1. § Törvényhatósági apaállatok vásárlásra, köztenyésztésére szolgáló egyéb apaállatok vásárlását előmozdító segélyek nyujtására, az 1927:XXV. törvénycikk alapján kötelező apaállatvizsgálatok költségeinek fedezésére és általában az állattenyésztés fejlesztésének elmozdítására minden törvényhatóság állattenyésztési alapot köteles létesíteni.
2. § Az 1908:XLIII. törvénycikkben megállapított apaállatbeszerzési kedvezményekben, illetve segélyekben a törvényhatóságok is részesíthetők a törvényhatósági állattenyésztési alap terhére beszerzett apaállatok után illetve ilyenek beszerzése céljára.
3. § A törvényhatósági állattenyésztési alap bevételei:
a) a köztenyésztésre jogosító igazolások kiadásáért az 1927:XXV. tc. 3. §-a alapján fizetett díjak;
b) törvényhatósági ebadóalapból az 1928:XIX. tc. 37. §-ának ötödik bekezdéséhez képes a földmívelésügyi miniszter jóváhagyásával átutalt összegek;
c) a két évesnél idősebb üszők és tehenek, valamint az egy évesnél idősebb tenyészkocák és anyajuhok után megállapított tenyészállatdíjak;
d) köztenyésztés céljára használatra átengedett törvényhatósági apaállatok után a közületek terhére megállapított használati díjak;
e) a törvényhatósági apaállatok értékesítéséből befolyó összegek és azok biztosításából járó kártérítések;
f) az 1908:XLIII. törvénycikk és a jelen törvény 2. §-a alapján a törvényhatóságok részére megállapított apaállat beszerzési kedvezmények, illetve segélyek;
g) egyéb bevételek és adományok.
Az a) pontban említett díj mértékét a földmívelésügyi miniszter rendelettel a c) pontban említett tenyészállatdíj és a d) pontban említett használati díj mértékét pedig a földmívelésügyi miniszter jóváhagyásával a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg.
Tenyészállatdíjat nem kell fizetni azok után az anyaállatok után, amelyekhez a tulajdonos állandóan tart apaállatot. Nem kell fizetni tenyészállatdíjat a gazdatisztek, erdőtisztek, cselédek és egyéb állandó gazdasági alkalmazottak anyaállatai után sem, feltéve, hogy azokat a munkaadó apaállataival fedeztetik.
4. § A törvényhatósági állattenyésztési alap terhére csak a köztenyésztés céljait szolgáló, hivatalosan törzskönyvelt leszármazású és köztenyésztésre alkalmas apaállatokat szabad vásárolni.
A törvényhatósági állattenyésztési alap vagyoni helyzetéhez képest a törvényhatóság köteles fokozatosan apaállatokkal ellátni a törvényhatóság területéhez tartozó községeket, legeltetési társulatokat, nyomásgazdálkodásban érdekelt birtokosságokat (1894:XII. tc. 2. §) és olyan birtokosságokat, amelyek az 1913:X. törvénycikk értelmében legeltetési társulattá kötelesek alakulni, vagy amelyeknek legeltetési társulattá alakulását a földmívelésügyi miniszter akkor is elrendelheti, ha a társulat megalakításának elrendelését nem kérték.
A község, legeltetési társulat és az előző bekezdésben felsorolt egyéb birtokosság attól kezdve, amint a törvényhatóság a közületet törvényhatósági apaálattal ellátja, köztenyésztés céljára csak törvényhatósági apaállatot tarthat.
A törvényhatóság a használatra átengedett apaállatok tartásának és használatának módozatait szabályrendelettel állapítja meg.
5. § Ennek a törvénynek a hatálybalépésével a törvényhatósági állattenyésztési alapokat létesítő szabályrendeletek és a törvényhatósági állattenyésztési szabályrendeletek hasonló célú rendelkezései hatályukat vesztik. A már meglévő állattenyésztési alapokat, úgyszintén a hasonló célú, valamint a 3. §-ban megállapított bevételekből létesített egyéb törvényhatósági alapokat köteles a törvényhatóság megszüntetni és vagyonukat a jelen törvény alapján létesített törvényhatósági állattenyésztési alapba utalni.
6. § A törvényhatósági állattenyésztési alap a földmívelésügyi miniszter felügyelete alatt áll. Az alap kezelésére és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
7. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba s hatálybalépésével az 1894:XII. tc. 6. és 25. §-ának a jelen törvénnyel ellenkező rendelkezései hatályukat vesztik.
E törvényt a földmívelésügyi miniszter hajtja végre.
