1940. évi XXXI. törvénycikk indokolása

a törvényhatósági bizottsági tagsági jogról * 

Általános indokolás

A törvényhatósági bizottsági tagsági jogról szóló 1939:XIX. törvénycikk - mint ismeretes - egy évvel meghosszabbította a vidéki törvényhatóságokban azoknak a törvényhatósági bizottsági tagoknak és póttagoknak a megbízatását, akiknek tagsági joga a fennálló jogszabályok szerint az 1939. év végével megszűnt volna.

A törvényhozás ezzel az intézkedésével fenn kívánta tartani azt a jogállapotot, hogy a vidéki törvényhatóságokban - az ország egész területén - ugyanabban az időpontban alakuljanak újjá a törvényhatósági bizottságok, ami viszont - tekintettel arra, hogy a felvidéki és a felvidéki terület visszacsatolásával érintett vármegyében a mult évben nem lehetett volna választásokat tartani - csak a választások elhalasztása útján volt elérhető.

Az Isten Gondviselés különös kegyelme folytán az ország területe a közelmult napokban ismét újabb területekkel gyarapodott.

A törvényhozás által az 1939:XIX. törvénycikk megalkotásakor figyelembevett helyzet tehát - minthogy ezeken a területeken sem lehetséges a választások megtartása - ma ismét változatlanul fennáll, ezért okszerűnek látszik a törvényhatósági választásoknak a vidéki törvényhatóságokban újabb egy esztendővel való elhalasztása.

A most elmondottakon kívül még egy lényeges körülmény indokolja a választások elhalasztását.

Köztudomású, hogy a kormány a közeljövőben több lényegbevágó reformjavaslatot szándékozik a törvényhozás elé terjeszteni. A közigazgatással kapcsolatos javaslatok előreláthatólag a törvényhatóságok szervezetére is kihatással lesznek és megváltoztatják a törvényhatósági bizottságok összetételét is.

Ilyen rövid átmeneti időre a választások megtartása nem volna célszerű és így a választások elhalasztása - eltekintve a már előbb elmondottaktól - már e miatt is indokolt.

A folyó évben Budapest székesfővárosban is esedékesek a törvényhatósági választások.

Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága az 1935. évben alakult újjá s így a választott tagok megbizatása az 1934:XII. tc. 28. §-ának (4) bekezdése értelmében a folyó év végéig tart; a törvényhatósági választásokat tehát az 1930:XVIII. tc. 20. §-a szerint november hó 15-e és 30-a között kellene megtartani.

A vidéki törvényhatósági választások elhalasztásával kapcsolatban felhozott az az indok, hogy előtérbe áll a törvényhatósági bizottságok szervezeti reformja és ezért a törvényhatósági bizottságoknak csak rövid átmeneti időre szóló újjáalakítása célszerűtlen volna, Budapestet illetően is fennáll.

Okszerű tehát, hogy Budapesten is elhalasszuk a törvényhatósági választásokat.

Intézkedni kell Budapest székesfővárossal kapcsolatban a kerületi választmányok választott tagjai lejáró megbizatásának meghosszabbítása iránt is.

A kerületi választmány választott tagjainak választása az 1930:XVIII. tc. 55. §-ának (6) bekezdése szerint a törvényhatósági bizottsági tagok választásával egyidejűleg történik. Minthogy az ugyancsak 1935. évben választott választmányi tagok megbizatása is a folyó év végével járna le, a most hivatkozott törvény rendelkezésének betarthatása csak úgy lehetséges, ha ezeknek a tagoknak megbizatása is meghosszabbíttatik addig az időpontig, ameddig a törvényhatósági bizottsági tagok megbizatása tart.

A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939:IV. tc. 4. §-a értelmében a törvényhatósági bizottságoknak az összes választók közül választás címén a jövőben is lehetnek zsidó tagjai, de csak olyan zsidók, akiknek megfelelnek a most hivatkozott szakasz második bekezdésében megszabott különleges feltételeknek.

A dolog természeténél fogva az 1939:IV. törvénycikknek ez a megszorító rendelkezése csak a megtartandó választások alkalmával érvényesülhet és a már megszerzett tagságot nem érinti. Ezért a törvényhozás az 1939:XIX. törvénycikkben a törvényhatósági bizottsági tagok megbizatásának meghosszabbításával kapcsolatban - nehogy az a visszás helyzet álljon elő, hogy a törvényhatósági bizottságoknak tagjai maradjanak olyan zsidók, akik új választás esetén az 1939:IV. törvénycikk értelmében már nem lettek volna megválaszthatók - kimondotta, hogy a törvénynek a meghosszabbításra vonatkozó rendelkezése nem terjed ki azokra a zsidó bizottsági tagokra, akik az 1939:IV. törvénycikk értelmében nem volnának megválaszthatók.

A vidéki törvényhatóságokban ekként az 1939:IV. törvénycikk rendelkezéseinek érvényesülése biztosíttatott.

A vidéki törvényhatóságokat illetően tehát nincs már intézkedésre szükség.

Budapesten azonban most hosszabbíttatnék meg elsőízben a törvényhatósági bizottsági tagok megbizatása és így előbb már ismertetett okokból - Budapest törvényhatósági bizottsága tekintetében is az 1939:XIX. törvénycikkel azonos intézkedést kell tenni. Ezt tartalmazza a 2. § (2) bekezdése.

Ahhoz, hogy a zsidó törvényhatósági bizottsági tagok tagságának felülvizsgálása a legsimábban és minden zaklatásszerű jelenségtől mentesen legyen végrehajtható, külön eljárási szabályok megállapítása látszik szükségesnek, amelyeknek megalkotására a 2. § (4) bekezdése a belügyminiszter részére ad felhatalmazást.

A 3. § az 1941. évben megválasztandó (kiküldendő) törvényhatósági bizottsági tagok és póttagok, valamint a Budapest székesfővárosban választandó kerületi választmányi tagok megbizatásának újabb határidejére vonatkozik és rendelkezései megfelelnek az 1939:XIX. tc. 3. §-ában foglalt rendelkezésnek.

Hasonlóképpen egyeznek a javaslat 4. és 5. §-ának rendelkezései és indokai az 1939:XIX. törvénycikk 4., illetve 5. §-ának rendelkezéseivel és indokaival.

A 4. § rendelkezésével kapcsolatban ez alkalommal is rámutatok arra, hogy ilyen rendelkezést - bár csak az összes választók közül választott törvényhatósági bizottsági tagokkal kapcsolatban - már a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930:XVIII. tc. 17. §-ának (8) bekezdése is tartalmaz.

Intézkedni kell a törvényhatósági kisgyűlés választott, illetőleg kinevezett tagjai és póttagjai megbizatásának meghosszabbítása és az így megállapított idő lejártával megválasztandó, illetőleg kinevezendő kisgyűlési tagok és póttagok megbizatásának időtartama tekintetében is, hogy ezáltal a szükséges összhang az 1929:XXX. tc. 34. §-a (2) és (4) bekezdésének, valamint az 1939:XIX. törvénycikk 6. §-ának és végül a jelen törvényjavaslatnak rendelkezései között biztosítva legyen.

Az 1934:XII. tc. 13. §-a (11) bekezdésének és 28. §-a (3) és (4) bekezdésének egybevetéséből nyilvánvaló, hogy Budapest székesfővárosban a határozott időre választott tisztviselők (polgármester, alpolgármesterek, t. főügyész) megbizatásának időtartama egybeesik a törvényhatóság bizottság tagjai megbizatásának időtartamával.

Ehhez képest a törvényhatósági bizottsági tagválasztásoknak elhalasztásával kapcsolatban intézkedni kell arra vonatkozóan is, hogy ezeknek a határozott időre választott tisztviselőknek megbizatása is megfelelően meghosszabbíttassék.


  Vissza az oldal tetejére