1. § A sajtóról szóló 1914:XIV. tc. (St.) 7. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi 2-5. §-okban foglalt rendelkezések iktattatnak.
2. § Minden sajtóterméket - kivéve a St. 5. §-ának második bekezdésében felsoroltakat - a nyomda- vagy kőnyomdavállalat tulajdonosa köteles nyomban a többszörözés befejezése után a nyomda- vagy kőnyomdavállalat helye szerint illetékes kir. ügyészségnek egy példányban megküldeni (sajtórendészeti kötelespéldány). Ugyanígy sajtórendészeti kötelespéldány beszolgáltatására köteles mindenki, ha olyan sajtóterméket többszörösít, amely a közönség körében terjesztésre van szánva.
Időszaki lap terjesztését a sajtórendészeti kötelespéldány megküldésével egyidőben szabad megkezdeni. Minden más sajtótermék terjesztését csak akkor szabad megkezdeni:
1. ha a sajtórendészeti kötelespéldánynak a kir. ügyészséghez érkezésétől számítva negyvennyolc óra, ha pedig a sajtótermék terjedelme egy nyomtatott ívet meghalad, nyolc nap a nélkül telt el, hogy a kir. ügyészség a sajtótermék lefoglalását a kir. bíróságnál indítványozta volna:
2. ha a kir. ügyészség a terjesztésnek az 1. pontban meghatározott időnél korábban megkezdésére engedélyt adott.
Ha a kir. ügyészség a kir. bíróságnál a nemidőszaki sajtótermék lefoglalása végett indítványt tett s az elsőfokú bíróság a lefoglalást nem rendelte el, a kir. ügyészség felfolyamodásának halasztó hatálya van, vagyis a terjesztést ilyen esetben csak akkor szabad megkezdeni, ha a lefoglalást a vádtanács nem rendelte el.
3. § Mindaddig, amíg a terjesztést nem szabad megkezdeni (2. §), tilos a sajtótermék elkészült példányait a nyomda-, kőnyomda- vagy más többszörösítő vállalat helyiségéből, avagy a többszörösítés más helyéről elszállítani.
4. § Nemidőszaki sajtóterméknek bűntettet vagy vétséget megállapító tartalma miatt való lefoglalását, elkobzását, a büntető eljárást és a sajtójogi felelősségrevonást nem akadályozza az a körülmény, hogy a terjesztést (St. 8. §) még nem kezdették meg; ha a terjesztés a lefoglalás következtében vált lehetetlenné, a cselekmény kísérletként büntetendő, még pedig abban az esetben is, ha a bűncselekmény kísérlete egyébként nem esnék büntetés alá.
A sértett (Bp. 13. § hatodik és hetedik bekezdése), akinek sérelmére a nemidőszaki sajtótermék bűntett vagy vétség tényálladékát foglalja magában, a terjesztés megkezdése előtt kívánhatja, hogy a kir. ügyészség a bemutatott kötelespéldányt hivatali helyiségében betekintés végett rendelkezésére bocsássa.
Ilyen esetben a Bp. 566. §-a szempontjából elégséges, ha a vizsgálat elrendelésére irányuló indítványban a sajtórendészeti kötelespéldányra történik hivatkozás.
5. § Vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő a nyomda-, kőnyomda- vagy más többszörösítő vállalat tulajdonosa, avagy más többszörösítő, ha a sajtórendészeti kötelespéldányt nyomban a többszörözés befejezése után a kir. ügyészségnek akár szándékosan, akár gondatlanságból meg nem küldi, vagy ha a terjesztést a 2. § második vagy harmadik bekezdésében meghatározott határidő letelte előtt akár szándékosan, akár gondatlanságból megkezdi, avagy ha ezen határidő letelte előtt a sajtóterméket a nyomda-, kőnyomda- vagy más többszörösítő vállalat helyiségéből, avagy a többszörösítés más helyéről akár szándékosan, akár gondatlanságból elszállítja (3. §).
Ugyanígy büntetendő az is, aki tudva közreműködik olyan sajtótermék terjesztésében vagy a nyomda-, kőnyomda- vagy más többszörösítő vállalat helyiségéből, avagy a többszörösítés más helyéről elszállításában, amelynek terjesztését a 2. § második vagy harmadik bekezdése értelmében még nem szabad megkezdeni, úgyszintén az is, aki büntető ítélettel sujtott vagy előzetesen lefoglalt vagy a nyomda- vagy a többszörösítő vállalat tulajdonosának nevével és a nyomtatás vagy más többszörítés helyének megjelölésével el nem látott vagy a St. 10. §-ának harmadik bekezdése szerint a terjesztésből kitiltott sajtóterméket e körülményt ismerve bármily módon terjeszt.
Ilyen ügyben a büntető eljárást a legnagyobb sürgősséggel kell lefolytatni és minden intézkedést haladéktalanul kell megtenni.
Ha a nyomda-, kőnyomda- vagy más többszörösítő vállalat tulajdonosát az első bekezdésben meghatározott vétség miatt az első ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül újból elítélik, az ítéletben iparigazolványának elvesztését ki kell mondani és az ilyen ipar űzésétől egy évtől öt évig terjedhető időre el kell tiltani.
6. § A St. 24. §-ának 3. pontja, 25. §-a 2. pontjának a 24. § 3. pontjával kapcsolatos rendelkezése, továbbá 27. §-a hatályát veszti.
7. § A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896:XXXIII. tc. 294. §-a után új 294/a. §-ként, a polgári perrendtartásról szóló 1911:I. tc. 208. §-a után új 208/a. §-ként, a honvédség katonai bűnvádi perrendtartásáról szóló 1912:XXXIII. tc. 258. §-a után pedig új 258/a. §-ként az alábbi 8. §-ban foglalt rendelkezések iktattatnak.
8. § A kir. bíróság közérdeknek vagy jogos magánérdeknek védelme céljából és az ehhez szükséges keretben hivatalból vagy az érdekelt kérelmére megtilthatja, hogy a nyilvánosan tartott tárgyalásról vagy ott elhangzott valamely kijelentésről vagy ott történt egyes eseményekről a sajtóban tudósítás tétessék közzé. Rágalmazás vagy becsületsértés miatt folyó eljárásban a bíróság elrendelheti azt is, hogy az ügy tárgyalásáról csak az ítélet hozatalakor vagy az eljárásnak más módon történt befejezésekor szabad tudósítást közölni.
A tárgyalásról szóló tudósítás eltiltása csak abban az esetben jelenti az ítélet közlésének tilalmát is, ha a határozat ezt kifejezetten megemlíti.
Társasbíróság eljárása esetében a tilalom kérdésében a határozathozás az ítélőtanács elnökének ügykörébe tartozik. A tilalom kérdésében hozott határozat ellen fellebbvitelnek nincs helye.
Vétséget követ el és három hónapig terjedhető fogházzal büntetendő, aki a tilalmat kijátssza vagy azt akár szándékosan, akár gondatlanságból megszegi.
9. § Időszaki lap alapításához, úgyszintén jellegének megváltoztatásához a m. kir. miniszterelnök engedélye szükséges. A már megjelenő időszaki lapok további megjelenéséhez - kivéve a naponkint megjelenő időszaki lapokat - ugyancsak a m. kir. miniszterelnök engedélye szükséges; az engedélyt az 1938. évi augusztus hó 31. napjáig lehet kérni. A részletes szabályokat a m. kir. minisztérium rendeletben állapítja meg.
A jelen §-ban foglalt szabályt alkalmazni kell időszaki lap alapítása tárgyában a jelen törvény hatálybalépése előtt megtett és még jogerősen el nem intézett bejelentésekre is.
A St. 16. §-ának első bekezdése hatályát veszti.
10. § Ugyancsak a m. kir. miniszterelnök engedélye szükséges hírlaptudósító újságnak (St. 37. § harmadik bekezdés) vagy bármi olyan vállalkozásnak alapításához, amely híreknek összegyüjtésével, továbbításával, közvetítésével s általában akár időszaki, akár nemidőszaki lapoknak hírekkel való ellátásával foglalkozik. A már megjelenő hírlaptudósító újságok további megjelenéséhez, úgyszintén a már működő említett vállalkozások további működéséhez szintén a m. kir. miniszterelnök engedélye szükséges; az engedélyt az 1938. évi augusztus hó 31. napjáig lehet kérni. A részletes szabályokat a m. kir. minisztérium rendeletben állapítja meg.
11. § A jelen törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba; a végrehajtása végett esetleg szükséges intézkedésekről a m. kir. igazságügyminiszter, a 8. §-nak a honvéd büntetőbíráskodást illető vonatkozásában a m. kir. honvédelmi miniszter, a 9. és a 10. § tekintetében a m. kir. minisztérium gondoskodik.
