1. § (1) A törvényhatósági jogú és a megyei városok számvevőségi szolgálatát - ideértve a gyámügyi számvevőségi szolgálatot is - állami tisztviselők látják el.
(2) Az (1) bekezdésben említett tisztviselők kinevezésére, elméleti és gyakorlati képesítésére, szolgálati viszonyaira, felelősségére és szolgálati kötelességeire, a vármegyei számvevőségi tisztviselőkre vonatkozó jogszabályok irányadók.
2. § A polgármesternek és a városi árvaszék elnökének az 1. § (1) bekezdésében említett tisztviselőkkel szemben ugyanolyan rendelkezési joga van, amilyen az alispánt és a vármegyei árvaszék elnökét a vármegyei számvevőségi tisztviselőkkel szemben megilleti.
3. § (1) A törvényhatósági jogú városi számvevőség főnöke szakszerűség képviselete címén tagja a törvényhatósági bizottságnak.
(2) A megyei városi számvevőség főnöke tagja a képviselőtestületnek.
4. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében említett tisztviselők illetményeit az állam viseli, a városok azonban ezeket az illetményeket az államnak megtéríteni kötelesek. Az ilyen illetmények címén az összes városok által együttvéve fizetendő összeget - évenkint - az állami költségvetésben kell megállapítani. Azt, hogy ennek az összegnek mily része esik az egyes városokra - az ott működő számvevőségi tisztviselők létszámának arányában - a belügyminiszter állapítja meg és az így megállapított összeget a város a legközelebbi naptári év költségvetésébe beállítja.
(2) A város köteles a költségvetésébe beállított összeg 1/12-ed részét a befolyó adóbevételeiből - a m. kir. adóhivatalhoz beszállítandó adóösszegekkel együtt és a megosztási kulcstól függetlenül - havonkint, a következő hónapra előre beszolgáltatni.
(3) A városi számvevőségi tisztviselők kiküldetési illetményeit a város viseli és azokat a polgármester közvetlenül utalványozza.
(4) A városi számvevőség elhelyezéséről és dologi szükségleteiről, valamint a városi számvevőségi szolgálatban szükséges kezelő- és segédszemélyzetről a város köteles gondoskodni.
(5) A városi számvevőségi tisztviselők átköltözködési illetményeit az állam viseli.
5. § (1) Azt a városi számvevőségi tisztviselőt, akit 1938. évi április hó 1. napjáig az állami szolgálatba városi számvevőségi tisztviselővé nem neveznek ki, vagy pedig - saját kérelmére - a közszolgálat körében más állásra nem alkalmaznak, az 1938. évi április hó 1. napjától számított hatállyal - a reá irányadó jogszabályoknak megfelelően - szabályszerű elbánás alá kell vonni. A szabályszerű elbánás alá vonásból előálló teher arra a városra hárul, amelynek szolgálatában a tisztviselő ennek a törvénynek hatálybalépése napján állott.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni arra a tisztviselőre is, aki kinevezését a kinevezési okirat kézhezvételétől számított 15 nap alatt el nem fogadja. Ebben az esetben a szabályszerű elbánás alá vonásnak hatályát a 15 napi határidő elteltét követő legközelebbi hónap első napjától kell számítani.
6. § Ha az állami tisztviselővé kinevezett városi számvevőségi tisztviselő városi állása után az állami állásával járó, nyugdíjba beszámítható illetményeknél - a jelen törvény hatálybalépésének időpontjában - magasabb összegű fizetést és pótilletményt élvezett, a különbözetet nyugdíjba beszámítható személyi pótlék címén megtartja. A személyi pótlékot a fizetés emelkedésének összegével csökkenteni kell. Az ellátás megállapításánál a személyi pótlékot olyan mértékben kell figyelembe venni, amilyen mértékben azt a mindenkori jogszabályok a pótlékokra stb. megállapítják.
7. § (1) A városi számviteli tennivalók ellátására, valamint a városok pénzkezelésére általában az állami számvitelre és pénzkezelésre vonatkozó jogszabályok irányadóak.
(2) A városi számvitelre és pénzkezelésre vonatkozó részletes szabályokat a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértően rendelettel állapítja meg.
8. § Ennek a törvénynek hatálya Budapest székesfővárosra nem terjed ki.
9. § Ez a törvény a belügyminiszter által megállapított időpontban lép hatályba és azt a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértően hajtja végre.
