1. § (1) Azokat az épületeket, amelyeket az Országos Társadalombiztosító Intézet az 1930:XI. tc. 2. §-a g) pontjának végrehajtásaképpen Budapest székesfőváros XIII. kerületének területén a 26,085/18. kataszteri helyrajzi számú telektől alakított telken kizárólag tisztviselők és munkások részére épített, rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg.
(2) A községi pótadóra is kiterjedő rendkívüli ideiglenes házadómentesség időtartama 40 év. Köteles azonban az építtető az 1930:XI. tc. 2. §-a g) pontjában foglaltaknak megfelelő összes épületeket legkésőbb 1941. évi október hó 31. napjáig lakható állapotba helyezni.
2. § (1) A községi pótadóra is kiterjedő 40 évi rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg a Budapest székesfőváros közönsége által a tulajdonában lévő üres telkeken, vagy a föld színéig lebontott épületek helyére emelt olcsóbérű kislakásos házakat is, ha azok legkésőbb 1941. évi október hó 31. napjáig lakható állapotba helyeztetnek.
(2) Azt, hogy a jelen törvény szempontjából olcsóbérű kislakásos házaknak milyen épületeket lehet tekinteni, a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértően rendelettel állapítja meg.
3. § (1) Állandó házadómentesség illeti meg a szegények, ínségesek, vagy hajléktalanok elhelyezése céljából az állam, a törvényhatóságok, községek (városok), intézmények, egyesületek, magánszemélyek által létesített épületeket, ha azok közhatóságok által kezeltetnek, vagy ha azokat a közhatóságok által megállapított szabályok szerint kezelik.
(2) Abban az esetben, ha az ilyen épületekben elhelyezett szegények, ínségesek, vagy hajléktalanok bérfizetésre is kötelezhetők, a kikötött bér nem lehet nagyobb a pénzügyminiszter által a belügyminiszterrel egyetértően rendeletileg megállapított összegnél.
4. § (1) Az 1. és 2. §-ban említett rendkívüli ideiglenes házadómentesség csak akkor engedélyezhető, ha az épület az építésügyi hatóság kikötésein felül a pénzügyminiszter rendeletében részletesen megszabott feltételeknek is mindenben megfelel.
(2) A jelen törvény 1. és 2. §-a alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezményét elveszti az épület, ha az Országos Társadalombiztosító Intézet, vagy Budapest székesfőváros közönsége azt bárkinek elidegeníti, vagy arra bárkinek haszonélvezeti jogot biztosít, vagy ha az épületen olyan változtatást eszközöl, amelynek következtében az épület akár a műszaki kikötéseknek, akár a pénzügyminiszter rendeletében megszabott feltételeknek már nem felel meg. Ilyen esetekben azonban az épület részén az elvont rendkívüli ideiglenes adómentesség helyett olyan időtartamú ideiglenes adómentességet kell engedélyezni, amilyen adómentesség a más helyen és módon emelt új épületekre a rendkívüli ideiglenes adómentesség megvonásának időpontjában érvényben lévő szabályok szerint engedélyezhető. Ennek az újabb adómentességnek az időtartamába az elvont rendkívüli ideiglenes házadómentesség időtartamából már eltelt részt megfelelően be kell számítani.
(3) A jelen törvény 3. §-a alapján engedélyezett állandó házadómentességet elveszíti az épület, ha rendeltetésétől elvonják, ha a közhatósági kezelést megszüntetik, ha a közhatóság által megállapított szabályoktól eltérően kezelik, vagy ha az épület egyes helységeinek használatáért a pénzügyminiszter által megállapított összegeknél magasabb béreket szednek. Ilyen esetekben az elvont állandó adómentesség helyett a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően ideiglenes adómentességet kell engedélyezni, amelynek időtartamába azt az időt kell beszámítani, amely az épület használatbavételétől az állandó adómentesség megszűnésének napjáig eltelt.
5. § (1) A jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és mindazokra az épületekre alkalmazandó, amelyeket a törvény hatálybalépte után helyeznek lakható állapotba.
(2) Ezt a törvényt a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértőleg hajtja végre.
