1940. évi XXVIII. törvénycikk

a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem újjászervezéséről és a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem felállításáról * 

A magyar országgyűlés abból az ünnepélyes alkalomból, hogy a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészekkel együtt Kolozsvár szabad királyi város is hazatért,

megemlékezvén a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemnek a magyar művelődés szolgálatában szerzett érdemeiről és arról a szeretetről, amellyel Szeged szabad királyi város közönsége a székhelyétől megfosztott ezt a tudományegyetemet falai közé fogadta és ott húsz éven keresztül sok áldozattal további működését biztosította.

egyszersmind kifejezni óhajtván ebből az alkalomból is a magyar nemzetnek vitéz nagybányai Horthy Miklós Úr, Magyarország Kormányzója iránt érzett hűségét, hódolatát és háláját,

a következőképpen rendelkezik:

1. § (1) Az 1872:XIX. törvénycikkel Kolozsvárott felállított és az 1921:XXV. törvénycikk 1. §-a értelmében ideiglenesen Szegeden elhelyezett Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem működését az 1940/41. tanévtől kezdve újból alapításának helyén, Kolozsvárott folytatja.

(2) A Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen az 1872:XIX. törvénycikk 3. §-ával meghatározott négy tudománykaron felül, ötödik tudománykarként közgazdaságtudományi kart kell szervezni.

2. § (1) Szegeden vitéz nagybányai Horthy Miklós Úrnak, Magyarország Kormányzójának nevét viselő tudományegyetemet kell felállítani.

(2) A Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem

1. jog- és államtudományi,

2. orvostudományi,

3. bölcsészet-, nyelv- és történettudományi és

4. mathematikai és természettudományi karra tagozódik.

(3) A Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetemen gondoskodni kell a középiskolai tanárképzés és a gyógyszerképzés megszervezéséről is.

3. § (1) A Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem bölcsészet- nyelv- és történettudományi karán a természettudományi és mathematikai tanszékek működését, továbbá a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem bölcsészettudományi karának, valamint a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem jog- és államtudományi karának működését az 1940/41. tanévtől kezdve a további törvényes intézkedésig átmenetileg szüneteltetni kell.

(2) A Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetemen továbbra is gondoskodni kell valamennyi tudományszakra kiterjedő középiskolai tanárképzésről.

(3) A jogakadémiákon az 1941/42. tanévtől kezdve csupán két évfolyam működhetik. A jogakadémiák tanulmányi rendje az egyetemi jog- és államtudományi karok első és második évfolyamának tanulmányi rendjével megegyezik. Jogakadémián csupán az első és második alapvizsgát lehet letenni. A jogakadémiai hallgató tanulmányait a második alapvizsga sikeres kiállása után tudományegyetem jog- és államtudományi karán folytathatja.

4. § A Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem és a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem szervezeti szabályzatát a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg és jóváhagyás végett a Kormányzó elé terjeszti.

5. § A tudományegyetemek nyilvános rendes és rendkívüli tanárainak, valamint az egyetemi könyvtárak igazgatóinak kinevezése iránt a vallás- és közoktatásügyi miniszter - a meghívás, illetőleg a hármas jelölés hagyományos gyakorlatának fenntartásával - az érdekelt karnak és a tudományegyetem tanácsának, illetőleg a könyvtári bizottságnak és a tudományegyetem tanácsának meghallgatása után tesz előterjesztést a Kormányzóhoz.

6. § (1) Az 1-3. §-ok rendelkezései által érintett tudományegyetemek nyilvános rendes és rendkívüli tanárait és egyetemi könyvtáraiknak igazgatóit a szervezés, illetőleg átszervezés alkalmával elsőízben a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a Kormányzó, a tudományos segédszemélyzetének tagjait, tisztviselőit és egyéb alkalmazottait pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki, alkalmazza, helyezi át, illetőleg erősíti meg állásaikban.

(2) A szervezés, illetőleg átszervezés alkalmával ezeknek a tudományegyetemeknek tanárait, tisztviselőit és egyéb alkalmazottait az állami szolgálat más ágában megfelelő állásra ki lehet nevezni vagy szabályszerű elbánás alá lehet vonni. Azt a tudományegyetemi tanárt, aki a neki felajánlott állást nem fogadja el, szabályszerű elbánás alá kell vonni.

7. § Az ebben a törvényben megállapított szervezési munkálatok irányítására és vezetésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter miniszteri biztost nevezhet ki. A miniszteri biztos a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem, a Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem, a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem és a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem önkormányzati testületeinek szervezési kérdéseket tárgyaló üléseit vezeti és azok tárgyalási rendjét is megállapítja.

8. § Felhatalmaztatik a vallás- és közoktatásügyi miniszter, hogy a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem működésének Kolozsvárra visszahelyezése, továbbá a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem felállítása, valamint az ebben a törvényben meghatározott átszervezések folytán szükséges átmeneti rendelkezéseket rendeletben megállapítsa.

9. § Felhatalmaztatik a m. kir. minisztérium, hogy az egyetemi nyilvános rendes és rendkívüli tanárok tandíjrészesedését rendelettel megszüntesse és e helyett az egyetemi nyilvános rendes és rendkívüli tanárok számára pótlékot állapítson meg.

10. § Az egyetemi nyilvános rendes és rendkívüli tanárok kötelesek állandóan az egyetem székhelyén lakni. A vallás- és közoktatásügyi miniszter azonban az egyetemi nyilvános rendes vagy rendkívüli tanárnak meghatározott időre engedélyt adhat arra, hogy az egyetem székhelyének közvetlen közelében levő községben lakjék.

11. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik.