1939. évi VII. törvénycikk indokolása

az állami költségvetési év kezdetének megváltoztatásáról, valamint az 1939. évi július hó 1. napjától az 1939. évi december hó 31. napjáig viselendő közterhekről és fedezendő kiadásokról * 

Általános indokolás

Az állami költségvetés egybeállítása és előterjesztése tekintetében az 1848. évi III. tc. 37. §-a akként rendelkezett, hogy a minisztérium az ország jövedelmeinek és szükségleteinek kimutatását évenként az alsó táblánál bemutatni köteles. Bár ez a törvény nem tartalmaz kifejezett rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a költségvetési év megegyezik a naptári évvel, az első felelős magyar minisztérium pénzügyminisztere, Kossuth Lajos, az 1848. évi december hó végéig terjedő időre állította össze a magyar államháztartás első költségvetési előirányzatát, majd a második is az 1849. naptári évre készült. Az alkotmánynak az 1867. évben történt helyreállítása után ugyancsak a naptári évvel egyező időtartamra készültek az állami költségvetések. Ezt a gyakorlatot szentesítette az 1897:XX. tc., amelynek 1. §-a szerint a költségvetési év megegyezik a naptári évvel.

A költségvetési törvénynek január hó 1. napjára történő megalkotása azonban, főleg az Ausztria és Magyarország közös ügyeire vonatkozó költségvetésnek a magyar állam költségvetésével való szoros kapcsolata folytán, sokszor nehézséggel járt s külföldi példákra utalással több ízben szóba került a költségvetési év kezdetének megváltozása. Főként a költségvetési törvénynek határidőre történő megalkotását biztosító szempontokat mérlegelve alkotta meg a törvényhozás az 1913:XXVI. törvénycikket, amelynek rendelkezése szerint az 1914. évi július hó 1. napjától a költségvetési év minden év július 1. napján kezdődik s a következő év június 30. napjáig tart.

Az azóta eltelt idő tapasztalata azonban azt bizonyítja, hogy célszerűbb visszatérni a naptári évvel egyező költségvetési évre, annál is inkább, mert azóta megszűnt az az ok, amely annak idején a költségvetési év kezdetének megváltoztatását főképpen indokolta. Már az 1913:XXVI. törvénycikk indokolása is rámutatott továbbá arra, hogy a költségvetési év megváltoztatása az önkormányzatok háztartásában - bármennyire kívánatos is lenne háztartási évüket az állami költségvetési évvel összhangba hozni - nem valósítható meg. Ennek következtében az önkormányzatok költségvetési éve továbbra is egyező maradt a naptári évvel s az állami adóév sem volt a költségvetési évvel összhangba hozható. A jelenlegi rendszer a beruházások szempontjából is nehézségeket okoz, mert a beruházási munkálatok többnyire csak tavasszal indulhatnak meg, június hó végéig azok rendszerint be nem fejezhetők, ami nemcsak a költségek előirányzása, de a munkálatok végrehajtása tekintetében is nehézségeket okoz. Mindezeknek a körülményeknek mérlegelése indokolja, hogy visszatérjünk a naptári évvel egyező költségvetési évre.

A költségvetési év kezdetének megváltoztatása következtében elsőízben 18 havi időtartamra szóló költségvetési előirányzat készülne. Ezt a felvidéki területek egy részének és Kárpátaljának az országgal történt újraegyesítése, ezeknek a területeknek a magyar jogrendszerbe történő újra beillesztése indokolja, mert a rendelkezésre álló rövid idő alatt e területek kiadásait és bevételeit is magában foglaló állami költségvetés nem készíthető el oly időben, hogy annak alkotmányos letárgyalása a folyó év június havának végéig biztosíttassák. Nem lehetséges tehát az 1939. évi július hó 1. napjától december hó 31. napjáig külön költségvetési készítése. Ugyanebből az indokból kell az 1939. évi július hó 1. napjától kezdődő hathavi átmeneti időtartamra az államháztartás ügyeinek alkotmányos vitelére külön felhatalmazást (indemnitást) kérni a törvényhozástól.

Az 1. § a költségvetési év kezdetének megváltoztatásáról rendelkezik. A költségvetési év kezdetének megváltoztatása következtében az állami költségvetési előirányzatok egybeállítására, az évi pénzkezelési kimutatásoknak a legtöbb állami számvevőszékhez történő megküldésére, valamint az állami zárszámadás elkészítésére vonatkozó határidők megváltoztatása is szükséges.

A 2. §-hoz

A költségvetési év kezdetének megváltoztatása következtében az általános indokolásban már említettek alapján az átmeneti időre 18 havi költségvetési előirányzat terjesztendő elő. Az államháztartás vitelének ellenőrzése céljából azonban az országgyűlés a 18 havi időszak alatt is félévenként kap jelentést a költségvetési törvényben megszavazott hitellel szemben előfordult hiteltúllépésekről, előirányzat nélküli kiadásokról és hitelátruházásokról.

A 3. §-hoz

Az államháztartás alkotmányos vitelének folytonossága érdekében gondoskodni kell arról, hogy az állami bevételeknek beszedésére és az állami kiadásoknak teljesítésére a minisztérium az 1939. évi június hó 30. napja utáni féléves időre felhatalmazást kapjon.


  Vissza az oldal tetejére