1. § A m. kir. államkincstár nevében az iparügyi miniszter a Wintershall Aktiengesellschaft berlini céggel Budapesten 1940. évi augusztus hó 26-án szerződést kötött, amely szerint a Wintershall Aktiengesellschaft kötelezettséget vállal arra, hogy önálló részvénytársaságot alapít bitumenes anyagoknak, különösen ásványolajnak és földgáznak kutatására és bányászatára, valamint ezekkel kapcsolatos üzemek létesítésére; az alapítandó önálló magyar részvénytársaság, valamint ez utóbbi által alapítandó leányvállalatok részére a m. kir. államkincstár nevében az iparügyi miniszter által a Wintershall Aktiengesellschaft berlini céggel Budapesten 1940. évi augusztus hó 26-án kötött koncessziós szerződés hatálybalépésének napjától számított tizenöt évig terjedő időre az alábbi adó- és illetékkedvezmények biztosíttatnak:
1. Teljes mentesség a társulati adó és a társulati vagyonadó alól, illetőleg általános kereseti adókötelezettség esetében az általános kereseti adó alól, valamint - az útadó kivételével - ezen adók után járó állami, törvényhatósági és községi pótadók, valamint a kereskedelmi és iparkamarai illetékek alól.
2. Teljes mentesség az államot és községet illető ingatlan vagyonátruházási illeték alól oly ingatlanok megszerzése esetében, amelyek az üzem céljaira szolgálnak, továbbá a haszonbérleti és bérleti szerződés illetéke alól, amennyiben a fentemlített ingatlanok csak haszonbérbe, illetőleg bérbe vétetnek. Ezek a mentességek kiterjednek a fentemlített illetékekre oly gépek és felszerelések megszerzése, illetőleg haszonbérbevétele, vagy bérbevétele esetére, amelyek az ingatlanokkal együtt ruháztattak át, illetőleg vétettek haszonbérbe vagy bérbe. Ezeknek a mentesítő határozmányoknak alkalmazásában az üzem céljára szolgálóknak kell tekinteni az irodai és raktárépületeket, továbbá egyéb olyan ingatlanokat is, amelyek a vállalatok személyzeti tagjai részére lakásokul vagy társadalmi, művelődési, vagy jóléti berendezések céljára szolgálnak, amennyiben mindezek az ingatlanok, terjedelmüket tekintve, az üzemekkel megfelelő arányban állanak.
3. Teljes mentesség a munkások lakásai után kivetett illetékegyenérték alól, amennyiben ezek a lakások az üzemmel összefüggésben állanak.
4. Teljes mentesség:
a) a részvénytársaságok, illetőleg korlátolt felelősségű társaságok megalakításakor és a részvénytőke, illetőleg a törzstőke felemelése alkalmával fizetendő összes illetékek alól,
b) az 1920:XXIV. törvénycikk 14. §-nak 5. pontjában megállapított részvénykibocsátási illeték alól,
c) azok alól az állami és községi ingatlanvagyonátruházási illetékek alól, amelyek az üzem céljára szolgáló ingatlanoknak a részvénytársaságba, illetőleg a korlátolt felelősségű társaságba való behozatala után járnának; ez a mentesség olyan gépeknek és felszereléseknek behozatala esetében, amelyek az ingatlanokkal együtt ruháztatnak át, szintén kiterjed a fentemlített illetékekre. Ezeknek a mentesítő határozmányoknak alkalmazásában az üzem céljára szolgálóknak kell tekinteni az irodai és raktárépületeket, továbbá egyéb olyan ingatlanokat is, amelyek a vállalatok személyzeti tagjai részére lakásul vagy társadalmi, művelődési vagy jóléti berendezések céljára szolgálnak, amennyiben mindezek az ingatlanok, terjedelmüket tekintve, az üzemekkel megfelelő arányban állanak,
d) az üzemi célokra kötelezvények útján kibocsátott kölcsönökre vonatkozó adóslevelek kiadása és a kölcsönök telekkönyvi bejegyzése után járó illetékek alól.
5. Ha a magyar adózási rendszer a szerződés tartama alatt olyképpen változnék meg, hogy a fentemlített adók, illetékek és pótadók helyett, amelyekre a mentesség biztosíttatott, új adók, illetékek vagy pótadók hozatnának be, vagy pedig olyan üzemek, mint amilyeneket a részvénytársaság, vagy annak leányvállalatai tartanak fenn, az általánostól eltérő különleges adóval, illetékkel vagy pótadóval, avagy az általános tételnél magasabb tétellel terheltetnének meg, a mentesség az említett új, illetőleg magasabb tételű adóra, illetékre vagy pótadóra is kiterjed.
6. Amennyiben pedig a mentesség bármely oknál fogva az 5. pontban említett új, illetőleg magasabb adóra, illetékre vagy pótadóra ki nem terjedne, az ilyen új, illetőleg magasabb adó, illeték vagy pótadó címén fizetett összegeket az iparügyi miniszter a részvénytársaság és leányvállalatai részére megtéríti.
2. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe és hatálya attól a naptól számítandó, amikor az 1. §-ban említett szerződés hatályba lép.
3. § Ezt a törvényt a pénzügyminiszter és az iparügyi miniszter hajtják végre.
