1. § A szellemi és kulturális együttműködés tárgyában Berlinben 1936. évi május hó 28. napján kelt magyar-német egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett egyezmény eredeti magyar és eredeti német szövege a következő:
Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója és a Német Birodalom Vezére és Kancellárja attól az őszinte óhajtól vezérelve, hogy a régi hagyományokon alapuló kölcsönös kulturális kapcsolatokat, valamint a két ország kulturális és szellemi javainak cseréjét minden téren elmélyítsék és ezáltal a két nemzet kölcsönös megértését előmozdítsák, elhatározták, hogy a két állam között a szellemi és kulturális együttműködés tárgyában egyezményt kötnek és e célból teljhatalmú megbízottaikat kijelölték, akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik tudomásulvétele után a következőkben állapodtak meg:
I. Cikk. Mindkét kormány különleges figyelemmel fogja gondozni és fenntartani azokat a kulturális és tudományos intézményeket, amelyek a magyar-német kultúrkapcsolatok fejlesztését szolgálják.
A magyar királyi kormány a két ország tudományos irodalmának és művészeti kapcsolatainak fejlesztésére és tanulmányozására fenntartja a berlini Collegium Hungaricumot. Hasonlóképpen fenntartja a budapesti, szegedi, debreceni és pécsi tudományegyetemek összesen négy német filológiai tanszéke mellett a budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen a német irodalmi tanszéket.
A német birodalmi kormány továbbra is fenntartja a berlini Friedrich-Wilhelm Egyetemen meglévő, magyar tudós által betöltött és a jövőben is ilyennel betöltendő porosz tanszéket a magyar irodalom és nyelv részére, valamint az azzal kapcsolatban lévő Magyar Intézetet és lektorátust.
A magyar királyi kormány a budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen létesítendő német kultúrtörténeti tanszéket szerződés alapján birodalmi német tudóssal fogja betölteni. Ennek a tanszéknek különleges hivatása a német szellemi élet ismertetése.
A 3. és 4. bekezdésben említett tanszékek betöltésének módját külön megállapodás szabályozza.
II. Cikk. A két állam kormányai országaik egyetemein és főiskoláin, különösen fővárosaikban, a másik állam nyelvének tanításáról lektorok alkalmazása útján gondoskodnak.
A német birodalmi kormány a budapesti, szegedi, debreceni és pécsi egyetemeken, valamint a budapesti Báró Eötvös József Collegiumban továbbra is fenntartja a német nyelvi lektorátusokat. Azonkívül a budapesti József Nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetemen német nyelvi lektorátust állít fel.
A magyar kormány továbbra is fenntartja a müncheni Maximilian Egyetemen a magyar nyelvi lektorátust és a lipcsei egyetemen magyar lektorátust állít fel. Felmerülő szükség esetén a lehetőséghez képest gondoskodik a magyar kormány arról, hogy más német egyetemekre és főiskolákra is küldessenek ki magyar lektorok.
A két kormány megállapodik abban, hogy a nyelvoktatás lehetőleg eredményes megoldása és a két állam kulturális javainak ezzel egyidejűleg elérendő megismertetése érdekében a másik állam által fenntartott lektorátusokra (2. és 3. bekezdés) csak oly személyeket nevez ki, akik a másik állam állampolgárságával bírnak és ez utóbbi által az alkalmazó állam részére mint a lektori állásra alkalmasak, javaslatba hozatnak.
A két kormány gondoskodik arról, hogy a lektorok alkalmazására vonatkozó szabályok részletes feltételei egymással megegyezzenek. Hasonlóképpen törekedni fognak arra, hogy országaik gazdasági viszonyainak tekintetbevételével a lektorok javadalmazását egységes és egymással megegyező szempontok szerint szabályozzák.
Egyébként a XXI. szakaszban említett vegyesbizottság feladata a lektorok alkalmazásának részleteit, valamint a javadalmazást egyetértőleg megállapítani.
III. Cikk. Az egyetemi és főiskolai tanárok cseréje a két állam között oly módon mozdítandó elő, hogy a másik állam valamely egyeteme vagy főiskolája lehetőleg minden tanulmányi félévben legalább két tanárt hív meg vendégelőadásra. Annak a módját is keresni kell, hogy az előadásokat lehetőség szerint több egyetemen vagy főiskolán tartsák meg.
A két állam fenntartja magának, hogy idővel kölcsönös egyetértésben az egyetemi és főiskolai tanárok cseréjét teljes tanulmányi félévre terjeszti ki.
Egyébként mindkét állam gondoskodik arról, hogy az illetékessége alá tartozó egyetemi vagy főiskolai tanárral megállapodjék azokban a feltételekben, amelyekkel ez utóbbi a másik államban tartandó vendégelőadásokra szóló meghívást elfogadhatja.
A tanárcsere egységes lebonyolítását a XXI. cikkben említett kormánybizottságok esetről-esetre létesítendő megállapodásai biztosítják.
A tanárcsere lebonyolításán felül mindkét államnak gondja lesz arra, hogy a XXI. cikkben említett kormánybizottságok közvetítésével egyetemi és főiskolai tanársegédeket rövid időtartamra kölcsönösen kicseréljen.
IV. Cikk. A tudományos kutatómunka támogatására a két állam kormányai egyetemi és kutatóintézeteiben, mint például a tihanyi biológiai kutatóintézetben, vagy a mezőgazdasági kísérletügyi intézményekben, illetve a helgolandi biológiai intézetben, vagy a Kaiser Wilhelm intézetekben munkahelyeket bocsátanak időnként a másik állam tudósainak rendelkezésére.
Mindkét állam rövidesen megfontolás tárgyává teszi, vajjon célszerű-e a másik állam kutatóintézeteiben állandó munkahelyeket létesíteni és fenntartani saját országának tudósai részére.
V. Cikk. A két állam továbbra is fenntartja az eddig is meglévő főiskolai diákcserét. A magyar királyi kormány és a német birodalmi kormány, illetőleg ezek megbízásából a magyar Országos Ösztöndíjtanács és a német Diákcsereközpont (Deutscher, Akademischer Austauschdienst e. V.) által kölcsönösen rendelkezésre bocsátott ösztöndíjak száma hat (6). Minden egyes ösztöndíj tandíj- és illetékmentességből, továbbá ingyenes lakás- és ellátásból, vagy megfelelő kézi ösztöndíjból áll. A két állam gondoskodik arról, hogy az általuk az egyetemi és főiskolai diákcserére fordított összegek a megélhetés általános költségeinek tekintetbevételével egymással megfelelő arányban álljanak.
A diákcsere lebonyolításának részleteit magyar részről az Országos Ösztöndíjtanács, német részről a német Diákcsereközpont (Deutscher Akademischer Austauschdienst e. V.) határozza meg. Mindkét szervnek jogában áll a másik állam csereösztöndíjasait meghatározott egyetemekre és főiskolákra szétosztani.
Az ösztöndíjasok az egyetemekre és főiskolákra való beiratkozással Magyarországon az érvényben levő fegyelmi szabályzatnak, Németországban az érvényben lévő főiskolai jognak (Hochschulrecht) alá vannak vetve. Ha az ösztöndíjasok valamely kollégiumban vagy diákinternátusban kapnak lakást és ellátást, akkor az azokban érvényes házirend reájuk nézve is kötelező.
VI. Cikk. A német egyetemek és főiskolák továbbra is résztvesznek a magyar egyetemek és főiskolák nyári tanfolyamain és pedig a lehetőséghez képest zárt csoportokban. Magyar diákcsoportok, miként a multban is, szintén résztvesznek a német egyetemi nyári tanfolyamokon. Az egyes csoportok létszámára és szétosztására vonatkozólag esetről-esetre előzetes megállapodás jön létre. A csoportok kölcsönösen tandíj- és illetékmentességben részesülnek. Továbbá arról is gondoskodás fog történni, hogy az egyéb utazási és tartózkodási költségek a lehető legalacsonyabbak legyenek.
A nyári tanfolyamokra vonatkozó értesítések megküldéséről kellő időben kell gondoskodni.
A nyári tanfolyamok keretében ingyenes helyek biztosítása - amennyiben az lehetséges - a jövőben is kölcsönösen meg fog történni.
A német egyetemeknek és főiskoláknak külföldi ügyeit intéző szervei (Akademische Auslandstellen) és a budapesti Eötvös Collegium az eddig is meglévő szünidei diákcserét oly módon bonyolítják le, hogy a nyári szünidőben mindenkor legfeljebb 10 német egyetemi hallgató kap az Eötvös Collegiumban négytől hat heti időtartamra ingyen lakást és ellátást és másrészről ugyanannyi magyar egyetemi hallgató kap elhelyezést német egyetemeken vagy főiskolákon azonos időre és azonos feltételek mellett. A tekintetbe jövő diákok, amennyiben ez célszerűnek látszik, beoszthatók tandíj- és illetékmentesség engedélyezésével az első bekezdésben említett nyári tanfolyamokra.
VII. Cikk. A német birodalom „Alexander von Humboldt” alapítványa magyar pályázók részére évenkint legalább három ösztöndíjat biztosít. A jelen egyezmény egyébként nem érinti az „Alexander von Humboldt” alapítvány pályázati feltételeit.
Az „Alexander von Humboldt” alapítvány ösztöndíjasaira az V. Cikk 3. bekezdésének rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
VIII. Cikk. Kívánatos, hogy a két állam egyetemi és főiskolai hallgatói, akiknek tanulmányaik ideje alatt, vagy közvetlenül azután gyakorlati tevékenységre van szükségük, a két kormány által mindenkor meghatározandó keretek között a nyári szünidő alatt egymással továbbra is kölcsönösen kicseréltessenek (gyakornokcsere). Ezt a cserét német részről a birodalmi kormány megbízásából a Diákcsereközpont (Akademischer Austauschdienst e. V.), magyar részről a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter által e célra kijelölendő szerv intézi.
IX. Cikk. A két állam továbbra is fenntartja a tanulócserét és ezt a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter által kijelölendő szerv és a német Diákcsereközpont (Akademischer Austauschdienst e. V.) útján bonyolítja le. A két kormány törekedni fog ennek a tanulócserének további fejlesztésére.
Mindkét kormány támogatni fogja a másik állam ifjúsága részére kölcsönösen rendezendő tanulmányutakat és táborozásokat. A két kormány továbbá igyekezni fog közös táborozásokat rendezni, amelyeken mindkét állam ifjúsága résztvesz.
X. Cikk. Az ösztöndíjasok kiválasztásakor és a tanulmányi, tanuló- és ifjúsági csoportok összeállításakor mindkét részről különös gondoskodás tárgya lesz, hogy a kiválogatás oly módon menjen végbe, amely megfelelőnek és alkalmasnak látszik arra, hogy a kiválasztottak hazájuk tanuló ifjúságát a vendéglátó országban méltóan képviseljék.
XI. Cikk. Mindkét kormánynak jogában áll, hogy az V., VI., VIII., IX. cikkben foglalt egyetemi diákcserére, szünidei, gyakornok-, tanuló- és ifjúsági cserére pályázókat megfelelő időben visszautasítsa és a csereidő tartama alatt is kívánja visszarendelésüket.
XII. Cikk. Az egyezményben említett tanulmányi és ifjúsági csoportok zárt csoportban való utazás esetén mindkét ország vasutain ugyanolyan kedvezményekben részesülnek, mint amilyeneket az illető állam a belföldi csoportos utazások részére biztosít.
XIII. Cikk. A magyar kormány, miként a multban is, gondoskodni fog a német nyelvnek oktatásáról a magyar középiskolákban (gimnáziumokban) és felső kereskedelmi iskolákban. A német birodalmi kormány továbbra is fenntartja a budapesti németbirodalmi iskolát és a kereskedelmi tanfolyamokkal kapcsolatos német nyelviskolát.
XIV. Cikk. A két kormány időnként kicseréli egymással azoknak a tudományos és irodalmi műveknek jegyzékét, melyeknek a másik nyelvre való lefordítását, illetőleg a másik országban leendő terjesztését különösen kívánatosnak tartja.
Továbbá mindkét kormány kölcsönösen elősegíti, hogy a vezető tudományos szakfolyóiratokban megfelelő szaktudósok ismertessék a másik országban újonnan megjelenő tudományos és irodalmi műveket.
XV. Cikk. Mindkét kormány gondoskodni fog a hivatalos kiadványok, valamint az egyetemek, főiskolák, tudományos akadémiák és kutatóintézetek tudományos jelentéseinek és közleményeinek kölcsönös kicseréléséről.
Ezen megállapodás végrehajtása német részről a berlini központi birodalmi szervnek (Reichstauschstelle), magyar részről az Országos Könyvforgalmi és Bibliografiai Központnak feladata.
XVI. Cikk. Mindkét kormány a rendelkezésre álló eszközök tekintetbevételével igyekezni fog a magyarországi könyvtárak német, illetőleg a németországi könyvtárak magyar anyagát gyarapítani és elősegíteni magyar könyvtárak felállítását Németországban és német könyvtárak felállítását Magyarországon. A két kormány a könyvtárak és levéltárak használatát a másik állam polgárainak ugyanolyan feltételek mellett engedélyezi, mint saját polgárainak.
A két kormány a történelmi kutatás elősegítése céljából könyvtárai és levéltárai között a könyv- és kéziratkölcsönzést a kölcsönösség alapján elősegíti és megkönnyíti.
XVII. Cikk. Mindkét kormány az ezen a téren máris fennálló kapcsolatok továbbfejlesztése érdekében kölcsönösen támogatni fogja mindazoknak a magyar és német íróknak és művészeknek tevékenységét, akiknek művei tárgyuk és kulturális értékük alapján, illetve előadásuk következtében a színház, film, rádió stb. terén mindkét fél szempontjából különösen alkalmasnak látszanak arra, hogy népük kultúráját kifejezésre juttassák és bemutassák.
A Magyarországon és Németországban előállított filmek cseréjét, különösen a közművelődési, tanító és oktatófilmek cseréjét is, valamint a filmművészet terén megvalósítandó esetleges együttműködés kérdését főképpen a filmtermelést illetőleg, a közel jövőben megkötendő külön egyezmény fogja rendezni.
XVIII. Cikk. Mindkét kormány különlegesen gondoskodni fog arról, hogy saját országában a másik ország tudományos és művészeti kiállításainak rendezését előmozdítsa.
XIX. Cikk. Mindkét kormány a magyar és német rádióállomások számarányának tekintetbevételével törekedni fog arra, hogy adóállomásai a másik állam adóállomásainak műsoraiból kölcsönös közvetítéseket és esetről-esetre a másik ország történetéről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenéjéről és nemzeti kultúrájáról, valamint az idegenforgalom szempontjából jelentős vidékeiről előadásokat rendezzenek.
XX. Cikk. A két országnak a jelen egyezmény végrehajtására illetékes hivatalos szervei oda fognak hatni, hogy pénzforgalmi nehézségek miatt a jelen egyezmény végrehajtása akadályokba ne ütközzék.
XXI. Cikk. Abból a célból, hogy a jelen egyezmény szellemében a kölcsönös szellemi és kulturális kapcsolatok kimélyítése és előmozdítása megvalósuljon, a lehető legsürgősebben magyar-német vegyes bizottság fog alakíttatni, amelynek hivatása, hogy az ezen egyezmény rendelkezéseinek végrehajtását mindegyik országnak a végrehajtásra illetékes hivatalos szerveivel való állandó érintkezés útján biztosítsa.
A vegyes bizottság két, mindegyik ország részére külön alakított kormánybizottságból áll, melyek egyikének székhelye Budapest, a másikénak Berlin. A kormánybizottságok mindegyikének elnöke az ország közoktatásügyi minisztere, vagy az általa megbízott személy. A kormánybizottságot egyébként a magyar-német kultúrkapcsolatokban érdekelt hivatalos szervek képviselőiből kell összeállítani. A két kormány mielőbb közölni fogja egymással a bizottságok tagjainak névsorát.
A vegyes bizottság, függetlenül a kormánybizottságok üléseitől, évenként legalább egyszer előzetes megállapodás után összeül váltakozva Magyarországon és Németországban.
XXII. Cikk. A jelen egyezmény meg fog erősíttetni. A megerősítési okiratok a lehető legrövidebb időn belül Budapesten fognak kicseréltetni.
Az egyezmény a megerősítési okiratok kicserélését követő 30. napon lép életbe.
XXIII. Cikk. A jelen egyezmény időbeli korlátozás nélkül köttetik; mindazonáltal a Magas Szerződő Felek bármelyike felmondhatja. Felmondás esetén annak kézhezvételétől számított hatodik hónap elteltével az egyezmény hatályát veszti.
Ennek hiteléül a meghatalmazottak a jelen egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták.
Készült két eredeti példányban magyar és német nyelven azzal, hogy mindkét szövegnek ugyanaz az érvénye van.
3. § Jelen törvény kihirdetése napján, azonban az 1. §-ban említett egyezmény életbeléptetésétől kezdődő hatállyal lép életbe. Végrehajtásáról a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik.
