1. § (1) Népiskolai tanítók (tanítónők) tanítói kiképzésére a líceummal kapcsolatban fenntartott tanítóképző-akadémia szolgál.
(2) A tanítóképző-akadémia feladata, hogy a líceumban a nevelési alapismeretek tanításával tanítói hivatásra már előkészített tanító- és tanítónőjelölteket vallásos alapon és a magyar nemzeti művelődés szellemében folyó népnevelésre szakszerű elméleti és gyakorlati tanítással kiképezze.
2. § (1) A tanítóképző-akadémiák száma legfeljebb negyven. Ezek közül legfeljebb tizenhármat tart fenn az állam és a vallás- és közoktatásügyi miniszter kezelése alatt álló magyar katolikus tanulmányi alap, legfeljebb tizennyolcat a katolikus egyház és a szerzetesrendek, legfeljebb hatot a református egyház, legfeljebb kettőt az ágostai hitvallású evangélikus egyház, egyet az izraelita vallásfelekezet.
(2) A tanítóképző-akadémia párhuzamos évfolyamát az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés alkalmazása szempontjából különálló akadémiának kell tekinteni.
(3) Azt, hogy tanítóképző-akadémiát hol lehet felállítani, illetőleg fenntartani, a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a katolikus egyház és a szerzetesrendek által fenntartott tanítóképző-akadémiák tekintetében az illetékes egyházi hatóságok egyetértő határozata, a református, illetőleg az ágostai hitvallású evangélikus egyház által fenntartott tanítóképző-akadémiák tekintetében az illetékes egyházi hatóság a miniszter hozzájárulásával állapítja meg.
3. § (1) Tanítóképző-akadémiát csak líceummal, internátussal és gyakorló népiskolával együtt lehet fenntartani.
(2) Csak olyan tanítóképző-akadémiát lehet fenntartani, amely szervezet, tanterv, az alkalmazott tanárok száma, képesítése és szakképzettsége, valamint elhelyezés, tanszerek és felszerelés tekintetében - ideértve a gazdasági gyakorlóterületet, úgyszintén a gyakorló népiskolát, valamint annak felszerelését is - a jogszabályokban meghatározott követelménynek megfelel.
(3) Tanítóképző-akadémia létesítésének, szervezésének és fejlesztésének feltételeit a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
4. § (1) Tanítójelöltek és tanítónőjelöltek számára külön-külön épületben elhelyezett és külön igazgatás alatt álló tanítóképző-akadémiát kell fenntartani.
(2) Tanítójelöltek és tanítónőjelöltek együttes tanítására nem lehet engedélyt adni.
5. § A tanítóképző-akadémiának két évfolyama van.
6. § (1) Tanítóképző-akadémia és a vele kapcsolatos líceum, valamint gyakorló népiskola élén mint azok felelős vezetője, a tanítóképző-akadémiai igazgató áll.
(2) Igazgatóvá csak tanítóképző-tanári oklevéllel bíró olyan rendes tanárt lehet kinevezni, illetőleg megválasztani, aki líceumban vagy tanítóképző-akadémián - illetőleg a törvény életbelépte előtt tanítóképző-intézetben - mint tanár legalább tíz évig ténylegesen működött.
7. § (1) A tanítóképző-akadémiának és a vele kapcsolatos líceumnak közös tanári kara van.
(2) Tanítóképző-akadémián és a vele kapcsolatos líceumban a rendes tantárgyak tanítására együttvéve legalább kilenc rendszeresített álláson működő tanárt kell alkalmazni, akik közül legalább hétnek rendes tanárnak kell lennie.
8. § (1) A tanítóképző-akadémiával kapcsolatos gyakorló népiskola tanítóját a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki. Egyházi hatóság alatt álló intézetnél a gyakorló népiskola tanítóját a fenntartó, illetőleg a fenntartó hatósága alkalmazza, az alkalmazást azonban a miniszternek bejelenteni köteles.
(2) Gyakorló népiskolai tanítóvá csak olyan okleveles népiskolai tanítót lehet kinevezni, illetőleg megválasztani, aki a gyakorló népiskolai tanítói alkalmazás feltételéül a vallás- és közoktatásügyi miniszter által meghatározott vizsgálatot sikerrel kiállotta.
9. § (1) Tanítóképző-akadémián hit- és erkölcstant, elméleti és gyakorlati nevelési és tanítási ismereteket, magyar művelődési és társadalmi ismereteket, gazdasági és egészségtani ismereteket, éneket, zenét és testnevelést kell tanítani.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek keretében a rendes tantárgyakat, a tanítási gyakorlatokat, valamint azok heti óraszámát a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
10. § (1) A tanítóképző-akadémián a vallás- és közoktatásügyi miniszter, illetőleg egyházi hatóság alatt álló intézetben az illetékes egyházi hatóság engedélyével kántorképzőtanfolyamot lehet felállítani, illetőleg fenntartani.
(2) A kántorképzőtanfolyam tartamát, tanítási anyagát, tantárgyait, ezek óraszámát, a kántorképesítő vizsgálat rendjét az érdekelt egyházi főhatóság a vallás- és közoktatásügyi miniszter hozzájárulásával állapítja meg.
11. § (1) Tanítóképző-akadémia első évfolyamára csak azt lehet felvenni, aki a líceumi érettségi vizsgálatot a négy líceumi osztály tényleges elvégzése után legalább jó eredménnyel, a felvételi (alkalmassági) vizsgálatot pedig sikerrel kiállotta.
(2) Kellőszámú jelentkező hiányában egyéb előfeltételek fennállása esetében a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyével fel lehet venni azt is, aki a líceumi érettségi vizsgálaton a jó rendű minősítést nem érte el.
(3) Gimnázium vagy gazdasági középiskola érettségi bizonyítványával a tanítóképző-akadémiára felvenni senkit sem lehet.
(4) Az (1) bekezdésben említett felvételi (alkalmassági) vizsgálat anyagát és rendjét a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
12. § (1) Tanítóképző-akadémia egy-egy évfolyamára legfeljebb huszonöt hallgatót lehet felvenni.
(2) Amennyiben a népiskolák kellő ellátása végett szükséges, a vallás- és közoktatásügyi miniszter az (1) bekezdésben megállapított hallgatólétszámot harmincra emelheti fel. A létszámnak ilyen felemelését csak általánosan, valamennyi tanítóképző-akadémiára vonatkozólag lehet elrendelni.
(3) Az (1) bekezdésben megállapított, illetőleg a (2) bekezdés értelmében meghatározott hallgatólétszám túllépése esetén az igazgató ellen - állásától való egyidejű felfüggesztése mellett - a fegyelmi eljárást haladéktalanul meg kell indítani és egyben hatálytalanítani kell a létszámon felül történt felvételt.
13. § (1) A tanítóképző-akadémiát csak nyilvános úton lehet végezni.
(2) A hallgató tanulmányi ideje alatt egyúttal bennlakó növendéke a tanítóképző-akadémiával kapcsolatos internátusnak. Az internátuson kívül lakásra engedélyt nem lehet adni.
(3) Az állam és a vallás- és közoktatásügyi miniszter kezelése alatt álló magyar katolikus tanulmányi alapból egészben fenntartott tanítóképző-akadémia tekintetében a miniszter, egyházi hatóság alatt álló tanítóképző-akadémia tekintetében pedig a fenntartó, illetőleg a fenntartó hatósága gondoskodik arról, hogy kiváló előmenetelű és szegénysorsú hallgatók számára az internátusban a lehetőséghez képest megfelelő számú kedvezményes és ingyenes hely, illetőleg ösztöndíj biztosíttassék.
14. § (1) A tanítóképző-akadémia második évfolyamába csak az a hallgató léphet, aki az első évfolyam valamennyi rendes tantárgyából legalább elégséges tanulmányt ért el.
(2) A tanítóképző-akadémia évfolyamain javító vizsgálatnak nincs helye.
(3) Az a hallgató, akinek legfeljebb két rendes tantárgyban elért tanulmányi eredményét elégtelennek minősítették, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.
(4) Az a hallgató, akinek tanulmányi eredményét három vagy több rendes tantárgyból minősítették elégtelennek, vagy a tanítási és nevelési gyakorlatokban elért eredményét minősítették elégtelennek, vagy akinek mint ismétlőnek tanulmányi eredményét akár egy tantárgyból is elégtelennek minősítették, tanítóképző-akadémiai tanulmányokat többé nem folytathat.
15. § (1) A tanítóképző-akadémia második évfolyamát befejező vizsgálatok sikeres kiállása esetében a hallgató azon a tanítóképző-akadémián, ahol a második évfolyamot végezte, a 18. §-ban meghatározott bizottság előtt tanítói államvizsgálatra bocsátható.
(2) Az államvizsgálat írásbeli, szóbeli és gyakorlati részből áll.
(3) Az államvizsgálat írásbeli részén a hallgatónak két dolgozatot kell készítenie, egyet a neveléstudomány körébe vágó és egyet a népiskolai tanítás módszereire vonatkozó kérdésről. A vizsgálat szóbeli részén a jelölt számot ad a nemzeti műveltség, az elméleti és alkalmazott neveléstudomány terén, valamint gazdasági vonatkozásban szerzett ismereteiről, a vizsgálat gyakorlati részén pedig a népiskolai nevelés és általában a népművelés terén szerzett jártasságáról tesz bizonyságot.
(4) Az államvizsgálat részletes anyagát és rendjét, valamint a vizsgálat eredményének elbírálásánál követendő eljárást a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel szabályozza.
16. § (1) Az a hallgató, aki az államvizsgálatot sikerrel kiállotta, népiskolai tanítói oklevelet kap.
(2) A népiskolai tanítói oklevél népiskolai tanítói állásra képesít.
17. § (1) Azt a hallgatót, akinek vizsgálati eredményét egy tantárgyból elégtelennek minősítették, a sikertelen államvizsgálattól számított két hónap elteltével kérelmére javítóvizsgálatra kell bocsátani.
(2) Az a hallgató, akinek vizsgálati eredményét két vagy több tantárgyból minősítették elégtelennek, vagy aki a javítóvizsgálaton meg nem felel, a sikertelen vizsgálattól számított egy év elteltével az egész államvizsgálatot megismételheti.
(3) Az a hallgató, akinek vizsgálati eredményét az egész államvizsgálat megismétlése alkalmával akár egy tantárgyból is elégtelennek minősítették, államvizsgálatra többé nem bocsátható.
18. § (1) Az államvizsgálatot a tanítóképző-akadémián alakított vizsgáló-bizottság tartja.
(2) A vizsgáló-bizottságnak az elnökön, esetleg társelnökön felül tagja a tanítóképző-akadémia igazgatója, valamennyi rendes tantárgyat tanító tanára és gyakorló népiskolájának tanítója (tanítói).
(3) A vizsgálatokkal kapcsolatos értekezleteken a bizottság minden tagjának van szavazati joga, tekintet nélkül arra, hogy az államvizsgálat valamelyik tárgyát tanította-e vagy sem.
19. § (1) Az állam és a vallás- és közoktatásügyi miniszter kezelése alatt álló magyar katolikus tanulmányi alapból egészben fenntartott tanítóképző-akadémia államvizsgálatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter, az egyházi hatóság alatt álló tanítóképző-akadémia államvizsgálatára a fenntartó hatósága küld elnököt.
(2) Az elnök vezeti a szóbeli és gyakorlati vizsgálatokat és a vizsgálóbizottságnak ezekkel kapcsolatos értekezleteit, átnézi az írásbeli dolgozatokat, aláírja az okleveleket, törzskönyveket és vizsgálati iratokat.
(3) Elnöknek csak azt lehet kiküldeni, aki tanítóképző-tanári vagy középiskolai tanári képesítéshez kötött tanári állásban vagy a közoktatásügyi igazgatás fogalmazói karában legalább tíz évig ténylegesen működött.
20. § (1) Egyházi hatóság alatt álló tanítóképző-akadémia államvizsgálataira a vallás- és közoktatásügyi miniszter a főfelügyeleti jog gyakorlása céljából társelnököt küld ki. A társelnök az elnök helyettese.
(2) A társelnök felügyel arra, hogy az államvizsgálatra vonatkozó szabályokat pontosan megtartsák. E végből átnézi az államvizsgálati írásbeli dolgozatokat, jelen van a szóbeli és gyakorlati vizsgálatokon és minden tantárgyból minden jelölthöz kérdéseket intézhet, résztvesz a vizsgáló-bizottság értekezletein, aláírja az okleveleket, törzskönyveket és vizsgálati iratokat.
(3) Ha a társelnök a vizsgálat folyamán azt tapasztalná, hogy a törvény vagy a vonatkozó rendelkezések valamelyike vagy a tanulmányi eredmény elbírálásánál a szükséges mérték meg nem tartatik, a főfelügyeleti jog keretében eljárva, a vizsgáló-bizottság elnökét a szükséges intézkedések megtételére felhívja s amennyiben felhívásának foganatja nem volna, észrevételeit a vizsgálat eredményéről tartott értekezlet jegyzőkönyvébe véteti és a vallás- és közoktatásügyi miniszternek jelentést tesz. Ebben az esetben az elnök köteles az eredmény kihirdetését és a tanítói oklevél kiadását a miniszter döntéséig felfüggeszteni.
21. § (1) A tanítóképző-akadémiák a tankerületi kir. főigazgató hatáskörébe tartoznak és reájuk az 1935:VI. törvénycikk rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(2) Értelemszerűen alkalmazni kell a tanítóképző-akadémiákra a középiskolákról szóló 1934:XI. tc. 6. §-ának a tandíjakra, vizsgálati díjakra és egyéb díjakra, 7. §-ának az államsegélyezésre, 8. §-ának az iskolai vagyon és alapítványok kezelésére, 9. §-ának a törvényes követelményeknek meg nem felelő iskolák tekintetében követendő eljárásra, 10. §-ának a bezárt iskola vagyonának és alapítványainak felhasználására vonatkozó rendelkezéseit. Ugyanígy alkalmazni kell a gyakorlati irányú középiskoláról szóló törvénynek a líceumra vonatkozó második részéből a tanárok alkalmazásának minőségére, képesítésére, a rendes tanárrá kinevezés (választás) előfeltételeire (7. § (3)-(4) bekezdés), az igazgatók és tanárok alkalmazására, kinevezésére (8. §), a hitoktatók és hittanárok alkalmazására (9. §), a tanárok és igazgatók heti óraszámára, illetőleg mellékfoglalkozására (10. és 11. §), a nem állami igazgatók és tanárok javadalmazására (12. §), az igazgatók és tanárok fegyelmi felelősségére, a reájuk vonatkozó fegyelmi eljárásra, közhivatalnoki minőségükre (13. és 14. §), a tanterv és helyi tanterv megállapítására (16. § (1), (3) és (4) bekezdés), a tankönyvek, segédkönyvek, térképek és oktatófilmek használatára és engedélyezésére (17. §), a szorgalmi idő tartamára (18. §), a tanulóknak az iskolai fegyelmi hatóság alá tartozására, a fegyelmi eljárásra és a fegyelmi büntetésekre (21-23. §), az osztályvizsgálatra (24. §), végül a tanulók tanulmányi előmenetelének, magaviseletének és rendszeretetének elbírálására és osztályozására (25. § (1) bekezdés) vonatkozó rendelkezéseket.
22. § A gazdasági szaktanítók tanítóképző-akadémiai képzésének módját, szervezetét és tanulmányi rendjét a vallás- és közoktatásügyi miniszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértően állapítja meg.
23. § Azt, hogy e törvény életbeléptekor fennálló és líceummá átalakuló tanító-, illetőleg tanítónőképző-intézetek közül a 2. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezésre tekintettel, mely líceumok mellett lehet tanítóképző-akadémiát szervezni, legkésőbb az 1939. évi június hó végéig meg kell állapítani.
24. § A nem magyar anyanyelvű tanulók oktatására szolgáló kisebbségi iskolák tanítói személyzetének kiképzéséről a vallás- és közoktatásügyi miniszter a miniszterelnökkel egyetértően gondoskodik.
25. § (1) Ez a törvény a vallás- és közoktatásügyi miniszter által rendelettel megállapított napon lép hatályba; végrehajtásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik.
(2) Ennek a törvénynek hatályba lépésével az 1868:XXXVIII. tc. 13. §-a, 81-115. §-ai, valamint egyéb jogszabályoknak az ezzel a törvénnyel egyező vagy ellenkező rendelkezései hatályukat vesztik.
