1940. évi XXXVI. törvénycikk

egyes igazságügyi szervezeti és eljárási kérdések szabályozása tárgyában * 

1. § A polgári eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról szóló 1925:VIII. tc. 43. §-ának első bekezdése hatályát veszti; ehhez képest az egységes bírói és ügyvédi vizsgára bocsátáshoz megkívánt joggyakorlat vagy tanári működés ideje a jelen törvény hatálybalépésének napjától kezdve - az egységes bírói és ügyvédi vizsgáról szóló 1913:LIII. tc. 3. §-ának újból hatálybalépő rendelkezés értelmében - ismét három év.

2. § Az 1925:VIII. tc. 43. §-ának második, harmadik és negyedik bekezdése, illetőleg az 1913:LIII. tc. 4. §-a helyébe az alábbi második-hatodik bekezdésben foglalt rendelkezések lépnek.

A háromévi joggyakorlat idejéből legalább két évet kir. bíróságnál (rendes bíróságnál) vagy ügyvédnél vagy a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóságnál vagy a közalapítványi kir. ügyigazgatóságnál kell eltölteni, egy évet pedig - az említetteken felül - el lehet tölteni.

1. az igazságügyminisztérium fogalmazási szakán, kir. ügyészségnél vagy kir. közjegyzőnél,

2. a m. kir. közigazgatási bíróságnál, valamely külön bíróságnál vagy valamely közigazgatási hatóság fogalmazási szakán,

3. kereskedelmi, közlekedési vagy iparvállalatnál, pénzintézetnél, biztosító intézetnél vagy más közgazdasági vállalatnál, testületnél vagy intézménynél is.

Az előbbi bekezdés 3. § pontjában említett vállalatnál, testületnél vagy intézménynél eltöltött időt a joggyakorlat idejébe csak akkor lehet beleszámítani, ha a vállalat olyan nagyobb vállalatnak tekinthető. amely alapos jogi vagy közgazdasági ismeretek szerzésére megfelelő alkalmat nyujthat; azt, hogy a vállalat ilyennek tekinthető-e, az egységes bírói és ügyvédi vizsgálóbizottság állapítja meg, mégpedig kérelemre előzetesen is.

Külföldön bíróságnál vagy ügyvédnél, vagy a második bekezdés 1-3. pontjában meghatározott, illetőleg annak megfelelő helyen folytatott működés idejéből legfeljebb hat hónapot és azt is csak akkor lehet a joggyakorlat idejébe beleszámítani, ha az erről szóló és az illetékes m. kir. külképviseleti hatóság által hitelesített működési bizonyítvány adatai szerint a külföldi működés alkalmas lehetett alapos jogi vagy közgazdasági ismeretek szerzésére.

Az igazságügyminisztertől kapott tanulmányi megbízással külföldön töltött tanulmányi időből legfeljebb hat hónapot szintén bele lehet számítani a joggyakorlat idejébe.

A második bekezdés 1-3. pontja, a negyedik és az ötödik bekezdés alapján a joggyakorlat idejébe összesen legfeljebb egy évet lehet beleszámítani.

3. § A m. kir. igazságügyminisztérium fogalmazó személyzetének a bírák és az ügyészek részére megállapított képesítéssel azonos képesítésű tagjai fizetés természetével bíró olyan pótlékban részesülnek, amely illetményeinek a kir. ítélőbírák és a kir. ügyészek részére megállapított illetményekre egészíti ki. Ez a pótlékot a nyugdíj összegének megállapítása szempontjából is számításba kell venni és az ellátás megállapításánál olyan mértékben kell csökkenteni, amilyen mértékben csökken az érvényben álló jogszabályok szerint a fizetés alapján megállapított nyugdíj.

4. § A kir. bíróságok és a kir. ügyészségek tagjainak az igazságügyminisztériumban való ideiglenes alkalmazhatásáról szóló 1899:XLVIII. törvénycikknek az 1936:II. tc. 1. §-a értelmében az 1940. évi december hó 31. napján lejáró hatálya az 1945. évi december hó 31. napjáig meghosszabbíttatik.

5. § Az igazságügyi szervezet körébe tartozó rendelkezésekről szóló 1938:X. tc. 25. §-a akként módosul, hogy telekkönyvezetővé további rendelkezésig azt is ki lehet nevezni, aki középiskolai érettségi vizsgát nem tett, a kinevezéshez megkívánt egyéb kellékeknek azonban megfelel és a telekkönyvi vizsgát a jelen törvény hatálybalépése előtt letette. Azt az időt, amelyen túl telekkönyvvezetővé csak érettségi vizsgát tett személyek nevezhetők ki, az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.

6. § Az ügyvédi rendtartásról szóló 1937:IV. tc. 22. §-a azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy a választmány hatáskörébe tartozó kisebb jelentőségű egyes ügycsoportok elintézését az igazságügyminiszter által jóváhagyott ügyrend a választmányból alakított egyes bizottságokra bízhatja. Az ilyen bizottságok alakítását és működését - ideértve a bizottság határozatképességének a megállapítását is - szintén az ügyrendben kell szabályozni; a bizottság határozata ellen előterjesztésnek van helye a kamara választmányához.

Az 1937:IV. tc. 119. §-ának második bekezdése akként módosul, hogy az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága az elnökön felül legalább négy, legfeljebb harminc rendes tagból és a rendes tagok felének megfelelő számú póttagból áll. A fegyelmi bíróság tagjai számának felemelése tárgyában az 1941. évi január hó 31. napjáig az ügyvédi kamara választmánya is határozhat és az 1941. évi december hó 31. napjáig terjedő hatállyal a választmány választhatja meg az ennek folytán betöltésre váró helyekre a fegyelmi bíróság rendes tagjait és póttagjait is.

7. § A kir ítélőbíráknak és a kir. ügyészség tagjainak fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről szóló 1936:III. tc. 21. §-ának harmadik bekezdése akként módosul, hogy a m. kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsába a rendes tagokon felül nyolc póttagot kell választani.

8. § Ha a hitbizományi birtokos a hitbizományi bíróságnál kérelmet terjeszt elő a hitbizományi alapítólevélben foglalt olyan rendelkezések módosítása iránt, amelyek a hitbizomány alapítása óta eltelt hosszú idő s az életviszonyoknak és az életfelfogásnak ez alatt végbement átalakulása következtében a megváltozott viszonyoknak többé már nem felelnek meg, az erre vonatkozó kérelem tárgyában a hitbizományi bíróság meghallgatja a hitbizományi érdekelteket és az erről felvett jegyzőkönyvet az ügyre vonatkozó egyéb iratokkal együtt véleményes jelentés kíséretében az igazságügyminiszterhez terjeszti fel.

Ha az igazságügyminiszter a kérelem teljesítését indokoltnak tartja, az alapítólevél módosításának megengedése végett előterjesztést tesz a Kormányzóhoz. A Kormányzó az alapítólevél módosításának megengedését általános közgazdasági és társadalompolitikai érdekből vagy az alapítólevélben kifejezett családi érdekből feltételek teljesítésétől teheti függővé. A Kormányzónak a kérelemre vonatkozó elhatározsááról az igazságügyminiszter a hitbizományi bíróság útján értesíti az érdekelteket.

A hitbizományi bíróság a módosítás lényeges tartalmát a hivatalos alapban harminc nap alatt közzététeti és megteszi a Kormányzó elhatározása folytán esetleg szükséges egyéb intézkedéseket is.

Az első bekezdésnek megfelelő kérelmet csak a jelen törvény hatálybalépésétől számított hat hónap alatt lehet előterjeszteni.

Az alapítólevél módosítása következtében sem a birtokosi, sem a várományosi jogot nem szerzik meg azok, akik az alapítólevélnek a módosítás előtti rendelkezései szerint ezt a jogukat elvesztették.

9. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba, a 3. § rendelkezéseit azonban csak a hatálybalépését követő hónap 1. napjától lehet alkalmazni. Azt, hogy a 3. § rendelkezéseit a jelen törvény hatálybalépése előtt már ellátásban részesülőkre mennyiben lehet alkalmazni, az igazságügyminiszter és a pénzügyminiszter egyetértve határozza meg.