1938. évi XVII. törvénycikk indokolása

az egyesülési szabadsággal elkövetett visszaélések megtorlásáról * 

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

Ez a § megállapításszerű rendelkezéssel meghatározza azt, hogy milyen jogi alapon szabad egyesületnek működnie.

Ez a jogi alap az alapszabályok kormányhatósági láttamozása. Azt, hogy a láttamozásra a belügyminiszter vagy vele egyetértve melyik más miniszter van hivatva, az egyesület természete alapján az arra nézve irányadó szabályok határozzák meg.

Az „egyesület” megjelölés határozott tartalmú és közhasználatú megnevezése a meghatározott célú társulásnak, amelynek minden körét felölelik a javaslat rendelkezései. Minden kétség teljes eloszlatása végett nyomatékosítja ezt a tárgykörmegjelölést a javaslat azzal, hogy bármily más megjelölésű szervezetet” is olyannak tekint, mint amelyre a javaslat szabályozásának körében az egyesületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az általános indokolásban tüzetesen kifejtett okokból emeli ki a javaslat a törvényhozásban való képviseletre irányuló politikai pártokat a láttamozott alapszabályok kötelezettségének köréből. Elvi erővel jelenti ki azonban az 1. § második bekezdése, - a javaslat alapelveinek talaján - hogy az ilyen párt működésében is tilos a pártba belépés vagy bentmaradás jogi jelentőségű tényén felül a kötelezettségvállalás tekintetében mindennemű lelkiismeretbeli lekötelezés. - Az egyesülési szabadság nem csupán az egyesület alapításának vagy abba belépésnek szabadságát jelenti, hanem a bennmaradás, tehát a kilépés szabadságát is. Ez a megfontolás és beletartozik abba a körbe, amelyben jogtalannak és erkölcstelennek, tehát büntetendőnek kell tekinteni minden kifejtett értelmű lelkiismeretbeli lekötelezettséget.

Az 1. § harmadik bekezdése egyfelől értelmező jogszabály, amely a jogalkalmazást van hivatva megkönnyíteni az „alapszabály” fogalmának meghatározásával; másfelől elejét kívánja venni olyan természetű visszaéléseknek, amelyek abban nyilvánulnak meg, hogy van ugyan az egyesületnek láttamozott alapszabálya, de e mellett van a „működési szabályzat”, „ügyrend”, „szabályzat” vagy egyéb megjelölésű működési rendje is, amely szerint fejti ki az egyesület működését, s amely a láttamozott alapszabályok rendelkezéseitől eltér. Az 1. § utolsó bekezdése, amely az egyesület szervezetére és működésére vonatkozó minden természetű vagy elnevezésű szabályt a „láttamozás” s az azzal kapcsolatos jogkövetkezmények szempontjából „alapszabály”-nak tekint, ilyenféle visszaélésnek a megelőzés vonalán elejét veszi.

A 2. §-hoz

A 2. § az 1. § rendelkezéseinek folytatólagos következményeképpen meghatározza azt, hogy a jogszabályok alkalmazása szempontjából milyen egyesületet vagy más szervezetet kell tilosnak tekinteni. Ezek a rendelkezések az általános indokolásban előtárt fejtegetések után nem szorulnak további megvilágításra.

A 3. §-hoz

Ez a § is megállapításszerű foglalata a hatályos jogban élő szabálynak. A tilos egyesület vagy szervezet tekintetében a megtorlások sorában az eset természete szerint elsődleges intézkedés a feloszlatás. Ezért helyezi a javaslat ezt a rendelkezést a megtorló rendelkezések élére, hogy annak említett értelmű jelentőségét szerkezetileg is kifejezésre juttassa. A szabályozásnak ez a módszere egyben kifejezi azt is, hogy a feloszlatásban nem csupán megtorló tartalom van, hanem a tilos egyesület további működésével összefüggő sorozatos egyéb visszaélések szempontjából megelőzés is; természetüknél fogva ilyen visszaélések a feloszlatás folytán tehát el is maradhatnak.

A javaslat 1. §-ának második bekezdésében foglalt - s a megelőző fejtegetésekben tüzetesen megindokolt - rendelkezés gyakorlati folyományaképpen minden tekintetben tilos egyesületnek vagy szervezetnek számít az olyan politikai párt, amelyhez tartozás vagy a vezetőség irányában való engedelmesség vagy más kötelesség megerősítésére esküt vagy lelkiismeretbeli lekötelezettséggel járó bármily más nyilatkozatot kíván, tehát a jogszabály által tiltott működést fejt ki. A 3. §-nak ilyen értelmű rendelkezése megfelelő vonatkozásokban természetesen a javaslat rendelkezéseibe ütköző visszaélések egész rendszerében végigvonul.

A 3. § második bekezdése arra az esetre tartalmaz a végrehajtás körébe tartozó magánjogi természetű rendelkezést, amikor a feloszlatott egyesületnek ingatlan vagyona is van. A közelebbi indokolásra nem szoruló ez a szabály teljes összhangban áll hasonló természetű esetekre vonatkozó telekkönyvi rendelkezésekkel.

Az 5. §-hoz

Minthogy a 4. §-ban meghatározott bűncselekmény nem csupán a tilos egyesületbe belépéssel, hanem az abban bentmaradással is elkövettetik, kétségtelenül egyfelől az, hogy a bűncselekmény ebben a vonatkozásában folyamatos, továbbá hogy elköveti az is, aki a jelen törvény hatálybalépése előtt lépett be a tilos egyesületbe, de abban a jelen törvény hatályba lépése után is bentmarad, végül hogy nem forog fenn bűncselekmény, ha az ilyen egyesületbe a jelen törvény hatálybalépése előtt belépett egyén a törvény hatálybalépésekor azonnal kilép a tilos egyesületből (9. §).

A 6. §-hoz

Az ebben a §-ban vétségként meghatározott büntetendő cselekmény - tényálladéki elemei, valamint a főbüntetésre vonatkozó rendelkezés tekintetében - nem szorul további indokolásra. Az a körülmény, hogy az ilyen cselekményt elkövető egyénből kétségtelenül hiányzik a közérdeknek az a felelősségteljes átérzése, amely a hivatal betöltéséhez vagy a politikai jogok gyakorlásához szükséges, az ilyen cselekmény politikai vonatkozású természetétől függetlenül is indokolja a hivatalvesztésben és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésében álló mellékbüntetés kiszabásának elrendelését.

A 8. §-hoz

A 8. § első bekezdése meghatározza a javaslatban szabályozott büntetendő cselekmény tárgyában eljáró büntetőbíróságokat.

A § második bekezdése a társadalom-védelemnek jogrendszerünk szellemével összhangban álló elveit érvényesíti.

A 10. §-hoz

Ez a § a hatálybaléptetésre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

Minthogy az 1922:XI. törvénycikkben - vannak olyan rendelkezések, amelyek bizonyos vonatkozásokban érintik a javaslatban foglalt rendelkezéseket - a jogszabályok összhangjának biztosításáról kifejezetten kell gondoskodni. Ezen a megfontoláson alapulnak az 1922:XI. tc. 7., 8., 10. és 11. §-ának részleges hatályon kívül helyezésére vonatkozó rendelkezések.


  Vissza az oldal tetejére