1. § A jelen törvény rendelkezései alá - amennyiben a törvény mást nem rendel - csakis az olyan ügylet esik, amelyet kereskedő mezőgazdasági gépnek, varrógépnek vagy kerékpárnak részletfizetésre eladása iránt nem kereskedővel köt.
Nem esik a jelen törvény rendelkezései alá az ügylet, ha a vételárt három részletnél nem több, vagy bár több részletben kell ugyan fizetni, de az egyes részletek félévet meghaladó időközökben esedékesek.
A jelen törvény rendelkezéseit alkalmazni kell olyan bérleti vagy olyan más szerződésre is, amellyel a felek az első bekezdés alá eső részletügylet célját kívánják megvalósítani.
2. § Az a kikötés, hogy az eladó a vételár megfizetéséig fenntartja tulajdonjogát a vevőnek átadott dologra, csak akkor érvényes, ha írásba foglalták és abban a vételár összegét, valamint az egyes vételárrészletek fizetésének idejét naptár szerint meghatározták.
A részletfizetési kedvezmény megvonását a vevő fizetési késedelme miatt legfeljebb arra az esetre lehet kikötni, ha a vevő legalább két fizetési részletnek megfelelő és a vételár egytized részénél nagyobb összeg fizetésével késedelmes; az ilyen kikötés csak akkor érvényes, ha írásba foglalták.
Érvénytelen az olyan kikötés, amelynél fogva a vevő kötelezettségének nem teljesítése vagy nem kellő teljesítése esetére kötbért tartozik fizetni; érvénytelen az olyan kikötés is, amelynek fogva a vevő a megfizetett vételárrészletet vagy az adott foglalót elveszíti, érvénytelen az eladó törvényes szavatosságát kizáró vagy korlátozó, úgyszintén minden olyan kikötés is, amely a jelen törvény rendelkezésétől a vevő hátrányára eltér.
Ha a szerződést írásba foglalták, az eladó köteles a szerződésnek aláírásával ellátott példányát a vevőnek átadni vagy a vevő címére ajánlott levélként postára adni. Amíg az eladó ennek a kötelezettségének eleget nem tett, a vevő megtagadhatja a fizetést.
3. § A vevő az áru átvétele előtt az ügylettől visszaléphet anélkül, hogy őt a szerződéskötés alapján bármilyen kötelezettség terhelné, ha a visszalépésről szóló értesítést az eladó címére a szerződés megkötésétől számított nyolc nap alatt ajánlott levélben postára adja.
4. § Ha a vételár ötszáz pengő vagy ennél kevesebb, a vételár fejében vagy annak fedezetére váltót venni tilos.
A váltóvételi tilalom nem terjed ki olyan váltóra, amelynek összege és lejárata megfelel a vételárrészletek összege és lejárata tekintetében fennálló megállapodásnak és amelyben fizetési helyül, külön fizetési hely megjelölése hiányában pedig az intézvényezett lakóhelyéül vagy telephelyül a vevő lakóhelyét vagy a lakóhely szerinti illetékes kir. járásbíróság székhelyét jelölték ki.
Az előbbi bekezdésben meghatározott váltót tilos a visszalépésre megszabott nyolcnapos határidő eltelte előtt vagy a visszalépési jognak kellő idejű gyakorlása (3. §) esetében bármikor forgatmány útján vagy más módon átruházni.
Az előbbi bekezdésekben foglalt rendelkezések alapján harmadik jóhiszemű váltóbirtokos ellen kifogással élni nem lehet. A váltóbirtokos jóhiszeműségét nem rontja le egymagában annak a tudomása, hogy az eladó részletügyletekkel foglalkozik.
A tilalom ellenére vett váltót a vevő visszakövetelheti. Ha a váltót az eladó már átruházta, a vevő követelheti, hogy az eladó helyezze bírói letétbe a váltó alapján fizetendő, valamint a költségeknek megfelelő összeget. A vevő a bírói letét kiutalását kérheti, ha a váltót kifizette, vagy ha a váltó alapján a bíróság őt fizetésre kötelezte. Az eladó a már lejárt vételárrészleteknek megfelelő összeg visszatartását kérheti.
5. § Ha a vevő még le nem járt részletet előre megfizet, az ilyen részletnek a fizetéstől a lejáratig számított, a törvényes kamatlábnak megfelelő kamatát javára kell számítani; az ezzel ellenkező megállapodás érvénytelen.
6. § Az eladó az ügylettől a vevő fizetési késedelme miatt csak akkor állhat el, ha a vevő legalább két vételárrészlet megfizetésével késedelmes és az eladó az elállás jogát erre az esetre írásban kikötötte vagy az árut a tulajdonjog fenntartásával adta el.
Az eladó az elállási jog kikötése nélkül is elállhat az ügylettől, ha a vevő a tulajdonjog fenntartásával eladott árut rongálja vagy az eladó tulajdonjogát egyébként veszélyezteti.
Ha az eladó az ügylettől elállni kíván, köteles erről a vevőt előzőleg értesíteni s neki az utólagos teljesítésre vagy a veszélyeztető magatartás megszüntetésére kellő időt engedni.
7. § Elállás esetében mindegyik fél egyidőben köteles a másiknak azt, amit az ügylet alapján tőle kapott, visszatéríteni s az időközi hasznokat kiadni; különösen köteles az eladó a felvett foglalót és vételárrészleteket időközi kamataikkal együtt visszafizetni, a vevő pedig az árut visszaadni és a használatért járó díjat megfizetni.
Az eladó követelheti továbbá az ügyletre fordított kiadásainak s az áru rongálás okozta értékcsökkenésének megtérítését, viszont köteles a vevőnek az árura fordított költekezéseit, amennyiben az áru értéke ezek következtében emelkedett, az áru visszaadásakor meglevő értéktöbbletnek az erejéig megtéríteni.
8. § A használati díjat a használat mértékének megfelelően és az esetleges helyi szokásra is figyelemmel kell megállapítani. A használati díj összege iránt az elállás kijelentése előtt létrejött megállapodás a vevőt nem kötelezi.
9. § Az eladó a tulajdonjog fenntartásával eladott árura végrehajtást nem vezethet.
10. § A jelen törvény hatálya alá eső részletügyletből eredő vitás ügyre vonatkozó választottbírósági szerződés semmis, ha a vételár ezer pengőt meg nem halad s nem kötötték ki, hogy a tárgyalást a vevő lakóhelyén vagy a vevő lakóhelye szerint illetékes kir. járásbíróság székhelyén kell tartani.
11. § A 3. §-nak és a 4. § harmadik bekezdésének rendelkezését nemcsak mezőgazdasági gépnek, varrógépnek és kerékpárnak, hanem bármely árunak részletfizetésre vétele esetében alkalmazni kell, ha az áru vételára ötszáz pengőt meg nem halad s az árút kereskedő nem kereskedőnek adja el.
Bármely részletügyből eredő vitás ügy tekintetében alkalmazni kell a 10. § rendelkezéseit, ha az eladó kereskedő, a vevő pedig nem kereskedő.
12. § Vétséget követ el és hat hónapig terjedő fogházzal büntetendő az eladó:
1. ha a 4. §-ban foglalt tilalom megszegésével váltót vesz, vagy ha a tilalom megszegésével vett váltót forgatmány útján vagy más módon átruházza;
2. ha a váltót a 4. § harmadik bekezdésében, valamint a 11. § első bekezdésében foglalt tilalom ellenére átruházza.
Az eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik.
13. § A m. kir. földmívelésügyi miniszter a m. kir. igazságügyminiszterrel, a m. kir. iparügyi, valamint a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve rendelettel megállapíthatja, hogy a jelen törvény alkalmazása körében milyen gépeket kell mezőgazdasági gépnek tekinteni.
A m. kir. minisztérium a jelen törvény rendelkezéseit rendelettel a jelen törvényben nem említett áruknak részletfizetésre való eladása iránt kötött ügyletekre is kiterjesztheti.
14. § A jelen törvény kihirdetése napján lép hatályba.
