1. § (1) Magyarország területén az 1941. évi január hó 31. és az 1941. évi február hó 1. napja közti éjféli állapot alapulvételével általános népszámlálást kell tartani.
(2) A népszámlálással egyidejűleg össze kell írni a lakás céljára szolgáló épületeket (lakásokat és egyéb helyiségeket) is.
(3) Az előző bekezdések rendelkezései alá eső adatok helyi összegyüjtését az 1941. évi február hó 15. napjáig az ország egész területén be kell fejezni.
2. § (1) A népszámlálás, valamint az azzal kapcsolatos összeírások 1. § (2) bek. körébe tartozó adatok helyi összegyüjtésére, úgyszintén az adatgyüjtés közvetlen felülvizsgálására vonatkozó tennivalókat a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal irányítása mellett a törvényhatóság első tisztviselőjének (a közigazgatási kirendeltség vezetőjének) felügyelete alatt a miniszterelnök által rendelettel megjelölt közigazgatási szervek, valamint az erre a célra alkalmazott számlálóbiztosok és felülvizsgálók látják el.
(2) A helyi adatgyüjtést számlálókörzetenkint, az adatgyüjtés közvetlen felülvizsgálását felülvizsgálati körönkint kell végezni.
(3) Az adatok feldolgozását és közzétételét (1929:XIX. tc. 1. § első bekezdés) a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal teljesíti.
(4) A népszámlálásra, valamint az azzal kapcsolatos összeírásokra vonatkozó részletes szabályokat egyébként a miniszterelnök rendelettel állapítja meg.
3. § (1) A nyilvános vagy nyilvánossági joggal felruházott népiskolákban alkalmazott tanítók a népszámlálás és az azzal kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatok helyi összegyüjtésében fegyelmi felelősség terhével kötelesek számlálóbiztosként közreműködni.
(2) A vallás- és közoktatásügyi miniszter - nem állami iskola tekintetében az illető iskola fenntartója - szükség esetében elrendelheti, hogy a tanítás a népiskolában az adatok helyi összegyüjtésének tartama alatt szüneteljen.
4. § (1) A népszámlálás, valamint az azzal kapcsolatos összeírások céljára szükséges nyomtatványokat a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal bocsátja a község (város) rendelkezésére.
(2) A nyomtatványok kérdőpontjainak kitöltéséről a községek (városok) saját háztartásuk terhére kötelesek gondoskodni. Ehhez képest a számlálóbiztosoknak és felülvizsgálóknak díjazása, a fuvarköltségek, úgyszintén a helyi számlálási és összeírási munkálatok előkészítése és végrehajtása, valamint a nyomtatványok szétosztása és felterjesztése során felmerülő egyéb költségek a községeket (városokat) terhelik. A népszámlálással és az azzal kapcsolatos összeírások többi költsége az államkincstár terhére esik.
(3) A számlálóbiztosok és a felülvizsgálók díjazása szempontjából a miniszterelnök - a végzendő munka mennyiségének és természetének figyelembevételével - díjosztályokat (munkadíjfokozatokat) állapít meg.
(4) A számlálókörzeteket és a felülvizsgálati köröket a megfelelő díjosztályokba (munkadíjfokozatokba) a törvényhatóság első tisztviselője (közigazgatási kirendeltség vezetője) sorolja be.
5. § A számlálóbiztost és a felülvizsgálót [2. § (1) bekezdés] a népszámlálás, illetőleg az azzal kapcsolatos összeírások körébe tartozó tennivalók ellátásában közhivatalnoknak kell tekinteni.
6. § A népszámlálás, valamint az azzal kapcsolatos összeírások ama költségeinek fedezésére, amelyek az államkincstárt az 1939/1940. számadási időszakban fogják terhelni, a miniszterelnök részére kétszázezer pengő rendkívüli hitel engedélyeztetik.
7. § A hivatalos statisztikai szolgálatról szóló 1929:XIX. törvénycikk rendelkezéseit egyebekben a jelen törvény alapján végrehajtandó népszámlálás, valamint az azzal kapcsolatos összeírások tekintetében megfelelően alkalmazni kell.
8. § A jelen törvényt a miniszterelnök hajtja végre.
