1. § A bűntettekről és vétségekről szóló 1878:V. tc. (Btk.) 161. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki fegyveres vagy egyébként erőszakos fellépésre törvényellenesen alakuló csapat szervezésében, megalakulásában vagy működésében az ország területén részt vesz.
A kezdeményezők és vezetők bűntett miatt öt évig terjedhető börtönnel, hivatalvesztéssel és politikai jogaik gyakorlatának felfüggesztésével büntetendők.
A jelen § alkalmazása szempontjából csapat alatt katonai jellegű szervezettel bíró és katonai fegyelem alatt tartott, nagyobb számú résztvevőből álló alakulatot kell érteni.
2. § A Btk. 447. §-a a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:
A büntetendő törvények alkalmazása szempontjából fogolynak kell tekinteni, akit a hatóság őrizetbe vagy személyes szabadságának korlátozásával felügyelet alatt tart.
3. § A Btk. 461. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
A büntetendő törvények alkalmazása szempontjából az állam, a törvényhatóság vagy a község közigazgatási, igazságszolgáltatási, közoktatási, honvédelmi vagy gazdálkodási tennivalóinak teljesítésére, úgyszintén az állam, a törvényhatóság vagy a község intézeteiben, közintézményeiben, közműveiben vagy üzemeiben való működésre hivatalánál, szolgálatánál vagy különös megbizatásánál fogva köteles minden személyt - ideértve a m. kir. honvédségnek tényleges szolgálatot teljesítő minden tagját is - közhivatalnokoknak kell tekinteni. Közhivatalnokok a kir. közjegyzők is.
A hatóság tagját, illetőleg a hatóság közegét megillető büntetőjogi védelem minden közhivatalnokra kiterjed.
4. § A Btk. 479. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
Vétséget követ el és öt évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki közhivatalnoki állásánál (3. §), hivatalos megbizásánál vagy a hatósággal fennálló szolgálati vagy szerződéses viszonyánál fogva birtokába vagy tudomására jutott hivatali titok nyilvánosságra hoz, illetéktelen személlyel közöl, illetéktelen személynek más módon hozzáférhetővé tesz vagy saját céljára felhasznál.
Az első bekezdésben meghatározott büntetés alá esik az is, aki hivatali titoknak jogosulatlanul birtokába helyezkedik vagy az ily módon megszerzett hivatali titkot mással közli, közzéteszi vagy saját céljára felhasználja.
Hivatali titoknak kell tekinteni mindazt, amit jogszabály, fennálló gyakorlat, szolgálati szabályzat, ügyrend, a hivatali felsőbbség utasítása hivatali titoknak nyilvánít, vagy e nélkül is mindazt, amiről a cselekmény elkövetője tudta vagy tudhatta, hogy annak az első vagy második bekezdésben meghatározott megszerzésével, közlésével vagy felhasználásával közérdeket vagy jogos magánérdeket sért.
Hivatali titoknak kell tekinteni az állam, a törvényhatóság, a község intézetének, közintézményének, közművének vagy üzemének üzleti vagy üzemi titkát is.
5. § Vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki közszükségleti cikknek készletét a rendes gazdálkodás szabályai ellenére a közérdekre káros módon megsemmisíti vagy egyébként használhatatlanná teszi.
A kísérlet büntetendő.
Aki az első bekezdésben meghatározott cselekmény elkövetésére felhív, ajánlkozik vagy másokkal összebeszél vagy szövetkezik, a kísérletre vonatkozó szabályok szerint büntetendő.
6. § A jelen törvény 5. §-ának meghatározott cselekmény bűntett és büntetése öt évig terjedhető börtön, hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése, ha a cselekményt a közellátás érdekét súlyosan veszélyeztető mértékben követték el, avagy a cselekmény elkövetője árdrágító visszaélés bűntette vagy vétsége miatt, vagy a jelen törvény 5. §-a vagy a jelen § alá eső cselekmény miatt szabadságvesztésbüntetéssel már büntetve volt.
7. § A jelen törvény 5. vagy 6. §-a alá eső cselekmény esetében a bíróság az elítéltet az államkincstár javára belátása szerint megállapítandó összegű s az elítélt egyéni és vagyoni viszonyaihoz, valamint a cselekményből a közérdekre hárulható veszély nagyságához mért vagyoni elégtétel megfizetésére kötelezheti. A vagyoni elégtétel az elítélt egész vagyonának elkobzásáig terjedhet.
Ezenfelül külföldi elítéltet az országból ki kell utasítani s a visszatéréstől örökre el kell tiltani, belföldit pedig abból a községből, amelyben a cselekményt elkövette, akkor is ki lehet tiltani, ha ez a község illetőségi helye.
Ha a vagyoni elégtételt a miatt, mert az elítélt vagyonát a büntetés kijátszása végett másra átruházta, vagy egyéb okból nem lehet alkalmazni vagy foganatosítani, az elítéltet s vele egyetemlegesen azt, aki a bűncselekmény folytán gazdagodott, vagy annak elkövetése után az elítélt vagyonából ingyenes juttatásban vagy a büntetés kijátszására irányuló olyan juttatásban részesült, amelynek célját a szerzés idejében ismerte vagy a körülményeknél fogva ismerhette, a gazdagodás vagy a juttatás erejéig a vagyoni elégtétel összegének megfelelő összeg megfizetésére kell kötelezni.
A vagyoni elégtételnek hovafordítása felől a minisztérium rendelkezik.
8. § Ha a jelen törvény 5. vagy 6. §-a alá eső vétséget vagy bűntettet vállalat üzletkörében az alkalmazott, illetőleg megbízás körében a megbízott követte el és a felügyelet vagy ellenőrzés gyakorlásában akár szándékos, akár gondatlan mulasztás állapítható meg, a felügyelettel vagy ellenőrzéssel megbízott személy, ilyen személy hiányában a vállalat tulajdonosa, felelős vezetője, illetőleg a megbízó, vétség miatt két évig terjedhető fogházzal büntetendő.
Amennyiben a cselekményt a vállalat érdekében követték el, a vállalatot is kötelezni lehet a vagyoni elégtételnek az elítélttel (elítéltekkel) egyetemlegesen való megfizetésére.
9. § Az árdrágító visszaélések miatt kiszabható szabadságvesztésbüntetés mértékére vonatkozó rendelkezések akkép módosulnak, hogy a büntetés az 1920:XV. tc. 1. §-ában meghatározott esetekben három évig terjedhető fogház, 3. §-ában meghatározott esetekben pedig öt évig terjedhető fegyház.
Az árdrágító visszaélés vétsége (1920:XV. tc. 1. §) miatt kiszabható pénzbüntetés legmagasabb összege húszezer pengő.
Az árdrágító visszaélés bűntette (1920:XV. tc. 3. §) miatt kiszabható vagyoni elégtételre vonatkozó rendelkezések akkép módosulnak, hogy a vagyoni elégtételt az elítélt egyéni és vagyoni viszonyaihoz, a cselekménnyel illetéktelenül elért vagy elérni kívánt haszon, valamint a cselekményből a közérdekre hárulható veszély nagyságához mérten kell kiszabni, továbbá, hogy vagyoni elégtétel címén az elítélt egész vagyonának elkobzását is el lehet rendelni.
10. § Az útlevélügyről szóló 1903:VI. tc. 15. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki hamisított vagy más nevére szóló útlevelet vagy a határ átlépésére jogosító egyéb okiratot használ, azt másnak használatra átengedi, magáról vagy útitársáról hamis bejelentést tesz, a hatóságot a határ átlépésére való jogosultsága tekintetében félrevezetni törekszik, vagy a határt meg nem engedett módon lépi át, úgyszintén, aki az 1903:VI. tc. 2. §-a értelmében elrendelt útlevélkötelezettség esetében az ország területén, illetőleg annak meghatározott részében útlevél nélkül utazik vagy közlekedik.
A határnak meg nem engedett módon való átlépése kihágás és tizenöt napig terjedhető elzárással büntetendő, ha a tettes a határ őrzésére kirendelt hatósági közeg felszólításának nyomban engedelmeskedik vagy a határon észrevétlenül történt átlépés után a legközelebbi magyar hatóságnál (hatósági közegnél) haladéktalanul önként jelentkezik és mindkét esetben igazolja vagy hitelt érdemlő módon valószínűsíti, hogy érvényes útlevelet önhibáján kívül nem tudott szerezni és a magyar határ átlépésére súlyos egyéni körülményei kényszerítették.
A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. A pénzbüntetésre az 1928:X. törvénycikk rendelkezései irányadók.
11. § Bűntettet követ el, és öt évig terjedhető börtönnel, hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő, aki idegen állam érdekében az ország területén:
1. a jelen törvény 1., 5., 6., 10. §-a vagy a Btk. 447., illetőleg 448. §-a alá eső bűncselekményt követ el;
2. idegen állam katonai titkának kikémlelésével foglalkozik, erre mással szövetkezik, e célra szervezetet vagy berendezést létesít vagy működésében támogat, vagy e cselekményekre mást felhív;
3. a szárazföldi, vízi vagy légi közlekedés biztonságát veszélyezteti;
4. idegen állam belső rendjét vagy külső biztonságát súlyosan sértő cselekményre mással szövetkezik, ha e szövetséghez az ország területén elkövetett előkészítő cselekmény is járul;
5. a magyar kormány engedélye nélkül katonai szolgálatra vagy katonai érdekű egyéb szolgálatra toboroz.
Ha az előbbi bekezdés 1-5. pontjában meghatározott cselekmény a magyar állam nemzetközi vagy gazdasági érdekét súlyosan sértette vagy veszélyeztette s ezt az eredményt a tettes előre láthatta, a büntetés tíz évig terjedhető fegyház, hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése.
A jelen § esetében külföldit az országból ki kell utasítani s a visszatéréstől örökre el kell tiltani, a belföldit pedig abból a községből, amelyben a cselekményt elkövette, akkor is ki lehet tiltani, ha ez a község illetőségi helye.
12. § A eljárás a 11. § első bekezdésének 1., 3-5. pontjaiban meghatározott bűncselekmények miatt, valamint ezeknek a második bekezdés szerint minősülő eseteiben is az ország egész területére a budapesti kir. büntető törvényszéknél alakított öttagú külön tanács (1938: XVI. tc. 1. §) hatáskörébe tartozik.
Ez a rendelkezés a katonai büntető bíróságok hatáskörét nem érinti.
A 11. § első bekezdésének 2. pontjában meghatározott bűncselekmények miatt - ideértve ezeknek a második bekezdés szerint minősülő eseteit is - a polgári büntető bíráskodás alá tartozó személyek tekintetében is a katonai büntető bíróságok járnak el és az illetékes parancsnok jogait kizárólag a m. kir. honvédvezérkar főnöke gyakorolja.
13. § A Btk. 49. §-a a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:
A halálbüntetésre elítéltet - ha a halálbüntetést kegyelem útján szabadságvesztésbüntetésre változtatták át - nem lehet feltételes szabadságra bocsátani.
14. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba.
