1. § (1) Az 1923:VIII. tc. 1. §-a azzal egészíttetik ki, hogy az állami felügyelet a biztosító magánvállalatokon felül kiterjed a biztosítási ügyletekkel foglalkozó egyesületekre, az el nem ismert vállalati nyugdíjpénztárakra, nyugdíjalapokra [1928:XL. tc. 146. § (6) bek.] és általában az összes biztosítási magánintézményekre.
(2) Az állami felügyeletet a pénzügyminiszter közvetlenül gyakorolja; az 1923:VIII. tc. 1. és 2. §-ának ettől eltérő rendelkezései hatályukat vesztik. A minisztérium közérdekből elrendelheti, hogy az állami felügyeletet egyes biztosítási magánintézmények felett a felügyeletet eddig is ellátó szakminiszter, esetleg a pénzügyminiszterrel egyetértésben, gyakorolja.
2. § Mindazokat a tennivalókat, amelyeket az 1923:VIII. t.-c. és egyéb jogszabályok a „Biztosító Magánvállalatok M. Kir. Állami Felügyelő Hatóságá”-nak a felügyeleti hatáskörébe utalnak, a jelen törvény hatálybalépésétől kezdve közvetlenül a pénzügyminiszter látja el. A pénzügyminiszternek az ebben a hatáskörében hozott határozatai ellen annyiban van helye panasznak a közigazgatási bírósághoz, amennyiben az eddigi jogszabályok szerint a „Biztosító Magánvállalatok M. Kir. Állami Felügyelő Hatóságá”-nak határozatai panasszal megtámadhatók voltak.
3. § (1) A biztosításügyi közigazgatás körében a fogalmazási tennivalók ellátására hivatott állásokra az alkalmazható, akinek a közigazgatási fogalmazási tisztviselők részére megszabott képesítése [1929:XXX. tc. 65. § (1) bek. és 1934:X. tc. 6. § (3) bek.] van, vagy akinek a Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar kereskedelmi szakosztályán, illetőleg a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara közgazdasági és kereskedelmi osztályán szerzett közgazdaságtudományi tudori oklevél van, vagy akinek mennyiségtan tanítására jogosító középiskolai tanári vagy a középiskolával egy tekintet alá eső iskolában mennyiségtan tanítására jogosító tanári oklevele van.
(2) A jelen törvény hatálybalépésekor a Biztosító Magánvállalatok M. kir. Állami Felügyelő Hatóságánál alkalmazott biztosításügyi felügyelőket, biztosítási könyvszakértőket és biztosítás-matematikai szakértőket a pénzügyi fogalmazási személyzet létszámába kell kinevezni tekintet nélkül arra, hogy megvan-e az (1) bekezdésében megállapított elméleti képesítésük; az ilyen tisztviselők magasabb állásra is kinevezhetők.
(3) Az 1933:XVI. tc. 39. §-ának rendelkezéseit a biztosításügyi közigazgatásnál alkalmazott fogalmazási személyzet tagjaira alkalmazni kell; azoknak, akiknek a közigazgatási fogalmazási tisztviselők részére megszabott képesítésük [1929:XXX. tc. 65. § (1) bek. és 1934:X. tc. 6. § (3) bek.] nincs, közigazgatási gyakorlati képzését a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértésben rendelettel szabályozza.
4. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba.
