1. § Az 1920:XVIII. tc. 3. §-ának 1. pontja alapján választásra jogosultságot nem szünteti meg az a körülmény, hogy az, akinek a haszonbérlet állandó megélhetési forrása, az összeíró jegyzék elkészítésének időpontjában legfeljebb egy év óta nem áll haszonbérleti jogviszonyban, feltéve, hogy a mezőgazdaságon kívül eső foglalkozást nem folytat.
Az 1920:XVIII. tc. 3. §-ának 2. pontja alapján választásra jogosultságot nem szünteti meg az a körülmény, hogy a mezőgazdaságban egyébként állandóan alkalmazott az összeíró jegyzék elkészítésének időpontjában aránylag rövid idő óta nem áll szolgálati jogviszonyban, feltéve, hogy a mezőgazdaságon kívül eső foglalkozást nem folytat. Az említett idő gazdatisztnél (1900:XXVII. tc. 1. §) egy évet, gazdasági cselédnél (1907:XLV. tc. 1. § első bekezdés) egy hónapot, egyéb munkavállalónál három hónapot meg nem haladhat.
Községi (városi) mezőgazdasági bizottsági tagok választására jogosultak azok is, akik az 1920:XVIII. tc. 3. §-ának 1. pontja alapján választásra jogosult földbirtokosoknak (tulajdonosoknak) huszonnegyedik életévüket betöltött, férfi segítő családtagjai.
2. § Az 1920:XVIII. tc. 3. §-ának 1. pontja értelmében választásra jogosult tulajdonosokat, haszonélvezőket, javadalmasokat és haszonbérlőket az összeíró jegyzékben hat csoportba kell besorozni; mégpedig ha a választásra jogosultság megállapításának alapjául szolgáló birtok területe
1. 3 kataszteri holdat meg nem halad, az elsőbe,
2. 3 kataszteri holdat meghalad, de 10 kataszteri holdnál nem több, a másodikba,
3. 10 kataszteri holdat meghalad, de 30 kataszteri holdnál nem több, a harmadikba,
4. 30 kataszteri holdat meghalad, de 100 kataszteri holdnál nem több, a negyedikbe,
5. 100 kataszteri holdat meghalad, de 500 kataszteri holdnál nem több, az ötödikbe,
6. 500 kataszteri holdat meghalad, a hatodikba.
Az 1. § harmadik bekezdésében említett segítő családtagokat annak a birtoknak az alapján kell csoportba sorozni, amelyen folytatott gazdálkodásban közreműködnek.
Az 1920:XVIII. tc. 3. §-ának 2. pontja alapján választásra jogosultak közül a gazdatiszteket (1900:XXVII. tc. 1. §) abba a csoportba kell besorozni, amelyikbe munkaadójuk tartozik, illetőleg utolsó munkaadójuk tartozott.
Az 1920:XVIII. tc. 3. §-ának 2. pontja alapján választásra jogosult azokat a személyeket, akik nem esnek az előbbi bekezdés alá, az első csoportba kell sorozni.
Ha a választói csoportba besorozás szempontjából a birtok területe irányadó, az erdőterületek kivételével a mezőgazdasági mívelés alatt álló összes ingatlanok területeit össze kell számítani, amely ingatlanoknak a választásra jogosult tulajdonosa, haszonélvezője, javadalmasa vagy haszonbérlője, tekintet nélkül arra, hogy a birtok mely község (város) határában fekszik.
Több községben (városban) vagy csoportban választói jogot gyakorolni nem lehet. A választásra jogosultakat rendszerint lakóhelyükön kell összeírni. Ez alól a szabály alól kivételnek van helye, ha a választásra jogosult olyan községben (városban) való összeírását kéri, ahol a választói jog alapjául szolgáló ingatlanok legnagyobb hányada fekszik, vagy ha a választásra jogosult gazdatiszt és olyan községben (városban) való összeírását kéri, ahol munkaadója választói jog alapjául szolgáló ingatlanokat birtokol. Azt, aki választásra több csoportban jogosult, - másirányú kérelme hiányában - ezek közül a sorrendben legelső csoportba kell besorozni.
Az 1920:XVIII. tc. 4. §-ának második, harmadik, negyedik, ötödik és hatodik bekezdése hatályát veszti.
3. § A községi (városi) mezőgazdasági bizottságba az 1920:XVIII. tc. 6. §-ának első bekezdésében említett tíz tag helyett tizenkettőt, tizenöt tag helyett tizennyolcat és húsz tag helyett huszonnégyet kell választani. A választásra jogosultak csoportonkint saját kebelükből a bizottsági tagok egyhatod-egyhatod részét választják.
Községi (városi) mezőgazdasági bizottsági taggá nem lehet választani azt, akinek jövedelme nem ered nagyobb részben mezőgazdasági ingatlanból, vagy mezőgazdasági munkajövedelemből. Gazdasági tanárra, önállóan gazdálkodó okleveles gazdára (mezőgazdára), lelkészre, tanítóra (kántorra), valamint az államtól, illetőleg az állammal az ellátás szempontjából viszonosságban álló intézményektől (nyugdíjalapoktól, nyugdíjintézetektől stb.) ellátásban részesülő volt alkalmazottakra ez a megszorító rendelkezés nem áll.
A községi mezőgazdasági bizottságnak hivatalból tagjai a vitézek őrmestere és a községi (kör-) állatorvos, a megyei városi, illetőleg törvényhatósági jogú városi mezőgazdasági bizottságnak pedig ama vármegyei vitézi szék kiküldöttje, amelyhez a város tartozik és a városi (vezető) állatorvos is.
Az 1920:XVIII. tc. 6. §-ának második bekezdése hatályát veszti.
4. § Mind a járási, mind a vármegyei mezőgazdasági bizottságba az 1920:XVIII. tc. 10. §-ának első és második bekezdésében, illetőleg 12. §-ának második bekezdésében említett öt tag és öt póttag helyett ezentúl tizenkét tagot és tizenkét póttagot, választói csoportonként tehát két rendes és ugyanannyi póttagot kell választani.
A járási mezőgazdasági bizottságnak hivatalból tagja a járási vitézi hadnagy is.
A vármegyei mezőgazdasági bizottságnak hivatalból tagjai a vármegyei vitézi szék kiküldöttje és a vármegye székhelyén levő m. kir. háziipari kerületi felügyelőség vezetője is.
5. § A községi, megyei városi és járási mezőgazdasági bizottságok felett a felügyeletet akár közvetlenül, akár az illetékes vármegyei mezőgazdasági bizottság útján, az a mezőgazdasági kamara gyakorolja, amelynek területén a mezőgazdasági bizottság működik.
Az 1920:XVIII. tc. 24. §-a első bekezdésének első mondata hatályát veszti.
Ha valamely községben községi mezőgazdasági bizottság alakítását a vármegye alispánja a kamara megkeresésére sem rendeli el, a kamara az elrendelés érdekében az országos mezőgazdasági kamara útján a földmívelésügyi miniszterhez folyamodhatik.
6. § A kamara területén bármely község (város) összeíró jegyzékének bármely csoportjába sorolt gazdatisztek saját kebelükből ugyanannyi mezőgazdasági kamarai rendes tagot és póttagot választanak, mint amennyit választ a 2. §-ban megjelölt egy-egy csoport.
Gazdatisztet vármegyei (törvényhatósági jogú városi) mezőgazdasági bizottság kamarai tagul nem választhat.
A gazdatiszti (hetedik) csoport keretében történő választás módját, a törvény korlátai között, a földmívelésügyi miniszter rendelettel szabályozza.
7. § Az 1920:XVIII. tc. 30. §-ának második bekezdése hatályát veszti.
8. § Hivatalból rendes tagjai a mezőgazdasági kamarának ama törvényhatóságok első tisztviselői, valamint ama vitézi törzsszékek egy-egy kiküldöttje is, amelyekbe a kamara működési területe kiterjed, továbbá a kamara területén székelő vármegyei és törvényhatósági jogú városi m. kir. gazdasági felügyelőségek vezetői.
Hivatalból rendes tagjai a mezőgazdasági kamarának a kamara területén legalább is egy egész törvényhatóság, de legfeljebb a kamara területére kiterjedőleg láttamozott alapszabályok alapján működő önálló, általános mezőgazdasági célú azoknak az egyesületeknek és munkásegyesületeknek az egyesületi közgyűlés által választott két-két kiküldöttje, amely egyesületeket a földmívelésügyi miniszter az illető kamara és az országos mezőgazdasági kamara javaslatára tagok kiküldésére feljogosít.
Hivatalból rendes tagjai a mezőgazdasági kamarának a kamara területén legalább is egy törvényhatóság, de legfeljebb a kamara területére kiterjedőleg láttamozott alapszabályok alapján működő, a második bekezdés alá nem eső mezőgazdasági egyesületek (munkásegyesületek) által együttesen választott két kiküldött, valamint a mezőgazdasági kamara területén székhellyel bíró mezőgazdasági szövetkezetek által ugyancsak együttesen választott két kiküldött. Azokat az egyesületeket (munkásegyesületeket), illetőleg szövetkezeteket, amelyek a választásban résztvenni jogosultak, az illető kerületi mezőgazdasági kamara és az országos mezőgazdasági kamara javaslatára a földmívelésügyi miniszter jelöli ki. A kiküldöttek választásának módját a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg. A földmívelésügyi miniszter a jelen bekezdésben említett egyesületek kiküldötteinek a számát indokolt esetben a mezőgazdasági kamarának az országos mezőgazdasági kamara útján tett felterjesztésére, legfeljebb négyre felemelheti.
A mezőgazdasági kamarákba tagküldésre jogosult egyesületeknek (munkásegyesületeknek, szövetkezeteknek) a feljogosítása, nemkülönben az ezek által kiküldött tagok megbízatása csak egy választási időszakra (1920:XVIII. tc. 30. § első bekezdése) szól. Ez a rendelkezés azokra az egyesületekre (munkásegyesületekre, szövetkezetekre), illetőleg tagokra is vonatkozik, amelyeknek feljogosítása, illetőleg akiknek kiküldése megelőzte a jelen törvény hatálybaléptét.
Az 1920:XVIII. tc. 32. §-a hatályát veszti.
9. § Azok közül, akik a kamara életében különösen kiváló érdemeket szereztek, legfeljebb öt örökös tiszteletbeli tagot lehet választani. Az örökös tiszteletbeli tagokat a rendes tagok tagsági jogai illetik meg.
Az 1920:XVIII. tc. 33. §-ának első bekezdésében említett kültagok számát a kamara alapszabályai állapítják meg.
10. § Olyan közigazgatási határozat (intézkedés) ellen, amely a kamara által tett javaslatra vonatkozik, a kamara - az 1929:XXX. törvénycikk korlátai között - jogorvoslattal élhet, habár jogát vagy érdekét a határozat (intézkedés) nem sérti, de - véleménye szerint - az általa képviselt egyetemes mezőgazdasági érdekek szempontjából nem megfelelő.
Az 1920:XVIII. tc. 37. §-ának első bekezdése akként módosul, hogy a kamara egyetemes országos jelentőségű ügyben a törvényhozáshoz vagy a kormányhoz az országos mezőgazdasági kamara útján tesz előterjesztést. Az ilyen előterjesztést az országos mezőgazdasági kamara ennek folytán tett saját előterjesztéséhez mellékelni köteles.
11. § Az 1920:XVIII. tc. 40. §-a akként módosul, hogy az alelnökök számát az alapszabályok állapítják meg.
Az 1920:XVIII. tc. 42. §-ának első bekezdése akként módosul, hogy a választmánynak 28 tagból kell állnia.
12. § A mezőgazdasági kamarák kötelesek a kamarai választmányi ülésekről és közgyűlésekről jegyzőkönyvet készíttetni és a jegyzőkönyveket az ülés napjától számított tizennégy nap alatt egy-egy hitelesített példányban az országos mezőgazdasági kamarához és a földmívelésügyi miniszterhez felterjeszteni.
A kamara közgyűlésének és választmányának ülésén a földmívelésügyi miniszter és az országos mezőgazdasági kamara magát képviseltetheti. Evégből az ülés időpontját és tárgysorozatát a földmívelésügyi miniszterrel és az országos mezőgazdasági kamarával idejében közölni kell. A földmívelésügyi miniszter, illetőleg az országos mezőgazdasági kamara képviselőjét az ülésen szó illeti.
Az 1920:XVIII. tc. 41. §-ának második és negyedik bekezdése hatályát veszti.
13. § A kamarának azok a tagjai, akik a gazdatiszteket képviselik, a gazdatiszti ügyek tárgyalására külön szakosztályt alakíthatnak. A szakosztály tagjai csak a gazdatiszteket képviselő kamarai tagok lehetnek.
14. § A kamarai alapszabályoknak a kamarai tisztviselők szolgálati és nyugdíjviszonyaira vonatkozó rendelkezései, valamint az ezek alapján kibocsátott szolgálati, fegyelmi és nyugdíjszabályzatok nem térhetnek el az országos mezőgazdasági kamara tisztviselőire vonatkozó megfelelő rendelkezésektől, illetve szabályzatoktól.
Ez alól a rendelkezés alól a földmívelésügyi miniszter indokolt esetben az országos mezőgazdasági kamara javaslatára kivételt engedhet.
15. § Annak, akit mint mezőgazdasági kamara szolgálatában álló tisztviselőt (1920:XVIII. tc. 46. §) neveznek ki a földmívelésügyi tárca keretében állami tisztviselővé, a földmívelésügyi miniszter - a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával - a kinevezéskor biztosíthatja azt, hogy a mezőgazdasági kamara szolgálatában költségvetésileg rendszeresített álláson végleges minőségben eltöltött idő vagy annak egy meghatározott része, az ellátás megállapításánál az érvényben álló jogszabályok szerint számításba vehető szolgálati időhöz hozzá fog számíttatni.
Az állami szolgálatban töltött időhöz az előző bekezdés szerint hozzászámítható idő tartamát a polgári időszámítás szerint kell megállapítani és az tizenöt évet meg nem haladhat.
Annál, akit mint mezőgazdasági kamara szolgálatában álló tisztviselőt a jelen törvény hatálybalépte előtt neveztek ki a földmívelésügyi tárca keretében állami tisztviselővé, az első bekezdés szerint számításba vehető időből legfeljebb öt évet hozzá kell számítani az állami szolgálatban eltöltött időhöz.
16. § Mezőgazdasági kamarai illetéket kell fizetni az adóköteles mezőgazdasági mellékipari üzemek után is, feltéve, hogy leginkább saját nyerstermékeik feldolgozására és eladására szorítkoznak, továbbá a mesterséges halastavak után is. Mezőgazdasági kamarai illetéket tartoznak fizetni a gazdatisztek, valamint a mezőgazdasági termelési, értékesítési és fogyasztási szövetkezetek is.
Az illeték alapja adóköteles mezőgazdasági mellékipari üzemek és mesterséges halastavak tekintetében a terhükre kivetett általános kereseti adó, a gazdatisztek tekintetében az alkalmazottak kereseti adója, az említett szövetkezetek tekintetében pedig a társulati adó. Az illeték kulcsa nem lehet magasabb, mint azé az illetéké, amelyet a földadó alá eső mezőgazdasági földbirtok után kell fizetni.
Mezőgazdasági mellékipari üzem után kereskedelmi és iparkamarai illetéket (1868:VI. tc. 27. §) nem kell fizetni. Nem kötelesek kereskedelmi és iparkamarai illeték fizetésére az említett szövetkezetek sem.
Kétség esetén a földmívelésügyi miniszter az iparügyi, illetőleg a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve dönti el, hogy valamely üzemet mellékipari üzemnek, úgyszintén azt is, hogy valamely szövetkezetet mezőgazdasági termelési, értékesítési vagy fogyasztási szövetkezetnek kell-e tekinteni.
17. § Az 1920:XVIII. tc. 51. §-ának első bekezdése akként módosul, hogy az országos mezőgazdasági kamarába minden mezőgazdasági kamara tagjai sorából huszonnyolc-huszonnyolc rendes és tizennégy-tizennégy póttagot választ olyképpen, hogy a jelen törvény 2. §-ában megjelölt csoportok és a gazdatiszti csoport egyenlő arányban legyenek képviselve.
Hivatalból rendes tagjai az országos mezőgazdasági kamarának a láttamozott alapszabályok alapján működő azoknak az országos mezőgazdasági egyesületeknek és mezőgazdasági munkásegyesületeknek, továbbá azoknak az országos jelentőségű mezőgazdasági szövetkezeteknek az egyesületi, illetőleg szövetkezeti közgyűlés által választott két-két kiküldöttje, amelyeket a földmívelésügyi miniszter az országos mezőgazdasági kamara javaslatára tagküldésre feljogosít.
Hivatalból rendes tagjai az országos mezőgazdasági kamarának az ügyvezető vitézi törzskapitány és a vitézi rend főszéktartóságának egy mezőgazdasági szakelőadója is.
Az 1920:XVIII. tc. 51. §-ának második bekezdése hatályát veszti.
18. § Az 1920:XVIII. tc. 47. §-a az országos mezőgazdasági kamarára nem nyer alkalmazást. Az 1920:XVIII. tc. 55. §-ában felsorolt egyéb §-ok rendelkezéseit pedig a jelen törvényben foglalt módosításokkal, illetőleg kiegészítésekkel kell az országos mezőgazdasági kamarára megfelelően alkalmazni.
Az országos mezőgazdasági kamarára megfelelően alkalmazni kell továbbá az 1920:XVIII. tc. 33., 49. és 50. §-át, valamint a jelen törvény 8. §-ának negyedik bekezdését, 9. §-át, 12. §-ának első bekezdését és 15. §-át is. Az 1920:XVIII. tc. 49. §-ának második bekezdése azonban mind a mezőgazdasági kamarák, mind pedig az országos mezőgazdasági kamara tekintetében akként módosul, hogy a kamarát (országos mezőgazdasági kamarát) az elnök (helyettese) és az igazgató (helyettese) együttesen képviseli.
19. § Az 1920:XVIII. tc. 56. §-a akként módosul, hogy a mezőgazdasági kamarák az országos mezőgazdasági kamara költségeinek reájuk eső felerészét nem egyenlő arányban, hanem az általuk kivetett évi mezőgazdasági kamara illetékek összegeinek arányában viselik.
Az országos mezőgazdasági kamarába tagküldésre jogosult szövetkezetek által fizetett kamarai illetékből származó jövedelem az országos mezőgazdasági kamarát illeti.
20. § A mezőgazdasági kamarák és az országos mezőgazdasági kamara tekintetében a közérdekű testületek gazdaságosabb működésének elősegítéséről szóló jogszabályok értelmében szükséges intézkedések, ideértve a kamarák jóváhagyását (hozzájárulást) igénylő határozatainak, illetőleg jogcselekményeinek jóváhagyását is, kizárólag a földmívelésügyi miniszter felügyeleti jogkörébe tartoznak.
21. § A mezőgazdasági törvényes érdekképviselet bármely tagozatából magasabb tagozat csoportjába csak olyan tagokat lehet választani, akik az alacsonyabb tagozatban is ugyanannak a csoportnak választott tagjai voltak.
22. § A mezőgazdasági bizottságok és a mezőgazdasági kamarák (országos mezőgazdasági kamara) tagjaiknak igazolására nézve akként határoznak, hogy a sorrendben első csoport tagjainak megbízatását a sorrendben utolsó, az első csoportot követő csoportok tagjainak a megbizatását pedig a sorrendben közvetlenül előző csoport bírálja el.
23. § Az 1929:XXX. tc. 4. §-ának (4) bekezdése a következőképpen módosul: Azokban a törvényhatóságokban, amelyekben a mezőgazdasági bizottság által kiküldött törvényhatósági bizottsági tagok száma (1929. évi XXX. tc. 4. §-ához tartozó C) kimutatás) hattal maradék nélkül nem osztható, az osztás után még fennmaradó tagsági helyek a választói csoportoknak a jelen törvény 2. §-ában meghatározott sorrendjében illetik meg az egyes választói csoportokat. Ugyanebben a sorrendben illetik meg a tagsági helyek az egyes választói csoportokat azokban a törvényhatóságokban is, amelyekben a mezőgazdasági bizottság kiküldötteinek száma egynél nagyobb, de hatnál kisebb.
Az első bekezdés nem érinti azoknak a megbizatását, akiket a jelen törvény hatálybalépése előtt választottak meg a törvényhatósági bizottság tagjává vagy póttagjává.
24. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba. E naptól számított félév elteltével a mezőgazdasági bizottságok és a mezőgazdasági kamarák folyó választási időszaka (1920:XVIII. tc. 14. §, illetőleg 30. § első bekezdés) lejár s az új választásokat legkésőbb további három hónapon belül meg kell tartani.
A jelen törvény végrehajtásáról az érdekelt miniszterekkel egyetértve a földmívelésügyi miniszter gondoskodik.
