1940. évi XXII. törvénycikk

az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről * 

I. Földadó

1. § Azok a földrészletek, amelyeket felszíni művelésű bánya céljára használnak, mindaddig, amíg a bánya kitermelés alatt áll és anyagát forgalomba hozzák, nem tárgyai a földadónak.

2. § A földek hivatalból elrendelt osztálybasorozásának eredményeként megállapított új kataszteri tiszta jövedelem alapján a földadót az új osztálybasorozást jóváhagyó pénzügyminiszteri rendelet keltét követő évtől kell kivetni.

3. § (1) A földbirtok termésében elemi csapások által okozott rendkívüli károk, ha azok kellő gondossággal nem voltak elháríthatók, a kivetett földadó egészben vagy részben való elengedésére adnak igényt.

(2) A szántóföldeknél, mint rendkívüli károkat okozó elemi csapások a földadó elengedésére igényt adnak:

a) a jégeső, az árvíz, a tűz,

b) a fagy, a földárja által okozott belvíz, a tartós szárazság (aszály), a hőütés (Hőguta), a rovarok, a növénybetegségek, a mezei egerek összefüggő nagyobb területeken.

(3) A kerteknél, ideértve a faiskolákat is, mint rendkívüli károkat okozó elemi csapások, a földadó elengedésére igényt adnak:

a) a jégeső, az árvíz,

b) a fagy, a rovarok és növénybetegségek a kereteknek valamely területrészén és nemcsak szórványosan.

(4) A réteknél, mint rendkívüli károkat okozó elemi csapások, a földadó elengedésére igényt adnak: a jégeső, az árvíz, a tűz és a tartós szárazság (aszály).

(5) A szőlőknél, mint rendkívüli károkat okozó elemi csapások, a földadó elengedésére igényt adnak:

a) a jégeső, az árvíz,

b) a rovarok és növénybetegségek a szőlőnek valamely területrészén és nemcsak szórványosan egyes tőkéken,

c) a fagy,

d) az az elemi csapásnak számító költség, amellyel a phylloxera vastatrin rovar által megtámadott szőlőknek szénkénegezéssel vagy ezt pótló más különleges eljárással való fenntartása jár.

(6) A legelőknél, mint rendkívüli károkat okozó elemi csapás, a földadó elengedésére igényt ad a tartós szárazság (aszály) és az árvíz, ha ennek folytán a legelő a gazdasági év túlnyomó részében nem legeltethető.

(7) Az erdőknél, mint rendkívüli károkat okozó elemi csapások, a földadó elengedésére igényt adnak:

a) az árvíz, a tűz, a hótörés és a jégtörés, a hó- és a jéggörgeteg (lavina), a szélvihar,

b) a rovarok és a növénybetegségek az erdőknek valamely területrészén és nemcsak szórványosan egyes fákon,

c) fiatal erdőknek az az elemi csapásoknak számító letorlása, amit a rovarok vagy a növénybetegségek ellen való védekezés céljából az erdőrendészeti hatóság elrendelt,

d) a tartós szárazság (aszály) összefüggő nagyobb területeken, ha a fiatal faállományt olyan mértékben károsítja meg, hogy annak legalább egynegyed részét okvetlenül pótolni kell.

(8) A nádasoknál, mint rendkívüli károkat okozó elemi csapások, a földadó elengedésére igényt adnak:

a) a jégeső, a tűz, a hótörés és a jégtörés,

b) a növénybetegségek a nádasnak valamely területrészén.

(9) A földadó elengedésére igényt ad a (2)-(8) bekezdésben fel nem sorolt más, esetről-esetre felmerülő elemi csapás is, ha annak földadóelengedésre igényt adó minőségét a pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg kimondja.

4. § (1) Az adózók az elemi károkra vonatkozó bejelentésüket az ezzel megbízott két képviselőjük útján közösen is megtehetik. Megbízott képviselő csak az lehet, aki maga is birtokos vagy bérlő ugyanabban a károsult dülőben, amelyben a megbízóknak birtokuk van. Az a birtokos vagy bérlő azonban, akinél a földbirtok összes kataszteri tiszta jövedelme ezer pengőt (nyolcszázhatvankét aranykoronát) meghalad, minden esetben külön írásbeli bejelentést köteles tenni.

(2) A bejelentési határidők a következők:

a) A jégeső, az árvíz, a tűz, a hőütés (hőguta), a fagy, a hótörés, a jégáltal okozott károkat - az erdőkben okozott károk kivételével - a káreset megtörténtéből számított 8 nap alatt kell bejelenteni. Árvíz esetében a 8 napi határidőt az árvíz megszűnésétől kell számítani.

b) A földárja által belvíz, a tartós szárazság (aszály), a rovarok, a növénybetegségek, a mezei egerek által előidézett károkat - a réteknél, a legelőknél és az erdőkben okozott károk kivételével - a termés szokásos letakarítási idejének kezdetét legalább 15 nappal megelőzőleg kell bejelenteni.

c) A tartós szárazság (aszály) által a réteknél és legelőknél okozott károkat legkésőbb június hó 15. napjáig, a rovarok vagy a növénybetegségek által a szőlőkben okozott károkat pedig a b) pont szerint, de legkésőbb szeptember hó 15. napjáig kell bejelenteni.

d) Az erdőkben okozott károkat a káresettől számított 30 nap alatt kell bejelenteni.

(3) Olyan esetekben, amikor az elemi csapás közvetlenül a termelés letakarítása előtt vagy letakarítása közben következik. be, a kárt a bejelentési határidőre való tekintet nélkül azonnal be kell jelenteni.

5. § (1) Az elemi csapás mérvét a kataszteri birtokív helyrajzi számainak megfelelő földrészletek szerint negyedrészekben kell megállapítani és ennek megfelelően a földadó egynegyed, kétnegyed, háromnegyed vagy négynegyed részben engedhető el.

(2) A kár mérvének megállapítása során a kárbecslés időpontjában kataszteri holdankint mutatkozó termés mennyiségét az illető mívelői ágban és minőségi osztályban közönséges gazdálkodás mellett kataszteri holdankint tartósan nyerhető középtermés (átlagtermés) mennyiségéhez kell hasonlítani, a különbözetként mutatkozó kármennyiségről pedig ki kell számítani, hogy az a középtermés mennyiségének egynegyed, kétnegyed, háromnegyed vagy négynegyed részét teszi. Ha a számítás eredményekép kapott összeg az egynegyedet el nem éri, kárt megállapítani nem lehet; ha az egynegyedet meghaladja, de a kétnegyedet el nem éri, egynegyed részben, ha a kétnegyedet meghaladja, de a háromnegyedet el nem éri, kétnegyed részben, végül, ha a háromnegyedet meghaladja, de a négynegyedet el nem éri, háromnegyed részben kell a kárt megállapítani.

(3) Ha a szántóföld abban a gazdasági évben, amelyben elemi csapás károsított, még másodszor bevethető, a földadó az első termést ért négynegyed rész károsulásnál háromnegyed részben, háromnegyed rész károsulásnál kétnegyed részben, kétnegyed rész károsulásnál pedig egynegyed, károsította, még másodszor bevethető, a földadó az első termést ért négynegyed rész károsulásnál háromnegyed részben, háromnegyed rész károsulásnál kétnegyed részben, kétnegyed rész károsulásnál pedig egynegyed részben engedhető el. Egynegyed rész károsulásnál földadóelengedésnek helye nincs.

(4) Olyan szántóföldekre nézve, amelyeknek első termését nem érte elemi csapás, csak a másodikat, a földadó egynegyed része engedhető el abban az esetben, ha a második termés teljesen megsemmisült. Ha a második termés ennél kisebb mértékben károsult, földadóelengedésnek nincs helye.

(5) Réteknél, ha az elemi csapás az anyaszénát károsította, négynegyed rész károsulásnál a földadó háromnegyed részben, háromnegyed rész károsulásnál kétnegyed részben, kétnegyed rész károsulásnál pedig egynegyed részben enegedhető el. Ha csak a sarjut érte elemi csapás, a földadó egynegyed része engedhető el abban az esetben, ha a sarju teljesen megsemmisült volna meg. Ha a sarjú ennél kisebb mértékben károsult, földadóelengedésnek nincs helye.

(6) Szénkénegezéssel vagy ezt pótló más különleges eljárással fenntartott szőlőknél a szénkénegezés, vagy ezt pótló más különleges eljárás tartama alatt a földadó kétnegyed része engedhető el.

(7) Mentesített ártérben fekvő földrészleteknél árvíz által okozott károk címén csak gátszakadás vagy a gát magasságát meghaladó vízszín folytán bekövetkezett rendkívüli árvíz esetében van földadóelengedésnek helye.

(8) Árvíz, fagy, földárja által okozott belvíz, vagy tartós szárazság (aszály) által okozott károk címén nincs helye földadóelengedésnek az olyan földrészleteknél, amelyeknél az említett elemi csapások folytán időszakonkint megismétlődő károkat már a földkataszteri osztálybasorozásnál figyelembe vették.

6. § A birtokos személyében beállott változás bejelentésének elmulasztása esetében az új tényleges birtokos szabálytalanság miatt 100 pengőig terjedhető pénzbírsággal büntethető.

7. § Az állami földmérési, kataszteri helyszínlelési és földadónyilvántatói közegek helyszíni működésével kapcsolatos szolgáltatásokkal felmerült költségek összegén a község (város) jogosult az érdekelt birtokosok terhére, az eljárással érintett kataszteri holdjaik és földrészleteik együttes számának (az ú. n. holdrészleteknek) aranyában kivetni.

II. Házadó

8. § Az orvosi, a mérnöki kamarák, az újságírói kamara, a színművészeti és filmművészeti kamara, az ipartestületek, a Vitézi Szék tulajdonában levő épületekben azok a helyiségek, amelyeket az említett intézmények kizárólag hivatalos célokra használnak, az anyák és csecsemők védelmével államilag megbízott szervezetek tulajdonában levő épületekben azok a helyiségek, amelyek kizárólag az anya- és csecsemővédelem, illetőleg a csecsemőgondozás, céljaira szolgálnak, a leventeegyesületek tulajdonában levő épületekben azok a, helységek, amelyek kizárólag a kötelező levente-kiképzés, leventeotthon, illetőleg a lövészkötelezettség teljesítésének céljaira szolgálnak, állandóan mentesek a házadó alól.

9. § (1) Az olyan épület (épületrész, lakrész vagy egyéb helyiség), amelyet vallási, közművelődési, közoktatási, közegészségi vagy közjótékonysági célra, a kötelező leventekiképzés, leventeotthon, illetőleg a lövészkötelezettség teljesítésének céljaira ingyen engednek át, az ingyenes átengedés tartamára mentes a házadó és összes járulékai alól, feltéve, hogy az említett célokra szolgáló használat alapján az épület (épületrész, lakrész, helyiség) használóját is megilletné az állandó adómentesség abban az esetben, ha az épület (épületrész, lakrész vagy egyéb helyiség) saját tulajdonában volna. A szorosan vett karbantartási költségeknek és a köztartozásoknak elvállalása, valamint a tulajdonjog (úri jog} elismerése fejében fizetett és évi 20 pengőt meg nem haladó összeg ebben az esetben ellenszolgáltatásnak nem tekinthető.

(2) Bérbeadás esetében is állandóan mentesek maradnak a házadó alól azok az ínséglakások (baraktelepek), amelyek a törvényhatóságok vagy a községek (városok) tulajdonában vannak.

10. § (1) A pénzügyminiszter adókedvezményben részesítheti azokat a házbirtokosokat, akiknek bérházában lakó családok gyermekeinek száma az összes lélekszámnak - a háztartási alkalmazottak figyelmen kívül hagyásával - legalább a felét teszi ki. A kedvezmény mértékét, valamint az adókedvezménnyel kapcsolatos eljárás szabályait. a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.

(2) Azokat a házbirtokosokat, akik a bérházukban levő lakásokat kizárólag többgyermekes családoknak adják bérbe és ezt az elhatározásukat a m. kir. adóhivatalnál (Budapesten a kerületi adófelügyelőségnél) előzetesen nyilvántartásba vétették, az a kedvezmény illeti meg, hogy a kivetett házadóból - minden lakás után külön-külön kiszámítva - egy-egy gyermek után évenként 5-5%-ot kell mindaddig törölni, amíg a kedvezmény feltételei fennállanak. A kedvezménnyel kapcsolatos eljárás szabályait a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.

11. § A bérbeadott épület, épületrész, lakás vagy egyéb helység után az adóalapot nem a bevallott bér, hanem a tényleg bérbeadott hasonló helyiségek bérének alapul vételével becslés útján kell megállapítani abban az esetben, ha a bérlő vagy a vele közös háztartásban élő családtagok és a bérbeadó vagy a vele közös háztartásban élő családtagok között rokoni, üzlettársi vagy alkalmazotti, illetőleg jogi személyeknél érdekeltségi viszony áll fenn és a bevallott bér túl alacsony.

12. § (1) A kisközségekben és a legfeljebb 10,000 lakosú nagyközségekben - a gyógy- és üdülőhelyek kivételével - azok után a lakóházak után, amelyek legfeljebb két szobából és mellékhelyiségekből állanak, s amelyeket a tényleges birtokosok maguk használnak, a házadót nem az 1929:II. tc. 1. §-ában megállapított adókulcs szerint kell kivetni, hanem abban az esetben, ha

1. a lakóház földből vagy vályogból épült, a legfeljebb 500 lakosú községekben az egyszobás házak után 4 pengőt, a kétszobás házak után 4 pengőt, a kétszobás házak után 8 pengőt, a legfeljebb 1000 lakosú községekben az egyszobás házak után 4 pengő 50 fillért, a kétszobás házak után 9 pengőt, a legfeljebb 1500 lakosú községekben az egyszobás házak után 5 pengőt, a kétszobás házak után 10 pengőt, a legfeljebb 2000 lakosú községekben az egyszobás házak után 5 pengő 50 fillért, a kétszobás házak után 11 pengőt, a legfeljebb 5000 lakosú községekben az egyszobás házak után 6 pengőt, a kétszobás házak után 12 pengőt, a legfeljebb 10,000 lakosú községekben pedig az egyszobás házak után 6 pengő 50 fillért, a kétszobás házak után 13 pengőt;

2. a lakóház téglából, kőből vagy más szilárd anyagból épült, a legfeljebb 500 lakosú községekben az egyszobás házak után 4 pengő 50 fillért, a kétszobás házak után 9 pengőt, a legfeljebb 1000 lakosú községekben az egyszobás házak után 5 pengőt, a kétszobás házak után 10 pengőt, a legfeljebb 1500 lakosú községekben az egyszobás házak után 5 pengő 50 fillért, a kétszobás házak után 11 pengőt, a legfeljebb 2000 lakosú községekben az egyszobás házak után 6 pengőt, a kétszobás házak után 12 pengőt, a legfeljebb 5000 lakosú községekben az egyszobás házak után 6 pengő 50 fillért, a kétszobás házak után 13 pengőt, a legfeljebb 10,000 lakosú községekben pedig az egyszobás házak után 7 pengőt, a kétszobás házak után 14 pengőt kell évi házadó fejében kivetni.

(2) Azokban a községekben, amelyekben nem a föld, hanem a kő a szokásos építési anyag, a terméskőből épült házak után a házadót az (1) bekezdés 1. pontjában megállapított tételek szerint kell kivetni.

(3) A pénzügyminiszter megengedheti, hogy az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint vessék ki a házadót abban az esetben is, ha a ház tényleges birtokosa, legfeljebb kétszobás lakóházát az év túlnyomó részében maga használja, azonban egyes lakrészeket az év egy részében, de legfeljebb három hónapi időtartamra üdülés céljára bérbead. A kedvezmény feltételeit és az eljárás szabályait a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.

(4) A (1) bekezdésben megállapított adótételek fele összegét kell alkalmazni a községtől távolfekvő, legfeljebb két szobából álló olyan lakóházakra amelyeket a kizárólag mezőgazdasággal foglalkozó tényleges birtokosok a munkaidő alatt maguk használnak, s amelyek az év egyéb részében lakatlanok.

(5) A jelen szakasz rendelkezéseit a pénzügyminiszter a tízezernél több lakosú nagyközségek, valamint a városok tanyai településeire rendelettel kiterjesztheti.

13. § Az elemi csapások (tűz, árvíz vagy földrengés), továbbá a háború által megrongált épületnél csak abban az esetben van, adótörlésnek helye ha az épületben okozott kár következtében a bérjövedelem vagy haszonérték is csökkent.

14. § A házadó elsőfokú kivetése ellen irányuló fellebbezést a fizetési meghagyás kézbesítését követő 15 nap alatt a községi elöljárósághoz (városi adóhivatalhoz) írásban kell benyujtani, amely a fellebbezést az abban felhozott indokokra vonatkozó észrevételével együtt köteles 'az illetékes pénzügyigazgatósághoz a benyujtás napjától számított 8 napon belül felterjeszteni.

15. § Adócsalást követ el az, aki abból a célból, hogy a házadó alól részben mentesüljön, a házbérjövedelmet az adóévet megelőző utolsó évnegyedre (novemberi házbérnegyedre), illetőleg november hónapra vagy pedig az adóévben a második évnegyedre (májusi házbérngyedre), illetőleg május hónapra átmenetileg csökkenti, de a következő időszakra újból felemel, hogy ilymódon a megállapítandó adóalap az egész évre vagy az adóév második felére a tényleges házbérjövedelemnél kevesebb legyen.

III. Kereseti adó

16. § (1) A mesterséges halastavakban folytatott haltenyésztésből, úgyszintén a nyilt vagy zárt vizeken folytatott halászatból származó jövedelem általános kereseti adó alá tartozik, akár maga a birtokos gyakorolja a halászati jogot, akár bérbeadás útján hasznosítja.

(2) Ha a birtokosok halászati jogukat nem külön-külön gyakorolják, hanem halászati társaságot alakítanak, az általános kereseti adót nem az egyes birtokosok, hanem a társaság terhére kell kivetni.

17. § Állandóan mentesek az általános kereseti adó alól azok a túlnyomórészt mezőgazdasággal foglalkozó földhaszonbérlők, akik egy község határában saját szükségleteik kielégítésére csak annyi földet bérelnek, amennyi földnek az összes kataszteri tiszta jövedelme legfeljebb 25 pengőt (21.55 aranykoronát) tesz ki.

18. § Az általános kereseti adó alapja általában az adóévet megelőző évben elért tiszta jövedelem. Az adóköteles tiszta jövedelem megállapításánál az adózó foglalkozásából (üzletéből, üzeméből stb.) eredő nyers bevételből kell kiindulni. A nyers bevételt nemcsak a készpénzbevétel alkotja, hanem a váltóval, csekkel, áruval vagy munkateljesítménnyel, raktár- vagy árujegy átruházásával vagy bármi más módon történt fizetés, jóváírás, szolgáltatás és minden olyan követelés, amely áruszállításért vagy munkateljesítmény fejében az adózót megilleti. A nyers bevételhez kell számítani továbbá az adózó által az adóztatás alapját. képező év folyamán termelt vagy előállított javakból az év végéig nem értékesített mennyiség pénzbeli értékét is.

19. § Az időszaki (idény) vállalkozásoknál az általános kereseti adó alapja az idény alatt elért tiszta nyereség, ennélfogva az ilyen adózók általános kereseti adóját a következő évi rendes adókivetési eljárás bevárása nélkül az idény befejezte után soronkívül kell kivetni.

20. § (1) Az általános kereseti adó alá tartozó olyan vállalatnál, amely részben adóköteles, részben adómentes és a mentességben részesített üzemágnak a vállalat összes üzemágaihoz való viszonya százalékos arányban állapíttatott meg, a nyereségnek azt a részét kell megadóztatni, amely a százalékos arány szerint az adóköteles üzemágakra esik. Ha azonban a vállalat az adómentes és az adóköteles üzemágakról jogszabály vagy a pénzügyminiszter rendelkezése alapján külön könyvekét vezet, az adóalap kiszámításánál az adóköteles üzemről készített külön mérleg és veszteség-nyereség-számla az irányadó.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a vállalatnak külföldön is van telepe és ez után a telep után a belföldön nem köteles adót fizetni.

(3) A pénzügyminiszter akár általánosságban, akár esetről-esetre elrendelheti, hogy az a vállalat, amely részben adómentes, részben adóköteles, továbbá az a belföldi vállalat, amelynek külföldön telepe van és a külföldi telep után nem itt adózik, ezekről az üzemekről vagy telepekről külön könyveket vezessen s külön mérleget és veszteség-nyereségszámlát készítsen.

21. § (1) Azok az önálló kézműiparosok, akik legfeljebb egy segédét és egy tanoncot tartanak, általános kereseti adó fejében fizetnek:

1. kisközségekben évi 12 pengőt és ezenfelül a segéd után évi 8 pengőt, minden tanonc után évi 4 pengőt;

2. nagyközségekben évi 16 pengőt és ezenfelül a segéd után évi 8 pengőt, minden tanonc után 4 pengőt;

3. az 50,000-nél kevesebb lakosú városokban évi 20 pengőt és ezenfelül a segéd után évi 8 pengőt minden tanonc után évi 4 pengőt, az évi üzletbér minden 100 pengője után 1 pengő 50 fillért és az évi lakásbér minden 100 pengője után 1 pengőt;

4. a legalább 50,000 lakosú városokban évi 22 pengőt és ezenfelül a segéd után évi 10 pengőt, minden tanonc után évi 5 pengőt, az évi üzletbér minden 100 pengője után 2 pengőt és az évi lakásbér minden 100 pengője után 1 pengő 50 fillért;

5. Budapest székesfővárosban és a legalább 100,000 lakosú városokban évi 24 pengőt és ezenfelül a segéd után évi 12 pengőt, minden tanonc után évi 6 pengőt, az évi üzletbér minden 100 pengője után 3 pengőt és a lakásbér minden 100 pengője után 2 pengőt.

(2) Ha az adózónak önálló lakása nincsen, hanem műhelyében lakik, az ilyen helyiséget az (1) bekezdés 3., 4. és 5. pontjának alkalmazása során lakásnak kell tekinteni.

(3) Annak a körülménynek az elbírálásánál, hogy az önálló kézműiparos az általános kereseti adót a jelen §-ban megállapított állandó adótételek szerint, avagy a valóságos jövedelem alapján az általános szabályok szerint köteles-e fizetni, nem az év egy bizonyos részében vagy hónapjában, hanem az év túlnyomó részében foglalkoztatott segédek és tanoncok száma az irányadó.

(4) A 60 éven felüli önálló kézműiparosok, valamint azok az önálló kézműiparosok, akiknek jövedelme túlnyomórészt napszámkeresetből származik, az (1) és (2) bekezdés szerint megállapított adótételek felét fizetik. Az I. és II. járadékosztályú hadirokkantak és kézműipart özvegyi jogon folytató nők a segéd után az (1) bekezdésben megállapított 8, 10 és 12 pengő adót nem fizetik.

(5) Az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók azokra az önálló kézműiparosokra, akik nemcsak iparüzletükben alkalmaznak segédet vagy tanoncot, hanem az elvállalt munkát egészen vagy részben otthon dolgozó iparosoknak adják ki feldolgozásra.

(6) Azok az állandó üzlethely nélkül működő házalók, akik üzletüket gépjáróművel folytatják, minden gépjárómű után évi 240 pengőt, ezenfelül minden segéd után évi 20 pengőt tartoznak általános kereseti adó fejében fizetni.

(7) A külföldiek, ha mint utazó ügynökök folytatnak az ország területén üzletet és a fennálló államszerződések értelmében nem élveznek adómentességet, ez után a tevékenységük után évi 240 pengő általános kereseti adót fizetnek.

(8) Azok az ügynökök (utazóügynökök) és alkuszok, akik a belföldön székhellyel, teleppel, vagy üzlethelyiséggel bíró vállalatok részére kereskedelmi ügyletek kötésével vagy közvetítésével jutalék (alkuszdíj) ellenében iparszerűleg foglalkoznak, a készpénzben vagy váltóval, csekkel, áruval vagy munkateljesítménnyel, raktár vagy árujegy átruházásával, vagy bármi más módon kifizetett, illetőleg jóváírt jutalék (alkuszdíj) és minden jutalék (alkuszdíj) követelés teljes összege után 3%-os általános kereseti adót fizetnek, amelyet járulékaival együtt a vállalat, telep vagy üzlet szavatosság mellett tartozik a jutalék (alkuszdíj) összegéből levonni. Ezt az adót az ügynök (utazóügynök), alkusz lakóhelye szerint vagy állandó lakóhely hiányában a megbízó telephelye szerint illetékes községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) a pénzügyminiszter által megállapítanó módon kell befizetni. Azok az ügynöki jutalékok (alkuszdíjak), amelyek után a vállalat (telep, üzlet) az adó befizetését igazolni nem tudja, a nyers bevételből le nem vonhatók és az adót az ilyen összeg alapulvételével akkor is ki kell vetni, ha a megbízónak adóköteles nyeresége, vagy jövedelme nincs.

(9) A jelen § alapján kivetett általános kereseti adók ellen a megállapításukról szóló fizetési meghagyás (határozat) kézbesítését, a házalók, a külföldi utazóügynökök és az ügynökök (utazóügynökök, alkuszok) általános kereseti adója ellen pedig az adó befizetését követő 15 napon belül a pénzügyigazgatósághoz lehet fellebbezéssel élni, amely végérvényesen határoz.

22. § (1) Azok az adózók, akiknek jövedelme általános kereseti adó alá tartozik, az adóalapul vett tiszta jövedelmük után az államkincstár javára 1%-os pótlékot kötelesek fizetni. Azoknak az adózóknak terhére akik az általános kereseti adó a jelen törvény 21. §-ában megállapított tételek szerint fizetik, az államkincstárnak járó pótlékot az általános kereseti adó 20%-ában kell megállapítani.

(2) Ezt a pótlékot az általános kereseti adóval együtt és egy időben kell kivetni. Az általános kereseti adó alapjában, illetőleg az adó összegében beállott minden változást az államkincstárnak járó pótléknál is hivatálból figyelembe kell venni.

23. § (1) Az építési vállalkozók általános kereseti adóját rendszerint az üzem (üzlet) székhelyén kell kivetni. Abban az esetben azonban, ha a vállalkozó valamely más községben (városban) oly terjedelmű építkezést végeztetett amelynek vállalati összege a vállalkozó egész évi nyersbevételének 10%-át eléri, az adóalapot az érdekelt községek (városok) között a nyersbevételek (vállalati összegek) arányában meg kell osztani.

(2) A versenyistállótulajdonosok által az egyes versenydíjak után fizetendő általános kereseti adó azt a községet (várost) illeti, amelynek területén a futtatás történt. Az adót és járulékait a versenydíjakat kifizető egyesület szavatosság mellett levonni köteles. Az adómegállapítás módját és az eljárást a pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve rendelettel szabályozza.

24. § (1) A pénzügyminiszter az adózók egyes csoportjait arra kötelezheti, hogy a nyersanyag vagy áru beszerzése alkalmával, a nyersanyag vagy áru mennyiségéhez mérten az általános kereseti adóra előlegeket fizessenek. A befizetett előlegek és az elsőfokú kivetés összege között mutatkozó különbözeteket az ily adózók az adóév november havának 15. napjáig kötelesek kiegyenlíteni.

(2) Az eljárást a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza.

25. § (1) Ha valamely alkalmazott ugyanattól a munkaadótól a hetenként vagy havonként rendszeresen kifizetett illetményein felül egyéb illetményeket is kap, ezeket az illető héten vagy hónapban kifizetésre kerülő rendes illetményekkel összevontan kell az alkalmazottak kereseti adója alá vonni. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha valamely alkalmazott ugyanabból a szolgálati vagy munkabérviszonyból kifolyólag több. helyről kap adóköteles illetményt.

(2) Kifizetés alatt nemcsak a készpénzben történő kifizetést kell érteni, hanem az illetménynek bármilyen más módon való kiegyenlítését is.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést eltérően, mint külön illetményt önállóan kell adó alá vonni a lakáspénzt, az évenként legfeljebb két részletben kifizetett üzemi (üzleti) jutalékot, a karácsonyi segélyt és az alkalmazottaknak olyan természetbeni járandóságait, amelyek a járandóság természeténél fogva nem heti vagy havi részletekben kerülnek kiszolgáltatásra. Az alkalmazottak természetbeni lakásának haszonértékét a készpénzben fizetett lakáspénzekkel azonos időben és módon kell adó alá vonni.

(4) Nem számíthatók az adóköteles illetményekhez azok a szolgálati járandóságok, amelyek meghatározott szolgálati (hivatali) kiadással vannak egybekötve, feltéve, hogy e járandóságok összege a szolgálati (hivatali) kiadások összegével arányban áll. Ha e járandóságok összege aránytalanul nagy a kiadások összegével szemben, a különbözetet adó alá kell vonni.

26. § Az alkalmazottak kereseti adójának az 1927:V. tc. 10. §-ában megállapított tételei alkalmazásánál a magasabb fokozat alkalmazásából eredő adótöbblet nem lehet nagyobb, mint az előző fokozatot meghaladó jövedelem fele.

27. § (1) Az alkalmazottak kereseti adójának és járulékainak beszolgáltatásáért a munkaadón felül személyes szavatosság terheli:

részvénytársaságoknál és szövetkezeteknél azt a személyt, akit az igazgatóság az alkalmazottak kereseti adójának nyilvántartásával és befizetésével megbízott, továbbá azt is, akinek ügykörébe a megbizatás teljesítésének felügyelete vagy ellenőrzése tartozott;

korlátolt felelősségű társaságoknál az ügyvezetőket;

külföldi részvénytársaságoknál, szövetkezeteknél vagy korlátolt felelősségű társaságoknál azok belföldi képviselőit;

az egyesületeknél vagy más intézeteknél azt a személyt, akit a vezetőség az alkalmazottak kereseti adójának nyilvántartásával és befizetésével megbízott, továbbá azt is akinek ügykörébe a megbizatás teljesítésének felügyelete vagy ellenőrzése tartozott.

(2) Az előbbi bekezdésben említett személyt nem terheli személyes szavatosság, ha igazolja, hogy a megbízás teljesítésében, avagy a felügyelet vagy ellenőrzés gyakorlásában vétkesség nem terheli.

(3) A csődtömeggondnokot személyes szavatosság terheli a csődnyitás után esedékes kereseti adó beszolgáltatásáért. Ezt a rendelkezést megfelelően kell alkalmazni a kényszerfelszámolóra és a bírói végrehajtás során bevezetett zárgondnokra is.

(4) Részvénytársaságok, szövetkezetek és korlátolt felelősségű társaságok felszámolása esetében a jelen § (1) és (2) bekezdésének rendelkezései a társaság felszámolóira állanak.

(5) Az (1) - (4) bekezdésben meghatározott személyes szavatosság csak abban az esetben érvényesíthető, ha a tartozás a munkaadótól nem volt behajtható. Ilyen esetben a be nem szolgáltatott adót és járulékait a személyes szavatossággal tartozók bármelyikétől a személyes szavatosságra való figyelmeztetés kézbesítése után, közadók módjára be lehet hajtani. Ha azonban az adóért és járulékaiért többeket terhel személyes szavatosság, azzal a személlyel szemben, aki a tartozás aránylagos részét beszolgáltatta, a szavatosság csak akkor érvényesíthető, ha a behajtási eljárás a többi felelős személlyel szemben eredménytelennek bizonyult. Ilyen esetben a többi felelős személytől behajthatatlan hányadrész erejéig a személyes szavatosság bármelyik felelős személlyel szemben érvényesíthető, arra való tekintet nélkül, hogy a felelős személyek közül a tartozásnak rájuk eső részét hányan egyenlítették ki.

IV. Jövedelem- és vagyonadó

28. § (1) Az erdőkről és a természetvédelemről szóló 1935:IV. tc. 146. §-a alapján megalakult erdőbirtokossági társulatok összes jövedelmük után jövedelemadót, vagyonuk értéke után pedig vagyonadót kötelesek fizetni.

(2) Azt, hogy e társulatok adóalapul szolgáló jövedelmét és a vagyon értékét milyen módon kell megállapítani, a pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg rendelettel szabályozza.

29. § A kikötés nélkül, önként adott támogatások a lemenő, felmenő és oldalági rokonoknál nem esnek jövedelemadó alá abban az esetben, ha az, aki a támogatást nyujtja, jövedelemadót fizet.

30. § A versenyistállótulajdonosoknak a futtatásból eredő jövedelmét a többi jövedelemtől elkülönítve kell adó alá vonni. Az adómegállapítás módját és az eljárást a pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve rendelettel szabályozza.

31. § Az adóköteles jövedelem megállapításánál az adózónak bármely jövedelemforrásból eredő nyers bevételéből kell kiindulni. A nyers bevételt nemcsak a készpénzbevétel alkotja, hanem a váltóval, csekkel, áruval vagy munkateljesítménnyel, raktár- vagy árujegy átruházásával, vagy bármi más módon történt fizetés, jóváírás, szolgáltatás és minden olyan követelés, amely áruszállításért vagy munkateljesítmény fejében az adózót megilleti. A nyersbevételhez kell számítani továbbá az adózó által az adóztatás alapját képező év folyamán termelt vagy előállított javakból az év végéig nem értékesített mennyiség pénzbeli értékét is.

32. § (1) Az erdőgazdasági üzem tiszta jövedelmét az adóévben lezárt termelési időszakban kitermelt fatömeg, vagy lábon eladott faállomány tőkeértékének és a gyakorolt mellékhasználatok tiszta jövedelmének együttes összege alkotja. Tőérték alatt azt az összeget kell érteni, amely az erdőgazdasági üzem nyers bevételéből (a kitermelt fatömeg, vagy lábon eladott faállomány értékéből) az azt terhelő kiadások (termelési és kezelési költségek) levonása után fennmarad.

(2) Az olyan erdőkre nézve, amelyekben az adóévben lezárt termelési időszak alatt többévi vágásterület faállományát egyszerre termelték ki, vagy adták el, az adózó kérheti, hogy a teljes tőérték egy évre eső részének és a számbajöhető egyéb tiszta jövedelmének együttes összege után járó adótételből két tizedesig százalékra átszámított adókulcs alkalmaztassék az adóalapul szolgáló egész tiszta jövedelmére.

(3) Abban az esetben azonban, ha az adózónak más forrásból származó jövedelme nincs, vagy ha van is, de azt a levonható tehertételek felemésztik, a terheknek az egyéb forrásból származó jövedelmekkel nem fedezett részét a teljes tőértékből előbb le kell vonni, a megmaradó részt el kell osztani annyi évvel, ahány évi vágásterület faállományát egyszerre termelték ki vagy adták el és az így kiszárított adóalap után a (2) bekezdésben szabályozott módon kiszámított adókulcsot kell az egész jövedelemre alkalmazni.

(4) Nem részesíthető a (2) bekezdésben említett adókedvezményben az az adózó, aki törvényes alap (kitermelési engedély) nélkül kihasználja ki egyszerre az egy évinél nagyobb vágásterület faállományát.

33. § A jövedelem- és vagyonadót, hivatalból kell helyesbíteni, ha az adóévre kivetett házadó alapjában az ellene emelt jogorvoslat folytán olyan mérvű változás, állott be, hogy ennek következtében a jövedelemadó vagy a vagyonadó alacsonyabb vagy magasabb fokozat szerint vethető ki.

34. § (1) Annál az adózónál, akinek házadóját a jelen törvény 12. §-ában megállapított adótételek szerint vetették ki, a jövedelem- és vagyonadó kivetése során házbirtokból eredő jövedelem címén olyan összeget kell számításba venni, amily összeg a pénzügyminiszter rendeletében megállapított legkisebb haszonértéknek megfelel.

(2) Annál az adózónál, akinek az általános kereseti adóját a jelen törvény 21. §-ában megállapított adótételek szerint vetették ki, a jövedelem- és vagyonadó kivetése során általános kereseti adó alá eső foglalkozásból származó jövedelem címén a kivetett általános kereseti adó húszszoros összegét kell számításba venni.

35. § Korlátolt felelősségű társaság tagjai a törzsbetét arányában, vagy a társasági szerződésben megállapított más felosztási mód szerint az üzleti eredményből rájuk eső jövedelemrész után, valamint a vállalat vezetésében, ügyvitelében, vagy a vállalati vagyon kezelésében való részvételért, vagy e nélkül is az üzleti eredmény terhére akár előre meghatározott összegben, akár időről-időre változó összegben felvett járandóságok után jövedelemadót, a társaság vagyonából a törzsbetét arányában őket megillető rész után vagyonadót tartoznak fizetni, feltéve, hogy az adózó összes tiszta jövedelme az évi 1000 pengőt, tiszta vagyonának értéke pedig az 5000 pengőt, illetőleg a 25,000 pengőt meghaladja.

36. § (1) A jövedelemadó tételei a következők:

Adóalap Adótétel
P-n felül P-ig P
600 700 7
700 800 8
800 900 9
900 1.000 10
1.000 1.100 11
1.100 1.200 12
1.200 1.300 14
1.300 1.400 16
1.400 1.500 18
1.500 1.600 20
1.600 1.700 22
1.700 1.800 24
1.800 1.900 26
1.900 2.000 28
2.000 2.100 30
2.100 2.200 32
2.200 2.300 34
2.300 2.400 37
2.400 2.500 40
2.500 2.600 43
2.600 2.700 46
2.700 2.800 49
2.800 2.900 52
2.900 3.000 55
3.000 3.100 58
3.100 3.200 61
3.200 3.300 64
3.300 3.400 67
3.400 3.500 70
3.500 3.600 75
3.600 3.700 80
3.700 3.800 85
3.800 3.900 90
3.900 4.000 95
4.000 4.200 100
4.200 4.400 106
4.400 4.600 112
4.600 4.800 118
4.800 5.000 125
5.000 5.200 132
5.200 5.400 140
5.400 5.600 148
5.600 5.800 156
5.800 6.000 164
6.000 6.200 172
6.200 6.400 180
6.400 6.600 190
6.600 6.800 200
6.800 7.000 210
7.000 7.200 221
7.200 7.400 232
7.400 7.600 243
7.600 7.800 254
7.800 8.000 265
8.000 8.200 276
8.200 8.400 287
8.400 8.600 298
8.600 8.800 309
8.800 9.000 320
9.000 9.200 332
9.200 9.400 344
9.400 9.600 356
9.600 9.800 368
9.800 10.000 380
10.000 10.200 392
10.200 10.400 404
10.400 10.600 416
10.600 10.800 428
10.800 11.000 440
11.000 11.200 460
11.200 11.400 480
11.400 11.600 500
11.600 11.800 520
11.800 12.000 540
12.000 12.300 661
12.300 12.600 582
12.600 12.900 603
12.900 13.200 624
13.200 13.500 645
13.500 13.800 666
13.800 14.100 687
14.100 14.400 708
14.400 14.700 729
14.700 15.000 750
15.000 15.300 780
15.300 15.600 810
15.600 15.900 840
15.900 16.200 870
16.200 16.500 900
16.500 16.800 930
16.800 17.100 960
17.100 17.400 990
17.400 17.700 1.020
17.700 18.000 1.050
18.000 18.400 1.080
18.400 18.800 1.110
18.800 19.200 1.140
19.200 19.600 1.170
19.600 20.000 1.200
20.000 20.500 1.255
20.500 21.000 1.310
21.000 21.500 1.365
21.500 22.000 1.420
22.000 22.500 1.475
22.500 23.000 1.530
23.000 23.500 1.585
23.500 24.000 1.640
24.000 24.500 1.695
24.500 25.000 1.750
25.000 25.500 1.815
25.500 26.000 1.880
26.000 26.500 1.945
26.500 27.000 2.010
27.000 27.500 2.075
27.500 28.000 2.140
28.000 28.500 2.205
28.500 29.000 2.270
29.000 29.500 2.335
29.500 30.000 2.400
30.000 30.500 2.475
30.500 31.000 2.550
31.000 31.500 2.625
31.500 32.000 2.700
32.000 32.500 2.775
32.500 33.000 2.850
33.000 33.500 2.925
33.500 34.000 3.000
34.000 34.500 3.075
34.500 35.000 3.150
35.000 36.000 3.308
36.000 37.000 3.466
37.000 38.000 3.624
38.000 39.000 3.782
39.000 40.000 3.941
40.000 41.000 4.100
41.000 42.000 4.278
42.000 43.000 4.456
43.000 44.000 4.634
44.000 45.000 4.812
45.000 46.000 4.991
46.000 47.000 5.170
47.000 48.000 5.368
48.000 49.000 5.566
49.000 50.000 5.764
50.000 51.000 5.962
51.000 52.000 6.161
52.000 53.000 6.360
53.000 54.000 6.565
54.000 55.000 6.770
55.000 56.000 6.976
56.000 57.000 7.182
57.000 58.000 7.388
58.000 59.000 7.594
59.000 60.000 7.800
60.000 61.000 8.025
61.000 62.000 8.250
62.000 63.000 8.476
63.000 64.000 8.702
64.000 65.000 8.928
65.000 66.000 9.154
66.000 67.000 9.380
67.000 68 000 9.613
68.000 69.000 9.846
69.000 70.000 10.080
70.000 71.000 10.314
71.000 72.000 10.548
72.000 73.000 10.782
73.000 74.000 11.016
74.000 75.000 11.250
75.000 76.000 11.564
76.000 77.000 11.878
77.000 78.000 12.192
78.000 79.000 12.506
79.000 80.000 12.820
80.000 82.000 13.135
82.000 84.000 13.450
84.000 86.000 13.765
86.000 88.000 14.080
88.000 90.000 14.566
90.000 92.000 15.052
92.000 94.000 15.539
94.000 96.000 16.026
96.000 98.000 16.513
98.000 100.000 17.000
100.000 102.500 17.616
102.500 105.000 18.232
105.000 107.500 18.849
107.500 110.000 19.466
110.000 112.500 20.083
112.500 115.000 20.700
115.000 117.500 21.700
117.500 120.000 22.700
120.000 125.000 23.700
125.000 130.000 24.700
130.000 135.000 26.466
135.000 140.000 28.233
140.000 150.000 30.000
150.000 160.000 32.600
160.000 170.000 35.200
170.000 180.000 37.800
180.000 190.000 40.600
190.000 200.000 43.400
200.000 210.000 46.200
210.000 220.000 49.200
220.000 230.000 52.200
230.000 240.000 55.200
240.000 260.000 60.800
260.000 280.000 66.400
280.000 300.000 72.000
300.000 320.000 78.000
320.000 340.000 84.000
340.000 360.000 90.000
360.000 380.000 97.000
380.000 400.000 104.000
400.000 425.000 26.50%
425.000 450.000 27.-%
450.000 475.000 27.50%
475.000 500.000 28.-%
500.000 525.000 28.50%
525.000 550.000 29.-%
550.000 575.000 29.5%
575.000 600.000 30.-%
600.000 625.000 30.50%
625.000 650.000 31.-%
650.000 675.000 31.50%
675.000 700.000 32.-%
700.000 725.000 32.50%
725.000 750.000 33.-%
750.000 775.000 33.50%
775.000 800.000 34.-%
800.000 825.000 34.50%
825.000 850.000 35.-%
850.000 875.000 35.50%
875.000 900.000 36.-%
900.000 925.000 36.50%
925.000 950.000 37.-%
950.000 975.000 37.50%
975.000 1,000.000 38.-%
1,000.000 1,050.000 38.50%
1,050.000 1,100.000 39.-%
1,100.000 1,200.000 39.50%
1,200.000 - 40.-%

(2) A magasabb fokozatok alkalmazásával járó adótöbblet nem lehet nagyobb, mint az előző fokozatot meghaladó jövedelem fele.

(3) Annál az adózónál, akinek a háztartásához csak két olyan családtag tartozik, akinek jövedelmét feltétlenül a családfő jövedelméhez kell számítani, az (1) és (2) bekezdés szerint járó jövedelemadót 5%-kal magasabb összegben, egy ilyen családtag esetében 10%-kal magasabb összegben ha az adózó háztartásához ilyen családtag egy sereg tartozik, 15%-kal magasabb összegben, annál az adózónál pedig, akinek háztartásához ilyen családtag egy sem tartozik, 30 éves elmúlt és házasságot egyáltalában nem kötött, 25%-kal magasabb összegben kell kivetni. A nősülési vagy férjhezmenési tilalom alatt álló egyházi személyeknél azonban az (1) és (2) bekezdés szerint járó jövedelemadót csak 15%-kal magasabb összegben kell kivetni.

(4) Abban az esetben, ha az adózó hiteltérdemlően igazolja, hogy nagykorú gyermekeit vagy árván maradt unokáit életviszonyainak megfelelő anyagi támogatásban részesíti, az ilyen gyermekek (unokák) számát a (3) bekezdés alkalmazása során megfelelően figyelembe kell venni, feltéve, hogy az anyagi támogatás összegének a jövedelemadó alapjából való levonását az adózó nem igényelte.

(5) Annál az adózónál, akinek tiszta jövedelme a 6000 pengőt nem haladja meg, az (1), (2) és (3) bekezdés szerint járó jövedelemadóból 10 pengőt - mint az adómentes 1000 pengő jövedelemre eső adót - le kell vonni.

37. § (1) Azoknak az adózóknak a terhére, akikre az 1938:XX. tc. 3. §-a (1) bekezdésének 1. pontja alapján beruházási hozzájárulást nem vetettek ki, vagy kivetettek ugyan, azonban a terhükre jogerősen kivetett beruházási hozzájárulás egyötöd része kevesebb, mint az 1940. évre kivetett jövedelemadó fele, az 1940. évtől kezdve öt éven keresztül a 36. § (1) és (2) bekezdése szerint kiszámított jövedelemadó után 50%-os beruházási pótlékot kell kivetni, feltéve, hogy az 1940. évi adókivetésnél alapul vett adóköteles tiszta jövedelmük a 10,000 pengőt meghaladta. A beruházási pótlék egy-egy évi összegéből azonban a jogérősen kivetett beruházási hozzájárulás egyötöd részét le kell vonni. Ha az adóalapul vett adóköteles tiszta jövedelemben olyan haszonélvezett vagyon jövedelme is foglaltatik, amely vagyon után a tulajdonos, terhére beruházási hozzájárulást vetettek ki, az adóköteles tiszta jövedelem után járó jövedelemadóból a haszonélvezett vagyon jövedelmére aránylagosan eső összeget le kell vonni és az egy előálló összeg után kell a beruházási pótlékot kivetni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni azokkal az adózókkal szemben, akiknek az 1940. évi adókivetésnél alapul vett adóköteles tiszta jövedelme egészen vagy részben olyan örökölt vagy ajándékba kapott vagyonból származik, amely után az örökhagyó vagy ajándékozó terhére oly összegű beruházási hozzájárulást vetettek ki, hogy annak egyötöd része több, mint az adózó terhére az 1940. évre kivetett jövedelemadó fele. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a haszonélvezővel szemben is, ha a tulajdonos terhére kivetett beruházási hozzájárulás fizetését magára vállalta, azonban a tulajdonostól az 1938:XX. tc. 15. §-ának (2) bekezdése alapján megtérítést nem követelt és a beruházási hozzájárulás ki nem fizetett részét vagyonadóalapjából tőketartozásként levonták. Ilyen esetben azonban a beruházási hozzájárulást a tulajdonos terhére kivetendő beruházási pótléknál számításba venni nem lehet.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása során a földbirtokra eső beruházási hozzájárulást olyan összeggel kell számításba venni, amilyen összeg abban az esetben járna, ha a beruházási hozzájárulást a földadó alá vető ingatlanok, valamint a mezőgazdasági üzemi tőke tiszta értéke háromnyolcad részének levonása nélkül vetették volna ki.

(4) Az (1) bekezdés alapján fizetendő beruházási, pótlékot az adózó jövedelme adóalapjából levonni nem lehet. Az adózó helyett a, beruházási pótlékot más természetes vagy jogi személy akkor sem köteles viselni ha az adózóra kivethető adókat alapszabálynál, szerződésnél vagy más kötelezésnél fogva az adózónak egyébként megtéríteni, vagy helyette viselni tartoznék. Ha e jogával nem él, az adózónak megtérített vagy helyette megfizetett beruházási pótlékot az adózó alkalmazotti kereseti adóalapjához, valamint a jövedelem adóalapjához hozzá kell számítani.

38. § Ha az adózó terhére jogerősen kivetett jövedelemadó és járulékai, valamint a jelen törvény 37. §-a alapján kivetett beruházási pótlék együttes összege az adózó tiszta jövedelmének 75%-át meghaladja, az adózó azokból olyan mértékű arányos törlést igényelhet, hogy az együttes összeg a 75%-ot meg ne haladja.

39. § A pénzügyminiszternek joga van arra, hogy a jövedelemforrás jövedelmének, illetőleg a vagyontárgy értékének megállapítását s a jövedelem- és vagyonadó kivetését annak a községnek (városnak) a lajstromban rendelhesse el, amely község (város) területén a jövedelemforrás, illetőleg a vagyontárgy van.

V. Vegyes rendelkezések

40. § (1) Az olyan adózó, akinek adóalapja a kereseti adóra, továbbá a jövedelem- és vagyonadóra vonatkozó törvényes rendelkezések szerint új kivetés mellőzésével a következő évre egyébként változatlanul fenntartandó (rögzítendő) lenne, felszólítás nélkül is köteles az adóév február havának végéig szabályszerű adóbevallást adni, abban az esetben, ha kereseti-, illetőleg jövedelemadóalapja valamely évben a 10,000 pengőt, vagyonadóalapja pedig a 200,000 pengőt túlhaladja, avagy ha ezt az összeget ugyan nem haladja túl, de az adóalap a különben változatlanul fenntartandó adóalappal szemben annak megállapítása óta legalább 50%-kal emelkedett.

(2) Az az adózó, aki az (1) bekezdésben megszabott kötelezettségének nem tesz eleget, az adótöbblet kétszeresének megfelelő bírsággal sujtandó, amelyet a m. kir. adóhivatal az adóval egyszerre állapít meg és vezet be a kivetési lajstromba.

(3) Az adófelszólamlási bizottságnak az új kivetés mellőzésével a következő évre változatlanul fenntartott kereseti-, illetőleg jövedelem- és vagyon-adóalapokra nézve is joga van ahhoz, hogy ha a változatlanul fenntartott adóalap az adózó valószínű jövedelemnél vagy vagyonánál kisebb, az adózót beidézze és az adót a tényleges jövedelemnek, vagy vagyonnak megfelelően felemelje.

41. § (1) A pénzügyigazgatóság az adókivetés helye szerint illetékes királyi járásbíróságot megkeresheti, hogy az adózótól a jövedelem vagy- a vagyon nagyságára nézve a felfedező esküt vegye ki, ha a m. kir. adóhivatal által részletesen felsorolt indokok alapján a bevallott jövedelmet illetőleg vagyont az adózó életmódjával járó kiadások fedezésére nem találja elfogadhatónak, vagy ha a m. kir. adóhivatal olyan adatok birtokába jut, amelyek alapos gyanút keltenek arra, hogy a jövedelmet nem teljes összegében vallották be, illetőleg a vagyont nem teljes állagában mutatták ki.

(2) Az adófelszólamlási bizottság is megkeresheti a királyi járásbíróságot a felfedező eskü kivétele iránt abban az esetben, ha az adózó a m. kir. adóhivatal elsőfokú megállapítása ellen fellebbezéssel él és a fellebbezésében azt vitatja, hogy tényleges jövedelme vagy vagyona az elsőfokon megállapított jövedelemnél vagy vagyonnál kisebb.

(3) Az eskü szövegét mind az (1), mind a (2) bekezdésben említett esetekben a pénzügyigazgatóság állapítja meg és azt az adózóval írásban közli. Az eskü szövegét úgy kell megállapítani, hogy abban az adózó valóságos jövedelmére és vagyonára vonatkozó adatok megerősítése foglaltassék. Az adózó az eskü szövegének megállapítása ellen az írásbeli értesítéstől számított 8 napon belül a pénzügyminiszterhez fellebbezéssel élhet és ebben kérheti, hogy az eskü kivétele mellőztessék, vagy megjelölheti azokat a tényeket, amelyeknek valóságára hajlandó az esküt letenni.

(4) A fellebbezés tárgyában a pénzügyminiszter végérvényesen határoz és határozatában az eskü szövegét is végérvényesen megállapítja.

(5) A bíróság - lehetőleg a megkereséstől számított 30 napon belül - az eskü kivételére határnapot tűz ki és arra az érdekelteket megidézi. A kötelezettnek szabadságában áll az eskü letétele előtt bevallását helyesbíteni vagy kiegészíteni. Ebben az esetben az eskü kivétele mellőzhető, ha a kincstár képviselője a helyesbített jövedelmet vagy a vagyont a kivetés alapjául elfogadja. Ilyen esetekben az utólag bevallott jövedelem vagy vagyon alapján sem az előző kivetések helyesbítésének, sem büntető eljárásnak helye nincs, azonban a jövedelem és vagyon e részét úgy kell tekinteni, mint amelyet az adózó csak a hatóság felhívására vallott be, ennélfogva az utólag bevallott jövedelem- és vagyontöbbletre eső adó után a megfelelő bírságot ki kell vetni.

(6) Ha a kötelezett fél az eskü letételére kitűzött napon nem jelenik meg és elmaradását kellően nem igazolta, vagy ha az eskü letételét megtagadja, a bíróság az iratokat az eskü letételére kitűzött határnaptól számított 15 nap elteltével további eljárás végett a pénzügyigazgatóságnak vissza, küldi. Ezen a 15 napi határidőn belül azonban a kötelezett kérheti a bíróságtól, hogy az eskü letételére újabb határnapot tűzzön ki. A kérelemnek további eljárás nélkül helyet kell adni.

(7) Ha a kötelezett fél az eskü letételére igazolatlanul nem jelent meg, vagy az eskü letételét megtagadta és 15 napon belül újabb határidőt sem kért az eskü letételére, a m. kir. adóhivatal vagy az adófelszólamlási bizottság a körülmények által indokolt jövedelmet, illetőleg vagyont megállapítja és erről az adózót értesíti. A m. kir. adóhivatalnak vagy az adófelszólamlási bizottságnak ebben a tárgyban hozott határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs. A jogorvoslat kizárása nem vonatkozik azonban a határozatnak arra a részére, amely az eskü letételének igazolatlan elmulasztásával vagy megtagadásával nincs összefüggésben.

(8) Az eskü letétele, vagy az eskü letételének megtagadása, végül az eskü letétele előtt a bevallás helyesbítése megállja útját annak, hogy ha az esküvel megerősített adatok, vagy a kivető hatósága, által alapul vett jövedelem és vagyon, végül a helyesbített bevallás valótlannak bizonyulnak, adócsalás miatt a büntető eljárás megindíttassék. Az adócsalásért kiszabott büntetésen felül az adózónak a hamis esküért való általános büntetőjogi felelőssége érintetlenül marad.

42. § Az az adózó, akinek háztartásához kettőnél több gyermek tartozik, a következő adókedvezményben részesül:

1. Annak az adózónak a jövedelemadóalapjából, akinek tiszta jövedelme az évi 12,000 pengőt nem haladja túl, az első és második gyermek után 200-200 pengőt, a harmadik és negyedik gyermek után 300-300 pengőt, minden további gyermek után 500 pengőt le kell vonni és erre a csökkentett adóalapra kell a megfelelő adótételt alkalmazni.

2. Annál az adózónál, aki az 1. pont alapján adókedvezményben azért nem részesíthető, mert egyáltalában nem alanya a jövedelemadónak, a terhére előírt földadóból, házadóból és általános kereseti adóból, valamint az ezek után járó állami, törvényhatósági és községi adókból az első és második gyermek után 5-5 %-ot, a harmadik és negyedik gyermek után 7-7 %-ot, minden további gyermek után 10% ot kell törölni.

43. § (1) Az állami egyenesadók levetéséhez való jog elévül annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év alatt, amelyben az adózó adóbevallását szabályszerű időben beadta.

(2) Az adóbevallás elmulasztása, valamint adócsalás, vagy jövedéki kihágás elkövetése esetén az adó kivetéséhez való jog annak a naptári évnek utolsó napját követő tíz év alatt évül el, amelyben az adózó az adóbevallás benyujtására köteles lett volna, illetőleg amelyben a kincstár megrövidítését eredményező adóbevallását beadta.

44. § (1) Az állami egyenesadókra és azok járulékaira nézve elkövetett adócsalás miatt, kiszabható szabadságvesztés büntetésén felül mellékbüntetésként minden esetben kiszabandó pénzbüntetés a pótlólag előírt akció és összes járulékai háromszorosától nyolcszorosáig terjedhet.

(2) Szabálytalanság miatt a pótlólag előirt adó és összes járulékai egyszereséig terjedhető pénzbírsággal büntetendő az az adózó, aki a törvényben, a minisztérium vagy a miniszter rendeleteiben megszabott kötelességét oly módon szegi meg, hogy az az adók megrövidítésére vezetett, azonban ez a cselekmény vagy mulasztás az egyes adókról szóló törvények vagy törvényes rendelkezések alapján adócsalásnak vagy jövedéki kihágásnak nem minősíthető.

(3) A (2) bekezdés alapján kiszabható pénzbírságot a m. kir. adóhivatal állapítja meg. Határozata ellen a pénzügyigazgatósághoz lehet fellebbezni, amely a fellebbezés tárgyában - ha a pénzbírság az 1000 pengőt nem haladja meg - végérvényesen határoz. Ha azonban a pénzbírság az 1000 pengőt meghaladja, a pénzügyigazgatóság határozata ellen a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni.

(4) A jelen szakasz alapján kiszabott pénzbüntetésék és pénzbírságok az államkincstárt illetik.

45. § Ha az adózó, aki az 1938:XX. törvénycikk 3. §-a (1) bekezdésének 1. pontja alapján beruházási hozzájárulást nem volt köteles fizetni, legkésőbb 1940. évi szeptember hó 30. napjáig pótlólag olyan jövedelmeket és vagyontárgyakat is bejelent, amelyeket az 1940. évre szóló általános kereseti, illetőleg jövedelem- és vagyonadóbevallásába elhallgatott, vagy nem helyesen vallott be, vagy amelyekről bevallást egyáltalában nem adott, a helytelen vagy valótlan bevallásának büntető következményei alól mentesül feltéve, hogy vele szemben a jövedelem vagy vagyon helytelen vagy valótlan bevallása, vagy a bevallás elmulasztása miatt a pénzügyi hatóság részéről eljárás még nem indult. Ez a bejelentés az adózót az 1940. évet megelőző időre a pótlólagos megadóztatás alól is mentesíti.

46. § Ennek a törvénynek egyes rendelkezései a pénzügyminiszter által megállapítandó napon, legkorábban az 1940. évi adókivetés során, legkésőbb 1941. évi január hó 1-én lépnek hatályba.