették meg.
81. § Az ügyvéd nem köteles kiszolgáltatni a fogalmazványait, a tényvázlatot (77. § első bekezdés), a meghatalmazást, a fél utasításait tartalmazó iratokat és a megbízás teljesítéséhez szükséges egyéb segédiratokat, továbbá az ügyre vonatkozóan hozzá intézett leveleket, valamint az ügyfél érdekében teljesített fizetésekről szóló nyugtákat és egyéb igazoló iratokat, a fél kérelmére azonban köteles ezekről a másolási költség megtérítése ellenében másolatot adni.
Ha az ügyfél az iratot nem veszi át attól a naptól számított harminc nap alatt, amelyen az ügyvéd az irat kiszolgáltatását felajánlotta, az ügyvéd az iratot az ügyfél vagy jogutódja költségére és veszélyére a saját vagy az ügyfél lakóhelyének kir. járásbíróságánál vagy kir. közjegyzőnél leteheti. Az említett határidő eltelte után az ügyvéd csak szándékosságért vagy súlyos gondatlanságért felel.
82. § Tilos az ügyvédnek nyilvánvalóan jogtalan igény érvényesítésére vállalkoznia, az ügyfelet nyilvánvalóan alaptalan per vitelére felszólítania avagy az ügyfél részére nyilvánvalóan szükségtelen vagy nyilvánvalóan alaptalan beadványt készítenie; tilos valamely ügy vitelére nyilvánosan vagy közvetítő útján vagy erre irányuló felhívás nélkül ajánlkoznia.
Tilos olyan ügy vitelére vállalkoznia, amely meggyőződése vagy az ügyfél határozott kijelentése szerint jogszabály rendelkezésének vagy más jogának kijátszására vagy bíróság vagy más hatóság törvényes intézkedésének meghiúsítására irányul; tilos a képviseletére bízott ügy vagy per tárgyát a maga részére megszereznie.
Munkadíjnak (96. §) a pertárgy értékéhez mért arányban meghatározását nem lehet a pertárgy megszerzésének tekinteni.
Tilos az ügyvédnek fiókirodát tartania.
83. § Tilos az ügyvédnek a reá bízott ügyben időszaki lap vagy más sajtótermék részére a családi életet érintő vagy valakinek jóhírnevét veszélyeztető értesítést adnia, vagy az elvállalt vagy az azzal kapcsolatos büntető ügyben a feljelentésről, nyomozásról vagy vizsgálatról időszaki lap vagy más sajtótermék részére közlést tennie. Ez a tilalom nem vonatkozik az ügy jogerős befejezése után s az ügyben szereplő személyek nevének közlése nélkül tudományos célra történő közlésre.
84. § Az ügyvéd köteles bíróságok előtt vagyontalan perlekedőket is képviselni (pártfogó ügyvéd).
A pártfogó ügyvéd kirendelésére irányuló kérelmet a per vitele szerint illetékes ügyvédi kamaránál kell előterjeszteni, mely azt az erre a célra alakított külön bizottságban veszi tárgyalás alá.
A bizottság megtagadja a pártfogó ügyvéd kirendelésére irányuló kérelem teljesítését, ha gondos mérlegelés alapján megállapítja, hogy az érvényesíteni kívánt igény teljesen alaptalan vagy az ügyfél az igény érvényesítéséhez szükséges bizonyítékokat felhívás ellenére sem jelölte meg vagy nem terjesztette elő.
Ha a pártfogó ügyvéd által képviselt ügyben a pártfogó ügyvéd lakóhelyén kívül bíróság vagy más hatóság előtt helyettesítésre vagy az ügy ellátása érdekében mellőzhetetlen más eljárásra van szükség, annak teljesítésére az az ügyvédi kamara, amelynek területén levő bíróság vagy más hatóság előtt a helyettesítésre, illetőleg az ügy ellátása érdekében mellőzhetetlen más eljárásra szükség van, a pártfogó ügyvéd kérelmére helyettes pártfogó ügyvédet rendelhet ki.
85. § Pártfogó ügyvédet elsősorban azok közül az ügyvédek közül kell kijelölni, akik minden év január havában jelentkeztek az ügyvédi kamaránál a szegényvédelem és a közvédői tisztség ellátására.
Ha a pártfogó ügyvéd olyan tényről szerez hitelt érdemlő tudomást, amelynek alapján a szegénységi jog megvonásának van helye (1911:I. tc. 118. § második bekezdés), köteles erről értesíteni azt a bíróságot, amelyik előtt az ügy folyamatban van.
86. § A kirendelt pártfogó ügyvéd megtagadhatja a képviseletet:
1. ha az ellenfélnek egyenesági rokona vagy legalább negyedízbeli oldal rokona vagy sógora, továbbá, ha az ellenfélnek gyámja vagy gondnoka, vagy ha az ellenféllel bérleti vagy haszonbérleti viszonyban áll, vagy hitelezési ügyletből kifolyólag adósa vagy hitelezője;
2. ha az ügyben közvetlenül vagy közvetve érdekelve van;
3. ha az ellenfelet már más ügyben képviseli;
4. ha olyan bíróság előtt kellene a pert megindítani, amelynek székhelye az ügyvéd lakóhelyén kívül van.
A kirendelt pártfogó ügyvéd a kirendelés alól felmentését kérheti, ha ilyen képviselettel már aránytalanul meg van terhelve. A kérelem tárgyában az ügyvédi kamarának a 84. § második bekezdésében említett bizottsága határoz.
87. § Ha a bíróság az ügyvédet az ügy folyama alatt ügygondnokul rendeli ki, az ügyvéd - kivéve a 86. §-ban felsorolt eseteket - köteles a megbízást elfogadni és teljesíteni.
88. § Az ügyvéd a bíróság vagy más hatóság előtt a felet meghatalmazás alapján képviseli és köteles minden beadványát sajátkezűleg ellenjegyezni.
89. § Bíróság vagy más hatóság előtt folyó ügyre vonatkozó meghatalmazás érvényességéhez szükséges, hogy a meghatalmazó a meghatalmazásra irányuló akaratát írásba foglalja és sajátkezűleg aláírja vagy sajátkezű kézjegyével ellássa. A kézjegynek hitelesítve vagy annak feljegyzésével, hogy kitől származik, két tanútól előttemezve kell lennie.
A perrendtartásra vonatkozó és más külön jogszabályok határozzák meg, hogy a meghatalmazást mennyiben lehet szóval adni s mennyiben szükséges a meghatalmazás érvényességéhez különleges írásbeli alak.
Pártfogó ügyvéd részére a meghatalmazást a kirendelés pótolja.
90. § Az ügyvédi meghatalmazás bíróság, más hatóság vagy harmadik személy irányában feljogosítja az ügyvédet minden olyan cselekményre, amely a reábízott ügy szabályszerű ellátásával jár.
Az ügyvédi meghatalmazás kiterjed különösen:
1. a megbízás tárgyául szolgáló ügyben pénz és egyéb érték, valamint okirat átvételére és az átvétel elismerésére;
2. helyettes megbízására.
Az ügyvéd törvényes képviseleti jogkörének korlátozása a bíróság, más hatóság vagy harmadik személy irányában csak annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás magába a meghatalmazásba kifejezetten fel van véve.
A jelen § nem érinti a perrendtartásnak és más jogszabálynak azokat a rendelkezéseit, amelyek az ügyvédi meghatalmazás törvényes terjedelmét, úgyszintén ennek korlátozásait másképp szabályozzák.
91. § Az ügyvéd helyetteseként eljáró személy cselekményeiért az ügyfél irányában a helyettest rendelő ügyvéd felelős. Ha azonban a helyettest az ügyfél előzetes hozzájárulásával választotta, a helyettesül kirendelt ügyvéd cselekményéért az ügyfél irányában a helyettest rendelő ügyvéd nem felelős.
92. § Az ügyvéd köteles a megbízás elfogadása vagy megtagadása felől késedelem nélkül nyilatkozni.
Kiadással járó jogcselekményeket csak abban az esetben köteles az ügyvéd teljesíteni, ha az ügyfél a felmerülő kiadásokat előzetesen megtéríti.
Az ügyvéd - kivéve pártfogó ügyvédként kirendelés (84. §) esetét - a megbízás elvállalását indokolás nélkül megtagadhatja és a már elfogadott megbízást is felmondhatja, a felmondás érvényességéhez a felmondásnak írásban közlése szükséges. A felmondási idő a képviselt ügyfél értesítésének napjától számított tizenöt nap. A felmondási idő alatt köteles az ügyvéd az ügyfél képviseletében híven eljárni és a reábízott ügy sikeres ellátása végett szükséges tennivalókat elvégezni.
93. § Az ügyfél az ügyvédtől a megbízást előzetes felmondás nélkül is bármikor visszavonhatja; a visszavonás érvényességéhez a visszavonásnak írásban közlése szükséges.
A megbízás korlátozása vagy visszavonása esetében az ügyfél követelheti, hogy a korlátozás vagy a visszavonás a tényvázlatra (77. § első bekezdés) rávezettessék.
A megbízás visszavonása nem érinti az ügyvédnek az esetleges szerződéses alkalmazásból származó igényét.
94. § Az ügyfél haláláról köteles az ügyvéd - az ügyfél megbízása alapján képviselt ügyeknek s az ügyek állásának feltüntetésével - haladéktalanul értesíteni az előtte ismert örökösöket; köteles továbbá értesíteni az ügyfél haláláról azt a bíróságot vagy más hatóságot is, amely előtt az ügyfél ügye folyamatban van.
A megbízó halála esetében az örökösök további rendelkezéséig köteles az ügyvéd mindazokat a halaszthatatlan tennivalókat ellátni, amelyek az örökösök érdekeinek megóvása és joghátrány elkerülése végett szükségesek; a megbízást azonban az örökösökkel szemben is felmondhatja (92. §).
95. § Ha a megbízás bármely okból az ügy befejezése előtt szűnik meg, az ügyvéd, illetőleg jogutódja köteles a megbízó kívánságára az ügyfélnek legfeljebb egy hónap alatt elszámolni.
96. § Az ügyvédet a reábízott ügyben tett készkiadásainak megtérítése (költség) és teljesített munkájáért megfelelő díjazás (munkadíj) illeti meg; a költség és a munkadíj szabad egyezkedés tárgya; előzetes megegyezés érvényességéhez azonban a megegyezésnek írásbafoglalása szükséges.
97. § A költségre és a munkadíjra az ügyvéd a megbízótól a megbízáskor megfelelő előleget követelhet.
98. § A bíróságok előtti eljárásban megállapítandó ügyvédi díjak mértékét az igazságügyminiszter az ügyvédi kamarák országos bizottságának meghallgatása után rendeletben megállapíthatja, egyéb ügyvédi munkák tekintetében pedig az ügyvédi kamarák országos bizottságának meghallgatása után tájékoztató díjszabást állapíthat meg.
99. § Az előzetesen kikötött ügyvédi munkadíj megfelelő leszállításának csak akkor van helye, ha akár azért, mert előre nem látott esemény folytán az ügy vagy az ügyvédi képviselet megszűnt, akár azért, mert az ügyvéd a képviseletről lemondott, az ügyvéd nem végezte el vagy nem kellett elvégeznie azt a munkát, avagy nem érte el azt az eredményt, amelynek szem előtt tartásával állapították meg a díjazás mértékét.
Az eset körülményeinek figyelembevételével a díjfizetés teljes mellőzésének is helye lehet akkor, ha az ügyfél az ügyvédtől a megbízást a fél sérelmére elkövetett olyan cselekmény miatt vonta vissza, amely miatt a fegyelmi bíróság fegyelmi vétséget állapított meg.
100. § Ha az ügyfél a megbízást fontos ok nélkül visszavonja, az ügyvéd a kikötött díj megfelelő részén (99. §) felül a díj összegének határai között a körülményekhez képest méltányos kárpótlást követelhet.
101. § Az ügyvédi költség és munkadíj más megállapodás hiányában a megbízás teljesítése vagy az ügyvédi képviselet megszűnése után, az ügyvédi költségjegyzék bemutatásától számított tizenötödik napon esedékes; más megállapodás hiányában az ügyvéd az ügy előrehaladásához képest megfelelő díjelőleget követelhet.
102. § Az ügyvéd az ügyfele részére hozzá befolyt pénz kiadására fennálló követeléssel szemben beszámíthatja az ügyfele ellen ügyvédi költség és munkadíj címén fennálló, jogerős bírói határozattal megállapított, okiratban kikötött, vagy a fél által összegszerűen elismert (79. §) esedékes (101. §) követelését. Az ügyvéd a beszámítási jog gyakorlásáról ügyfelét azonnal köteles értesíteni.
103. § Ha az ügyvéd esedékes (101. §) költség- és munkadíjkövetelése a 102. § értelmében beszámításra nem alkalmas, vagy ha az ügyvéd az ügyfél részére nem készpénzt, hanem más ingó dolgot vett át, követelésének biztosítására az ügyfele részére átvett készpénzen vagy egyéb dolgon zálogjog illeti meg. Az ügyvéd a felet haladéktalanul értesíteni köteles, hogy a pénzt vagy egyéb dolgot zálogjoga alapján magánál tartja. A fél kívánságára azonban köteles a pénzt vagy a dolgot azonnal bírói letétbe helyezni. Ha az ügyvéd a letétbe helyezéstől számított harminc nap alatt nem igazolja, hogy a munkadíj és költség megfizetése iránt pert indított, vagy ha a letétbe helyezett pénzt vagy a dolgot ugyanaz alatt az idő alatt végrehajtás útján le nem foglaltatja, a bíróság a pénzt vagy a dolgot az ügyfélnek kiutalja.
104. § Sem a beszámítás jogát (102. §), sem a zálogjogot (103. §) nem gyakorolhatja az ügyvéd a hozzá befolyt olyan pénz vagy olyan egyéb dolog tekintetében, amely nem azzal a rendeltetéssel került az ügyvéd kezéhez, hogy azt ügyfelének kiadja, vagy ha a pénzt ügyfelének olyan követelésére fizették, amellyel szemben jogszabály értelmében nincs helye beszámításnak.
105. § Az ügyvéd polgári peres és nem peres ügyben - ideértve a végrehajtási ügyeket is - kérheti, hogy akár a bíróság előtti eljárásban, akár azon kívül felmerült költségét és munkadíját az ügy folyama alatt vagy annak befejezése után saját felével szemben állapítsák meg.
A kérelmet annál a bíróságnál kell előadni, amely az ügyben elsőfokon eljárt vagy eljár; végrehajtási ügyben a kérelmet annál a bíróságnál kell előterjeszteni, amely a végrehajtás elrendelésének kérdésében elsőfokon határozott, egyéb esetben az ügyvéd személyes bíróságánál. A kérelemhez költségjegyzéket kell csatolni, az ügyvéd azonban a munkadíj összegének feltüntetését mellőzheti; költségjegyzék nélkül ügyvéd kérelmére a bíróság még olyan költséget és munkadíjat sem állapíthat meg, amely a bírósági iratokból kitűnő eljárás folytán merült fel. A bíróság a kérelem felől szóbeli tárgyalás nélkül (1911:I. tc. 254. §) is határozhat.
Az ügyfél szintén kérheti az előző bekezdésben megjelölt bíróságnál, hogy állapítsa meg az ügyvéd felmerült költségét, valamint munkadíját. Ha a fél az ügyvéd költségjegyzékét nem csatolja, a bíróság a kérelem következtében az ügyvédnek a költségjegyzék bemutatására megfelelő határidőt tűz ki (1911:I. tc. 450. §). Ha az ügyvéd a költségjegyzéket e határidő alatt nem mutatja be, a bíróság a megállapításban csak az előtte lefolyt eljárásból ismert, valamint az ügyfél által előterjesztett adatokra szorítkozik. A bíróság a kérelem felől szóbeli tárgyalás nélkül is határozhat. Ebben az eljárásban az ügyfél akkor is személyesen járhat el, vagy az 1911:I. tc. 95. §-ának 1-4. pontjában meghatározott meghatalmazott által képviseltetheti magát, ha az ügyben az ügyvédi képviselet egyébként kötelező volna.
A megállapításban figyelembe kell venni, hogy az ügyvéd cselekménye vagy eljárása a fél érdekében indokolt volt-e - kivéve, ha a fél annak elvégzésére külön utasítást adott - és hogy azt a rendes ügyvéd gondosságával teljesítette-e; ezenfelül a díj megállapításában figyelembe kell venni az ügy tárgyának értékét vagy egyéb jelentőségét, továbbá az ügy helyes ellátására és az ehhez szükséges előtanulmányokra és eljárásokra megkívánt időt és szellemi munkát is.
Ha az ügyfél a költségjegyzék valamely tételének alapjául szolgáló cselekmény vagy egyéb tény megtörténtét kétségbe vonja, a bíróság, amennyiben megtörténtüket az előtte lefolyt eljárásból nem állapíthatja meg, az illető tétel munkadíjának és költségtérítésének a megállapítását mellőzi.
Az ügyvédet nem illeti meg a költségmegtérítés és a munkadíj, ha az ügyvéd tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az érvényesített igény nyilvánvalóan jogtalan volt.
A megállapítás tárgyában hozott végzés ellen a közvetlen felsőbírósághoz felfolyamodásnak van helye.
106. § Az ügyfél a perköltséget vagy más eljárási költséget, amelyben az ellenfél részére marasztalták, ha az ellenfelet a marasztaláskor ügyvéd képviseli, ennek az ügyvédnek kezéhez köteles fizetni. Harmadik személy igényeivel szemben ilyen költségre ennek az ügyvédnek elsőbbségi joga van.
107. § Az ügyvéd a bíróság által megállapított perköltséget a marasztalt fél ellen - a megbízó ügyfél hozzájárulása nélkül is - önállóan a saját nevében is érvényesítheti.
108. § A felek között létrejött bírói vagy perenkívüli egyesség az ügyvédnek az ellenféltől járó perköltségekre vonatkozó jogát nem érinti.
109. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd:
1. ha hivatásából folyó kötelességét gondatlanságból súlyosan vagy szándékosan megszegi;
2. ha magaviseletével az ügyvédi kar tekintélyét súlyosan sérti vagy veszélyezteti.
110. § A fegyelmi vétség büntetése:
1. feddés;
2. pénzbírság;
3. felfüggesztés az ügyvédségtől;
4. elmozdítás az ügyvédségtől.
Fegyelmi büntetés kiszabása
111. § A fegyelmi büntetést a vétkesség fokához és a vétség súlyához mérten, az összes körülményeknek, különösen az esetleges előző fegyelmi büntetéseknek, valamint a fegyelmi vétség következményeinek figyelembevételével kell kiszabni.
Fegyelmi büntetés mellékkövetkezményei
112. § A fegyelmi büntetések közül a pénzbírsághoz két évig, a fegyelmi büntetésként alkalmazott felfüggesztéshez pedig három évig az a mellékkövetkezmény fűződik, hogy az elítélt az említett időtartam alatt semmiféle kamarai választásban, közgyűlésen és választmányi ülésen, kamarai helyi bizottsági ülésen vagy az ügyvédi kamarák országos bizottságának ülésén, kamarai értekezleten nem vehet részt, a kamarai tisztikar tagjává, a választmány tagjává, képviseleti közgyűlési kiküldötté, a kamarai helyibizottság tagjává nem választható, az ügyvédi kamarák országos bizottságának, a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának és az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottságának tagja nem lehet, nem részesülhet díjazással járó közmegbizatásban, nem lehet továbbá tagja az ügyvédi kamara képviseletében az országgyűlés felsőházának, a törvényhatósági bizottságnak, az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet közgyűlésének.
Ezenfelül a felfüggesztéshez az a mellékkövetkezmény is fűződik, hogy az elítélt három évig ügyvédjelöltet nem alkalmazhat.
Az időtartam pénzbírság esetében az ítélet jogerőre emelkedésének napján, felfüggesztés esetében pedig a felfüggesztés lejártát követő napon kezdődik; ha azonban az időtartam letelte előtt az elítéltet olyan fegyelmi vétség miatt ítélik el, amelyet az előző ítélet jogerőre emelkedése után követett el, az újabb fegyelmi büntetéshez fűződő jogkövetkezmény időtartama azon a napon veszi kezdetét, amelyen az előző fegyelmi büntetéshez fűződő jogkövetkezmény időtartama letelt.
Pénzbírság
113. § A pénzbírság mértékének megállapításában figyelembe kell venni az elítélt vagyoni, kereseti és jövedelmi viszonyait is.
A pénzbírság megfizetésére a kamara választmánya méltányos esetben halasztást adhat és azt is megengedheti, hogy a pénzbírságot legfeljebb tizenkét hónap alatt részletekben fizessék meg.
A pénzbírságot kiszabó jogerős ítélet alapján az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának a végrehajtás elrendelésére irányuló megkeresésére az 1881:LX. törvénycikk rendelkezései értelmében van helye végrehajtásnak.
Ha a pénzbírságot bármely okból nem lehet behajtani, a fegyelmi bíróság a pénzbírság kiszabására vonatkozó rendelkezést ítélettel hatályon kívül helyezi és a 110. § 3. vagy 4. pontjában meghatározott fegyelmi büntetést szabja ki.
Felfüggesztés az ügyvédségtől
114. § A felfüggesztés hat hónaptól két évig tart.
A felfüggesztésre ítélt a felfüggesztés tartama alatt semmiféle ügyvédi működést (III. Fejezet.) nem fejthet ki és nem vehet részt az ügyvédi kamara önkormányzatában (39. §).
A felfüggesztést elrendelő jogerős határozatot haladéktalanul közzé kell tenni a hivatalos lapban, valamint az elítélt ügyvéd székhelyén megjelenő valamelyik helyilapban, ilyennek nem létében a legközelebbi helyen megjelenő lapban is.
Elmozdítás az ügyvédségtől
115. § Azt, akit az ügyvédségtől elmozdításra ítéltek, az ügyvédek névjegyzékéből törölni kell.
Az ügyvédek névjegyzékéből törölt személy semmiféle ügyvédi működést nem fejthet ki és őt az ügyvédek névjegyzékébe tíz év eltelte előtt semmiesetre sem lehet felvenni.
Az elmozdítást elrendelő határozatnak közlése tekintetében a 114. § utolsó bekezdése irányadó.
116. § Ha a fegyelmi felelősség alá eső ügyvéd az ügyvédi gyakorlat folytatásáról a fegyelmi eljárás megindítása előtt vagy az eljárás tartama alatt, de az ügyet befejező határozat jogerőre emelkedése előtt lemond, a fegyelmi eljárást nem lehet megindítani, a megindított eljárást pedig abba kell hagyni. A lemondás a vagyoni felelősséget nem érinti.
Ha a lemondottat az ügyvédek vagy a helyettes ügyvédek névjegyzékébe újból bejegyzik, a fegyelmi eljárást az elévülésre (117. § második bekezdés) tekintet nélkül haladéktalanul meg kell indítani.
Halál; elévülés
117. § Nem lehet megindítani, ha pedig már megindították, abba kell hagyni a fegyelmi eljárást, ha a fegyelmi felelősség alá eső ügyvéd a fegyelmi eljárás jogerős befejezése előtt meghalt.
Fegyelmi vétség miatt nincs helye eljárásnak, ha a fegyelmi vétség elkövetése óta három év újabb fegyelmi vétség elkövetése nélkül telt el, kivéve, ha a fegyelmi vétség súlyos voltánál fogva az ügyvédségtől elmozdításnak fegyelmi büntetésként alkalmazása közérdekből szükségesnek mutatkozik.
Az elévülés félbeszakad, ha az ügyvédet az ügyvédek névjegyzékéből törlik. Az újabb bejegyzés napján az elévülés újra kezdődik.
Bűnvádi eljárás
118. § Ha a fegyelmi eljárás alatt olyan adatok merülnek fel, amelyekből bűntett vagy vétség elkövetésére lehet következtetni, az iratokat át kell tenni az illetékes kir. ügyészséghez.
A bűnvádi eljárás folyamatban léte alatt a bűnvádi eljárás tárgyává tett bűncselekmény miatt rendszerint nem lehet fegyelmi eljárást indítani, a megindított eljárást pedig fel kell függeszteni.
Ha a bűnvádi eljárást a terhelt távolléte miatt vagy más okból nem lehet folytatni, a fegyelmi eljárást meg kell indítani, illetőleg folytatni kell. Ha pedig közérdek vagy a terhelt érdeke a fegyelmi eljárás sürgős befejezését teszi szükségessé, a fegyelmi bíróság a közvádló vagy a terhelt indítványára elhatározhatja, hogy a fegyelmi eljárást a bűnvádi eljárásra tekintet nélkül folytatja.
119. § A fegyelmi bíráskodást az ügyvédek felett elsőfokon az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága gyakorolja.
Az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága az elnökön felül legalább négy, legfeljebb húsz rendes tagból és a rendes tagok felének megfelelő számú póttagból áll.
A fegyelmi bíróság tagjait - az előző bekezdésben meghatározott keretek között a szükséghez képest megállapított számban - a választmány működésének tartamára a közgyűlés választja (6. § első bekezdés 2. pont).
Az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága a kamara elnökén vagy helyettesén, akadályoztatásuk esetében a fegyelmi bíróságnak a kamara elnöke által - esetleg előre meghatározott időszakra - kijelölt tagján, mint elnökön felül négy tagból alakuló tanácsban jár el. A tanács tagjait a kamara elnöke jelöli ki, esetleg előre meghatározott időszakokra. Szükség esetében több tanácsot is lehet alakítani.
120. § Az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága felett másodfokon a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa gyakorolja a fellebbviteli fegyelmi bíráskodást.
A másodfokú fegyelmi bíróság határozata végérvényes.
A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa
121. § A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa felerészben bírói, felerészben pedig ügyvédi tagokból áll; hivatása a fellebbviteli fegyelmi bíráskodás gyakorlása és a fellebbezés elbírálása a törvényben meghatározott ügyekben. Elnöke és az elnök helyettese a m. kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsának elnöke és elnökhelyettese, bírói tagjai a m. kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsának bírái, ügyvédtagjait az igazságügyminiszter a gyakorló ügyvédek közül három évi időszakra nevezi ki, legalább felerészben az ügyvédi kamarák által kijelölt ügyvédek közül. Határozathozatalnál a tanács az elnökön felül három kúriai bíróból és három kinevezett ügyvédtagból alakul. A tanács tagjait esetenkint a tanács elnöke hívja meg.
A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsába a budapesti ügyvédi kamara húsz ügyvédet, a többi ügyvédi kamara három-három ügyvédet jelöl ki. A kijelölendő tagok számát az igazságügyminiszter rendelettel módosíthatja. A tanács tagjává az igazságügyminiszter legalább húsz ügyvédet nevez ki, mégpedig aképpen, hogy mind a kamarák kijelölései alapján kinevezett, mind a többi ügyvédtagok kétötödrészben Budapesten lakó ügyvédek legyenek. A Budapestről elköltözött ügyvéd helyett más budapesti tagot kell kinevezni.
Az az ügyvéd, aki a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának tagja, nem lehet egyidőben tagja az ügyvédi kamara választmányának, sem az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának.
A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának ügyvédtagjaira ebben a minőségükben a felelősség, fegyelmi eljárás, elmozdíthatatlanság, bírói függetlenség és a tanács körén belül az együttalkalmazást kizáró rokonsági és sógorsági viszonyok tekintetében, valamint abban a tekintetben, hogy érdekeltség okából mely ügyek elintézésében nem vehetnek részt, a m. kir. Kúria ítélőbíráira nézve irányadó szabályokat kell alkalmazni.
A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának ülésein résztvevő azokat az ügyvédtagokat, akik nem laknak Budapesten, útiköltség és napidíj illeti meg. Az erre vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyminiszter rendeletben állapítja meg.
A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának hatáskörébe utalt ügyekben felmerülő vitás elvi kérdéseket a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának teljes ülésében kell eldönteni. Az erre vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyminiszter rendeletben állapítja meg.
Vádképviselet. Közvád
122. § Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságánál a közvádló tennivalóit rendszerint a kamara ügyésze látja el. A fegyelmi eljárásra hivatott ügyvédi kamara (134. §) székhelyén lévő kir. ügyészség a fegyelmi eljárásra vonatkozó iratokat megtekintheti, az eljárásban a kamara ügyésze mellett önállóan részt vehet s a vád képviseletében ugyanaz a jogkör illeti, mint a kamara ügyészét (közvádló).
A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsánál a közvádló tennivalóit a koronaügyész látja el.
Magánvád
123. § Ha a fegyelmi eljárás megindítását a jogaiban sértett magánfél amiatt kéri, hogy a terhelt ügyvédi tisztéből folyó kötelességeit gondatlanságból súlyosan vagy szándékosan megszegte, (109. § 1. pont) és a közvádló a fegyelmi vétség megállapítására nem lát alapot (134. §), erről a kamara a magánfelet azzal a figyelmeztetéssel értesíti, hogy az értesítés vételétől számított tizenöt nap alatt szabályszerűen meghatalmazott ügyvád által képviselve a kamara fegyelmi bíróságánál indítványozhatja a fegyelmi eljárás elrendelését. A magánfél az ügyvédi kamarától kérheti, hogy részére a magánvád képviseletére ügyvédet rendeljen ki.
Ha a magánfél indítványára a kamara fegyelmi bírósága elrendeli a fegyelmi eljárást, a magánvádló jogai és kötelességei tekintetében a közvádlóra vonatkozó rendelkezések irányadók, a magánvádlót azonban nem illetik meg a kir. ügyészségnek közhatósági jellegéből folyó jogai.
Ha a kamara fegyelmi bírósága a magánfél indítványára nem rendeli el a fegyelmi eljárást, erről a magánfelet értesíti.
A feljelentő magánfelet a tárgyalásra akkor is meg kell idézni, ha a vádat a közvádló képviseli; a közvádlót pedig a tárgyalás határnapjáról akkor is értesíteni kell, ha a tárgyalást a kamara fegyelmi bírósága a magánfél indítványára tűzte ki; a közvádló a vád képviseletét ily esetben is átveheti. A közvádló meg nem jelenése a tárgyalás megtartását nem akadályozza. Amennyiben a magánfél a tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg vagy ügyvéddel nem képviselteti magát, a bíróság úgy tekinti, mintha a magánvád képviseletétől elállott volna; erre a feljelentő magánfelet az idézésben figyelmeztetni kell.
Ha a közvádló a tárgyaláson a terhelt felmentését indítványozza, a magánfél jelenlevő képviselője átveheti a vád további képviseletét s az eljárás folytatása vagy a bizonyítás kiegészítése iránt indítványt tehet.
Illetékesség
124. § A fegyelmi eljárásra rendszerint annak az ügyvédi kamarának fegyelmi bírósága illetékes, amelynek névjegyzékébe a terhelt a feljelentés idején be van jegyezve, a jogaiban sértett magánfél kérelmére azonban annak a kamarának fegyelmi bírósága is eljárhat, amelynek névjegyzékébe a terhelt a fegyelmi vétség elkövetésekor be volt jegyezve.
Illetékességi összeütközés esetében a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa dönt.
Nem akadálya az eljárásnak az, hogy a terheltet az ügyvédek névjegyzékéből törölték - kivéve a törlésnek az 57. § 2. és 3. pontjában meghatározott eseteit (116. §, 117. § első bekezdés), vagy hogy a terhelt már nincs bejegyezve az ügyvédek névjegyzékébe. Ha a terheltet az ügyvédek névjegyzékéből törölték és a terhelt nincs bejegyezve egyik ügyvédi kamara névjegyzékébe sem, a fegyelmi eljárásra annak az ügyvédi kamarának fegyelmi bírósága illetékes, amelynek névjegyzékébe a terhelt legutóbb be volt jegyezve.
Bíróküldés, kizárás, mellőzés
125. § A bíróküldésre, továbbá a fegyelmi tanács tagjainak és a kamara ügyészének kizárására és mellőzésére nézve az 1896:XXXIII. törvénycikkbe iktatott bűnvádi perrendtartás (Bp.) és az azt módosító és kiegészítő jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
A kamarai fegyelmi bíróság tagjainak, valamint a kamarai ügyésznek mellőzése tárgyában a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa határoz.
A bíróküldés kérdésében a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa határoz. A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa helyett más bíróságot nem lehet kiküldeni.
Fegyelmi bíráskodás az ügyvédi kamara önkormányzatának felfüggesztése esetében
126. § Abban az esetben, ha az igazságügyminiszter az ügyvédi kamara önkormányzatát a 43. § rendelkezése alapján felfüggesztette, a felfüggesztés tartama alatt a fegyelmi bíráskodást elsőfokon annak az ügyvédi kamarának fegyelmi bírósága gyakorolja, amelyet a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa fegyelmi bíróságul (119. §) kijelöl.
Általános rendelkezések
127. § A fegyelmi eljárásban az alábbi 128-146. §-okban foglalt rendelkezésekkel nem szabályozott kérdésekben a Bp. és az azt módosító és kiegészítő jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, amennyiben a jelen törvény rendelkezéseiből vagy a fegyelmi eljárás természetéből más nem következik.
128. § A terhelt személyes szabadságát korlátozó rendelkezésnek fegyelmi eljárásban nincs helye.
Ha a fegyelmi eljárásban szükségessé vált a terhelt testi vagy elmebeli állapotának szakértői megvizsgálása, a kamara fegyelmi bírósága a kamara székhelye szerint illetékes kir. törvényszéket, Budapesten a budapesti kir. büntetőtörvényszéket keresi meg a szükséges intézkedés végett. Szakértőül csak kir. törvényszéki orvosszakértőt lehet kirendelni.
129. § A fegyelmi eljárást mindig kamarai felügyeleti vizsgálat előzi meg (150. §).
A kamarai felügyeleti vizsgálat feladata azoknak a ténykörülményeknek és bizonyítékoknak feltárása, amelyeknek ismerete a fegyelmi eljárás elrendelése vagy el nem rendelése kérdésében döntéshez szükséges.
A kamarai felügyeleti vizsgálatot a kamara elnöke vagy a választmánynak a kamara elnöke által kijelölt tagja (vizsgálóbiztos) teljesíti, aki a bizonyítékok megszerzése végett a terheltet nyilatkozattételre hívhatja fel (150. §) és tanukat kihallgatásuk végett megidézhet. A szabályszerűen megidézett tanu meg nem jelenése esetében elővezetése és kihallgatása végett, úgyszintén a tanu megesketése, esetleges vallomásra kényszerítése végett, vagy ha lefoglalás, házkutatás vagy személymotozás válik szükségessé, ezek teljesítése végett az illetékes (124. §, 128. §) kir. törvényszék vizsgálóbíráját vagy azt a kir. járásbíróságot keresi meg, amelyik a megkeresés elvégzésére legalkalmasabbnak mutatkozik. Tanu megesketését az előkészítő eljárásban a Bp.-ben meghatározott eseteken felül akkor is el lehet rendelni, ha az eljárás gyors lefolytatása érdekében kívánatosnak mutatkozik. Tanu kihallgatásánál a vizsgálóbíró, illetőleg a kir. járásbíró előtt a kamara elnöke, illetőleg a vizsgálóbiztos jelen lehet, a tanuhoz kérdéseket intézhet és a tanu megesketése iránt indítványt tehet.
130. § A fegyelmi eljárást az eljárásra illetékes kamara fegyelmi bírósága rendeli el.
131. § Fegyelmi eljárásban nincs helye a vád elejtésének.
Ha a vádló a fegyelmi eljárás elrendelése után nem lát alapot a fegyelmi vétség megállapítására, a terhelt felmentését, illetőleg az eljárás megszüntetését indítványozza.
A fegyelmi bíróság nincs kötve a vádló indítványaihoz.
132. § A fegyelmi eljárásban megengedett jogorvoslatokat a fellebbvitellel megtámadott határozat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt lehet bejelenteni.
Feljelentés
133. § Feljelentést fegyelmi vétség miatt a kamara választmányánál kell tenni. Más hatóság vagy egyéb szerv a nála tett feljelentést közli a kamara választmányával.
Minden hatóság, ha olyan tényeket észlel, vagy ha olyan tények jutnak tudomására, amelyekből alaposan következtetheti, hogy ügyvédet fegyelmi vétség elkövetésének nyomatékos gyanúja terheli, köteles az általa észlelt vagy tudomására jutott tényeket annak az ügyvédi kamarának választmányával közölni, amelynél az illető ügyvéd be van jegyezve.
Ha az ügyvédet jogerősen gondnokság alá helyezték, vagy ha ellene csőd vagy kényszeregyességi eljárás indult, ha a csődnyitást vagyonhiány miatt nem rendelték el, erről az ügyben eljárt hatóság köteles azt az ügyvédi kamarát értesíteni, amelynek névjegyzékébe az illető ügyvéd be van jegyezve.
Az eljárás megindítása
134. § A kamara elnöke, illetőleg a vizsgálóbiztos (129. § harmadik bekezdés) a kamarai felügyeleti vizsgálat iratait megfelelő indítványtétel végett kiadja a kamara ügyészének s erről értesíti mind a terheltet, mind a kir. ügyészséget.
A kamara ügyészét a bizonyítékok esetleges kiegészítése tekintetében ugyanaz a jogkör illeti meg, mint amely a 129. § rendelkezései szerint a bizonyítékok megszerzése végett a vizsgálóbiztost megilleti.
Ha a kamara ügyésze kellő alapot lát fegyelmi vétség megállapítására, a fegyelmi eljárás elrendelése végett tüzetesen indokolt indítványt terjeszt a kamara fegyelmi bírósága elé. Az indítványt annyi példányban kell benyujtani, hogy egy példány az iratoknál maradjon, egyet-egyet pedig minden terheltnek kézbesíteni lehessen.
Ha a kamara ügyésze fegyelmi vétség megállapítására nem lát alapot, erről értesíti a kir. ügyészséget és a terheltet s erről a kamara választmányának az iratok bemutatásával együtt jelentést tesz. Ha a kir. ügyészség az értesítéstől számított tizenöt nap alatt a kamara fegyelmi bíróságánál a fegyelmi eljárás elrendelése iránt nem tesz indítványt, a további eljárás tekintetében a 123. § rendelkezései irányadók.
A kamara választmánya felügyeleti hatáskörében (151. §) a feljelentésre csak akkor tehet intézkedést, ha a fegyelmi bíróság a fegyelmi eljárás elrendelését mellőzte, vagy ha a terheltet a fegyelmi vétség vádja alól felmentette, avagy ha a fegyelmi eljárást megszüntette.
135. § A kamara fegyelmi bíróságának elnöke az indítványt haladéktalanul közli a terhelttel, aki arra a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt írásban észrevételeket tehet.
A kamara fegyelmi bírósága a határidő lejárta után az ügyet zárt ülésben megvizsgálja s amennyiben szükségesnek tartja, meghallgatja a vádlót és a terheltet; ha az eljárásra kellő alapot lát, elrendeli a fegyelmi eljárást és az ügy tárgyalására határnapot tűz; különben pedig mellőzi az eljárást; megfelelő esetben elrendeli az ügy áttételét az illetékes bírósághoz vagy más hatósághoz.
Bűnvádi és fegyelmi eljárás összefüggése
136. § Ha ügyvéd ellen bűnvádi eljárás indul, az ügyben eljáró hatóság értesíti az illetékes ügyvédi kamara választmányát az előzetes letartóztatás és a vizsgálati fogság, valamint a vizsgálat elrendeléséről és megszüntetéséről, a vád alá helyezésről, a főtárgyalás kitűzéséről, a büntető parancs kibocsátásáról, az eljárás folyamán hozott ítéletről és az eljárás megszüntetéséről.
A terhelt védelme
137. § A terhelt attól az időponttól kezdve, amikor a kamara elnöke az iratokat indítványtétel végett kiadta a kamara ügyészének (134. § első bekezdés), jogosítva van védőt igénybe venni és az iratokat megtekinteni.
Védő csak ügyvéd lehet; ügyvédjelölt helyettesként sem járhat el.
Tárgyalás
138. § A szabályszerűen megidézett terhelt a tárgyalásra védőt küldhet maga helyett vagy védelmét írásban terjesztheti elő. Sem a terheltnek, sem a védőnek, sem az írásbeli védelemnek elmaradása nem akadályozza a tárgyalás megtartását, erre a körülményre a terheltet az idézőlevélben figyelmeztetni kell.
A terheltet nem lehet személyes megjelenésre kötelezni, ha azonban a tárgyaláson részt óhajt venni s a kitűzött tárgyalás megkezdése előtt hitelt érdemlően igazolja, hogy a tárgyaláson alapos okból nem jelenhetik meg, a bíróság a tárgyalásra új határnapot tűz.
Ha a tényállás nem vitás és nem kétséges, a kamara fegyelmi bírósága a már felvett bizonyítás alapján határoz; ha pedig a tényállás tisztázásra szorul, a bizonyítást rendszerint a tárgyaláson kell felvenni, ha azonban a bizonyításnak ily közvetlen felvétele elhárítatlan nehézségbe ütközik vagy aránytalan nagy költséggel járna, a kamara fegyelmi bírósága a bizonyítás felvételére egyik tagját kiküldi vagy a bizonyítás felvételére alkalmas kir. bíróságot megkeresi.
A tárgyalásról minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni; az ítélet indokolását minden esetben írásba kell foglalni.
A nyilvánosságot a felek egyező kérelmére is ki lehet zárni.
Fellebbvitel
1. Felfolyamodás.
139. § A kamara fegyelmi bíróságának olyan határozata ellen, amellyel a hatáskörébe és illetékességéhez tartozó ügyet hatáskörébe vagy illetékességéhez nem tartozónak nyilvánította, vagy amellyel az eljárást mellőzte vagy megszüntette, felfolyamodásnak van helye a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsához.
2. Fellebbezés
140. § A kamara fegyelmi bíróságának ítélete ellen a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsához fellebbezéssel élhet a terhelt és közvádló; ugyanaz alatt az idő alatt fellebbezéssel élhet még a jogaiban sértett magánfélnek a tárgyaláson jelenlevő képviselője (123. §), de csak felmentő ítélet ellen és csak akkor, ha a közvádló nem fellebbezett.
141. § A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa rendszerint tanácsülésben határoz; ha az ügy érdekében szükségesnek tartja, tárgyalás tartását rendeli el, amelyre nézve a 138. § rendelkezései irányadók.
142. § A felülvizsgálás rendszerint az ítéletnek fellebbezéssel megtámadott részére szorítkozik.
Ha a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa a tényállást nem látja tisztázottnak, az elsőfokú fegyelmi bíróságot a szükséghez képest újabb tárgyalás tartására és új határozat hozatalára utasíthatja. Ha azonban a fellebbviteli fegyelmi bíróság az ítéletet a vádlott terhére tartja megváltoztatandónak olyan esetben, amikor a vádlott terhére nincs fellebbezés, az ítélet megsemmisítése mellett az elsőfokú fegyelmi bíróságot új határozat hozatalára utasítja.
143. § A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa az elsőfokú ítéletet, szükség esetében az azt megelőző eljárással együtt, megsemmisíti:
1. ha az ügy nem tartozik az eljárt elsőfokú fegyelmi bíróság hatáskörébe vagy illetékességéhez;
2. ha az eljárt elsőfokú fegyelmi bíróság eljárásában lényeges eljárási szabályt mellőzött vagy megsértett és emiatt a fegyelmi ügy helyes eldöntése a másodfokon lehetetlenné vált.
144. § A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak.
3. Újrafelvétel
145. § A felmentett, illetőleg az elítélt terhére újrafelvételnek az elévülési időn belül egy ízben van helye olyan bizonyítható új tény alapján, amelyet az alapeljárásban nem állítottak vagy nem bizonyítottak. Ez a rendelkezés nem érinti az elítélt javára szóló újrafelvételre vonatkozó szabályokat (127. §).
Az újrafelvétel sem a felfüggesztést, sem az elmozdítást kiszabó ítélet végrehajtását nem akadályozza.
146. § A fegyelmi bíróság fegyelmi vétség megállapítása esetében az elítélt terhére az eljárásban felmerült kiadásokat megállapítja és arra kötelezi az elítéltet, hogy azt tizenöt nap alatt a kamara pénztárába fizesse be (160. §).
147. § A fegyelmi bíróság a közvádló indítványára az ügyvédet az ügyvédség gyakorlatától felfüggeszti:
1. ha a felfüggesztés a fegyelmi vétség súlyos voltánál vagy természeténél fogva szükséges;
2. ha az ügyvéd ellen a kir. bíróság, ideértve a katonai büntetőbíróságot is, előzetes letartóztatást vagy vizsgálati fogságot rendelt el, tekintet nélkül arra, hogy jogerős-e a határozat vagy nem;
3. ha az ügyvéd ellen a kir. bíróság, ideértve a katonai büntetőbíróságot is, nyereségvágyból vagy az állam és a társadalom törvényes rendje ellen elkövetett vagy olyan bűntett vagy vétség miatt, amely hivatalvesztéssel vagy a viselt hivatal vagy állás elvesztésével jár, bűnösséget megállapító ítéletet hozott, tekintet nélkül arra, hogy az ítélet jogerős-e vagy nem;
4. ha az ügyvédet az elsőfokú fegyelmi bíróság az ügyvédségtől elmozdításra ítélte, tekintet nélkül arra, hogy az ítélet jogerős-e vagy nem.
A felfüggesztést a közvádló indítványára akkor is el lehet rendelni, ha az az eset körülményeinél fogva egyéb okból szükségesnek mutatkozik.
A felfüggesztett ügyvéd a felfüggesztés tartama alatt semmiféle ügyvédi működést (75. §) nem fejthet ki és a kamara önkormányzatában (39. §) nem vehet részt.
A felfüggesztést elrendelő határozat feljegyzésére és közlésére a 114. § utolsó bekezdésének rendelkezése irányadó.
148. § A kamara fegyelmi bírósága által elrendelt felfüggesztés rendszerint az ügy érdemi részében hozott határozat jogerőre emelkedéséig hatályos s a felfüggesztés esetleges megszüntetése kérdésében a kamara fegyelmi bírósága rendszerint az ügy érdemét eldöntő határozatában rendelkezik. Indokolt esetben a fegyelmi bíróság a felfüggesztést megszünteti és ebben a tárgyban az ügy érdemében történő döntés előtt is vagy az ügy érdemében történő döntéskor külön végzésben is határozhat.
A felfüggesztés megszüntetését az ügyvédek névjegyzékébe fel kell jegyezni. A felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat közlése tekintetében a 114. § rendelkezése megfelelően irányadó.
149. § A felfüggesztést elrendelő határozat ellen a terhelt, a megtagadó és megszüntető határozat ellen a közvádló felfolyamodással élhet; a közvádlónak a megszüntető határozat ellen bejelentett felfolyamodása halasztó hatályú. A felfolyamodás tárgyában a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa haladéktalanul köteles határozni.
150. § Az ügyvédi kamara elnöke az ügyvédet az ügyfél panasza vagy a hatóság feljelentése alapján határidő kitűzésével igazoló nyilatkozattételre hívhatja fel. Az ellen az ügyvéd ellen, aki a nyilatkozattételt a kitűzött határidőben alapos ok nélkül elmulasztja, a kamara választmánya kétszáz pengőig terjedhető pénzbírságot szabhat ki. Erre az ügyvédet a felhívásban figyelmeztetni kell.
151. § Azt az ügyvédet, aki hivatásából folyó kötelességét kisebb mulasztással, rendetlenséggel vagy egyéb módon szegi meg, de fegyelmi vétség (109. §) megállapítására nincs alap, az ügyvédi kamara választmánya meghallgatás után szóbeli figyelmeztetésben, súlyosabb vagy indokolt esetben írásbeli megintésben részesítheti.
A kamara választmányának írásbeli megintést tartalmazó határozata ellen felfolyamodásnak van helye a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsához.
152. § Az ügyvéd ellen a jelen törvény 79., 80. és 95. §-ában meghatározott kötelesség megszegése miatt emelt panasz tárgyában az a kir. törvényszék jár el, amelynek területén lakik az az ügyvéd, aki ellen a panasz irányul.
Amennyiben a kir. törvényszék a kötelességmulasztást megállapítja, az ügyvédet - szükség esetében megfelelő bírság kiszabásával - a jelen törvénynél fogva őt terhelő kötelesség teljesítésére szorítja.
Az eljárást az igazságügyminiszter rendeletben szabályozza.
Ha a kötelességszegés egyszersmind fegyelmi vétséget vagy büntetendő cselekményt alkot, a jelen §-on alapuló eljárástól függetlenül fegyelmi, illetőleg bűnvádi eljárásnak van helye.
153. § A bíróság vagy a közigazgatási hatóság tíz pengőtől kétszáz pengőig terjedhető bírságot szabhat ki az ügyfél képviseletében eljáró ügyvédre:
1. ha az ülésen vagy az ügy tárgyalásakor sértő kifejezést használ, vagy
2. ha ismételt figyelmeztetés után olyan magaviseletet tanusít, amely a rend és tisztesség követelményeibe ütközik.
A határozat ellen a jogszabályok megfelelő rendelkezései értelmében van helye fellebbvitelnek.
A jogerős határozattal kiszabott bírság behajtása iránt a kiszabó bíróság vagy közigazgatási hatóság hivatalból intézkedik és a befolyt összeget kiszolgáltatja annak az ügyvédi kamarának, amelynek névjegyzékébe az illető ügyvéd be van jegyezve.
A bíróság vagy a közigazgatási hatóság bírságot kiszabó határozatát közli azzal az ügyvédi kamarával, amelynek tagjai közé az ügyvéd be van jegyezve; közölnie kell továbbá a bíróságnak vagy a közigazgatási hatóságnak a kamarával az ügyvéd olyan beadványának másolatát, amelyben az ügyvéd a hatóságot, tagját vagy közegét sértő kifejezést használ.
Az, hogy a bíróság vagy a közigazgatási hatóság a jelen § alapján rendbüntetésül bírságot szabott ki, nem érinti az ügyvédnek az általános szabályok szerint fennálló esetleges fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségét, ügyvéddel szemben azonban az 1879:XL. tc. 46. §-ában meghatározott kihágás miatt eljárásnak nincs helye.
A jelen § rendelkezései nem érintik az 1911:I. tc. 213. §-ának, az 1896:XXXIII. tc. 299. §-ának, valamint az 1912:XXXIII. tc. 268. §-ának rendelkezéseit.
154. § A jelen törvény 109-153. §-aiban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a helyettes ügyvédek tekintetében is.
155. § A jelen törvény 109-153. §-aiban foglalt rendelkezéseket az ügyvédjelöltek tekintetében az alábbi 156. és 157. §-okban meghatározott eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
156. § Az ügyvédjelölttel szemben a következő fegyelmi büntetések szabhatók ki:
1. feddés,
2. az egységes bírói és ügyvédi vizsgára bocsátáshoz szükséges joggyakorlat idejének meghosszabbítása három hónaptól egy évig terjedő idővel,
3. törlés az ügyvédjelöltek névjegyzékéből.
157. § A 156. § 2. pontjában meghatározott fegyelmi büntetés végrehajtásának részletes szabályait az igazságügyminiszter rendeletben állapítja meg.
Azt az ügyvédjelöltet, akit fegyelmi büntetésből töröltek az ügyvédjelöltek névjegyzékéből, a törlés jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül sem az ügyvédjelöltek, sem az ügyvédhelyettesek névjegyzékébe nem lehet felvenni. A törlést rendelő határozatot közzé kell tenni a hivatalos lapban és közölni kell valamennyi ügyvédi kamarával.
158. § Vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal, hivatalvesztéssel és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő az ügyvéd, a helyettes ügyvéd vagy az ügyvédjelölt, ha a hivatásából folyó kötelességét azzal a célzattal szegi meg, hogy ügyfelének jogtalanul kárt okozzon.
159. § Az ügyvéd, ha hivatásából folyó kötelességének vétkes megszegésével másnak kárt okoz, köteles a kárt megtéríteni, kivéve, ha a károsult a kárt jogorvoslattal elháríthatta volna.
A kár megtérítése nem mentesíti az ügyvédet a fegyelmi felelősségrevonás, illetőleg bűnvádi eljárás elől.
A kártérítés tekintetében egyébként az általános szabályok irányadók azzal az eltéréssel, hogy a kártérítési igény - kivéve, ha bűncselekmény elkövetésén alapul - elévül, ha a kártérítés követelésére jogosult azt a kár tudomására jutásától számított két év alatt nem érvényesítette.
160. § A jelen törvény rendelkezésein alapuló eljárási kiadásokat, fegyelmi pénzbírságokat és egyéb pénzbeli bírságokat annak az ügyvédi kamarának pénztárába kell befizetni, amelynek névjegyzékébe bejegyzett ügyvéd, helyettes ügyvéd vagy ügyvédjelölt cselekménye volt a költség, pénzbírság vagy egyéb bírság megállapításának alapja.
Az előbbi bekezdésben említett kiadást, illetőleg bírságot megállapító határozat alapján az azt megállapító hatóságnak a végrehajtás elrendelésére irányuló megkeresésére az 1881:LX. törvénycikk rendelkezései értelmében van helye végrehajtásnak.
A kamara által a rendes bírósághoz intézett megkeresés teljesítése folytán felmerülő eljárási kiadást a kamara előlegezni köteles.
161. § Az egységes bírói és ügyvédi vizsgáról szóló 1913:LIII. tc. 19. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Az egységes bírói és ügyvédi vizsga céljára Budapesten vizsgabizottságot kell alakítani.
A bizottság tagjait az igazságügyminiszter nevezi ki, még pedig felerészben az igazságügyminisztérium, a felsőbíróságok, a koronaügyészség és a főügyészségek tagjai, a kir. közjegyzők és más szakférfiak sorából, felerészben pedig a legalább tíz év óta önálló gyakorlatot folytató ügyvédek sorából.
A bizottság ügyvédtagjainak felét a budapesti ügyvédi kamara választmánya által javasolt kamarai tagok közül kell kinevezni; javaslatba hozni csak olyan kamarai tagot lehet, aki a kamara önkormányzatában részvételre jogosult. A kijelölendő ügyvédek számát az igazságügyminiszter határozza meg.
A bizottság elnökét és ennek helyetteseit az igazságügyminiszter nevezi ki.
A bizottság megbizatása három évre szól. A tagok és az elnökhelyettesek számát az igazságügyminiszter határozza meg.
162. § Az ügyvédi kamara névjegyzékébe felvett, lakóhelyétől állandóan távollevő ügyvéd, helyettes ügyvéd vagy ügyvédjelölt fegyelmi vagy felügyeleti felelősségrevonására irányuló eljárást a távollevő részére a kamara által kirendelt ügygondnok útján kell lefolytatni.
A részletes szabályokat az igazságügyminiszter rendeletben állapítja meg.
163. § A jelen törvény hatálybalépésének napját az igazságügyminiszter rendeletben állapítja meg.
Felhatalmaztatik az igazságügyminiszter, hogy a jelen törvény végrehajtásához szükséges, valamint az átmeneti rendelkezéseket rendeletben állapítsa meg.
164. § A jogszabályoknak mindazok a rendelkezései, amelyek a jelen törvény szabályaival megegyeznek vagy azokkal ellentétben vannak, a jelen törvény hatálybalépésével hatályukat vesztik. Különösen hatályát veszti az 1874:XXXIV. törvénycikk, az 1887:XXVIII. törvénycikk, az 1907:XXIV. törvénycikk, az 1912:LIV. tc. 18. §-a, az 1913:LIII. tc. 13. és 19. §-a, úgyszintén 22. §-ának második bekezdése; ugyanezen törvénycikk 16. §-ának második bekezdése akként módosul, hogy a fegyelmi bíráskodást az 1913:LIII. tc. 16. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés szempontjából azok felett, akik a kir. kincstár vagy a közalapítványok perbeli képviseletére rendelt hivatalnál vannak joggyakorlaton, a kir. kincstár vagy a közalapítványok perbeli képviseletére rendelt hivatal fogalmazó személyzetének fegyelmi bírósága gyakorolja; az 1913:LIII. tc. 17. §-a pedig akként módosul, hogy a kir. kincstár és a közalapítványok perbeli képviseletére rendelt hivatalnál töltött joggyakorlatról az illető hivatal főnöke állít ki tanusítványt. Hatályát veszti továbbá az 1925:VIII. tc. 38., 39. és 40. §-a, végül az 1934:II. törvénycikk a 16. § kivételével.
Ahol valamely jogszabály a jelen törvénnyel hatályon kívül helyezett rendelkezésre hivatkozik, ehelyett ezentúl a jelen törvénynek megfelelő rendelkezését kell érteni.
