1. § (1) A jelen törvény célja az öntözéses gazdálkodás lehetővététele érdekében szükséges munkálatok végrehajtása, még pedig elsősorban a Tisza és Hármas-Körös folyókon egy-egy duzzasztómű létesítése, a Tisza mentén két szivattyútelep, továbbá a mindezekkel kapcsolatos öntözőcsatornarendszerek megépítése, valamint az említett munkálatokkal létrehozott öntözőművek megfelelő kihasználásának előmozdítása.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított célok elérésének pénzügyi biztosítására öntözési alapot kell létesíteni.
(3) Az öntözési alap bevételei:
1. az 1936:XV. tc. 1. §-ának (1) bekezdése alapján felvett kölcsönből az alföldi öntözésekre kijelölt 5.000,000 pengőnek még fel nem használt hányada;
2. az 1937:XIV. tc. 1. §-ának (e) bekezdésében engedélyezett összegből az alföldi öntözésekre kijelölt 5.000,000 pengő;
3. tizennégy éven át az állami költségvetésben előirányzandó, vagy egyébként biztosítandó legalább évi 5.000,000 pengő;
4. az (1) bekezdésben említett öntözőművek hasznosítása folytán szedett díjak és az alap vagyonának egyéb jövedelmei;
5. a 8. § (1) bekezdésében említett kölcsönök kamatai és törlesztő részletei.
2. § (1) Az öntözési alap tekintetében az utalványozás jogát a mellérendelt számvevőség közreműködésével a M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatal elnöke [3. § (2) bek.] gyakorolja.
(2) A földmívelésügyi miniszter az országgyűlésnek évenkint - a zárszámadással kapcsolatban - jelentést tesz az 1. § (1) bekezdésében említett munkálatok állásáról, illetőleg az öntözőművek kihasználásának előrehaladásáról is.
(3) Az alap kezelésére egyébként az állami alapok kezelésére vonatkozó szabályok irányadók; az esetleg szükséges eltéréseket rendelettel a minisztérium állapítja meg.
3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében megjelölt munkálatok végrehajtása a M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatal feladata. A munkálatok költségeit, úgyszintén a Hivatal személyi és dologi szükségleteit az öntözési alapból kell fedezni.
(2) A Hivatal élén az államfő által a miniszterelnök előterjesztésére kinevezett elnök áll. Az elnököt állásától az államfő menti fel.
(3) Az elnök illetményeit az öntözési alap terhére a minisztérium állapítja meg.
4. § (1) A M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatal személyzetét a földmívelésügyi miniszter vagy a szükséghez képest más miniszter a tárcájához tartozó személyzetből rendeli ki, vagy pedig a Hivatal elnöke az öntözési alap terhére szerződteti.
(2) A Hivatal személyzetével szolgálati szempontból az elnök rendelkezik.
5. § (1) A M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatal a minisztérium felügyelete alatt áll. A minisztérium a felügyeletet a földmívelésügyi miniszter útján gyakorolja. A felügyelet gyakorlásának, a Hivatal szervezetének, ügykörének és eljárásának szabályait a minisztérium rendelettel állapítja meg.
(2) A Hivatal mind az állami, mind az önkormányzati hatóságokkal, hivatalokkal, intézetekkel és intézményekkel, ideértve a törvényben szervezett érdekképviseleti szerveket is, közvetlenül érintkezik, s törvényes ügykörében kiadott megkereséseit a hatóságok, hivatalok, intézetek és intézmények, illetőleg mindezeknek közegei teljesítik.
6. § A jelen törvény alapján előállított öntözőművek kihasználásának módozatait és az öntözőművek szolgáltatásáért járó díjat egyrészről a m. kir. kincstár nevében a M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatal, másrészről az öntözhető területbe eső ingatlan tulajdonosa, haszonbérlője, javadalmasa, haszonélvezője, illetőleg az öntözhető területen működő vízitársulat között létesítendő szerződésben kell megállapítani.
7. § (1) Azok az érdekeltek, akik öntöző vízitársulat megalakítását kívánják, kötelesek műszaki tervezetet, továbbá a területek és a tulajdonosok szerint összeállított kimutatást készíteni arról az egész területről, amelyre nézve a megalakítást kívánják és a kimutatásba felvett összes érdekelteket a megalakulás elhatározása végett közgyűlésre meghívni.
(2) Az érdekeltek terület szerint számított egyszerű többsége az öntöző vízitársulatot az (1) bekezdésben meghatározott területre vagy ennek egy részére a kisebbségre kiterjedő hatállyal is megalakíthatja, feltéve, hogy a kisebbség bevonása nélkül célszerű öntözés meg nem valósítható és hogy azok az érdekeltek, akik az öntöző vízitársulat megalakulását kívánják, az összes érdekelteknek személy szerint legalább egyharmadát képviselik.
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha az érdekeltek nem új öntöző vízitársulatot kívánnak alakítani, hanem meglevő vízitársulatba kívánnak belépni.
(4) Az 1885:XXIII. tc. 131. §-a és az 1900:XXX. törvénycikk összes rendelkezései hatályukat vesztik. Az 1885:XXIII. tc. 84., 117., 121. és 124. §-ainak rendelkezései ellenben a jövőben az öntöző vízitársulatokra is kiterjednek.
8. § (1) Az öntözéses gazdálkodásra berendezkedés céljából az öntözési alapból 10.000,000 pengős kereten belül kölcsönöket és segélyeket szabad nyujtani.
(2) A minisztérium rendelettel megállapíthatja a kölcsön, illetőleg a segélynyujtás előfeltételeit és korlátait, továbbá a kölcsönszerződések tartalmát.
9. § A jelen törvény hatálybalépésének napját a minisztérium rendelettel állapítja meg.
