1940. évi XXVI. törvénycikk indokolása

a román uralom alól felszabadult keleti és erdélyi országrésznek a Magyar Szent Koronához visszacsatolásáról és az országgal egyesítésről * 

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

Ribbentrop Joachim úr német birodalmi külügyminiszter és gróf Ciano Galeazzo úr, Őfelsége Olaszország királyának és Etiópia császárának külügyminisztere kormányaik nevében Bécsben 1940. évi augusztus hó 30-án a következő döntőbírói határozatot hozták:

„1. Románia és Magyarország között végleges határként az idemellékelt térképbe berajzolt határ állapíttatik meg. A határnak a helyszínen való pontosabb kijelölése román-magyar bizottság feladata lesz.

2. Az ekként Magyarországnak jutó, eddig román területet a román csapatok 14 napi határidő alatt kifogják üríteni és rendes állapotukban Magyarországnak át fogják adni. A kiürítés és megszállás egyes szakaszait, valamint egyéb módozatait román-magyar bizottság azonnal megállapítja. A Román Királyi és a Magyar Királyi Kormány gondoskodni tartozik arról, hogy a kiürítés és megszállás teljes nyugalomban és rendben történjék.

3. Mindazok a román állampolgárok, akik a mai napon a Románia által átengedendő területen állandó lakóhellyel bírnak, a magyar állampolgárságot minden további nélkül megszerzik.

Jogukban áll hat hónapi határidőn belül a román állampolgárság javára optálni. Azok a személyek, akik ezzel az optálási joggal élnek, a magyar állam területét további egy évi határidőn belül elhagyni tartoznak és Románia be fogja őket fogadni Ingó vagyonukat szabadon magukkal vihetik. Ingatlan vagyonukat elköltözésükig értékesíthetik és a befolyt, ellenértéket szintén szabadon magukkal vihetik. Ha az értékesítés nem lehetséges, Magyarország tartozik őket kártalanítani. Magyarország az optálók elköltözésével kapcsolatos összes kérdéseket nagylelkűen és előzékenyen fogja kezelni.

4. Azoknak a magyar nemzetiségű román állampolgároknak, akik az 1919-ben Magyarország által Romániának átengedett és most Romániánál megmaradó területen bírnak állandó lakóhellyel, jogukban áll hat hónapi határidőn belül a magyar állampolgárság javára optálni.

Azokra a személyekre, akik ezzel az optálási joggal élnek, a megelőző 3. pontban lefektetett elvek alkalmazandók.

5. A Magyar Királyi Kormány ünnepélyesen kötelezettséget vállal aziránt, hogy azokat a személyeket, akik a jelen döntőbírói határozat alapján a magyar állampolgárságot megszerzik, de román nemzetiségűek, az egyéb magyar állampolgárokkal minden tekintetben egyenlőknek veszi. A Román Királyi Kormány ünnepélyesen ennek megfelelő kötelezettséget vállal az állam területén maradó magyar nemzetiségű román állampolgárok tekintetében.

6. Az állami fennhatóság változásából adódó egyéb kérdések rendezése a Román Királyi és a Magyar Királyi Kormány között közvetlen tárgyalások útján fog történni.

7. Amennyiben a jelen döntőbírói határozat végrehajtása során nehézségek vagy kételyek merülnének fel, a Román Királyi és a Magyar Királyi Kormány azok tekintetében közvetlenül fognak megállapodni. Amennyiben valamely kérdésben nem tudnának megegyezni, úgy a kérdést végérvényes eldöntése végett a Birodalmi Kormány és az Olasz Királyi Kormány elé terjesztik.”

A döntőbírósági határozat végrehajtásának a terület átadására és birtokbavételére vonatkozó részleteiben a magyar és a román kormány megegyezett és a m. kir. honvédség a visszacsatolt keleti és erdélyi területre bevonulását a Kormányzó Úr Ő Főméltósága parancsára 1940. szeptember hó 5-én megkezdte és az egész visszaítélt terület birtokbavételét 1940. évi szeptember hó 13-án be is fejezte.

A m. kir. kormány alkotmányos kötelességének tesz eleget, amikor a keleti és erdélyi országrészek visszaszerzése és visszacsatolása ügyében - fentebb vázolt eljárásához - a törvényhozás utólagos jóváhagyását kéri.

Ennek a §-nak további rendelkezése törvénybe kívánja iktatni e két baráti nemzet és kormányaik iránt érzett hálás megemlékezést.

Amint a döntőbírósági határozatból kitűnik, a visszacsatolt területek határát a határozat minden részletében nem állapította meg, a határ részletes kitűzése iránt még tárgyalások folynak a két érdekelt kormány között, ezidőszerint tehát a törvényjavaslat csupán általános rendelkezést tartalmaz a keleti és erdélyi országrésznek a magyar állam területéhez visszacsatolása iránt.

A 2. §-hoz

Ez a § a visszacsatolt keleti és erdélyi országrésznek az országgyűlésben való képviseletéről - a felvidéki és a kárpátaljai területekre vonatkozó törvényi rendelkezésekhez hasonlóan - kíván gondoskodni olyan számú képviselő meghívása útján, amely a most visszacsatolt területet a lélekszám aránya szerint megilleti. A visszacsatolt Felvidékre és a Kárpátaljára vonatkozó rendelkezéstől annyiban tér el ennek a §-nak a rendelkezése, hogy a képviselők minden különösebb korlátozás nélkül a visszacsatolt terület lakosai közül lesznek behívhatók. Ennek az eltérésnek az az indoka, hogy Romániának a döntőbírósági döntés időpontjában fennállott államjogi berendezkedése nem adott módot arra, hogy a behívhatók körét csupán azokra korlátozzuk, akik az említett időpontban tagjai voltak valamely választás alapján megalkotott törvényhozói vagy önkormányzati testületnek vagy szervezetnek.

Ennek a §-nak második bekezdése a visszacsatolt keleti és erdélyi országrész felsőházi képviseltetéséről gondoskodik, a felvidéki területre és Kárpátaljára vonatkozó rendelkezéssel összhangban és csupán a kinevezhető tagok száma tér el a most visszacsatolt terület lélekszámának megfelelő arányban.

Ezért ennek a felhatalmazásnak szükségességét felesleges volna újból megindokolni. Csupán arra kell ezzel kapcsolatban rámutatni, hogy a törvényjavaslat most sem kíván felhatalmazást adni arra, hogy a minisztérium az anyaország jogrendszerét rendeletalkotás útján megváltoztassa.

A 4. §-hoz

A Bécsben 1940. évi augusztus hó 30-án hozott döntőbírói határozat 3. pontjában kimondta, hogy mindazok a román állampolgárok, akik a döntőbíráskodás napjára a Románia által átengedendő területen állandó lakóhellyel bírnak, minden további nélkül megszerzik a magyar állampolgárságot.

Kimondta továbbá a döntőbírói határozat azt is, hogy azoknak a magyar nemzetiségű román állampolgároknak, akik az 1919-ben Magyarország által Romániának átengedett és Romániánál megmaradó területen bírnak állandó lakóhellyel, jogukban áll hat hónapi határidőn belül a magyar állampolgárság javára optálni.

Alkotmányunk értelmében a magyar állampolgárság kérdésében a törvényhozás lévén hivatott rendelkezni, közjogi szempontból szükségesnek látszik a döntőbírói határozat előbb ismertetett rendelkezéseinek törvénybe iktatása.

A magyar nemzetiségű román állampolgárok részére biztosított - előbb említett - optálás lehetőségen felül, optálási jogot biztosított a döntőbírói határozat a Magyarországnak ítélt területen állandó lakóhellyel bíró személyek részére is, a román állampolgárság javára.

A 6. §-hoz

A törvényhatósági és községi tisztviselőknek a visszacsatolt területre való kirendelésére azért van szükség, mert a visszacsatolt terület közigazgatásának gyors beszervezése és zökkenésmentes menete csak úgy biztosítható, ha a visszacsatolt területre átmenetileg nagyobb számban kerülnek olyan tisztviselők, akik a magyarországi igazgatás minden részletében teljesen tájékozottak. Viszont a visszacsatolt területről alkalmazottaknak más törvényhatósághoz vagy községhez való átmeneti beosztására azért van szükség, hogy az ott szerzett tapasztalatokkal és ismeretekkel a visszacsatolt terület közigazgatásának jóságát szolgálják. Természetesen az ilyen kirendelés és beosztás csak átmeneti jellegű lesz és addig tarthat, amíg azt magasabb közérdek követeli meg. Ezzel kapcsolatban tájékoztatásul csak arra kívánok még rámutatni, hogy a kirendeléssel és beosztással felmerülő költségek, valamint az azzal kapcsolatosan esetleg szükségessé váló helyettesítési költségek a belügyi tárcát fogják terhelni.

A felvidéki és kárpátaljai területek visszacsatolása alkalmával szerzett tapasztalatok szerint szükség van olyan rendelkezésre amely lehetővé teszi, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr bármely jellegű népiskolánál, középfokú és szakiskolánál, középiskolánál vagy tanítóképző intézetnél alkalmazott tanítót vagy tanárt a most visszacsatolt területen bármely jellegű tanintézetben és fordítva, a visszacsatolt területen ilyen tanintézetnél működő tanítót vagy tanárt az ország egyéb területén bármely jellegű tanintézetben alkalmazhasson.

A szerzett tapasztalatok szerint ilyen rendelkezés felvétele azért szükséges, mert e nélkül a fennálló önkormányzati rendelkezések és a meghatározott állásra szóló megválasztás ténye megakadályozzák a tanszemélyzetnek a fennálló szükségletekhez igazodó és a kényesebb politikai követelményeket is figyelembevevő helyes elosztását.

A kérdéses rendelkezéssel kapcsolatban egyébként a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr álláspontja az, hogy a részére biztosított joggal csak a legszükségesebb mértékben kíván élni; a jogot az egyházi hatóság alatt álló iskolák tekintetében lehetőleg az egyházi hatóság indokolt óhajtásainak figyelembevételével kívánja gyakorolni és gondosan kerülni fog minden olyan intézkedést, amely az iskola felekezeti jellegét bármilyen vonatkozásban érinthetné.

A 7. §-hoz

Köztudomású, hogy a visszatért keleti és erdélyi terület határának megvonása olyan módon történt, hogy egyes vidékeknek - így a Székelyföldnek is - a csonkaországgal közvetlen vasúti összeköttetése nincs. Figyelemmel arra, hogy a visszatért erdélyi területek közvetlen vasúti összeköttetésének sürgős kiépítése rendkívül nagy jelentőségű, gondoskodni kell arról, hogy a m. kir. államvasutak a szükséges vasútvonalak megépítését haladéktalanul kezdjék meg. Az uralkodó jogi álláspont szerint azonban az állam által saját kezelésben építeni szándékolt vasútvonal létesítéséhez a törvényhozás felhatalmazása szükséges. Tekintettel arra, hogy ezidőszerint a pontos helyszíni felvételek előtt még nem volt tisztázható, hogy milyen mérvű vasútépítésre lesz szükség a visszatért területen, általános természetű felhatalmazás megadására lenne szükség. Célszerűnek mutatkozik az ügy rendkívül sürgős természeténél fogva a felhatalmazást már a visszatért keleti és erdélyi területnek a Magyar Szent Koronához visszacsatolásáról szóló törvényben megadni.


  Vissza az oldal tetejére