1. § A hegyközség a jelen törvény értelmében a község (város) határában fekvő szőlők vagy gyümölcsösök, illetőleg szőlők és gyümölcsösök tulajdonosaiból (javadalmasaiból) mint tagokból a szőlő- és gyümölcsgazdálkodáshoz fűződő közös érdekeik (5. §) előmozdítására és védelmére alakult köztestület.
2. § (1) Mindazokban a községekben (városokban), amelyek határában legalább 50 kataszteri hold beültetett szőlő és gyümölcsös van, feltéve, hogy ezek az ingatlanok legalább öt tulajdonos kezén vannak, hegyközséget kell alakítani.
(2) Ha a község (város) határában az (1) bekezdés előfeltételei valamely dülőre vonatkozóan külön is fennállanak, az abban a dülőben fekvő szőlők és gyümölcsösök tulajdonosainak birtokarány szerint számított többsége külön hegyközséget is alakíthat, ha az említett előfeltételek a község (város) többi területére vonatkozóan fennmaradnak. Egy községben, illetőleg egy dülőben több hegyközség csak a földmívelésügyi miniszter engedélyével alakítható.
(3) A szőlők és gyümölcsösök tulajdonosainak birtokarány szerint számított többsége hegyközséget alakíthat azokban a községekben (városokban) is, amelyek határában a szőlők és gyümölcsösök területe az 50 kataszteri holdat el nem éri, feltéve, hogy ezek az ingatlanok legalább öt tulajdonos kezén vannak.
(4) Az előbbi bekezdésekben megjelölt területbe nem szabad beszámítani azt a 100 négyszögölet meg nem haladó szőlőt, illetőleg gyümölcsöst, amely a község belterületén vagy különálló tanyákban (majorokban) közvetlenül a lakóházhoz csatlakozik. Az ily területeket a hegyközség kötelékébe csak a tulajdonos hozzájárulásával szabad bevonni.
3. § (1) Azokat a hegyközségeket, amelyeknek a megalakítása a jelen törvény értelmében kötelező, a jelen törvény hatálybalépésétől számított négy hónap alatt kell megalakítani.
(2) Ha a megalakításra kötelezettek a kitűzött határidő alatt nem alakulnának hegyközséggé, a törvényhatóság első tisztviselője további egy hónap leforgása alatt a hegyközséget hivatalból alakítja meg.
4. § (1) Azokban a községekben (városokban), amelyek határában a szőlők és gyümölcsösök területe az 50 kataszteri holdat el nem éri és a szőlők és gyümölcsösök tulajdonosai önként sem alakítanak hegyközséget, a hegyközségi szervezet feladatkörét:
a) községekben a községi elöljáróság;
b) városokban a polgármester látja el.
(2) Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezés nem terjed ki azokra a szőlő- és gyümölcsösterületekre, amelyeket a 2. § (4) bekezdése szerint a hegyközség kötelékébe csak a tulajdonos hozzájárulásával szabad bevonni.
5. § A hegyközség köteles a szőlőknek és a gyümölcsösöknek szükséges őrzéséről, a szőlő és gyümölcsfa növényi és állati kártevői ellen való egységes védelemről és mindarról gondoskodni, amit a földmívelésügyi miniszter a törvény végrehajtása során a hegyközség kötelességévé tesz. A hegyközség feladata mindazt kezdeményezni és megvalósítani, ami a szőlőkben és gyümölcsösökben a célszerű telepítést, művelést és szüretelést, a bor és gyümölcs helyes kezelését, általában a jövedelmező gazdálkodást, valamint a tervszerű és gazdaságos értékesítést előmozdítja.
6. § (1) A hegyközség ügyeit a hegyközségi elnök, a hegyközségi közgyűlés és a hegyközségi választmány intézi; végrehajtó közegük a hegybíró.
(2) Hegybírónak a hegyközségi közgyűlés csak olyan hegyközségi tagot választhat, aki a szőlőművelés és gyümölcstermelés terén szakértelmével és gyakorlati jártasságával kitűnt. Indokolt esetekben a földmívelésügyi miniszter a hegyközséget szőlészeti és borászati szakiskolát végzett hegybíró alkalmazására kötelezheti.
7. § Szervezeti és ügyviteli szabályzatát a hegyközség maga alkotja meg, azoknak az irányelveknek megfelelően, amelyeket a földmívelésügyi miniszter a belügy- és a pénzügyminiszterrel egyetértőleg rendelettel megállapít. A szabályzatot a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága hagyja jóvá. A jóváhagyással a hegyközséget jogérvényesen megalakultnak kell tekinteni.
8. § (1) A hegyközségek a jelen törvényben, valamint a törvény alapján kibocsátott rendeletekben megállapított kötelességek és feladatok ellátásával kapcsolatban felmerülő kiadások fedezése céljából hegyközségi járulékot vethetnek ki.
(2) A hegyközségi járulékot a hegyközségi közgyűlés a szőlő- és gyümölcsterületek birtokarányában veti ki.
(3) A hegyközségi járulékot abban a legkisebb mértékben kell megállapítani, amelyet a nélkülözhetetlenül szükséges igazgatási költségek, továbbá a tagok terményeinek közös értékesítésével kapcsolatos beruházási jellegű kiadások fedezése megkíván.
(4) A hegyközségi járulékok esedékessége, behajtása, biztosítása és elévülése, valamint a késedelmi kamatok tekintetében a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések az irányadók.
(5) Azok, akik szőlőjüket vagy gyümölcsösüket kiirtják, a kiirtás után következő évtől kezdve hegyközségi járulék fizetésére nem kötelezhetők.
(6) A hegyközségi közgyűlés által elfogadott költségvetést jóváhagyás végett a hegyközségi tanács útján a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságához kell felterjeszteni.
(7) A község (város) a reá ruházott hegyközségi feladatkör ellátásával kapcsolatban felmerülő kiadások fedezetéről költségvetésében köteles gondoskodni. Erre a célra a szőlő- és gyümölcsterületek arányában hegyközségi járulékot vethet ki.
9. § A hegyközségek kötelesek közgyűlési és választmányi határozataikat meghozataluktól számított tizenöt nap alatt a hegyközségi tanácsnak (13. §) megküldeni.
10. § A hegyközségi közgyűlésnek vagy választmánynak, illetőleg a hegyközségi feladatkörben a 4. §-ban megjelölt hatóságoknak határozata ellen fellebbezésnek van helye a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságához.
11. § (1) Ha a hegyközség működést nem fejt ki, vagy feladatait nem teljesíti, önkormányzatát a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága, a hegyközségi tanács meghallgatásával, legfeljebb egy év tartamára felfüggesztheti és ebben az esetben a hegyközségi szervezet feladatkörét a községi elöljáróságra (polgármesterre) bízza.
(2) Ha a földmívelésügyi miniszter a hegyközség működését az egy év elteltével sem látja biztosítottnak, a hegyközséget feloszlathatja.
(3) A feloszlatott hegyközséget négy hónap alatt újra meg kell alakítani. A 3. § (2) bekezdését e tekintetben is alkalmazni kell. A hegyközség újra megalakításáig a hegyközségi szervezet feladatkörét a községi elöljáróság (polgármester) látja el.
12. § (1) A hegyközség tagjainak személy- és birtokarány szerint számított többsége közgyűlésen kimondhatja a hegyközség feloszlását, ha a hegyközséghez tartozó szőlők és gyümölcsösök beültetett területe a határozathozatal időpontjában nem éri el az 50 kataszteri holdat.
(2) A feloszlást kimondó határozat csak a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának jóváhagyásával válik joghatályossá.
13. § (1) Azokban a törvényhatóságokban, ahol a szőlők és gyümölcsösök területe a 10,000 kataszteri holdat eléri, továbbá a tokajhegyaljai borvidék zárt területén külön hegyközségi tanácsokat kell alakítani.
(2) Azokban a törvényhatóságokban, ahol a szőlők és gyümölcsösök területe a 10,000 kataszteri holdat nem éri el, a földmívelésügyi miniszter közös hegyközségi tanácsok alakítását rendeli el és megállapítja azok székhelyeit.
(3) A földmívelésügyi miniszter megengedheti, hogy az (1) bekezdés alá eső törvényhatóságban több hegyközségi tanács, továbbá, hogy a (2) bekezdés alá eső törvényhatóságban külön hegyközségi tanács alakuljon.
14. § (1) A hegyközségi tanácsokat a törvény hatálybalépésétől számított hat hónap alatt kell megalakítani.
(2) Az alakuló ülés összehívása iránt a törvényhatóság első tisztviselője intézkedik. A közös hegyközségi tanács alakuló ülésének összehívása a közös hegyközségi tanács székhelye szerint illetékes alispán feladata.
(3) A hegyközségi tanács alakuló ülésén a termelői érdekeltség köréből elnököt, elnökhelyettest, valamint igazgatóválasztmányt választ.
15. § A hegyközségi tanács tagjai:
a tanács működési területén lévő hegyközségek egy-egy kiküldöttje;
azoknak a községeknek (városoknak) képviseletében, ahol hegyközség nem működik, a járási (városi) mezőgazdasági bizottságok által a szőlő- és gyümölcstermelők köréből kiküldött egy-egy tag;
a törvényhatóság első tisztviselője, továbbá a főszolgabírák és megyei városi polgármesterek;
a szőlészeti és borászati kerületi felügyelő, a kertészeti felügyelő, a növényegészségügyi körzetvezető és a gyümölcsészeti intéző;
a tanács működési területén lévő szőlészeti és borászati, valamint kertészeti szakiskolák vezetői vagy helyettesei;
az illetékes vármegyei (törvényhatósági városi) mezőgazdasági bizottságnak, az illetékes mezőgazdasági kamarának és a földmívelésügyi miniszter által kijelölt érdekképviseleti szerveknek egy-egy kiküldöttje;
a tanács által az érdekeltség köréből meghívható legfeljebb öt tag.
16. § (1) A hegyközségi tanács az okszerű szőlő- és gyümölcsgazdálkodás és értékesítés egyetemes érdekei szempontjából irányítja a hegyközségek működését, ellenőrzi a törvényben a hegyközségekre rótt kötelességek és feladatok teljesítését, továbbá foganatosítja mindazt, amit a földmívelésügyi miniszter a törvény végrehajtása során intézkedési körébe utal.
(2) A szaktanácsadás terén a hegyközségi tanácsnak, illetőleg szerveinek, a szőlészeti és gyümölcsészeti szakigazgatási szervekkel (szőlészeti és borászati felügyelő, kertészeti felügyelő, gyümölcsészeti intéző stb.) együttműködését a földmívelésügyi miniszter rendelettel szabályozza.
17. § (1) A hegyközségi tanács ügyeit a közgyűlés és az igazgatóválasztmány intézi. Végrehajtó közege a tanácsi titkár.
(2) A hegyközségi tanácsi közgyűlés és igazgatóválasztmány határozatai ellen a földmívelésügyi miniszterhez fellebbezésnek van helye.
18. § (1) A tanácsi titkárt nyilvános pályázat útján a földmívelésügyi miniszter által kijelölt legfeljebb négy pályázó közül a hegyközségi tanács választja.
(2) Tanácsi titkárrá csak olyan pályázó választható, akinek gazdasági, főiskolai vagy m. kir. kertészeti tanintézeti oklevele van, ezenfelül a felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyamon mint rendes hallgató, oklevelet nyert és háromévi folytatólagos gyakorlattal rendelkezik. A gazdasági főiskolát végzetteknek a gyümölcstermelésben is megfelelő jártasságot kell igazolniok.
(3) A tanácsi titkár kezdő fizetése az állami rendszerű X. fizetési osztály 3. fokozatába sorolt köztisztviselő illetményeinél kevesebb nem lehet.
(4) A tanácsi titkárnak javadalmazásáról költségvetése keretében a hegyközségi tanács gondoskodik.
(5) A tanácsi titkár szolgálati viszonya tekintetében a gazdatisztek jogviszonyára fennálló törvényes rendelkezések az irányadók.
19. § (1) Az Országos Szőlő- és Borgazdasági Tanácsban minden hegyközségi tanács egy-egy megbízottal képviselteti magát.
(2) Az Országos Szőlő- és Borgazdasági Tanács a minőségi borvidékek különleges érdekeinek a megvédésére külön bizottságot alakít. Ebbe a bizottságba minőségi borvidékenként egy-egy tagot a földmívelésügyi miniszter nevez ki.
20. § Szervezeti és ügyviteli szabályzatát a hegyközségi tanács maga alkotja meg, azoknak az irányelveknek megfelelően, amelyeket a földmívelésügyi miniszter a belügy- és pénzügyminiszterrel egyetértőleg rendelettel megállapít. A szabályzatot a földmívelésügyi miniszter hagyja jóvá. A jóváhagyással a hegyközségi tanácsot jogérvényesen megalakultnak kell tekinteni.
21. § (1) Ha a hegyközségi tanács működést nem fejt ki vagy feladatait nem teljesíti, önkormányzatát a földmívelésügyi miniszter egy év tartamára felfüggesztheti és ebben az esetben a közgyűlés és az igazgató választmány tennivalóinak ellátására miniszteri biztost küld ki.
(2) Ha a földmívelésügyi miniszter a hegyközségi tanács működését az egy év elteltével sem látja biztosítottnak, a hegyközségi tanácsot feloszlathatja.
(3) A feloszlatott hegyközségi tanácsot egy hónap alatt újra meg kell alakítani.
22. § (1) A hegyközségi tanács működésével felmerülő kiadásokat a hegyközségek (községek, városok) a szőlő- és gyümölcsterületek arányában olykép fedezik, hogy a költségvetésükbe felvesznek tanácsi járulékot is, és az e címen befolyó összegeket a hegyközségi tanácsnak befizetik.
(2) A tanácsi járulékot a hegyközségi tanács közgyűlése évenkint abban a legkisebb mértékben állapítja meg, amelyet a feltétlenül szükséges igazgatási költségek fedezése megkíván; így sem haladhatja azonban meg kataszteri holdanként az évi 1 pengőt.
(3) A 8. § (5) és (6) bekezdéseinek rendelkezéseit a tanácsi járulékra is alkalmazni kell.
(4) A hegyközségi tanács költségvetése a földmívelésügyi miniszternek a pénzügyminiszterrel egyetértőleg történő jóváhagyásával válik hatályossá.
23. § (1) Új szőlőt a jelen törvény hatálybalépésétől számított három évig tilos telepíteni. Ezt a tilalmi időt a földmívelésügyi miniszter legfeljebb további három év tartamára a szükséghez képest meghosszabbíthatja.
(2) A tilalmi idő alatt a földmívelésügyi miniszter a minőségi borvidékek (1936:V. törvénycikk) területén lévő síkfekvésű szőlőknek ugyanazon borvidék hegyoldalaira való áttelepítését megengedheti.
(3) A fenti tilalmi idő elteltével új szőlőt csak a földmívelésügyi miniszter előzetes engedélyével szabad telepíteni.
(4) Engedélyt csakis filloxérának ellenálló (immunis) homokon vagy hegyoldalon (hegyalján) fekvő oly területre lehet adni, amely egyéb természeti tényezőknél fogva is elsősorban szőlőmívelésre alkalmas. Az engedélyezés évenkint összesen legfeljebb 2000 kataszteri holdra terjedhet ki; egy-egy birtokos évenkint legfeljebb 2 kataszteri holdra kaphat engedélyt.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott kellékeknek megfelelő területen engedély nélkül is telepíthet szőlőt 200 négyszögölet meg nem haladó terjedelemben az a birtokos, akinek még nincs szőlője, az a birtokos pedig, akinek a szőlője az említett mértéken alul van, szőlőjét engedély nélkül 200 négyszögölre kiegészítheti. Az engedélyhez nem kötött ily telepítést megkezdése előtt legalább három hónappal az illetékes szőlészeti és borászati kerületi felügyelőnek be kell jelenteni.
(6) A község (város) belterületén közvetlenül a lakóházhoz csatlakozó telken engedély és bejelentési kötelezettség nélkül szabad legfeljebb száz szőlőtőkét telepíteni, illetőleg a szőlőtőkék számát százra kiegészíteni, mégpedig tekintet nélkül arra, hogy a terület a (4) bekezdésben meghatározott kellékeknek megfelel-e.
(7) Felújítani csak a (4) bekezdésben meghatározott területen telepített, továbbá a szőlőművelésre kiválóan alkalmas homoktalajon a jelen törvény hatálybalépése előtt telepített szőlőt szabad.
24. § (1) Az engedélyezés alá, úgyszintén a bejelentési kötelezettség alá eső új szőlőtelepítések (23. § (3) és (5) bek.) után telepítési illetéket kell fizetni.
(2) A telepítési illeték összege négyszögölenként homoktalajú területen 7 fillér, hegyoldalon (hegyalján) fekvő területen 3 fillér.
(3) A telepítési illetékből befolyó jövedelmet szőlő- és borértékesítési célokra kell felhasználni.
(4) A telepítési illeték jogossága és összege tárgyában a földmívelésügyi miniszter határoz. A telepítési illeték befizetésének módját a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg rendelettel szabályozza.
(5) A telepítési illeték behajtása, biztosítása, elévülése és a késedelmi kamatok tekintetében a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések az irányadók.
(6) Az áttelepített szőlők után (23. § (2) bek.) telepítési illetéket nem kell fizetni.
(7) A jelen törvény hatálybalépése után telepített szőlők a földadóra vonatkozó törvényes rendelkezésekben biztosított ideiglenes földadómentességben nem részesülhetnek. Az eddigi engedélyezett ideiglenes földadómentességek a meghatározott időtartamig érintetlenül maradnak.
25. § (1) Borszőlővel telepített olyan szőlő után, amelynek felújítása tilos (23. § (7) bek.), borértékesítési járulékot kell fizetni, ha az ilyen szőlő területe egy tulajdonban 5 kataszteri holdat meghalad. A járulék összege a szőlőnek 5 kataszteri holdat meghaladó területére kataszteri holdanként évi 30 pengő.
(2) A borértékesítési járulékot az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennforgása esetén csemegeszőlőültetvények után is meg kell fizetni azokban az években, amikor a csemegeszőlőültetvény termése részben vagy egészben borként kerül értékesítésre.
(3) A borértékesítési járulékból befolyó jövedelmet szőlő- és borértékesítési célokra kell felhasználni.
(4) A borértékesítési járulék kivetésének és beszedésének a módját a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg rendelettel szabályozza.
(5) A borértékesítési járulék behajtása, biztosítása, elévülése és a késedelmi kamatok tekintetében a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések az irányadók.
26. § A földmívelésügyi miniszter az Országos Szőlő- és Borgazdasági Tanács véleményének meghallgatásával rendelettel állapítja meg, hogy új szőlőtelepítésre (felújításra) az egyes borvidékek talajának, egyéb természeti tényezőinek és főként az értékesítési lehetőségeknek megfelelő mily szőlőfajtákat szabad felhasználni és mily mívelési módokat szabad alkalmazni.
27. § (1) Közvetlenül termő (direkttermő) amerikai vagy hybrid fajtákkal új szőlőt telepíteni vagy meglévő szőlőt pótolni, felújítani vagy újratelepíteni egyaránt tilos. A közvetlenül termő fajtákkal telepített szőlőket az 1941. év végéig ki kell vágni, vagy át kell oltani.
(2) A közvetlenül termő fajtákkal betelepített szőlőknek az 1941. év végéig foganatosított kivágásáért az állam kártalanítást fizet, átoltásához pedig támogatást nyujt. Az a 2 kataszteri holdnál nagyobb közvetlenül termő amerikai szőlővel rendelkező szőlőbirtokos, akinek a szőlőművelés nem képezi főjövedelemforrását, ily kártalanításra, illetőleg támogatásra nem tarthat igényt.
(3) A kártalanítás, illetőleg a támogatás összege kataszteri holdanként az 1938. és 1939. években foganatosított kivágásért vagy átoltásért 140 pengő, az 1940. évben foganatosított kivágásért vagy átoltásért 100 pengő, az 1941. évben foganatosított kivágásért vagy átoltásért pedig 80 pengő. A támogatást vagy annak egy részét természetben is lehet nyujtani.
(4) A kivágás, illetőleg átoltás végrehajtásának, valamint a kártalanítás fizetésének (a támogatás nyujtásának) a módját a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg rendelettel állapítja meg.
(5) Az átoltott közvetlenül termő amerikai szőlők, az átoltás évétől kezdve három évig földadómentességet élveznek.
(6) Amennyiben a hazai bortermelés érdekei megkívánják a földmívelésügyi miniszter az Othello-szőlővel betelepített szőlők kivágásának vagy átoltásának határidejét meghosszabbíthatja.
(7) A kártalanítás összegét a szőlő kivágása esetén az ingatlan fekvése szerint illetékes telekkönyvi hatóságnál bírói letétbe kell helyezni, ha az ingatlanon bejegyzett terhek vannak. A kártalanítás összegének felosztására megfelelően alkalmazni kell a kisajátítási ár felosztására vonatkozó szabályokat.
28. § Szőlőben, szőlőskertben és gyümölcsösben a szomszédos határtól (mesgyétől) szőlőt, szedret és bokornövényeket hatvan centiméternél, törpe fát két méternél, bármilyen más fát hét méternél közelebb ültetni nem szabad. Ez a tilalom a legfeljebb egy méter magas sövényekre nem terjed ki.
29. § (1) A szőlővesszők és szőlőoltványok, valamint gyümölcsfaoltványok üzletszerű (kereskedelmi) termelésére új szőlőtelepet, gyümölcsfaiskolát létesíteni, vagy a már meglévőket üzembentartani csak a földmívelésügyi miniszter engedélyével szabad. Ilyen szőlőtelepet és gyümölcsfaiskolát állami felügyelet és ellenőrzés alá kell helyezni.
(2) Az engedélyezés, a felügyelet és az ellenőrzés módozatait a földmívelésügyi miniszter rendelettel szabályozza.
30. § (1) Olyan szőlővesszőt vagy szőlő-, illetve gyümölcsfaoltványt, amely engedély (29. §) nélkül működő telepről származik vagy amelyet az állami ellenőrzés során fajta, minőség, fajtaazonosság (fajtavalódiság) vagy fajtisztaság szempontjából meg nem felelőnek minősítettek, forgalombahozni, illetőleg telepítésre felhasználni tilos.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom alá esnek az olyan fajtájú szőlővesszők és szőlőoltványok is, amelyeknek filloxérával szemben ellenálló, adaptáló és tenyésztőképességét kísérlet útján még meg nem állapították vagy meg nem felelőnek találták, úgyszintén a közvetlenül termőfajták is.
(3) A szőlővessző és szőlőoltványok belföldi behozatali és átmenő forgalmának módozatait a földmívelésügyi miniszter rendelettel szabályozza.
31. § Az eladó szavatol a vevőnek az eladott szőlővessző vagy szőlő-, illetve gyümölcsfaoltvány fajtaazonosságáért (fajtavalódiságáért), fajtisztaságáért és szokványszerűségéért. A szavatossági hiány miatt támasztható követelések hat hónap alatt évülnek el, attól az időponttól számítva, amikor a vevő a hiányról a dolog természete szerint meggyőződést szerezhetett.
32. § A termelés helyes irányításának elősegítése céljából az országban lévő szőlőterületekről bortermelésre való alkalmasságuk, a gyümölcsösökről pedig tömeges és egységes termelésre való alkalmasságuk szempontjából törzskönyvet kell vezetni. A törzskönyvezés módozatait és mikénti végrehajtását a földmívelésügyi miniszter rendelettel szabályozza.
33. § A szőlő, must és bor belső fogyasztásának emelése, valamint kivitelének fokozása érdekében tervszerű propagandát kell megindítani. Az ily célú propaganda végrehajtásának módozatait a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg rendelettel állapítja meg.
34. § (1) A szőlő és a gyümölcsfa állati és növényi kártevői ellen a védekezés általában kötelező.
(2) A szőlő és gyümölcsfa állati és növényi kártevői ellen szükségessé váló kötelező védekezést a földmívelésügyi miniszter a hegyközségek területén a hegyközségi tanács meghallgatása után, a hegyközségeken kívül eső területekre nézve pedig a növényegészségügyi tanács meghallgatása után hivatalból elrendelheti s amennyiben a védekezésre kötelezett a védekezést kellőképpen nem hajtja végre, elrendelheti a fertőzött gyümölcsfáknak kártalanítás nélkül való kivágását és a veszélyeztetett terület hatósági zár és ellenőrzés alá helyezését.
(3) Ha a hegyközség tagjainak birtokarány szerint számított legalább felerésze kéri, a kötelező védekezést el kell rendelni.
(4) Az elmulasztott kötelező védekezés végrehajtásáról a hegyközség a mulasztó költségére gondoskodik.
35. § (1) Aki egy község határában fekvő, vagy több község határában fekvő, de összefüggő, legalább 100 kataszteri hold szőlőn gazdálkodik, szőlőgazdaságának vezetésére oly egyént köteles alkalmazni, akinek gazdasági főiskolai oklevele van s ezenfelül a m. kir. felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyamon oklevelet szerzett, aki pedig egy község határában fekvő vagy több község határában fekvő, de összefüggő 100 kataszteri hold, vagy ennél nagyobb gyümölcsösön gazdálkodik, gyümölcsgazdaságának vezetésére oly egyént köteles alkalmazni, aki a m. kir. kertészeti tanintézetben oklevelet szerzett. E kötelezettség nem terheli azt a birtokost, akinek magának is megvan az említett szakképzettsége.
(2) Ha a szőlő területe a 25 kataszteri holdat eléri, szőlőkezelőül (vincellér) legalább szőlészeti és borászati szakiskolát végzett egyént, ha pedig a gyümölcsös terjedelme legalább 25 kataszteri hold, annak kezelésére képesített kertészt kell alkalmazni.
(3) Azok a szakiskolát nem végzett szőlő- és gyümölcskezelők, akik az 1935. évi november hó 1. napját megelőző három év óta megszakítás nélkül ugyanabban a szőlő- vagy gyümölcsgazdaságban mint vezetőkezelők vannak alkalmazva, az (1) és (2) bekezdés végrehajtásában a képesített szőlőkezelőkkel, illetőleg kertészekkel egy tekintet alá esnek.
36. § (1) Szőlőben és gyümölcsösben augusztus hó 1. napjától a szüret befejezéséig vadászni tilos.
(2) Szőlő és gyümölcs - amennyiben nincs kerítéssel elzárva, - önálló vadászterületet csak abban az esetben képez, ha területe egy tagban, vagy összefüggésben álló részekben a 200 kataszteri holdat eléri.
(3) A vadászati jog gyakorlására egyébként - a hegyközségek területén is - a vadászati törvény rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a község (város) a vadászati haszonbér összegének, a hegyközségi területre eső arányos részét a hegyközség pénztárába befizetni köteles.
37. § Új gyümölcsösök telepítését, meglévő gyümölcsösök felújítását és rendezését, új gyümölcsfaiskolák létesítését, azoknak, valamint a már meglévőknek üzembentartását és ellenőrzését, végül a gyümölcsfaiskolák termesztvényeinek forgalmát fajtaazonosság és szokványszerűség szempontjából, valamint a jelen törvény rendelkezéseivel nem érintett vonatkozásaiban a földmívelésügyi miniszter rendelettel szabályozza.
38. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő:
a) aki a 23. § rendelkezéseinek megszegésével engedély, illetőleg bejelentés nélkül szőlőt telepít;
b) aki a 23. § (7) bekezdésének megszegésével szőlőt felújít;
c) aki a 26. § alapján kiadott rendelet megszegésével szőlőtelepítésre (felújításra) meg nem engedett szőlőfajtákat használ fel vagy meg nem engedett művelési módot alkalmaz;
d) aki a 27. § rendelkezéseinek megszegésével közvetlenül termő (direkttermő) amerikai vagy hybrid fajtával új szőlőt telepít, vagy ilyen fajtával már betelepített szőlőt pótol, felújít vagy újra telepít, úgyszintén aki ilyen szőlőfajtával telepített szőlőjét a megállapított határidőig ki nem vágja, vagy át nem oltja;
e) aki szőlőt, szedret, bokornövényt, vagy fát a szomszédos határtól a 28. §-ban meghatározottnál kisebb távolságra ültet;
f) aki a 29. § rendelkezéseinek megszegésével szőlővessző vagy szőlő-, illetve gyümölcsfaoltvány üzletszerű termelésére engedély nélkül szőlőtelepet, illetve gyümölcsfaiskolát létesít vagy tart üzemben;
g) aki a 30. § rendelkezéseinek megszegésével engedély nélkül működő telepről származó avagy olyan szőlővesszőt (szőlő-, illetve gyümölcsfaoltványt) használ fel telepítésre vagy hoz forgalomba, amelyet az állami ellenőrzés és felügyelet során meg nem felelőnek minősítettek vagy olyan fajtájút, amelynek megfelelő voltát meg nem állapították;
h) aki a szőlő vagy gyümölcsfák növényi vagy állati kártevői ellen a 34. § alapján kiadott rendeletben elrendelt védekezést elmulasztja, elkésve vagy nem az elrendelt módon hajtja végre, avagy a hatósági zár és ellenőrzés szabályait megszegi.
(2) A pénzbüntetés tekintetében az 1928:X. törvénycikk rendelkezései nyernek alkalmazást.
(3) A kihágást megállapító ítéletben a törvényellenesen telepített, felújított vagy ki nem vágott, illetőleg át nem oltott szőlő, úgyszintén a 28. § rendelkezéseinek ellenére ültetett fa kivágását, a tiltott módon készletben tartott vagy forgalombahozott szőlővessző- vagy szőlőoltványkészletnek pedig elkobzását minden esetben el kell rendelni.
(4) A jelen törvény rendelkezéseibe ütköző kihágások attól az időponttól számított hat hónap alatt évülnek el, amikor azok elkövetéséről a hatóság tudomást szerzett.
39. § (1) Azt a szőlőbirtokost, aki a 35. §-ban foglalt kötelességének nem tesz eleget, a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága felhívja arra, hogy a felhívás kézbesítésétől számított három hónap alatt a törvény rendelkezésének feleljen meg. Ha a kötelezett ennek a felhívásnak nem tesz eleget és mulasztását elfogadhatóan ki nem menti, 600 pengőig terjedő pénzbírságot kell rá kiszabni.
(2) A pénzbírságot ismételten ki kell szabni mindaddig, amíg a kötelezett a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága részéről évnegyedenkint megismételt felhívásnak nem tesz eleget.
(3) A felhívás, úgyszintén a pénzbírságot kiszabó határozat ellen a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt a földmívelésügyi miniszterhez lehet fellebbezni.
40. § A 38. § alapján befolyó büntetéspénzek és a 39. § alapján befolyó bírságpénzek összegének felerészét állami bevételként a földmívelésügyi tárca költségvetésében kell elszámolni. A másik felerészét az érdekelt hegyközség, ilyennek nemlétében a község (város) pénztárába kell befizetni. Az említett összegek felhasználásának a módozatait a földmívelésügyi miniszter rendelettel szabályozza.
41. § A jelen törvénybe ütköző kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929:XXX. törvénycikk 59. § (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek a földmívelésügyi minisztert kell tekinteni.
42. § A jelen törvény rendelkezéseinek megtartása felett az ellenőrzést az illetékes közigazgatási hatóságok, a hegyközségek (községek), a szőlészeti és borászati kerületi felügyelők, a gazdasági felügyelők, valamint a földmívelésügyi miniszter által e célra megbízott érdekképviseleti szervek gyakorolják.
43. § (1) A jelen törvény hatálybaléptével hatályát veszti a szőlőgazdálkodásról és a hegyközségekről szóló 1929:XVII. törvénycikk és általában mindazok a jogszabályok, amelyek a jelen törvény rendelkezéseivel ellenkeznek.
(2) Ahol valamely jogszabály az 1929:XVII. törvénycikk rendelkezésére hivatkozik, ott a jelen törvény megfelelő rendelkezését kell érteni.
44. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a földmívelésügyi miniszter, az érdekelt miniszterekkel egyetértve gondoskodik.
