1. § A bíróság vagy más hatóság az eljárást, annak bármely szakában, tehát a végrehajtás során is, hivatalból felfüggeszti és főfelügyeleti hatóságához tesz jelentést, ha az eljárásban külföldi állam vagy olyan személy van félként érdekelve, akit a nemzetközi jog - megállapodás, gyakorlat vagy viszonosság - alapján területenkívüliség vagy személyes mentesség illet, vagy ha erre a fél hivatkozik és nem nyilvánvaló, hogy ilyen kiváltságot vagy mentességet nem élvezhet.
Az eljárást a bíróság vagy más hatóság felfüggeszti a főfelügyeleti hatóság felhívására is.
2. § A bíróság vagy más hatóság főfelügyeleti hatóságához tesz jelentést az eljárásban nem félként, hanem más minőségben résztvevő olyan személyre vonatkozó intézkedése és határozata előtt is, akit az 1. §-ban említett kiváltság vagy mentesség illet.
3. § A főfelügyeletet gyakorló miniszter a külügyminiszterrel egyetértésben határoz az 1. és 2. §-ban említett kiváltságok és mentességek fennállása, valamint személyi és tárgyi terjedelme felől.
Ez a határozat az eljáró bíróságra vagy más hatóságra kötelező.
4. § Amennyiben a külföldi államok konzuli alkalmazottait megillető mentesség személyi körét és e mentesség terjedelmét nemzetközi szerződés vagy más írott jogszabály határozza meg, az eljáró bíróságnak vagy más hatóságnak csak kétség esetében kell főfelügyeleti hatóságához fordulnia. Ebben az esetben a 3. § rendelkezései irányadók.
5. § Külföldi állam tulajdonában levő olyan épület, amely diplomáciai képviseletének céljára vagy e képviselet személyzetének elhelyezésére szolgál, viszonosság esetében tartozékaival együtt mentes a végrehajtás alól.
A bíróság vagy más hatóság minden olyan esetben, amidőn a végrehajtás tárgya külföldi állam tulajdonában levő épület, a mentesség fennállásának, terjedelmének és a viszonosságnak megállapítása céljából főfelügyeleti hatóságához tesz jelentést, amely a külügyminiszterrel egyetértésben határoz. Ez a határozat az eljáró bíróságra vagy más hatóságra kötelező.
Ha nem nyilvánvaló, hogy a kérdéses épületet az első bekezdésben említett mentesség megilleti, a biztosítási végrehajtás elrendelésének és foganatosításának nincs akadálya, a kielégítési végrehajtás pedig a második bekezdésben említett főfelügyeleti hatóság határozatáig a követelés biztosításán túl nem terjedhet. A mentesség megállapítása esetében a végrehajtási intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni.
Az előbbi rendelkezések nem érintik az első bekezdésben említett épületet a nemzetközi jog alapján általában megillető egyéb mentességeket.
6. § A jelen törvény alkalmazása szempontjából a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó ügyekben főfelügyeleti hatóságnak azt a szakminisztert kell tekinteni, akinek ügykörébe tartozik az eljárás tárgyát alkotó az az ügy, amelyben a területenkívüliség vagy személyes mentesség kérdése felmerült.
7. § A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896:XXXIII. tc. 31. §-a és a polgári perrendtartásról szóló 1911:I. tc. 9. §-a hatályát veszti. Ugyancsak hatályukat vesztik egyéb jogszabályoknak a jelen törvénnyel ellenkező rendelkezései.
8. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba és azt az érdekelt miniszterek hajtják végre.
