1. § (1) A népiskola feladata, hogy a gyermeket vallásos és erkölcsös állampolgárrá nevelje, illetőleg a nemzeti művelődés szellemének megfelelő általános és gyakorlati irányú alapműveltséghez juttassa és ezáltal az életben való helytállásra és további tanulmányokra is képessé tegye. Ezért minden gyermek gondviselőjének (atyjának, gyámjának, gazdájának) gondoskodnia kell arról, hogy a gondviselése alatt álló gyermek népiskolai oktatásban és nevelésben részesüljön.
(2) A gondviselőnek jogában van a gyermeket akár lakóhelyén, akár más községben lévő és bármilyen jellegű nyilvános népiskolába beiratni és járatni.
(3) A gondviselőnek arról is gondoskodnia kell, hogy a gondviselése alatt álló gyermek vallási kötelezettségeinek - beleértve a vasárnapi és ünnepnapi istentiszteletben való részvételt is - eleget tegyen.
2. § (1) A népiskolának nyolc osztálya van.
(2) A népiskola két tagozatra oszlik. Az alsó tagozat az első, második, harmadik és negyedik, a felső tagozat pedig - falusi és városi népiskolák számára külön-külön tanítástervvel - az ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik osztályokat foglalja magában.
3. § (1) A népiskola első osztályába csak azt a gyermeket lehet felvenni, aki hatodik életévét az iskolai év kezdetét közvetlenül megelőző június hó 30. napjáig már betöltötte.
(2) Indokolt esetben a népiskola helyi hatósága engedélyt adhat olyan gyermek felvételére is, aki hatodik életévét az iskolai év első naptári hónapjának, vagyis szeptember hónapnak 15. napjáig tölti be.
4. § (1) Az iskolázási kötelezettség a gyermek hatodik életévének betöltésével kezdődik és kilenc iskolai éven át szakadatlanul tart.
(2) A gyermek nyolc tanéven át mindennapi népiskolai oktatásban és nevelésben, avagy hat tanéven át mindennapi népiskolai és két tanéven át mindennapi mezőgazdasági népiskolai oktatásban és nevelésben, a kilencedik évben pedig gyakorlati gazdasági oktatásban részesül.
(3) Ha a tanuló a nyolc tanévre terjedő mindennapi népiskolai tanítás ideje alatt a tantervben meghatározott ismereteket és készségeket nem sajátította el, a királyi tanfelügyelő a népiskola látogatásának kötelezettségét az iskola helyi hatóságának (gondnokságának, iskolaszékének), a tanító (tanítótestület) jelentése alapján tett javaslatára egy évvel meghosszabbíthatja.
5. § A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg azokat a nyilvános iskolákat, amelyeknek rendszeres és megszakítás nélkül történő látogatása a tanulót a népiskola felső tagozatának, vagy a tagozat egyes osztályainak, illetőleg a népiskola ötödik, vagy hatodik osztályának és a mezőgazdasági vagy továbbképző népiskolának látogatásától, valamint a 4. § (2) bekezdésében meghatározott gyakorlati gazdasági tanításban való részvételtől mentesíti.
6. § (1) Az iskolai év a népiskolában szeptember hó 1. napjával kezdődik és augusztus hó 31. napján fejeződik be.
(2) A gyermek a megállapított iskolázási kötelezettség egész tartama alatt az iskola fegyelmi hatósága alá tartozik. A fegyelmi jog gyakorlását a vallás és közoktatásügyi, miniszter rendeletben szabályozza.
7. § (1) A népiskola alsó tagozatában a szorgalmi idő szeptember hó elejétől június hó végéig tart. Ezt a szorgalmi időt megrövidíteni nem lehet.
(2) A népiskola felső tagozatában, valamint a mezőgazdasági népiskola első és második évfolyamában a szorgalmi idő legalább hat hónapig - rendszerint október hó 15. napjától április hó 15. napjáig - tart.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott szorgalmi időt a helyi társadalmi és gazdasági viszonyok figyelembevételével a vallás- és közoktatásügyi miniszter, nem állami népiskolák tekintetében az iskolafenntartónak egyházi hatóság alatt álló népiskolák tekintetében pedig a fenntartó hatóságának meghallgatásával, illetőleg előterjesztésére legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja.
(4) A kilencedik évben [4. § (2) bekezdés] a szorgalmi idő összesen legfeljebb 40 gyakorlati tanítási napra terjedhet; ezt a szorgalmi időt a vallás- és közoktatásügyi miniszter osztja be.
8. § (1) A királyi tanfelügyelő felmentheti a gyermeket a nyilvános népiskolába járás alól, ha a gyermeket testi vagy szellemi fejlettsége korához képest fogyatékos, vagy ha a népiskolába járás a gyermek egészségét vagy biztonságát veszélyezteti.
(2) Az (1) bekezdésben említett gyermekek oktatását és nevelését a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel szabályozza.
(3) Az a gyermek, akit a királyi tanfelügyelő a nyilvános iskolába járás alól felmentett, köteles évenkint valamelyik nyilvános népiskolában vizsgát tenni. Ezen a vizsgán az oktatási és nevelési eredmény tekintetében alkalmazott mérték a nyilvános népiskolába járó tanulók részére meghatározott mértéknél alacsonyabb nem lehet. Amennyiben a vizsgán az tűnnék ki, hogy az oktatás és nevelés nem volt kielégítő, a népiskola helyi hatósága a gyermek gondviselőjét a gyermek nyilvános népiskolába való beíratására és járatására kötelezi.
9. § (1) A királyi tanfelügyelő a szükséghez képest hosszabb vagy rövidebb időre kizárja a gyermeket a nyilvános népiskolából, ha
a) olyan testi fogyatkozása van, amely a tanulmányokban a megfelelő előhaladást, avagy más gyermekkel való együtt-tanulást lehetetlenné teszi,
b) ragályos betegségben szenved,
c) elmebeteg vagy gyengeelméjű,
d) a többi gyermek erkölcsiségét veszélyezteti.
(2) A nyilvános népiskolából kizárt gyermekek iskolázási kötelezettsége fennmarad; oktatásukat és nevelésüket a vallás- és közoktatásügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben rendelettel szabályozza.
10. § (1) A népiskola tantervét és a gyakorlati gazdasági tanítás [4. § (2) bekezdés] anyagát a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.
(2) Egyházi hatóság alá tartozó népiskola tantervét a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásával az iskolafenntartó egyházi hatósága állapítja meg. Ez a tanterv a kitűzött célok tekintetében azonos az országos tantervvel, a tanítási anyag tekintetében pedig azzal terjedelemben megegyezik.
(3) A népiskola felső tagozatának tantervét úgy kell megállapítani, hogy a nemzetnevelési, nemzetvédelmi és közismereti tárgyakon felül városi, népiskolákban általános irányú gazdasági, ipari és kereskedelmi ismereteket, falusi népiskolákban mezőgazdasági irányú gyakorlati gazdasági ismereteket, a leányiskolákban pedig nevelési, háztartási és kertészeti ismereteket tanítsanak.
(4) A vallás- és közoktatásügyi miniszter állami népiskolák tekintetében a községi elöljáróságnak (polgármesternek), nem állami népiskolák tekintetében az iskolafenntartónak, az egyházi hatóság alatt álló népiskolák tekintetében pedig az iskolafenntartó egyházi hatóságának kérelmére a helyi gazdasági viszonyokhoz képest megengedheti, hogy városi népiskola felső tagozatában a falusi népiskolák tanterve szerint, falusi népiskola felső tagozatában pedig a városi népiskolák tanterve szerint tanítsanak.
11. § (1) Az a tanuló, aki a népiskola felső tagozatát az átlagot meghaladó eredménnyel végezte el, felvételi vizsga sikeres kiállása esetében tanulmányait az 1938:XIII. törvénycikk harmadik részében szabályozott gazdasági középiskolákban folytathatja.
(2) A felvételi vizsga anyagát, helyét, időpontját és díját a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
(3) A felvételi vizsga sikeres kiállása esetében a (2) bekezdésben említett díjat vissza kell téríteni.
12. § A vallás- és közoktatásügyi miniszter - a községek (városok) által fenntartott népiskolák tekintetében a belügyminiszterrel egyetértően - állapítja meg azt, hogy az iskolafenntartók népiskoláikat mily sorrendben és időben kötelesek e törvény rendelkezéseinek megfelelően átszervezni.
13. § Azt a gondviselőt (1. §), aki a gondviselése alatt álló, iskolaköteles korban levő gyermeket a rendes iskolai beíratások alkalmával be nem íratta, a községi elöljáróság (polgármester) megfelelő határidő kitűzésével írásban felhívja kötelezettségének teljesítésére és mulasztásának igazolására. Ha a gondviselő a beíratási kötelezettségnek a kitűzött határidő alatt sem tesz eleget, az iskolába be nem írt gyermeket a községi elöljáróság (polgármester) megkeresésére az illetékes népiskola helyi hatósága hivatalból beírja a népiskolába.
14. § (1) A népiskola helyi hatósága köteles gondoskodni arról, hogy az iskola minden tanítója a szorgalmi idő két első hónapjában hetenkint, azután pedig kéthetenkint az igazolatlanul mulasztó gyermekekről kimutatást készítsen. A kimutatásban fel kell tüntetni, hogy a gyermek hány tanulmányi napot és istentiszteletet mulasztott el.
(2) A népiskola helyi hatósága a kimutatás alapján a mulasztó gyermek gondviselőjét írásban felhívja, hogy a gyermeknek iskolába vagy istentiszteletre járatásáról gondoskodjék.
(3) Ha a felhívás után a gyermek ugyanabban az iskolai évben ismét igazolatlanul mulaszt, az iskola helyi hatóságának megkeresésére a községi elöljáróság (polgármester) a gyermek gondviselőjére pénzbírságot szab ki. A pénzbírság összegét a mulasztott napok vagy istentiszteletek számának, a mulasztás ismétlődésének, valamint a gondviselő vagyoni és kereseti viszonyainak figyelembevételével kell megállapítani. A pénzbírság összege húsz pengőt nem haladhat meg.
15. § Kihágást követ el és az 1928:X. törvénycikk rendelkezései értelmében pénzbüntetéssel büntetendő a gondviselő (1. §),
a) ha a gondviselése alá tartozó iskolaköteles gyermeket a községi elöljáróság (polgármester) által kitűzött határidő alatt sem íratja be a népiskolába (13. §);
b) ha a gondviselése alá tartozó iskolaköteles gyermek ugyanabban az iskolai évben a népiskola helyi hatóságának figyelmeztetése és a községi elöljáróság (polgármester) által alkalmazott bírság után igazolatlan iskolai vagy istentiszteleti mulasztás miatt negyedízben is felvétetik a mulasztási kimutatásba (14. §);
c) ha - amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik - a népiskola helyi hatóságának vagy a községi elöljáróságnak (polgármesternek) az iskolázási kötelezettség teljesítésének biztosítására irányuló intézkedését meghiúsítja.
16. § (1) A 15. §-ban meghatározott kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a m. kir. rendőrség működési területén, a m. kir. rendőrségnek mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929:XXX. törvénycikk 59. § (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek a vallás- és közoktatásügyi minisztert kell tekinteni.
(2) A királyi tanfelügyelő a 15. §-ban meghatározott kihágás miatt indított rendőri büntető eljárásban a szakképviselő jogait gyakorolja.
(3) A jelen törvény alapján befolyó bírságokat és pénzbünetéseket a népiskolába járó szegény gyermekek segélyezésére kell fordítani.
17. § Azokban a községekben, ahol valamennyi tanköteles befogadására alkalmas nyolcosztályos népiskola, avagy mindennapi tanításra berendezett mezőgazdasági népiskola még nincs, a gondviselő a 4. § (2) bekezdésében meghatározott iskolázási kötelezettségének az átmeneti idő alatt eleget tesz akkor is, ha gondoskodik arról, hogy a gyermek a népiskola hatodik osztályának elvégzése után három tanéven át továbbképző népiskolai oktatásban részesüljön.
18. § (1) Ez a törvény az 1940. év szeptember havának 1. napján lép hatályba és végrehajtásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik.
(2) Ennek a törvénynek hatálybalépésével az 1868:XXXVIII. törvénycikk 52-56. §-ai, valamint az 1921:XXX. törvénycikk hatályukat vesztik.
