Magyarország és Irak között - az 1937. év óta folyó ily irányú tárgyalások eredményekép - Ankarában 1938. évi november hó 2-án barátsági szerződés íratott alá az ankarai m. kir. követ és az ankarai iraki királyi követ által.
Az Irakkal létesített barátsági szerződés utolsó láncszemét képezi a szadabadi paktum által egy politikai blokkba egyesített négy állammal: Törökországgal, Afganisztánnal, Iránnal és Irakkal való barátságos viszonyunknak. Törökországgal ugyanis már 1923. évi december hó 18-án létesült barátsági szerződés, amely az 1924:XVI. tc.-be cikkelyeztetett, míg az Afganisztánnal 1934. évi augusztus hó 25-én aláírt barátsági szerződés és az Iránnal 1937. évi december hó 18-án aláírt barátsági és választottbírósági szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot a magyar-iraki barátsági szerződés becikkelyezéséről szóló jelen törvényjavaslattal nyujtom be.
Irakkal már 1937. év december hava óta folytak tárgyalások az Irak Királyságban is akkreditált ankarai m. kir. követ útján barátsági, letelepedési és kereskedelmi szerződések létesítése céljából. A barátsági szerződés létesítésére irányuló tárgyalások befejeztével ez a szerződés Ankarában 1938. évi november hó 2-án aláíratott.
Az Irakkal kötött barátsági szerződés kétségtelenül jó hatással lesz a két ország közötti viszony elmélyítésére, ami élénkítőleg és buzdítólag fog hatni a magyar-iraki kereskedelmi kapcsolatokra is, amelyek reánk nézve esetleg nagyjelentőségűvé fejlődhetnek, mivel ez a nagy, erősen fejlődő ország igen sok iparcikkre szorul, amelyekért az angol fonttal egyenlő értékű, semmiféle korlátozásnak alá nem vetett, szabad devizával fizet.
