1. § Az iparban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és a kohászatban foglalkoztatott napszámosnak, munkásnak, szolgának (altisztnek), továbbá - a kereskedősegéd kivételével - iparossegédnek és más hasonló alkalmazottnak mind a saját, mind a házastársa törvényes, törvényesített, örökbefogadott és házasságon kívül született gyermeke után, ha a gyermek eltartásának kötelezettsége terheli és a tartásáról gondoskodik, gyermeknevelési pótlék jár.
Gyermeknevelési pótlék jár az unoka eltartására kötelezett nagyszülőnek is, ha az unoka eltartásáról gondoskodik.
Ugyanaz után a gyermek után ugyanarra az időre csak egy jogosult igényelhet gyermeknevelési pótlékot, éspedig a házastársak együttélése esetében elsősorban a férj.
2. § A munkaviszonyban álló igényjogosultnak gyermeknevelési pótlékra attól az időponttól kezdve van igénye, amikor a törvény rendelkezései munkaadójára vonatkoztatva a végrehajtási rendelet értelmében hatálybalépnek. Egyébként a gyermeknevelési pótlék az alkalmazás napját követő hónap első napjától kezdve jár.
Az alkalmazás tartama alatt a gyermeknevelési pótlék a gyermek születése, törvényesítése, illetőleg örökbefogadása napját, a házastársnak a házasság megkötése előtt született gyermekét illetően a házasságkötés napját, az 1. § második bekezdése esetében pedig az eltartási kötelezettség bekövetkezésének napját követő hónap első napjától kezdődően jár.
Az atya a házasságon kívül született gyermeke után csak abban az esetben igényelhet gyermeknevelési pótlékot, ha a gyermeket saját gyermekének elismerte, az elismerés az anyakönyvbe bejegyeztetett és a gyermek eltartásáról gondoskodik. A pótlék ebben az esetben is az elismerés anyakönyvi bejegyzését követő hónap első napjától kezdődően jár.
3. § A gyermeknevelési pótlékra vonatkozó igény szünetel arra a hónapra, amelyben az igényjogosult a törvény hatálya alá a végrehajtási rendelet értelmében eső vállalatnál munkaviszonyban nem állott.
Ki kell azonban fizetni a gyermeknevelési pótlékot, ha az igényjogosult meghal, további hat hónapon át. Ugyancsak ki kell fizetni a pótlékot, ha az igényjogosult baleset vagy betegség miatt keresetképtelen, vagy munkaviszonya bármely okból hibáján kívül megszűnik és új alkalmazást hibáján kívül nem kap, avagy katonai szolgálatot teljesít, további három hónapon át, de legfeljebb annyi időre, amennyi időn át a megszakítást megelőzően munkaviszonyban állott.
Azt az igényjogosultat, aki valamely hónapban a törvény hatálya alá a végrehajtási rendelet értelmében eső vállalattól tizenötnél kevesebb vagy hetenként háromnál kevesebb munkanapra kapott munkabért, úgy kell tekinteni, mintha az illető hónapban nem állott volna munkaviszonyban.
4. § A gyermeknevelési pótlékra vonatkozó igény megszűnik annak a hónapnak a végével, amelyben a gyermek meghal vagy tizennegyedik életévét betöltötte vagy az igényjogosultnak a tartási kötelezettsége a gyermek irányában megszűnt.
Ha az igényjogosult a gyermek eltartásáról nem gondoskodik, a gyermeknevelési pótlék annak jár, aki a gyermeket eltartja.
5. § A félévnél régebbi gyermeknevelési pótlékra igény nem érvényesíthető.
6. § A gyermeknevelési pótlék minden egyes gyermek után havonkint öt pengő.
7. § A gyermeknevelési pótlék fedezésére az ipari (kereskedelmi), valamint a bánya- és kohóvállalatok kötelesek a náluk alkalmazott napszámosok, munkások, szolgák (altisztek), továbbá - a kereskedősegédek kivételével - az iparossegédek és más hasonló alkalmazottak előző évi átlagos létszámának és a járulékegységnek szorzatával meghatározott összeget negyedévenkint, az évnegyed első hónapjának 5. napjáig, egyenlő részletekben a családpénztárba előzetesen befizetni.
A gyermeknevelési pótlék fizetésére és a tartalékalap (9. §) létesítésére a számadási évben előreláthatóan szükséges pénzösszeg osztva a járulék fizetésére kötelezett vállalatokban alkalmazott napszámosok, munkások, szolgák (altisztek), iparossegédek és más hasonló alkalmazottak előző évi átlagos létszámával, adja a pengőértékű járulékegységet.
Az előző bekezdésekben említett munkáslétszám megállapításánál a férfiakat teljes számban, a nőket pedig létszámuk kétharmad részében kell figyelembe venni.
A járulékegység mérvét az előző bekezdések értelmében egy-egy számadási évre az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár (16. §) javaslata alapján az iparügyi miniszter a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg.
A számadási évben alakult vállalatok alakulásuk évében az iparügyi miniszter által a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve megállapítandó szabályok szerint kötelesek járulékot fizetni.
A késedelmesen befizetett járulék után késedelmi kamatot kell fizetni.
A járulékot és a késedelmi kamatot nem lehet a munkabérből levonni.
8. § A családpénztár a gyermeknevelési pótlékot - esetleg a m. kir. postatakarékpénztár útján - havonta fizeti ki az igényjogosultnak.
A szakmai családpénztár (10. §) a befolyt járulékból a gyermeknevelési pótlék kifizetése után fennmaradó felesleget az Országos Ipari és Bányászati Családpénztárba befizeti.
Ha a szakmai családpénztár a befolyt járulékból a gyermeknevelési pótlék kifizetésére szükséges összeget teljes egészében fedezni nem tudja, a hiányzó összeget az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár folyósítja.
9. § A befolyt járuléknak a gyermeknevelési pótlékra ki nem fizetett részét tartalékalapként kell kezelni.
A tartalékalap céljaira a gyermeknevelési járulék évi összegének legfeljebb tíz százaléka fordítható. A tartalékalap a gyermeknevelési járulék átlagos évi összegénél nagyobb nem lehet.
A tartalékalapot az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár gyümölcsöző módon kezeli.
10. § A gyermeknevelési pótlékra igényjogosultság megállapításával, valamint a gyermeknevelési járulék befizetésével és a gyermeknevelési pótlék kifizetésével járó teendőket az ipar (kereskedelem), valamint a bányászat és a kohászat egyes ágaira kiterjedő hatáskörrel felállított szakmai családpénztárak látják el.
11. § Az iparügyi miniszter, illetőleg az 1935:VII. törvénycikk alapján megállapított ügykörben a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az érdekeltség meghallgatása után állapítja meg, hogy az ipar (kereskedelem), valamint a bányászat és a kohászat mely ágára és az ország területének mely részére kell szakmai családpénztárt felállítani.
12. § A szakmai családpénztárak felállításának és igazgatásának költségét az ipar (kereskedelem), valamint a bányászat és a kohászat illető ágaihoz tartozó munkaadók viselik. Az egyes munkaadóknak a költségekhez való hozzájárulása mértékét az általuk fizetett gyermeknevelési járulék arányában - az érdekeltség meghallgatása után - az iparügyi miniszter, az 1935. évi VII. törvénycikk alapján megállapított ügykörben pedig a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter állapítja meg.
Ha valamely szakmai családpénztárt több foglalkozási ághoz tartozó munkaadók állítanak fel és tartanak fenn, azt az arányt, amelyben az egyes foglalkozási ágak a költségekhez hozzájárulnak, az érdekeltek meghallgatása után az illetékes miniszter állapítja meg.
13. § A szakmai pénztárak jogi személyek.
Az egyes szakmai pénztárak élén az igazgatóság áll. Az igazgatóság tagjait az illetékes miniszter az érdekelt munkaadók és munkavállalók, valamint ezeknek a körén kívülálló szakférfiak sorából egyharmad-egyharmad arányban három év tartamára nevezi ki. Az igazgatóság tagjait az illetékes miniszter tisztségük alól a három év eltelte előtt is felmentheti.
Az igazgatóság tagjainak állása tiszteletbeli. A munkavállalók sorából kinevezett tagok a felmerült költség és az időmulasztással járó károsodás megtérítését kívánhatják.
A szakmai pénztárak alkalmazottait az igazgatóság meghallgatása után az illetékes miniszter nevezi ki. Szolgálati viszonyaik tekintetében az iparügyi miniszter által a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve kiadott szolgálati és fegyelmi szabályzat irányadó. Amennyiben a szabályzat nem rendelkezik, az alkalmazottak szolgálati viszonya tekintetében az iparban (kereskedelemben) alkalmazottakra érvényes jogszabályok irányadók.
14. § Az iparügyi miniszter, az 1935:VII. törvénycikk alapján megállapított ügykörben pedig a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az általa megállapított feltételek mellett engedélyt adhat arra, hogy egyes vállalatokra nézve a 10. §-ban megszabott teendőket az illető vállalat által felállított és fenntartott családpénztár (vállalati családpénztár) lássa el. Az engedély visszavonható.
A vállalati családpénztár a gyermeknevelési pótlék kifizetése után fennmaradó felesleget a foglalkozási ágra illetékes családpénztárba fizeti be, ha pedig a vállalatot terhelő gyermeknevelési járulék a vállalati pénztárból kifizetendő gyermeknevelési pótlék összegét nem fedezi, a hiányzó összeget a vállalati családpénztár számára az illetékes családpénztár folyósítja.
15. § A szakmai és a vállalati családpénztárak felállításának és fenntartásának, szervezetének és ügyvitelének, valamint a gyermeknevelési járulék megállapításának, a gyermeknevelési járulék és a késedelmi kamat befizetésének, továbbá a gyermeknevelési pótlék kifizetésének részletes szabályait, végül a gyermeknevelési pótlékkal kapcsolatos bejelentéseket, igazolásokat és nyilvántartásokat az iparügyi miniszter a kereskedelem- és közlekedésügyi-, a belügy- és a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg.
16. § A szakmai családpénztárak pénzügyi egyensúlyának fenntartására (8. §), a szakmai és a vállalati családpénztárak működésének ellenőrzésére, valamint a hozzáutalt munkavállalók tekintetében a szakmai pénztárak teendőinek elvégzésére Budapest székhellyel Országos Ipari és Bányászati Családpénztár állíttatik fel.
17. § Az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár felügyelő bizottság ellenőrzése alatt áll.
A felügyelő bizottság ellenőrzi az ügyvitelt, az iparügyi, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter felhívására véleményt nyilvánít és a gyermeknevelési pótlékra vonatkozó kérdésekben az iparügyi miniszterhez javaslatokat tehet.
18. § A felügyelő bizottság elnökét és két alelnökét az iparügyi miniszternek a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve tett előterjesztésére három év tartamára a minisztérium nevezi ki. A felügyelő bizottság tizennyolc tagját, éspedig az érdekelt munkaadók és munkavállalók, valamint az ezek körén kívülálló szakférfiak sorából egyharmad-egyharmad arányban, az iparügyi miniszter a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve három év tartamára nevezi ki.
A felügyelő bizottság elnöke, alelnökei és tagjai tisztségük alól a három év eltelte előtt is felmenthetők.
A felügyelő bizottság elnökének, alelnökeinek és tagjainak állása tiszteletbeli. A munkavállalók sorából kinevezett tagok a felmerült költség és az időmulasztással járó károsodás megtérítését kívánhatják.
19. § Az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár ügyvitelét állami tisztviselők és egyéb alkalmazottak látják el. Az ügyvitel élén az igazgató áll.
20. § Az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár ügyvitelével és ellenőrzésével kapcsolatos költségek fedezéséről az iparügyi minisztérium költségvetésében kell gondoskodni.
21. § Az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár az iparügyi miniszter felügyelete alatt áll.
22. § Az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár, valamint az illetékes szakmai családpénztár a járulékfizetésre kötelezetteket kötelességeik teljesítése tekintetében ellenőrzi és ebből a célból a vállalatokat bármikor megvizsgálhatja. A vállalatok a járulékfizetési és bejelentési kötelezettségre vonatkozó adatokat rendelkezésre bocsátani, a vonatkozó nyilvántartások és feljegyzések helyszínen megtekintését megengedni, valamint a szükséges felvilágosításokat megadni kötelesek.
A gyermeknevelési pótlékot igénylők, valamint az igényjogosultak az illetékes pénztár felhívására a szükséges felvilágosításokat megadni és a vonatkozó okiratokat bemutatni tartoznak.
Az 1927:XXI. és az 1928:XL. törvénycikk alapján működő biztosító intézetek és az elismert vállalati nyugdíjpénztárak az Országos Ipari és Bányászati Családpénztárt ellenőrző tevékenységében támogatni tartoznak.
23. § A gyermeknevelési pótlék nem engedélyezhető, el nem zálogosítható és csak a gyermek eltartása és nevelése céljára vonható végrehajtás alá.
24. § A jelen törvény alapján fizetendő járulékot, késedelmi kamatot, úgyszintén a 12. § értelmében fizetendő költséghozzájárulást közadók módjára kell behajtani.
25. § Ha a munkaadó a munkavállalónak jogszabály, szokás, szerződés vagy megállapodás alapján a jelen törvény szerint megállapítottnál nagyobb összegű gyermeknevelési pótlékot (gyermeknevelési segélyt, családi pótlékot stb.) köteles fizetni, e kötelezettsége továbbra is fennmarad, azonban a családpénztár részéről kifizetett gyermeknevelési pótlékot a munkavállalójának járó összegből levonhatja.
26. § Semmis az olyan megállapodás, amellyel a munkavállaló a jelen törvénynek vagy az annak alapján kibocsátott miniszteri rendeletnek rendelkezéseiből folyó jogáról lemond, vagy amely ezeknél a rendelkezéseknél a munkavállalóra hátrányosabb.
27. § Az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár, valamint a szakmai (vállalati) családpénztárak az összes állami, törvényhatósági és községi adók alól mentesek. Ugyancsak mentesek az összes állami, törvényhatósági és községi adók alól a jelen törvény alapján kifizetett gyermeknevelési pótlékok.
Az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár felügyelő bizottságának, valamint a szakmai családpénztárak igazgatóságának a munkavállalók sorából kinevezett tagjai részére a 18. §, illetőleg a 13. § alapján időmulasztás címén kifizetett összegek adókötelesek.
Az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár, valamint a szakmai (vállalati) családpénztárak az okirati, törvénykezési és közigazgatási illetékek alól személyes illetékmentességben részesülnek.
Az igényjogosultnak a jelen törvényben szabályozott gyermeknevelési pótlék folyósítása iránt benyujtott beadványa - ideértve a jogorvoslati beadványt is - vagy az azt pótló jegyzőkönyv illetékmentes. Illetékmentes továbbá az igényjogosultság igazolásához szükséges okirat is mindaddig, amíg azt más célra nem használják; végül illetékmentes a jelen törvény alapján folyósított pótlék felvételéről kiállított nyugta.
28. § A jelen törvény alapján felmerülő vitás ügyekben, ideértve a vállalati családpénztáraknak a jelen törvény alapján egymás között felmerülő vitás ügyeit is, elsőfokon az illetékes szakmai családpénztár, másod- és végsőfokon az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár igazgatója jár el.
A hozzáutalt munkavállalóknak, valamint a szakmai családpénztáraknak a jelen törvény alapján egymás között felmerülő vitás ügyeiben elsőfokon az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár igazgatója, másod- és végsőfokon a felügyelő bizottság elnöke határoz.
29. § Ha a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, ezer pengőig, ismétlés esetében pedig háromezer pengőig terjedhető pénzbírsággal kell büntetni azt a munkaadót, aki elfogadható indok nélkül:
1. a jelen törvény alapján megkívánt bejelentést vagy igazolást nem a törvényes határidőben, vagy nem a törvényes szabályok szerint teljesíti, avagy elmulasztja;
2. a járulékot késedelmesen fizeti vagy befizetését elmulasztja.
A pénzbírság megállapítása ügyében a 28. §-ban említett megkülönböztetés szerint a családpénztárak járnak el.
A pénzbírságot gyermeknevelési célokra kell fordítani.
30. § Ha a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el:
I. az a munkaadó, aki
1. a gyermeknevelési pótlékkal kapcsolatos bejelentésben vagy igazolásban valótlan adatot ad elő vagy abból a célból, hogy a törvény értelmében őt terhelő járulékfizetési kötelezettségektől jogosulatlanul mentesüljön, bejelentési kötelezettségét a törvényes határidőben vagy a törvényes szabályok szerint szándékosan nem teljesíti;
2. az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár vagy az illetékes szakmai családpénztár által elrendelt helyszíni vizsgálatot megakadályozza, a járulékfizetési és bejelentési kötelezettségre vonatkozó adatok rendelkezésre bocsátását megtagadja, a vonatkozó nyilvántartások és feljegyzések helyszínen megtekintését nem engedi meg vagy megakadályozza, avagy a szükséges felvilágosításokat a pénztár közegének nem adja meg;
3. az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár felügyelő bizottságába vagy a szakmai pénztárak igazgatóságába kinevezett alkalmazottját tisztségének betöltésében, a nála tett bejelentés ellenére, megakadályozza;
II. az az alkalmazott:
aki gyermeknevelési pótlék elnyerése céljából hamis bejelentést tett, vagy hamis igazolást terjeszt elő.
Az előző bekezdés 1. pontjában meghatározott kihágás büntetése két hónapig terjedhető elzárás; a 2. és 3., valamint II. pontban meghatározott kihágás büntetése pedig hatszáz pengőig terjedhető pénzbüntetés.
Az első bekezdés 2. és 3., valamint II. pontja alá eső kihágás büntetése is két hónapig terjedhető elzárás, ha azt olyan egyén követte el, aki ilyen kihágás miatt jogerős ítélettel már büntetve volt és büntetésének kiállása óta két év még nem telt el.
A pénzbüntetés tekintetében az 1928. évi X. törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az első bekezdés alá eső cselekmény az általa érintett minden egyes munkavállaló tekintetében külön kihágás.
A kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik.
31. § Ha a 30. § alá eső valamely kihágást a vállalat felelős vezetője követte el és a munkaadót felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítésében mulasztás terheli, a kihágás miatt a munkaadót is büntetni kell.
32. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással kell büntetni a szakmai pénztár igazgatóságának vagy az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár felügyelő bizottságának azt a tagját, aki az ügyköre teljesítésében tudomására jutott üzemi vagy üzleti titkot mással jogtalanul közli vagy a maga vagy más javára jogtalanul felhasználja.
33. § A törvényt fokozatosan, éspedig először a legalább húsz, e törvény hatálya alá eső alkalmazottat foglalkoztató vállalatok tekintetében kell hatálybaléptetni.
A törvény hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról az iparügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértően gondoskodik.
