1938. évi XXXVIII. törvénycikk indokolása

a közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok anyagi helyzetének családvédelmet szolgáló javításáról * 

Általános indokolás

A közszolgálati alkalmazottak anyagi helyzetének javításánál a magyar törvényhozásban nyilvánult meg először az a szociális elgondolás, hogy családvédelmi szempontokból elsősorban a családos alkalmazottak anyagi helyzetén kell javítani. Ezt az elvet fektette le az 1912:XXXV. törvénycikk, amely a családi pótlék rendszert léptette életbe.

A törvényhozás nem állt meg azonban az első lépésnél, hanem a családi pótlékrendszert az 1917:IX. törvénycikkel továbbfejlesztette. Ez a törvénycikk egyrészt a családi pótlékban részesülő gyermekek, másrészt pedig a családi pótlékra igényjogosult alkalmazottak körét terjesztette ki. Az 1912:XXXV. törvénycikk alapján ugyanis az alkalmazott háromnál több gyermek után ugyanolyan összegű családi pótlékot kapott, mint csak három gyermek után. Ezzel szemben az 1917:IX. törvénycikk minden egyes gyermek után biztosította a családi pótlékot.

A 6,700/1918. M. E. számú rendelet a feleség után is engedélyezte a családi pótlékot.

A családi pótlékrendszert még tovább fejlesztették az 1921:XXIII. és az 1921:XLVI. törvénycikkek, amelyek a családi pótlékot a polgári nyugdíjasokra, továbbá a fegyveres testületek tényleges és nyugdíjas tagjaira is kiterjesztették. Ezek ugyan is az 1912:XXXV. törvénycikk alapján családi pótlékban addig nem részesültek.

A családi pótlék vázolt fejlődésében az 1932. év jelent fordulópontot, amely évben az államháztartás helyzete szükségessé tette, hogy a 3,000/1932. M. E. számú rendelet alapján az illetményeken és nyugdíjakon kívül a családi pótlék is csökkentessék.

Az előbbiekben említett kényszerítő körülmények azonban nem térítették el a törvényhozást a családvédelem nagy gondolatától és a legelső alkalommal visszatért a családvédelem útjára. Az 1937:XIII. törvénycikk ugyanis a tényleges szolgálatban álló többgyermekes alkalmazottak és az ilyen nyugdíjasok családi pótlékát felemelte olyképpen, hogy a harmadik és a hármon felüli gyermek után járó családi pótlékot általában 50%-kal növelte.

A családvédelmet még fokozottabban szolgálja ez a törvényjavaslat, amikor nemcsak a harmadik és a hármon felüli gyermek után engedélyezi az 1937:XIII. törvénycikk szerint felemelt családi pótlékot, hanem az alkalmazottak és nyugdíjasok valamennyi gyermeke után, ami azt jelenti, hogy az első és második gyermek után ezidőszerint járó családi pótlék általában 50 %-kal emelkedik.

Az 1932. évben a feleség után járó családi pótlék is csökkentetett. A családvédelem gondolatát szem előtt tartva ez a törvényjavaslat gondoskodik arról, hogy az alkalmazottal, illetőleg a nyugdíjassal közös háztartásban élő feleség után ezidőszerint járó családi pótlék 100%-kal felemeltessék.


  Vissza az oldal tetejére