Iránnal, Irakkal és általában a Közel- és Közép-Kelettel létesítendő, illetve fejlesztendő kapcsolataink kérdése már régebben foglalkoztatja a magyar királyi kormányt. Ennek az elgondolásnak keretében történt, hogy 1934-ben készséggel elfogadtuk az Afganisztán részéről barátsági szerződés kötésére irányuló kezdeményezést. Az ekként megindult tárgyalások eredményeként Yeniköyben 1934. évi augusztus hó 25-én magyar-afgán barátsági szerződés íratott alá.
Iránnal szintén évek óta folytak tárgyalások barátsági, letelepedési és kereskedelmi szerződések létesítése céljából. E tárgyalások azonban eleinte a rendes diplomáciai összeköttetés hiánya miatt igen lassan haladtak előre és nem vezettek konkrét eredményre.
A m. kir. kormány 1937. év folyamán elhatározta, hogy állandó diplomáciai kapcsolatokat létesít Iránnal és Magyarország képviseletével ebben az országban az ankarai m. kir. követ bízatott meg. Így az iráni kormánnyal 1937. évi december hó 18-án Teheránban sikerült barátsági és választottbírósági szerződést létesíteni, amellyel egyidejűleg aláiratott a Magyarország és Irán árucsere-forgalmát szabályozó kereskedelmi megállapodás is. Letelepedési egyezményre vonatkozó tárgyalások Iránnal jelenleg még folyamatban vannak.
A m. kir. kormányt az említett keleti államokkal való rendes diplomáciai viszony felvételére és a fent részletezett szerződések létesítésére vonatkozó elhatározásában elsősorban gazdasági és szociális, lényeges mértékben azonban politikai elgondolások is vezették.
Irán és Irak a világháború óta egészen nagy és párját ritkító fejlődési folyamaton mentek keresztül, úgy politikai, mint gazdasági téren.
