1. § Ha a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezésének előfeltételei egyébként nincsen is meg, a tulajdonjog annak a javára, aki az ingatlant sajátjaként hatalmában tartja (ténylegeds birtokos) bekebelezhető:
1. ha a birtokos legalább egy évi tényleges birtoklást a helyhatóság által kirendelt két azonossági tanú szóbeli nyilatkozatával vagy helyhatósági bizonyítvánnyal igazol és ezenfelül a tulajdon telekkönyvi szolgálatatására a telekkönyvi tulajdonossal vagy ennek közokirattal igazolt örökösével vagy ugyanígy igazolt hagyományosával szemben fennálló követelését:
a) legalább telekkönyvi előjegyzésre alkalmas okirattal vagy
b) a telekkönyvi tulajdonosok, közokirattal igazolt örökösének vagy hagyományosának az elidegenítést elismerő nyilatkozatával igazolja;
2. ha a tényleges birtokos az ingatlannak három évet meghaladó tényleges birtoklását helyhatósági bizonyítvánnyal és két azonossági tanú szóbeli nyilatkozatával igazolja és a telekkönyvi tulajdonos a kérelemről saját kezéhez kézbesített (Tkr. 140. §) értesítéstől számított kilencven nap alatt a tényleges birtokos tulajdonjoga bekebelezésének ellent nem mond;
3. ha a telekkönyvi tulajdonos örököse vagy hagyományosa a tényleges birtoklást helyhatósági bizonyítvánnyal, kizárólagos örökösi vagy hagyományi bizonyítvánnyal, örökösödési perben hozott jogerős bírói határozattal igazolja;
4. ha a tényleges birtokos helyhatósági bizonyítvánnyal és két azonossági tanú szóbeli nyilatkozatával igazolja, hogy a telekkönyvi tulajdonos személye ismeretlen vagy tartózkodási helye több mint három éve ismeretlen vagy hogy a telekkönyvi tulajdonos legalább három év előtt meghalt és a tényleges birtokos esetleges birtokoselődeivel együtt az ingatlant több mint öt éve birtokolja, az ingatlannak jogügylettel megszerzését pedig helyhatósági bizonyítvánnyal bizonyítja;
5. ha a tényleges birtokos helyhatósági bizonyítvánnyal és két azonossági tanú szóbeli nyilatkozatával igazolja, hogy az ingatlant, esetleges birtokoselődeivel együtt 32 évet meghaladó idő óta szakadatlanul birtokolja;
6. ha a telekkönyvi tulajdonos vagy ennek közokirattal igazolt örököse vagy hagyományosa helyhatósági bizonyítvánnyal vagy két azonossági tanú szóbeli nyilatkozatával bizonyítja, hogy az ingatlant több mint egy éve más birtokolja és vagy bemutatja az elidegenítő okiratot és annak esetleges hiányait szóbeli nyilatkozattal pótolja vagy írásos szerződés hiányában kijelenti, hogy az ingatlant a ténylegdes birtokosra átruházta;
7. ha a tényleges birtokos birtoklását két azonossági tanú szóbeli nyilatkozatával igazolja s ezenfelül a telekkönyvbe tulajdonosként bejegyzett személy vagy igazolt örököse avagy hagyományosa szóbeli nyilatkozatával bizonyítja vagy a kiküldött bíró hivatalból kétségtelenül megállapítja, hogy a tényleges birtokos vagy jogelődje sérelmére a tulajdonjogot tévesen jegyezték be más nevére.
Ha a tényleges birtokos az ingatlan tulajdonának telekkönyvi szolgáltatására irányuló követelését nem közvetlenül a telekkönyvi tulajdonostól szerezte, a tulajdonjog javára a jelen § 1., 3. és 4. pontja alapján bekebelezhető, ha a közbeeső birtokváltoztatásokat a jog átszállásának igazolására alkalmas okirattal vagy helyhatósági bizonyítvánnyal és két azonossági tanú szóbeli nyilatkozatával, az örökösi vagy hagyományosi minőséget pedig a 3. pont szerint igazolja.
Az első bekezdés 1., 3., 4., 6. és 7. pontja esetében a telekkönyvi tulajdonos, illetőleg a birtokoselőd leszármazóinak kizárólagos örökösi minőségét akkor is igazoltnak kell tekinteni, ha az anyakönyvi (lelkészi) hivatal és a helyhatóság bizonyítványa szerint a telekkönyvi tulajdonos, illetőleg a birtokoselőd legalább három év előtt meghalt s utána végrendelet és a bizonyítványban megnevezetteken kívül más leszármazó nem maradt.
Az első bekezdés 1., 6. és 7. pontja, valamint a második és harmadik bekezdés esetében a telekkönyvi tulajdonosnak, a birtokoselődnek, örökösének vagy hagyományosának a telekkönyvi hatóság, kiküldött bírája a megkeresett bíró, valamint a tagosítási ügyben eljáró bíró előtt jegyzőközyvbe mondott és az ingatlan elisegenítését elismerő szóbeli nyilatkozata pótolja azt a hiányt, hogy elidegenítő okirat nincsen vagy az okirat a tulajdonjog bekebelezésére nem alkalmas.
2. § A tulajdonjognak az 1. § alapján bekebelezést tárgyazó eljárásnak helye van:
1. a község egész területére vagy területének egy részére kiterjedően (általános telekkönyvhelyesbítés):
a) ha az igazságügyminiszter elrendeli;
b) a tagosítási ügyekben eljáró bíró megkeresésére;
c) a telekkönyvnek teljes vagy részleges átalakítása és a telekkönyvi betétek szerkesztése esetében ezekkel az eljárásokkal kapcsolatosan;
2. egyes ingatlanokra nézve (részleges telekkönyvhelyesbítés):
a) hivatalból, ha a telekkönyvi hatóság arról szerez tudomást, hogy a községben a telekkönyvezett tulajdoni jogállás és a tényleges birtoklás között több esetben eltérés van;
b) a tényleges birtokos, a tényleges birtokostársa, a telekkönyvi tulajdonos vagy örököse vagy érdekelt hagyományosa kérelmére.
3. § A helyesbítő eljárással kapcsolatosan és annak terjedelmében helye van annak is, hogy
1. a határozatlan arányú tulajdonközösségben a tulajdoni hányadokat végzéssel megállapítsák (1912:LIV. tc. 47. §);
2. a tulajdonközösséget az egyes tulajdoni hányad külön terhének csupán e hányadrész helyébe lépő ingatlanra átvitelét (1930:XXXIV. tc. 98. §-a) megszüntessék;
3. a többszörös telekkönyvezést megszüntessék:
4. téves telekkönyvi bejegyzést kiigazítsanak, ha azt valamennyi telekkönyvi érdekelt vagy közokirattal igazolt örököse vagy hagyományosa megengedi;
5. szabálytalan bejegyzést hivatalból is kiigazítsanak, ha a bejegyzés elrendleése vagy foganatosítása telekkönyvi szabályokba ütközik;
6. telekkönyvezetlen ingatlant a 2. § 1. pontja esetében a tulajdonos, illetőleg a tényleges birtokos nevére telekkönyvezzenek:
7. előjegyzett tulajdonjog igazoltassék vagy az előjegyzett tulajdonjog kitörlése bekebeleztessék;
8. telekkönyvi bejegyzési kérelmet, valamint ilyan nyilatkozatot jegyzőkönyvbe foglaljanak, amely nyilatkozat bekebelezés alapjául szolgáló okirat alaki hiányainak pótlására alkalmas; az ilyen szóbeli nyilatkozatot megkeresett bíró is jegyzőkönyvbe foglalhatja;
9. a terhelő jog kitörlése bekebeleztessék:
a) ha a jog megszűntét a jogosultnak szóbeli nyilatkozatával vagy okirattal igazolják;
b) hivatalból vagy kérelemre, ha a telekkönyvi rendtartás 74. §-a alapján fenntartással bejegyzett jelzálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonjogát - nem az adós jogán - az adóstól különböző harmadik személy javára jegyezték be;
10. a telek és az építmény tekintetében elkülönítve bejegyzett tulajdonjog helyett az ingatlan tulajdonát kizárólag:
a) az építményi jogosult javára kebelezzék be, ha igazolja, hogy a telket megváltotta, vagy a telek tulajdonát egyébként megszerezte;
b) a telek tulajdonosa javára, az építményi jogot pedig a 42. § szabálya szerint az építményre jogosult javára kebelezzék be;
c) az építményi jog bejegyzésének mellőzésével a telek tulajdonosa javára kebelezzék be, ha a telektulajdonos az építmény megváltását vagy az építményi jog megszűnését igazolja;
11. a 42. § szerint építményi jogot kebelezzenek be;
12. azonos tulajdoni viszonyban álló, azonos jogi minőségű és tehermentes vagy azonos terhelésű két vagy több telekkönyvi jószágtestet egy telekkönyvi jószágtestté egyesítenek;
13. azonos tulajdoni viszonyban álló olyan jógszágtesteket, amelyeket az előbbi pont értelmében egyesíteni nem lehet, szabályszerű telekkönyvi jószágtesti jelekkel (I., II. stb. illetőleg +) megjelölve egy telekkönyvi betétbe (telekjegyzőkönyvbe) összesítsenek, kivéve, ha a teherállás nagymérvű különbözősége miatt a telekkönyv az összesítés következtében nehezen áttekinthetővé válnék:
14. a már meghaladott vagy törült tételek miatt nehezen áttekinthető telekkönyvi betétek vagy telekjegyzőkönyvek helyett újakat szerkesszenek.
A tulajdonjog bekebelezésével kapcsolatban a helyesbítő eljárás okirat vagy szóbeli elismerő nyilatkozat alapján kiterjed szolgalmi jog, özvegyi jog, életjáradékjog, kikötmény és egyéb telki teher, úgyszintén vételárhátralék biztosítása végett jelzálogjog bekebelezésére is. A telki szolgalmat a szolgáló ingatlanra teherként kell bejegyezni, a uralgó ingatlan telekkönyvi betétében (telekjegyzőkönyvében) pedig az A. lap „Jegyzet” rovatában a szolgáló ingatlanra utalással fel kell tüntetni.
4. § A telekjegyzőkönyvekből azok beosztásának megfelelő rovatokkal ellátott s „A” birtokállási, „B” tulajdoni és „C” teherlapokból álló telekkönyvi betéteket kell szerkeszteni.
A község összes telekkönyvi betétei együtt alkotják a község telekkönyvét.
5. § A község közigazgatási határában fekvő minden földrészletet, amely telekkönyvezés tárgya, a község valamelyik telekkönyvi betétébe fel kell venni, kivéve, ha a jogszabály mást rendel.
A község területén fekvő s azonos tulajdoni viszonyban álló minden földrészletet egy telekkönyvi betétbe kell felvenni, illetőleg összesíteni.
Az egyes földrészletekre vonatkozó telekkönyvi jogállás tekintetében az a telekkönyvi betét irányadó, amelybe a földrészletet telekkönyvi részletként a telekkönyvi szabályoknak megfelelően felvették.
6. § A betétszerkesztést mindig hivatalból össze kell kötni a telekkönyv általános helyesbítésével (1-3. §) és amennyiben befejezett tagosítás vagy más birtokrendezés következtében a telekkönyv a betétszerkesztésig még át nem alakíttatott, a telekkönyvi átalakítással is (12-16. §). Telekjegyzőkönyvekből álló telekkönyvnek tagosítás következtében szükséges átalakítását az igazságügyminiszter engedélyével össze lehet kötni telekkönyvi betétszerkesztéssel, ha a község kataszteri munkálatai a tagosítás eredményéhez képest teljesen átalakíttattak s a tagosításba be nem vont ingatlanok is legalább átszámoztattak.
A telekkönyvi betétek szerkesztését az igazságügyminiszter rendeli el. Az igazságügyminiszter elrendelheti a hibásan vagy hiányosan foganatosított telekkönyvi betétszerkesztés ismétlését, illetőleg kiegészítését.
7. § A telekkönyvi betétekben az A. lapon a földrészletek helyrajzi számát és területét az állami földmérés, mívleési ágát pedig a földadókataszter adataival egyezően kell feltüntetni.
Ennek a törvénynek hatályba lépése után felmért községek telekkönyvi betéteiben a területet hektárakban, négyzetméterekben is fel kell tüntetni. Ugyanez a szabály áll akkor is, ha az állami földmérés korábban foganatosíttatott ugyan, de a földmérési munkálatok a területi adatokat hektárakban és négyzetméterekben is feltüntetik.
A természetben összefüggő s bármily csekély területű minden olyan ingatlant, amelynek minden részére a tulajdoni viszony, a jogi minőség és a teherállás azonos, önálló telekkönyvi részletként kell felvenni.
Mind a telekkönyvi betétekben, mind az állami földmérési munkálatokatban a dűlőt a közbeszédben legelterjedtebb elnevezéssel kell megjelölni, amennyiben az közérdekbe nem ütközik.
Az A. lapra tartozó s a telekjegyzőkönyvi A. lapon még fennálló bejegyzéseket - a helyszínelési birtokos kivételéve - a telekkönyvi betét A. lapjára át kell vinni.
Az egészben vagy részben ártérbe eső földrészleteknek ebbeli minőségét és területét szintén fel kell tüntetni.
8. § A telekkönyvi betét tulajdoni lapjának tartalmaznia kell a telekjegyzőkönyvi tulajdoni lap fennálló bejegyzéseit s a birtokállási lapnak netán fennálló azokat a bejegyzéseit, amelyek a telekkönyvi helyszíneléskori birtokosokat kimutatják. A betétszerkesztéssel összekapcsolt egyéb eljárás (6. §) során tulajdonosváltozás esetében a telekjegyzőkönyvi tulajdonos és tulajdonjoga átvitelét mellőzni kell s a telekkönyvi betétben a tulajdonjogot közvetlenül az új tulajdonos javára kell bekebelezni,
9. § A telekkönyvi betétek teherlapjára a telekjegyzőkönyvi teheralapról csak a fennálló bejegyzéseket kell átvinni. Az elévülés vagy a bejegyzett határidő letelte következtében megszűnt és a 3. § 9. pontja szerint törölhető terheknek, továbbá az 1927. évi január hó elseje előtt bejegyzett jelzálogjognak a telekkönyvi betétekben átvitelét mellőzni kell, ha az azzal biztosított követelés tőkeösszegének átszámított értéke huszonöt pengőt nem halad meg.
A telekkönyvi rendtartás 74. §-a alapján bejegyzett jelzálogjogot fenntartás nélkül kell átvinni a vonatkozó telekkönyvi betétbe, ha a terhelt ingatlanra vagy tulajdoni hányadra a tulajdonjog az adós mint a telekjegyzőkönyvi tulajdonos örököse javára vagy ennek az örökösnek átruházása alapján harmadik szerző javára kebeleztetik be annak a feltüntetésével, hogy a hagyatékot terhelő jogoknak a törvénynél fogva vagy egyébként fennálló elsőbbséget a jelzálogjognak feltétel nélküli bejegyzése nem érinti.
10. § A betétszerkesztési eljárás helyszíni tárgyalási szakának befejezése után a tárgyalás során hitelesített betéttervek adatai figyelembevételével a telekjegyzőkönyvekből a helyszíni eljárás során készült általános tárgyalási jegyzőkönyv alapján végleges telekkönyvi betéteket kell szerkeszteni. Az egyes telekkönyvi betét elkészültével a vonatkozó telekjegyzőkönyv hatályát veszti, ezt az utóbbiban fel kell jegyezni s ezután a telekkönyvi betétben kell foganatosítani az abban felvett ingatlanokra vonatkozóan a rendes telekkönyvi kérvényi eljárás során hozott végzésekkel elrendelt telekkönyvi bejegyzéseket, valamint a helyszíni eljárás során felvett külön jegyzőkönyvek alapján hozott végzésekkel elrendelt bejegyzéseket.
11. § A telekkönyvi betétekből alakuló új telekkönyv kiegészítő részeként új betűsoros névjegyzéket, új részletjegyzéket és új térképet kell készíteni.
12. § Telekkönyvi átalakításnak van helye:
1. birtokrendezés (tagosítás, arányosítás, legelőfelosztás vagy más birtokszabályozás) folytán létesített új birtokállapotnak a telekkönyvbe átvétele céljából;
2. ha a telekkönyvi betétek és az új kataszteri felmérés adatai között lényeges eltérés mutatkozik.
13. § A telekkönyvi átalakítási eljárást a telekkönyvi hatóság csak az igazságügyminiszter engedélyével indíthatja meg és azt hivatalból egybe kell kapcsolni a telekkönyv általános helyesbítésével (2. § 1. c) pont).
Az igazságügyminiszter elrendelheti a hibásan vagy hiányosan foganatosított telekkönyvi átalakítási eljárás megismétlését vagy kiegészítését.
14. § Ha birtokrendezés során az egyes tulajdonostársak részére tulajdoni hányadrészeik helyett kizárólagos tulajdonul meghatározott ingatlanokat osztottak ki: ezeket külön-külön telekkönyvi betétbe (telekjegyzőkönyvbe) kell felvenni s az egyes tulajdonostárs illetőségének külön terhét a terhelt illetőség helyébe lépő ingatlanra kell - az érdekeltek meghallgatása nélkül - hivatalból átvinni.
15. § Ha különböző tulajdoni- vagy teherállású ingatlanok helyett a tagosításkor egy tagot adtak ki vagy ilyen ingatlanokat a földmérési munkálatokban egy kataszteri részletté egyesítettek, a telekkönyvi átalakításkor - amennyiben a tulajdoni- vagy a teherállás különbözősége egyébként szabályszerűen meg nem szüntethető - a különböző jogállású minden egyes telekkönyvi részletnek megfelelő területet a tagból, illetőleg a kataszteri részletből hivatalból elkészítendő vázrajz szerint el kell különíteni.
16. § Telekkönyvi betétszerkesztésnek és telekkönyvi átalakításnak (6. §) együttes foganatosítása, valamint a telekkönyvi betétekből álló telekkönyv átalakítása esetében új telekkönyvi térképet kell készíteni.
17. § A többszörös telekkönyvezést és egyéb telekkönyvi szabálytalanságot - tekintet nélkül keletkezése körülményeire és idejére - meg kell szüntetni.
Ha a többszörösen telekkönyvezett ingatlant két vagy több telekkönyvi hatóság által vezetett telekkönyvekben van felvéve, az eljárásra illetékes telekkönyvi hatóságot az igazságügyminiszter jelöli ki.
18. § Ha az ingatlan nem annak a községnek a telekkönyvében van felvéve, amelyiknek területéhez a közigazgatási beosztás szerint tartozik, ennek az utóbbinak a telekkönyvébe kell átvinni (telekkönyvi átvitel). Az eljárást az igazságügyminiszter rendeli el.
Az igazságügyminiszter állapítja meg, hogy mikor van helye a telekkönyvek elkülönítésének és egyesítésének.
19. § Az általános telekkönyvi helyszíneléskor, a telekkönyvi betétszerkesztés vagy a telekkönyvi átalakítás alkalmával valamely mulasztás folytán a telekkönyvbe fel nem vett ingatlant hivatalból, azt az ingatlant pedig, amely a helyszínlelés vagy a legutóbb foganatosított s a község egész határára kiterjedő helyesbítő, betétszerkesztő vagy átalakító eljárás óta képződött vagy átalakító eljárás óta képződött vagy vált magánforgalom tárgyává, kérelemre a tulajdonos, illetőleg a tényleges birtokos nevére kell telekkönyvezni az 1-16. §-okban szabályozott eljárások keretében vagy azokon kívül is esetenkint.
A jelen szakasz rendelkezései értelmében kell eljárni hatósági rendelkezés alatt álló víz elhagyott medrének telekkönyvezése esetében is. Az elhagyott medret a víz kimutatható eredeti középvonalának figyelembevételével kell az elhagyott medernek megfelelő parti birtokrészletekhez csatolni, ha pedig az elhagyott mederrész tulajdona nem a parti birtokrészlet tulajdonosát illeti, az elhagyott mederrészt önálló birtokrészletként tulajdonosának, illetőleg tényleges birtokosának nevére kell telekkönyvezni.
20. § A részben vagy egészben megsemmisült, használhatatlanná lett vagy elveszett telekkönyvi betétet (telekjegyzőkönyvet) az illetékes telekkönyvi hatóság:
1. a rendelkezésre álló kezelési és segédkönyvek, iratok és egyéb adatok alapján, és ha azok nem kielégítők,
2. új helyszínelés útján pótolja.
Az új telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) A. lapján fel kell jegyezni, hogy a betét (telekjegyzőkönyv) újból szerkesztetett.
21. § Telekkönyvi térkép pótlásának van helye, ha valamely községről vagy területének egy részéről telekkönyvi térkép nem készült, vagy a telekjegyzőkönyvben felvett két vagy több önálló telekkönyvi részletet a telekkönyvi térképen egy térképi ábrában tüntettek fel, valamint akkor is, ha a telekkönyvi térkép vagy ennek egy része elveszett, megsemmisült vagy hasznavehetetlenné vált.
A telekkönyvi térkép egyéb fogyatékosságát a telekkönyvi térkép helyesbítése útján kell megszüntetni.
22. § Az 1-16. §-okban szabályozott eljárások során a telekkönyvi hatóság által kiküldött bíró (önálló működési körrel felruházott bírósági titkár vagy jegyző) az eljárásnak az előmunkálatok elkészülte után kibocsátandó hirdetménnyel, a 2. § 1. b) és 2. pontja alá tartozó esetekben pedig a végzés kézbesítésével közölt határnapon kezdődő helyszíni tárgyalási szakában az ingatlaneldarabolási vázrajzokat hivatalból elkészítő telekkönyvvezetői szakközeg közreműködésével és két azonossági tanú együttes jelenlétében tárgyal és a 4-16. §-okban szabályozott eljárások során ezenfelül a telekkönyvvezetői szakközeg által az előmunkálatok során készítendő munkálatok tervezetét hitelesíti.
23. § A tárgyalás vezetése és a rendfenntartás a kiküldött bíró feladata. A rendfenntartás érdekében a kiküldött bíró a Pp. 209-213. §-aiban meghatározott jogokat gyakorolhatja.
24. § A kiküldött bírónál (22. §) - szükség esetén - írásban be lehet adni vagy jegyzőkönyvbe lehet mondani olyan keresetet, amelyet a tényleges birtokos az ingatlan tulajdonjogának megszerzése vagy a már megszerzett tulajdonjognak telekkönyvi bekebelezése iránt indít.
Ha a per a járásbíróság hatáskörébe tartozik, a község egész határára kiterjedő eljárás foganatosítására kiküldött bíró a perben első fokon haladéktalanul eljár. Ha azonban a per a helyszíni eljárás tartama alatt első fokon előreláthatólag be nem fejezhető vagy a kereset elintézése törvényszéki hatáskörbe tartozik, vagy az eljárást bírósági titkár (jegyző) vezeti vagy végül a helyszíni eljárás a 2. § 1. b) és 2. pontja alá tartozó esetekben folyik, a keresetet nyomban át kell tenni az illetékes kir. járásbírósághoz, illetőleg kir. törvényszékhez. A kir. járásbíróság, illetőleg a kir. törvényszék ezeket a pereket első fokon soronkívül köteles elbírálni.
Ha a kereset telekkönyvön kívül már megszerzett tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésére irányul, a per feljegyzését, ha pedig tulajdonszerzésre irányul, a zárlat elrendelését lehet a helyszínen működő bírónál (bírósági titkárnál, jegyzőnél) kérni.
25. § Az 1-16. §-okban szabályozott s a község egész határára kiterjedő eljárásnak, valamint a 19. §-ban és a 20. § első bekezdésének 2. pontjában említett eljárásnak befejezését hirdetmény útján kell közzé tenni.
Ebben a hirdetményben meg kell állapítani, hogy az új munkálat alapján foganatosított telekkönyvi bejegyzés ellen naptárilag megállapított mely időponttól meddig lehet jogorvoslattal élni. Fel kell hívni az érdekeltek figyelmét arra, hogy mily jogorvoslatokat vehetnek igénybe, hogy a kijavítási, illetőleg a kitörlési pert mennyi idő alatt kell megindítani, illetőleg a perindítási szándékot mennyi idő alatt kell bejelenteni. A hirdetményben különösen ki kell emelni, hogy a perindítás elmulasztása, illetőleg a perindítási szándék bejelentésének elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár.
26. § A telekkönyvi hatóságnak telekkönyvhelyesbítő eljárást elrendelő végzése ellen jogorvoslatnak helye nincsen.
A telekkönyvhelyesbítő eljárás megindítása iránt előterjesztett kérelem (2. § 2. b) pont) teljesítését megtagadó határozat ellen a telekkönyvi szabályok szerint van helye felfolyamodásnak.
27. § A telekkönyvi hatóságnak a kivételes telekkönyvi eljárások során hozott határozatai ellen - amennyiben a törvény mást nem rendel - a telekkönyvi szabályok szerint van helye felfolyamodásnak.
28. § A kiküldött bírónak a kivételes telekkönyvi eljárások során hozott határozata vagy intézkedése ellen a közléstől számított tizenöt nap alatt előterjesztésnek van helye a telekkönyvi hatósághoz; a telekkönyvi hatóság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
29. § Telekkönyvezetlen ingatlan telekkönyvezése, úgyszintén többszörös telekkönyvezés megszüntetése esetében a tulajdoni bejegyzés kijavítása iránt a tulajdonjogában sértett fél keresetet indíthat (kijavítási kereset).
30. § Telekkönyvezett ingatlanra a tényleges birtokos javára foganatosított tulajdonjogi bekebelezésnek, továbbá a telekkönyvbe bejegyzett tehertétel törlésének kitörlése, vagy a telekjegyzőkönyvből a betétbe át nem vitt tehertételnek a betétbe utólagos átvitele, vagyis a korábban telekkönyvezett tulajdoni- vagy teherállásnak visszaállítása iránt kitörlési keresetet lehet indítani.
31. § Az 1-21. §-okban szabályozott kivételes eljárások során a 27-30. §-ok alá tartozó eseteken kívül a telekkönyvbe becsúszott hibák kijavítása vagy a telekkönyv hiányosságának pótlása végett az eljárás befejezését közlő hirdetményben kitűzött hat havi határidő alatt, illetőleg, ha ilyen hirdetmény nem bocsáttatott ki, az új munkálat elkészültétől számított három év alatt felszólalás adható be.
A telekkönyvi hatóság a felszólalást tárgyalás nélkül intézi el, ha a felszólalásban olyan intézkedést kérnek, amely harmadik személy telekkönyvi jogát nem érinti, ha ellenben a kérelem teljesítése harmadik személyek telekkönyvi jogát érinti, az érdekeltek meghallgatása végett tárgyalást kell kitűzni.
32. § Harmadik személlyel szemben, aki jóhiszeműen jogügylettel nem ingyenesen szerzett telekkönyvi jogot, a 29. és 30. §-ban meghatározott kijavítási, illetőleg kitörlési kereset megindításának csak abban az esetben van hatálya, ha a keresetet a bejegyzést rendelő végzésnek szabályszerű kézbesítése esetében a végzés kézbesítésétől számított hat hónap alatt, a végzés kézbesítésének szabálytalansága vagy elmaradása esetében a hirdetményileg kitűzött hat hónap alatt, ha pedig hirdetményt nem kell kibocsátani és a bejegyzést rendelő végzést kézbesíteni nem kell, vagy ha kell is, de a végzést egyáltalában nem, vagy nem szabályszerűen kézbesítették, a bejegyzést rendelő végzés keltétől számított három év alatt megindítják és a kereset megindítását a telekkönyvi hatóságnál ugyancsak az említett határidő alatt igazolják. A keresetindításnak ez a hatálya az említett hat hónapig határidők megtartása esetében is csak akkor áll be, ha a perindítási szándékot a határidő kezdő napjától számított hatvan nap alatt a telekkönyvi hatóságnál bejelentik.
33. § A telekkönyvhelyesbítés, betétszerkesztés és átalakítás során (1-16. §) a jegyzőkönyvek, beadványok és a határozatok illetékmentesek; ez az illetékmentesség a 26., 27., 28., 29., 30. és 31. §-ok alapján benyujtott felfolyamodásokra, előterjesztésekre, kijavítási és kitörlési keresetekre, felszólalásokra s a tárgyalásukra vonatkozó iratokra és az ezek alapján hozott bírói határozatokra nem terjed ki.
Illetékmentesek továbbá az eljárás során bemutatott vagy a felvett jegyzőkönyvhöz csatolt vázrajzok, helyhatósági bizonyítványok, anyakönyvi kivonatok, családi értesítők, lelkészi bizonyítványok (utóbbiakat pótló anyakönyvvezetői bizonyítványok), bírói határozatok, nyilatkozatok és pótnyilatkozatok) - ideszámítva a jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatokat és pótnyilatkozatokat is - valamint telekkönyvi jogok törlése esetében a nyugtatvány és a telekkönyvbe bejegyzett bármely jog megszűnésére vonatkozó okirat - ez utóbbi azonban csak akkor, ha a töröltetni kért jog a helyszíni tárgyalás napjától számított egy évet megelőző időben szűnt meg.
34. § Ha valamely ingatlan a telekkönyvbe be nem jegyzett több átruházásnak volt tárgya és az utolsó tényleges birtokos tulajdonjoga a jelen törvényben szabályozott eljárások során tényleges birtoklás alapján kebeleztetett be, az utolsó tényleges birtokos csak a saját szerzése után járó vagyonátruházási illeték fizetésére kötelezhető s ingatlana a korábbi vagyonátruházások után járó illetékek biztosítása céljából jelzáloggal nem terhelhető.
Az utolsó tényleges birtokos terhére tulajdonjogának bekebelezése esetében azért, mert a szerzési jogügyletet vagy az öröklést az illeték kiszabása végett kellő időben bejelenteni elmulasztotta, felemelt illeték vagy bírság kiszabásának nincs helye akkor, ha a jogügylet a helyszíni tárgyalás napjától számított két évet megelőző időben köttetett, illetőleg az öröklés akkor nyilt meg.
35. § A 17., 18., 20. és 21. §-ok szerint megindult eljárások során a jegyzőkönyvek, a beadványok és a határozatok csupán az említett célokra felhasználás esetében illetékmentesek.
A telekkönyvezetlen ingatlanok telekkönyvezése céljából megindult eljárás (19. §) során a jegyzőkönyvek, a beadványok és a határozatok illetékmentesek, ha az eljárás hivatalból indult meg, egyébként az illetékkötelezettségre nézve az általános szabályok az irányadók.
36. § A helyszíni eljárással kapcsolatos költségeket, továbbá a hirdetmény közzétételének költségét az államkincstár viseli a következő eljárások során:
1. az általános telekkönyvhelyesbítés (2. § 1. a), b) és c) pontja);
2. a telekkönyvi betétszerkesztés (4-11. §);
3. a telekkönyvi átalakítás (12-16. §);
4. többszörös telekkönyvezés és egyéb telekkönyvi szabálytalanságok megszüntetése (17. §);
5. a telekkönyvi átvitel, a telekkönyvek elkülönítése és egyesítése (18. §);
6. a megsemmisült, hasznavehetetlenné vált vagy elveszett telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) pótlása (20. §);
7. a telekkönyvi térkép pótlása és helyesbítése (21. §);
8. a telekkönyvezetlen ingatlanok hivatalból telekkönyvezése során (19. §).
Ha a telekkönyvezetlen ingatlanok telekkönyvezése iránt az eljárás a fél kérelmére indul meg (19. §), vagy a telekkönyvhelyesbítés egyes ingatlanok tekintetében folyik (2. § 2. a) és b) pont), az eljárás költségeit a felek viselik. A költségeket közadók módjára kell behajtani.
37. § Az állami anyakönyvvezetők és a helyhatóságok a 33. § szerint illetékmentes anyakönyvi kivonatokat, családi értesítőket, bizonyítványokat és helyhatósági bizonyítványokat díjtalanul állítják ki.
38. § Gyámhatósági jóváhagyást igénylő nyilatkozatot tartalmazó jegyzőkönyv hitelesített másolatát a kiküldött bíró a községi elöljáróság és közgyám véleményével együtt közvetlenül küldi meg az illetékes gyámhatóságnak. A gyámhatóság a jóváhagyás tárgyában haladéktalanul határozni és jogerős határozatát a telekkönyvi hatóságnak megküldeni köteles.
39. § Telekkönyvi átalakítási és betétszerkesztési eljárás, továbbá a község egész területére vagy annak nagyobb részére kiterjedő telekkönyvhelyesbítési eljárás végett a helyszínére kiküldött bíró (22. §) és telekkönyvvezetői szakközeg részére a község iroda és lakás céljára alkalmas helyiséget kiszolgáltatni, annak fűtéséről és világításáról, valamint a község határán belül szükséges fuvarról ellenérték nélkül gondoskodni köteles.
40. § A 17., 18., 21. § és a 20. § 2. pontja esetében telekkönyvi térkép, továbbá telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) pótlása végett a helyszínén működő kiküldöttek részére az illető község köteles irodának alkalmas helyiséget szolgáltatni s ennek fűtéséről és világításáról, valamint az eljárás közben a község határán belül szükséges fuvarról ellenérték nélkül gondoskodni.
Ugyanilyen szolgáltatásról köteles a község ellenérték nélkül gondoskodni a telekkönyvezetlen ingatlanok telekkönyvezése iránt hivatalból megindított eljárás esetében is.
41. § A 39. és 40. § rendelkezései következtében a község terhére felmerült költséget a község az érdekelt ingatlantulajdonosokra a föld- és házadó arányában veti ki és tőlük hajtja be.
42. § Ha az ingatlanon vagy annak felszíne alatt a nem tulajdonos építményt (ház, pince, barlang stb.) létesíteni vagy fenntartani jogosult és e joga másra átruházható és átszálló örököseire (építményi jog), ezt a jogot mind a rendes, mind a kivételes telekkönyvi eljárások során újonnan nyitott telekkönyvi betétbe (telekjegyzőkönyvbe) önálló jószágtestként kell felvenni. Az újonnan nyitott telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) A) lapján az építményi jogon felül meg kell jelölni a jog alapján létesített vagy egyébként hatálya alá eső építményt is. Egyúttal a terhelt ingatlan telekkönyvi betétében (telekjegyzőkönyvében) a B) lapon fel kell jegyezni, hogy a tulajdonjogot építményi jog korlátozza. Mindkét telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) egymásra kölcsönösen uraljon.
Az építményi jog tartalmának közelebbi megjelölése végett a telekkönyvben a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra lehet utalni.
43. § Az 1-16. §-okban szabályozott eljárásokban megfelelő számú és bírósági székhelyhez nem kötött kir. bírót, illetőleg önálló működési körrel felruházott bírósági titkárt vagy jegyzőt (1911:I. tc. 57. §, 1912:VII. tc. 6. §, 1921:II. tc. 3. §) kell alkalmazni. A bírót ebben a működési körében (kivételes telekkönyvi eljárás, tagosítás) akkor is meg lehet hagyni, ha időközben a kir. ítélőbírák és ügyészek részére megállapított második fizetési csoportba kinevezik. Az 1869:IV., 1871:VIII. és IX., 1920:XX., 1930:XLIII. és 1936:III. törvénycikkek rendelkezései a bírák áthelyezésére vonatkozó szabályok kivételével a jelen bekezdésben említett bírákra, bírósági titkárokra és jegyzőkre is alkalmazást nyernek.
Ha az első bekezdésben említett bíró időlegesen betétszerkesztési vagy más kivételes telekkönyvi eljárási, avagy tagosító eljáró bírói teendőkkel nincs elfoglalva, annál a bíróságnál, amelynél alkalmazva van, másnemű bírói teendők végzésével is megbízható.
Amennyiben a kivételes telekkönyvi eljárásokban, illetőleg a tagosítási eljárásokban alkalmazott bíró ezekben az eljárásokban többé igénybe nem vétetik, az igazságügyminiszter véglegesen beosztja valamelyik bírósághoz.
A jelen törvény 1-16. §-aiban szabályozott eljárásoknál alkalmazott, bírósági székhelyhez nem kötött bíráknak, bírósági titkároknak és jegyzőknek, valamint telekkönyvvezetőknek és irodasegédtiszteknek az igazságügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve évi napidíj- és fuvardíjátalányt és ezenfelül napidíjátalánypótlékot állapít meg.
44. § Az 1. § és a 3. § rendelkezései földbirtokpolitikai jogszabályok alapján juttatott ingatlanra csak abban az esetben alkalmazhatók, ha az ingatlan a jogszabályokban meghatározott elidegenítési korlátozások alól felszabadult.
45. § Az 1880:XLVI. tc. 6. §-ában szabályozott hivatalos másolatok a telekkönyvi betétekről is kiadhatók. Az igazságügyminiszter által rendelettel megállapított célra és alakban a telekkönyvi betétekből és a telekjegyzőkönyvekből telekkönyvi szemléket is lehet a hatóságok megkeresésére vagy a felek kérelmére kiszolgáltatni.
46. § A jelen törvény életbelépésének napját a m. kir. igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.
E törvény életbelépésével hatályukat vesztik: az 1886:XXIX., az 1889:XXXVIII., az 1891:XVI., az 1892:XXIX. és az 1927:XXXIV. törvénycikkek, továbbá az 1880:XLVI. tc. 1-3. §-ai, az 1900:XV. tc. 1-7. és 12-14. §-ai s az 1912:VII. tc. 32-35. §-ai, valamint mindazok a jogszabályok, amelyek ennek a törvénynek szabályával ellentétesek vagy annak rendelkezései folytán egyébként hatálytalanokká váltak.
Az említett törvényekben foglalt felhatalmazások alapján kibocsátott rendeletek - amennyiben a jelen törvény következtében hatályukat nem vesztik - továbbra is hatályban maradnak, azokat az igazságügyminiszter a szükséghez képest módosíthatja és kiegészítheti.
47. § Az igazságügyminiszter a jelen törvény szerint foganatosítandó eljárások részletes szabályait rendelettel állapítja meg.
