Az iparügyi miniszter az 1911:VI. törvénycikk által reáruházott jogánál fogva a Wintershall Aktiengesellschaft német vállalattal az ország bizonyos területére nézve ásványolaj és földgáz kutatására és termelésére egy kutatási és opciós, valamint egy koncessziós szerződést kötött. A koncessziós szerződésnek a köztehermentességről rendelkező 21. §-a a szerződés hatálybalépésétől számított 15 évre a megalapítandó magyar részvénytársaság és annak leányvállalatai részére adó- és illetékkedvezményeket biztosít s egyben kimondja, hogy ezeket a kedvezményeket magábanfoglaló törvényjavaslatot kell az országgyűlés elé terjeszteni.
Az adó- és illetékkedvezmények megállapításánál már a szerződéskötés során figyelemmel kellett lenni arra a rendkívül fontos célra, amit az ásványolaj és földgáz felkutatásával és kitermelésével a Wintershall Aktiengesellschaft maga elé tűzött. A terv sikeres megvalósulásától ugyanis egyrészt iparunk és mezőgazdaságunk fokozott fellendülését várhatjuk, másrészt a kockázatos kutató és feltáró munkálatoknál mellőzzük az államkincstár és általában a hazai tőke igénybevételét.
A törvényjavaslatba felvett adó- és illetékkedvezmények egyébként azonosak az iparfejlesztésről szóló 1931:XXI. törvénycikk szerint engedélyezhető adó- és illetékkedvezményekkel. Külön törvényjavaslat előterjesztése csupán azért vált szükségessé, mert az iparfejlesztési törvény nem nyujt módot arra, hogy az abban megállapított kedvezmények előzetesen is biztosíthatók legyenek olyan vállalat részére, amelyik esetleg csak évek mulva kezdi meg működését.
