1. § Építőtakaréküzlet a jelen törvény szempontjából az a tevékenység, amely befizetések gyüjtésére irányul azzal a szándékkal, hogy a befizetők meghatározott terv szerint kölcsönben részesüljenek lakóház vagy házhely megvétele, avagy lakóház építése vagy átalakítása, vagy az 1924:XII. törvénycikk rendelkezései alá eső társasházhoz tartozó lakás megszerzése céljából.
2. § Építőtakaréküzlettel, illetőleg építőtakarékügyletek (3. §) kötésével csak részvénytársaság vagy szövetkezet foglalkozhatik. A más alakban szervezett ilyen vállalat a törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül köteles részvénytársasággá vagy szövetkezetté átalakulni vagy az építőtakaréküzletet abbahagyni.
A jelen törvény hatálybalépésétől kezdve új vállalat építőtakaréküzlet folytatására csak a pénzügyminiszter engedélyével alakulhat s fennálló vállalat működését építőtakaréküzletre csak a pénzügyminiszter engedélyével terjesztheti ki. A pénzügyminiszter az engedélyezés iránt benyujtott kérelem elbírálásánál azt is vizsgálja, hogy a tervbe vett vállalat az alapítás költségeinek és a működés megkezdéséhez szükséges költségeknek fedezésére elegendő biztosítékot nyujt-e. Engedély csak akkor adható, ha a vállalat kimutatja, hogy a tervbe vett üzlet terjedelmének megfelelő, de legalább kétszázötvenezer (250,000) pengő értékű biztosítéki alapja van. A befizetők előre meghatározott zárt körére kiterjedő s egyúttal előre meghatározott időre alakuló vállalatnak a pénzügyminiszter megengedheti, hogy a biztosítéki alap a jelen bekezdésben foglaltaktól eltérőleg kisebb összegben állapíttassék meg.
A biztosítéki alapot csak a következő módon, illetőleg a következő értékekben lehet elhelyezni:
1. a m. kir. postatakarékpénztárnál, a Pénzintézeti Központnál és ennek első kúriájába tartozó pénzintézetnél betétkönyvre vagy folyószámlán;
2. magyar államadóssági kibocsátványokban (kötvényekben, pénztárjegyekben, kincstári utalványokban);
3. más olyan meghatározott kamatozású értékpapirokban, amelyek óvadékképeseknek nyilváníttattak;
4. a hazai közlekedési vállalatoknak a budapesti áru- és értéktőzsdén hivatalosan jegyzett, az 1925. évi január hó 1. napja utáni kibocsátású elsőbbségi kötvényeiben;
5. a Magyar Nemzeti Bank részvényeiben;
6. az építőtakaréküzlettel foglalkozó vállalat jelzálogos követelésével terhelt és megvásárolt ingatlanokban oly érték erejéig, amely megfelel a vállalat jelzálogos követelése és járulékai teljes összegének.
3. § Csak építőtakaréküzlet folytatására jogosult vállalat köthet érvényesen az 1. § alá eső jogügyletet, amely szerint befizetések és törlesztések kikötése mellett kölcsön nyujtását ígéri (építőtakarékügylet).
4. § Az a részvénytársaság vagy szövetkezet, amely építőtakaréküzletet folytat, áruüzlettel, építkezéssel vagy ingatlan eldarabolással nem foglalkozhatik és amennyiben ilyen üzletágak a vállalat tárgyai közé tartoznak, köteles a törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül alapszabályait akként módosítani, hogy az említett üzletágakat vagy pedig az építőtakaréküzletágat kizárja.
Építőtakaréküzlettel foglalkozó részvénytársaság és szövetkezet köteles az előző bekezdésben megjelölt határidőn belül alapszabályaiban feltüntetni a befizetések és a törlesztések elhelyezésének módját.
5. § A törvény hatálybalépése idejében építőtakaréküzlettel foglalkozó részvénytársaság vagy szövetkezet (a következőkben „vállalat”) köteles a jelen törvény kihirdetésétől számított tizenöt nap alatt, a törvény 2. §-a alapján részvénytársasággá vagy szövetkezetté átalakult vállalat pedig a részvénytársaságnak vagy szövetkezetnek a cégjegyzékbe bejegyzése napjától számított tizenöt nap alatt a Pénzintézeti Központnál írásban bejelenteni, hogy építőtakaréküzlettel foglalkozik.
A bejelentés akkor is kötelező, ha a vállalat az említett határidőben felszámolás, csődönkívüli kényszeregyességi eljárás vagy csődeljárás alatt áll.
A bejelentésnek tartalmaznia kell a vállalat cégének és székhelyének megjelölését, a vállalat üzlettervét (6. §), valamint az építőtakarékügyletek általános feltételeit (7. §), amelyek a vállalat üzletében irányadók. A bejelentéshez az alapszabályokat is mellékelni kell.
Ha az üzletterv a 6. §-ban felsorolt, az általános feltételek pedig a 7. §-ban felsorolt valamely tárgy tekintetében nem tartalmaznak rendelkezést, ezt a bejelentésben meg kell említeni.
6. § A vállalat üzlettervének fel kell tüntetnie:
1. a vállalat célját;
2. a legrövidebb és leghosszabb várakozási időt;
3. azokat az elveket, amelyek a számítások alapjául szolgálnak;
4. vajjon a befizetők betétei és a folyósított kölcsönök kamatoznak-e, és ha igen, miképpen;
5. a befizetők csoportokban vannak-e szervezve, és ha igen, milyen elvek szerint;
6. milyen feltételek mellett nyujt a vállalat kölcsönt;
7. milyen módon fedezik az üzleti költségeket;
8. milyen elvek szerint alkot a vállalat tartalékokat.
7. § Az építőtakarékügyletek általános feltételeinek közlésében be kell jelenteni:
1. a befizetők szolgáltatásainak összegét és esedékességét, valamint a szolgáltatás elmulasztásának jogkövetkezményeit;
2. a vállalat szolgáltatásait, a kölcsönök folyósításának elveit, a kölcsönök esedékességét, a várakozási idő megállapítását és azokat a feltételeket, amelyektől a kölcsönök folyósítása függ;
3. a folyósított kölcsönök dologi biztosításának módját;
4. azt, hogy engedményezhetik-e vagy elzálogosíthatják-e betéteiket a befizetők, s ha igen, milyen feltételek mellett;
5. azt, hogy felmondható-e vagy egyébként megszüntethető-e az építőtakarékszerződés, és ha igen, milyen kötelezettségek származnak ilyen esetben a befizetőkre és a vállalatra;
6. azt, hogy köt-e a vállalat a befizetőkkel életbiztosítási szerződést vagy megkívánja-e a befizetőktől, hogy javára, mint kedvezményezett javára valamely biztosító intézettel életbiztosítási szerződést kössenek;
7. azt, hogy részesednek-e a befizetők a vállalat tiszta hasznában és ha igen, milyen elvek szerint.
8. § A pénzügyminiszter a kereskedelem- és közlekedésügyi és az igazságügyminiszterrel egyetértve elrendelheti, hogy a vállalatok az üzlettervben a 6. §-ban felsoroltakon felül egyéb adatokat is feltüntessenek, valamint az építőtakarékügyletek általános feltételeinek közlésében a 7. §-ban felsoroltakon felül egyéb adatokat is bejelentsenek.
9. § A Pénzintézeti Központ a vállalatok üzletvitelét és ügykezelését a jelen törvény 5. §-ában megkívánt bejelentés vétele után megvizsgálja és a vizsgálat eredményéről a pénzügyminiszternek jelentést tesz.
A vállalatok üzletvitelét és ügykezelését a Pénzintézeti Központ később is bármikor felülvizsgálhatja és a vizsgálat eredményéről a pénzügyminiszternek jelentést tehet.
A pénzügyminiszter állapítja meg, hogy a Pénzintézeti Központ részére a jelen § alapján végzett felülvizsgálatokért milyen költségmegtérítés jár. A költségek a vállalatot terhelik és a vállalat kényszerfelszámolása esetében azokat a tömeg tartozásának (1881:XVII. törvénycikk 48. §) kell tekinteni.
10. § A pénzügyminiszter a Pénzintézeti Központnak az előző § első bekezdése értelmében teljesített vizsgálata után vagy a Pénzintézeti Központ jelentése alapján később is bármikor a befizetők betéteinek biztonsága érdekében az üzletviteli és ügykezelési feltételeknek módosítását kívánhatja és meghatározhatja a mérlegszerkesztés szabályait. A vállalat, amennyiben a pénzügyminiszter megállapítása szerint szükséges, a folyósítandó kölcsön összegét leszállíthatja, a várakozási időt meghosszabbíthatja és a kölcsönt igénylő féllel szemben a kölcsön fedezete tekintetében a kikötöttnél szigorúbb feltételeket szabhat; nem szabhat azonban olyan feltételeket, amelyek szerint a befizetők nagyobb vagy terhesebb szolgáltatásra kötelesek, mint amilyenre magukat szerződésben kötelezték.
Ha a vállalat a megállapított feltételeket a pénzügyminiszter által megszabott határidőben nem teljesíti, a pénzügyminiszter elrendelheti a vállalat kényszerfelszámolását.
11. § A pénzügyminiszter a Pénzintézeti Központnak akár a 9. § első bekezdése értelmében tett, akár bármely későbbi jelentése alapján a vállalat meghallgatása után elrendelheti a vállalat kényszerfelszámolását, ha megállapítása szerint:
a) a vállalat üzletterve a befizetőkre vagy azok egy részére súlyosan hátrányos, vagy
b) a vállalat üzletvitele a befizetők betéteinek biztonságát veszélyezteti, vagy
c) a vállalat a felügyeleti jog gyakorlását a kívánt felvilágosítások megtagadásával, valótlan tartalmú jelentésekkel vagy bármely más módon meghiúsítja, vagy
d) a vállalat üzletének folytatásában a jelen törvény rendelkezéseit súlyosan megsérti vagy az üzleti tisztességet sértő vagy általában a jóerkölcsökbe ütköző magatartást tanusít, vagy
e) a vállalattól - vagyoni erejének és eddigi üzleti eredményeinek figyelembevételével - sikeres működés nem várható.
12. § A vállalatok állandó felülvizsgálat alatt állanak. Ezt a felülvizsgálatot hites könyvvizsgáló végzi.
13. § A vállalatnak a jelen törvény hatálybalépését követő legközelebbi évi rendes közgyűlésén három évre s azontúl minden harmadik évben hites könyvvizsgálót kell felülvizsgálónak választania.
Nem járhat el felülvizsgálóként az, aki:
1. a vállalat igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának tagja;
2. a vállalat ügyvédje vagy alkalmazottja, vagy aki a vállalatnak tíz éven belül alkalmazottja volt;
3. igazgatósági tagja vagy alkalmazottja olyan kereskedelmi társaságnak, amelynek részesedése a vállalatban az alaptőke (üzletrésztőke) 20%-át eléri, vagy amely kereskedelmi társaságban a vállalatnak van ilyen mértéket elérő részesedése;
4. a vállalat valamelyik igazgatósági tagjának alkalmazottja, egyeneságú rokona, házastársa, sógora, vagy oldalági rokona unokatestvérig bezárólag;
5. a vállalat ügyvezető tisztviselőjének, pénztárosának, vagy a könyvelésért felelős személynek egyeneságon rokona, házastársa, sógora vagy oldalági rokona unokatestvérig bezárólag;
6. a vállalat nyugdíjasa vagy kegydíjasa.
Ha ezeknek az összeférhetetlenségi eseteknek valamelyike utóbb áll be, a felülvizsgáló köteles tisztségéről azonnal lemondani.
A megválasztott felülvizsgálóval szemben a vállalat igazgatósága, felügyelőbizottsága vagy az alaptőke (üzletrésztőke) legalább egytizedrészét képviselő kisebbség a választást követő tizenöt nap alatt óvást emelhet. Az óvás tárgyában a cégbíróság végérvényesen határoz, s ha azt alaposnak találja, a vállalat állandó felülvizsgálatára más hites könyvvizsgálót rendel ki.
Ha a közgyűlés felülvizsgáló választását elmulasztja, a felülvizsgálót bármelyik igazgatósági tagnak, felügyelőbizottsági tagnak vagy a vállalat bármelyik tagjának (részvényesnek), vagy befizetőjének kérésére, vagy ilyen kérelem hiányában hivatalból is, a cégbíróság rendeli ki.
A felülvizsgáló cégbíróság kirendelésének módját az igazságügyminiszter a szükséghez képest rendelettel szabályozza.
A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértve közzéteheti azoknak a hites könyvvizsgálóknak jegyzékét, akik a vállalatok állandó felülvizsgálatát elláthatják. Ilyen jegyzék közzététele esetében a vállalat felülvizsgálóul csak a jegyzékbe felvett hites könyvvizsgálót választhat.
14. § A felülvizsgáló tiszte annak a közgyűlésnek a napjáig tart, amely a felülvizsgáló működésének megkezdésekor folyó üzletévet követő második üzletév mérlegét megállapítja. A lelépő felülvizsgáló újból megválasztható, illetőleg kirendelhető.
A lelépő felülvizsgáló helyébe a gyűlés csak abban az esetben választhat mást, ha az illetőt valamelyik társasági tag legalább tizennégy nappal a közgyűlés előtt javaslatba hozta s ezt a javaslatot a vállalat igazgatósága legalább hét nappal a közgyűlés előtt a lelépő felülvizsgálónak másolatban megküldötte s a vállalat székhelyén levő központi üzlethelyiségben (irodában) a közgyűlést megelőző hét napon át a megjelenő tagok részére szembeötlő helyen kifüggesztve tartotta.
A felülvizsgálót megbizatásának lejárta előtt csak a cégbíróság mozdíthatja el. Az elmozdítás csakis nyomós okból és csak az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság kérésére, vagy közgyűlési határozat alapján, vagy a Pénzintézeti Központ kérésére történhetik. A cégbíróság hármas tanácsban határoz a nemperes eljárás szabályai szerint; határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Időközi megüresedés esetében haladéktalanul közgyűlést kell összehívni új felülvizsgáló választása végett.
15. § A felülvizsgáló megválasztását vagy kirendelését tanúsító okiratot és a felülvizsgálónak a megbízás elfogadását tanúsító nyilatkozatát a vállalat igazgatósága köteles a felülvizsgáló nevének és lakóhelyének a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetése és közzététele végett a cégbíróságnál bemutatni.
16. § A felülvizsgálónak a vállalat évi számadásait, mielőtt az igazgatóság a számadásokat a felügyelőbizottság és a közgyűlés elé terjeszti, meg kell vizsgálnia.
Az évi számadások vizsgálatának nemcsak arra kell kiterjednie, vajjon az évi számadásokat alakilag helyesen készítették-e el, és hogy azok a leltárral és a könyvekkel összhangban állanak-e, hanem arra is, megfelelnek-e azok az irányadó jogszabályoknak és a vállalat alapszabályainak, valamint a rendes kereskedőktől követett elveknek.
17. § A felülvizsgáló részt vehet a vállalat közgyűlésein s a számadások felett határozó, valamint a kívánságára összehívott közgyűlésen megjelenni köteles; részt vehet a felügyelőbizottság ülésein, a vállalat könyveit és iratait bármikor megtekintheti, a vállalat pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint egyéb vagyontárgyait bármikor megvizsgálhatja. Az igazgatóság tagjai és a vállalat alkalmazottai kötelesek a felülvizsgálónak a feladatának ellátása végett kívánt felvilágosításokat megadni és a kért adatokat rendelkezésre bocsátani.
A felülvizsgáló a számadások megvizsgálásáról, valamint egyéb vizsgálatairól szerkesztett és aláírt írásbeli jelentését az igazgatóság és a felügyelőbizottság elé terjeszti; jelentésének egy példányát tájékoztató észrevételeivel együtt a Pénzintézeti Központnak is megküldi.
A felülvizsgáló írásbeli jelentésében köteles nyilatkozni arról, hogy vizsgálati jogait zavartalanul gyakorolhatta-e. Köteles jelentést tenni arról, is, hogy a mérleget a könyvekkel összhangzásban törvényszerű módon állították-e fel, és hogy a mérleg, az eredménykimutatás és az igazgatóság évi jelentésének a zárószámadásokra vonatkozó része helyesen tünteti-e fel a társaság vagyoni helyzetét, valamint üzleti eredményeit.
18. § Az igazgatóság évi jelentésében köteles a közgyűlést a felülvizsgálónak a számadások és az ügyvezetés tekintetében tett észrevételeiről tájékoztatni.
Ha a felülvizsgáló nem talált lényeges kifogásolnivalót, ezt külön záradékban köteles megállapítani. A záradékban tanúsítani kell, hogy a könyvvezetés, a zárószámadások és az igazgatóság évi jelentésének a zárószámadásokra vonatkozó része a törvényes szabályoknak megfelel. Ezt a záradékot a zárószámadások közzétett és minden sokszorosított példányába fel kell venni.
A vállalat közgyűlése csak olyan zárószámadás tárgyában hozhat érvényes határozatot, amelyet a felülvizsgáló előzetesen megvizsgált.
19. § Ha a felülvizsgáló a számadások vagy az ügyvezetés tekintetében lényeges kifogásolnivalót talál és az igazgatóság ezt nem orvosolta, köteles a számadások felett határozó közgyűlést és a Pénzintézeti Központot észrevételeiről tájékoztatni.
Ha a felülvizsgáló a törvénybe vagy az alapszabályokba ütköző intézkedést, avagy a társaság érdekeit sértő mulasztást vagy visszaélést tapasztal és az igazgatóság a hibát felhívására késedelem nélkül nem orvosolja, a felülvizsgálónak jogában áll az igazgatóságtól a közgyűlés összehívását kérni. Ha az igazgatóság a kívánság teljesítését megtagadja vagy nyolc nap alatt nem teljesíti, a közgyűlést a felülvizsgáló kérelmére a cégbíróság hívhatja össze. A cégbíróság szükség esetében a közgyűlés elnökét is kijelölheti. A felülvizsgáló ebben a bekezdésben említett esetekben észrevételeit a vállalat közgyűlése elé terjeszti és a Pénzintézeti Központtal is közli.
20. § A felülvizsgáló és segédszemélyzetének tagjai kötelesek a vizsgálatot a lelkiismeretes és pártatlan rendes hites könyvvizsgáló gondosságával végezni s a vizsgálat folyamán tudomásukra jutott üzleti vagy üzemi titkot megőrizni. E kötelességüknek megszegése esetében egyetemlegesen felelősek a károsultnak az okozott kárért.
A vállalat hitelezője az előző bekezdésben meghatározott felelősség alapján kártérítési követelést csak annyiban érvényesíthet, amennyiben a vállalattal szemben fennálló követelését a vállalattól nem tudja behajtani és a felülvizsgálót vagy segédszemélyzetének tagját a kötelességszegésben szándékosság vagy súlyos gondatlanság terheli.
A vállalat tagja vagy hitelezője abban az esetben, ha csupán közvetve, a vállalatnak okozott kár következtében károsult, csak a vállalat javára követelhet kártérítést.
A jelen § alapján támasztható kártérítési követelések öt év alatt elévülnek.
21. § A felülvizsgálót az állandó felülvizsgálatért a végzett munkához és a vállalat vagyoni erejéhez mért díjazás illeti meg. A díjat évről-évre a nemperes eljárás szabályai szerint a cégbíróság állapítja meg és annak megfizetésére a vállalatot kötelezi.
A felülvizsgáló és a vállalat között a díj összege tekintetében kötött megállapodás semmis.
A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az igazságügy- és pénzügyminiszterrel egyetértve rendeletben szabályozhatja a felülvizsgálók munkadíjait.
22. § Csődönkívüli kényszeregyességi eljárás megindításának vagy csődnyitásnak építőtakaréküzletet folytató vállalat ellen a jelen törvény hatálybalépése után nincs helye. Ilyen kérelem előterjesztéséről a Pénzintézeti Központot értesíteni kell.
Ha a vállalat fizetéseit megszüntette, valamint akkor is, ha a vállalat vagyona a tartozásokat nem fedezi, az igazgatóság (felszámoló) köteles a Pénzintézeti Központnak haladéktalanul jelentést tenni.
23. § A kényszerfelszámolási eljárásra az a kir. törvényszék illetékes, amelynek területén a vállalat székhelye van.
Ha a pénzügyminiszter elrendelte a vállalat kényszerfelszámolását (10. §, 11. §), határozatát közli az illetékes kir. törvényszékkel, mint cégbírósággal.
24. § A kir. törvényszék kényszerfelszámolónak az Országos Hitelvédő Egyletet (OHE) rendeli ki.
25. § A m. kir. minisztérium az építőtakaréküzletet folytató vállalatok kényszerfelszámolása esetében irányadó szabályokat a szükséghez képest rendelettel megállapítja.
26. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő az építőtakarékvállalat igazgatóságának tagja vagy felszámolója:
1. ha az évi jelentésben a 18. § rendelkezésének megszegésével a felülvizsgáló észrevételeit elhallgatja vagy a közgyűlés elé a felülvizsgáló által meg nem vizsgált zárószámadást terjeszt,
2. ha a felülvizsgálónak a 21. § rendelkezésének megszegésével a megállapítottnál magasabb díjazást vagy más előnyt ad vagy ígér.
3. ha a 22. § rendelkezésének megszegésével a vállalat fizetéseinek megszüntetését vagy azt, hogy a vállalat vagyona a tartozásokat nem fedezi, a Pénzintézeti Központnak haladéktalanul nem jelenti.
27. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő a vállalat állandó felülvizsgálója:
1. ha akár írásbeli, akár szóbeli jelentésében, észrevételeiben és általában az ügykörébe tartozó bármely közlésében lényeges adatot tudva hamisan ad elő vagy lényeges adatot tudva elhallgat,
2. ha a 21. § rendelkezésének megszegésével a megállapított díjazáson felül magasabb díjazást vagy más előnyt követel vagy elfogad.
Ugyanígy büntetendő a felülvizsgáló vagy segédje, ha a működése közben megtudott üzleti vagy üzemi titkot jogtalanul mással közli vagy a maga vagy más javára jogtalanul felhasználja.
Az előző két bekezdés esetében a bíróság az elítéltet a felülvizsgálói, illetőleg a hites könyvvizsgálói tevékenység gyakorlatától határozott időtartamra vagy végképpen eltilthatja. Az eltiltás hatálya az ítélet jogerőre emelkedésének napján kezdődik. Határozott időtartamra eltiltás esetében az eltiltás időtartamába a szabadságvesztésbüntetés végrehajtásának idejét nem lehet beszámítani.
A felülvizsgálóra vonatkozó ítéletet, jogerőre emelkedése után közölni kell a hites könyvvizsgálókat képesítő bizottsággal is.
28. § Ha a felülvizsgáló megbízása körében hűtlen kezelés vétségét vagy bűntettét követi el, a bűnvádi eljárást hivatalból kell megindítani.
29. § Kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő a jelen törvény hatálybalépésének idejében építőtakaréküzlettel foglalkozó vállalat igazgatóságának tagja (felszámolója, tömeggondnoka), ha az 5. § rendelkezésének megszegésével nem jelenti be, hogy a vállalat építőtakaréküzlettel foglalkozik és a bejelentést a törvényben megszabott határidő alatt más sem pótolja.
Ugyanígy büntetendő az építőtakarékvállalat igazgatóságának tagja ha a közte és a felülvizsgáló közt a 13. § 4. pontja szerint fennálló összeférhetetlenséget a cégbíróságnak be nem jelenti.
30. § A felülvizsgálót, ha a 27. § esetein kívül kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból súlyosan megszegi, a cégbíróság rendbüntetésül kétszáz pengőig terjedhető pénzbírsággal bünteti.
31. § A jelen törvényben a Pénzintézeti Központra ruházott tennivalókat a szövetkezet alakjában szervezett építőtakarékvállalatok tekintetében az Országos Központi Hitelszövetkezet látja el; a költségmegtérítés tekintetében a 9. § utolsó bekezdését megfelelően kell alkalmazni.
32. § A vállalat köteles üzleti levelein, valamint a tagjaihoz vagy másokhoz intézett felhívásain és egyéb iratain az igazgatóság tagjainak és a felülvizsgálónak (12. §) nevét feltüntetni.
33. § A jelen törvény rendelkezései olyan építőtakaréküzlettel foglalkozó vállalatra is irányadók, amely a jelen törvény hatálybalépésekor felszámolás, csődönkívüli kényszeregyességi eljárás vagy csődeljárás alatt áll.
Ha a jelen törvény hatálybalépésekor a vállalat csődönkívüli kényszeregyességi eljárás alatt van és az egyességet jóváhagyó jogerős végzés még nincs, az egyességi eljárást megszünteti, elrendeli a vállalat kényszerfelszámolását és határozatát közli az iratok áttétele mellett a kényszerfelszámolási eljárásra illetékes kir. törvényszékkel.
34. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba.
