1938. évi XXXIII. törvénycikk indokolása

Szent István király dicső emlékének megörökítéséről * 

Általános indokolás

Több mint négy évtizeddel ezelőtt a magyar Szent Korona országainak törvényhozása, amikor a honalapítás évezredes emlékét az 1896. évi VII. törvénycikkben törvénybe iktatta, vallásos áhítattal adott hálát az isteni Gondviselésnek, hogy Árpád és vitéz hadai által megalapított hazát oltalmába fogadta, fejedelmeit bölcsességgel, népét erővel és önfeláldozó hazaszeretettel megáldotta, az országot jó- és balsorsban segítette és annak létét ezer éven át a történelem viszontagságai között is fenntartotta.

A magyar törvényhozás méltó kifejezést kívánván adni annak a hálának és hódolatnak, amelyet Szent István király halálának kilencszázadik évfordulója alkalmából a nagy király soha el nem múló és soha el nem halványuló emlékezete iránt érez, az 1938:XXIV. törvénycikk megalkotásával elhatározta, hogy a mai napon megjelenik Székesfehérvár ősi földjén és az isteni Gondviselés iránt érzett hálával és a történelmi megpróbáltatásokban megedzett, törhetetlen nemzeti öntudattal megörökíti a keresztény magyar államot megteremtő s a magyarság európai küldetését megalapozó első szent királyunk emlékét. Ez ünnepélyes törvényhozási aktus színhelyévé azért választotta Székesfehérvár városát, mert Szent István királyunk itt tartotta az első királyi törvénynapokat és ez a város volt a királyi törvénynapokból kifejlődött árpádkori országgyűlések ősi színhelye.


  Vissza az oldal tetejére